Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)
1942-06-20 / 138. szám
Vitéz Bánky Róbert, a szegedi színház igazgatója Szegeden CA Dclmagyaroftzdff munkatársától) A pénteki nap folyamán jelentős és döntő lépés történt a szegedi színház jövő szezónjának kialakulása felé Ismeretes, hogy a város vezetősége a szintigyi bizottság ajánlására pályázaton kivtil meghívta a szegedi színház vezetésére a stnggion-társuiatainak szereplése nyomán mii vészi képességeiről már előnyösen Ismert vitéz Ránky Róbertot. Vitéz Ránky Róbert egy év óta művészeti igazgatója a bfldnpesti Uj Magyar Színháznak, amey tudvalevőleg a Fővárosi Operettszínházzal egyiitt a művészvilágban hozzáértéséről és nagy koncepciójáról ismert Orosz Barna-féle tőkecsoport érdekeltségébe tartozik. Orosz Barna a kát pesti színházon kivül a magyar filmgyártásnak la egyik jelentős tényezője, a közelmúlt napokban, csaknem egyidejűleg készült el két nagy filmje, amelyek közül az egyik, a Barabás Pál vígjátékából irt »Kétezer pengős férfi* Bulla Rimával és Hajmás* Miklóssal a főszerepekben rövidesen Szegeden Is bemutatásra kertU. Orosz Barna természetesen a szegedi szinház gazdasági igazgatását is vállalta és éppen az Ó részvétele adja meg vitéz Bánky Róbert nagyszabásnnak ígérkező művészi tervei számára s szilárd anyagi bázist. Vitéz Bánky Róbert és Orosz Barna csütörtökön este Szegedre érkeztek és a pénteki délelőtt folyamán dr. Tukats Sándor főispán, valamint dr. Pálfy József polgármester fogadta a két színigazgatót. Vitéz Bánky a művészeti programot terjesztette elő az illetékeseknek, Orosz Barna pedig a kivitelezés anyagi garanciáival szolgált és pénzügytechnikai szempontból világította meg azt a kérdést, miképpen és milyen irányelvek alapján gondolja az nj rezsim a szegedi színházat. vezetni. A két színigazgatót, agy a főispán, mint a polgármester dr. Pálfy OyÖrgy kttlturtanáesfloknak, az ügy referensének jelenlétében fogadta. A fogadás után dr. Pálfy József polgármester a következő nyilatkozatot adta a sajtó számára: — Vitéz Bánky Róbert és Orosz Barna ma ngy a főispán urnák. mint nekem előterjesztették a szegedi szinióvad részletes programját. Az előterjesztésből, amely a főispán nr tetszését is megnyerte, azt látom, hogy a szegedi szinház jó kezekbe, hivatott kezekbe kerül és Szeged közönsége jogosan remélheti, hogv az uj évad ki fogja elégíteni miivészi igényeit. — A szlnfigyi bizottságot szombaton délelőtt tizenegy órára összehívtuk és azon most már formailag is véglegesen elintéződik a SZITIÜÍÍZ bérletének kérdése. Bizonyosra veszem, hogy az nj ignzgntó nemes ambícióktól fűtött törekvései a szin* iigyj bizottság tagjainak rokonszenvét is megnyerik- A város a maga részéről természetesen teljes támogató készségével AH a nagy retq£nyekre jogosító szinház-vezetés mel. lé. Vitéz Báaky Róbert * tziaügyi bixottbág holnapi ülése után, szombaton délután nyilatkozik a sajtó számára terveiről. HIREK EURÓPÁBÓL 1. Göring marsall lapja vezető cikket irl az USA-nak Csunking-Kinöban kifejtett végzetes befolyásáról. A lap szerint Csunking-Kina külügyminisztere. T. V. Sung. nem Csunkingban. hanem jellemző módon Washingtonban lakik Sung az állami kínai bankok élén áll és áprilisban egymilliárd márkás kölcsönt kötött Amerikában Csunking-Kina számára. A forradalmi időkben és később jó nevet szerzett magának, mint pénzügyi rzakértő. A nankingi kormányban előbb pénzügyminiszter volt. de ezt a tárcát később elvették tőle és utódául sógorát. dr Kungot nevezték ki. Emiatt szakadás állott be Kína vezető családja között, amelyet különben /Sung keresztény*dinasztiának- neveznek. — E század elején ugyanis élt Sanghájban egy Sung nevü kínai bankár. aki feleségével együtt belépett az amerikai metódista egyházba és erőteljesen tevékenykedett, mint miszszionárius. Házasságából három leány és egy fiu született. Fia. Kina jelenlegi külügyminisztere. A leányok közül a legidősebbet elvette dr. Kung, a mostani kinai pénzügyminiszter, a második leány férje nem kisebb ember lett. mini a kinai nemzeti forradalom atyja, a modern Kina megteremtője, Szunjatszen és a legfiatalabb leány 1927-ben Csang-Kai-Sek marsall felesége lett. Sungnak mind a három leánya, valamint fia az Egyesült-Államokban nevelkedett és valamennyi amerikai egyetemet végzett. Csang-Kai-Sek marsall, aki házassága előtt csak Japánban járt Kinán kivül. mindaddig mentey voll az amerikai befolyás alól. Amidőn megházasodott. meg is keresztelkedett és szintén az amerikai metodista egyházba lépett. Csag-Kai-Sek ma is mélyenhivő keresztény, aki minden fontos vállalkozása előtt forgatja a Bibliát és feleségével együtt sohasem mulasztja el. hogv imával kezdje és végezze a napot. — Annak ellenére, hogy a forradalom kitörése után az Idegenek ellen. főleg az angolszász misszionáriusok ellen megindult cgv mozgalom, az amerikai misszionáriusok befolyása Kínába n az utóbbi években erősen növekedeti Erősen kihasználják a legmagasabb belven befolyásukat. Munkájuk erős támaszt lalál •„ nálunk is ismeretes >Young Mens \ssociatiom nevü szervezetben, amelynek nemzetközi jellege van ugyan, amelv azonban épp ugy, mint női szervezete Is. északanierikai eszmék és pénzek hatása alatt áll. — Rooseveltnek egy másik segédcsapata Kínában abból a rendkivfil sok kínaiból kerül ki. akik az amerikai egyetemeken végzett tanulmányaik hefejezése után visszatérnek Kínába és ott kölcsönös támogatással behatolnak a hatóságok és minisztériumok sZámos fontos állásába Amig a Franciaországban, Angliában, vagv Németországban tanult kínai diákok isme?, mint kinaiak térnek vissza hazájukba. anélkül, hogy külföldi tartózkodásuk egyéniségüket megváltoztatta volna, az Amerikából visszatéri diákok, az úgynevezett /American reItirn stndeflf* Kinában épo annvlrá Ismert. mint sok kinai előtt épp anynyira nem rokonszenves meclelenés. Az Észak-Amerikából visszatért kinai ifjúság valósággal ar. idegére megv az európaiaknak' és a keletázsiaiaknak azáltal, hogy majmolják a yenkik modorossága!!. Ugyanakkor az idősebb megkeresztelt kínaiak hivatalukat és befolyfisuknl arra használják fel. hogy az északamerikal esz. mákot alkalmazzák K1nn gazdasági és kulturális átalakítósának", — A Standard Oil olajtröszt és a Singer varrógépek szervezetei, amelyek Kinában mindenhol megtalálhatók, szintén nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hoffv északamerikái politikai és gazdasági befolyások érvényesüljenek Kina legeldugottabb vidék cin is. — Washingtonnak igy szilárdan megalapozott és messze kiterjedt bázisa tan Kinában arra, hogy Kínapolitikáját folytassa. A politikusok és misszionáriusok állandóan azt hirdetik a kínaiaknak, hogy minden északamerikai milyen magasrendű hivatást érez ahhoz, hogy a kínai népet bevezesse a világpolitikába és világgazdaságba. Az amerikai Ígéretekben való bizalom lett Kina végzete. A világháboroban a pekingi amerikai nagykövet Szunjatszen akarata ellenére hosszít erflibódés után kiharcolta, hogy a kinai kormány megüzente 1917-ben Németországnak a háborút. Most Csang-Kai-Sekkel ugyanezt a szerepet játszatják el 2. A német sajtó tovább foglalkozik az USA közeikeleti diplomáciai és katonai terjeszkedésével, amelynek egyik jellemző megnyilatkozását látják az amerikai bombavetőknek török terület felett való jogosulatlan átrepülésében, majd kényszerleszállásában. A Frankfurter Zeitung most /Amerika keze a Közelkeleten* cim alatt vezércikkben foglalkozik ezzel a kérdéssel. Rámutat arra, hogy már 1919ben azt jelentette a Közeikeletre küldött kél amerikai politikai ügynök Wilson elnöknek, hogy Amerika erkölcsi befolyása a Közeikeleten nagyobb, mint bármely más hatalomé. Valóban, abban az időben a közeikeleti népek is hittek Wilson önrendelkezési jogában és ezért Bagdadban és Ankarában, Kairóban és Teheránban reménységgel néztek a Fehér Ház felé. Az amerikaiak esnk akkor kezdtek felfigyelni a Közelkeletre, amidőn az olaj nagy jelentőségre tett szert a világgazdaságban. Colbv Cheste!, voll amerikai admirális a század elején érdeklődött a magas portánál az előnzsiai olaj Iránt. A világháború után az USA már aktiv formában résztvett a közelkeleti olajpolitikában, mert kisebbségi részesedést vállalt a mosziili olaj kitermelését végző TrakPetroleum Company-olajtársasáíban. Ugyanebben az Időben jelentős olafkoneessziókat szereztek az amerikaiak az arab-félszigeten és a Bahrein-szigeteken. Iránban és Afganisztánban azonban sikertelenül puhatolődztak hasonló célokból. E háború kezdetén a Közelkeleten működő olaj vállalatokban az amerikaiak részesedése alig tett ki többet 10 százaléknál. mig a britteké 80 százalékra rúgott. Azóta ugv látszik ez a százalékarány cgvre invull az URA számára és rosszabbodik Anglia szempontiáhót. " t 3. Párisi jelentés beszámol a Francia Akadémia idei dijainak kiosztásáról. Az Academia Franeaise ezévi 5000 frankos nagy regénydiját Jean Blnnzat kapta 'Reggeli vihar* cimü regényéért. Jean Blanzat 36 éves. Első regényét /Gyermekkor* elmen 24 éves korában adta ki és ezúttal magáravonta Jean Glraudnuy. neves franeia iró figyelmét. Három évvel később jelent meg /Ellenséges ftn-em» eiinil regénye, amelyet ujabb három év múlva követett /Szeptember* cimü lélektant regénye. Az Akadémia 10.0(XI frankos nagv irodalmi diját Jean Sehlnmbergor jónevü franeia Író kapia.Sehlumberger első müve 100fl-bnn jelent meg. Legismertebb regényének cime: >Egy szerencsés férfi*. Schlnmbcrgcr a meg nem szállt Franciaországban tartózkodik. legutóbb Marselllrben adott kt egy essay-kőletet Ebben politikai és irodalmi cikkek foglaltatnak az utolsó 18 esztendőről /amidőn elvesztettök az utolsó lehetőségei az akkori Németországhoz való kózeiedéofé* — irja előszavában. A 20.000 frankos irodalomtörténeti dijat ez évben megosztották Henri Mondor; /Stephane Mallarné élete/ cimü müve cs Monsignore 6 a »e t; zBossuet«-életrajza között. Berlini jelentés szerint a megszállt keleti területeken egyre nagyobb mértékben jelentkezik az a kivánság, hogy megismerjék az ottlakók Németországot és hogy nemet minta utáa építsék fel újra a területek kulturájat és gazdasági életéi. A napokban Bei lin mellett Schaffenburgban megnyílott egy tábor, amelyben Ukrajnából szárma zó német népi tanítók vesznek részt egy tanfolyamon. A tanfolyam befejezése után tanulmányútra mennek * résztvevők Németországba. Jelenleg 40 lett gyárvezető is némctoi szági ta nulmányon vesz részt, nogy mégis, merkedjen a német nagyipar munkamódszereivel. Az a parasztkiUdöttsCg amely legulobb Ukrajnából, FehérOroszországból és a szmoietiszki körzetből Berlinbe érkezett hogy Rosenberg miniszternek kifejezze az ukrán parasztok háláját, az uj keleti agrár rendért, szintén nagyobb lanulmányutaf te(t Németországban, Az esseni National /j*Hmut párisi tudósítója leirja Páris életét. Páris mindig az ellentétek városa volt — irja a német újságíró —, azonba® ezek az cl'entétek még nagyobbak lettek mostanában. — Minden nyomor ellenére, amely ma a szajnaparti váro9t eltölti, a lakosság minden rétegénél elszánt életakaratot látni — irja a német lap —. hogy tovább dolgozzanak és éljenek, de politikai problémákkal nem kívánnak foglalkozni. A francia az /uj rendet* és a németekkel való kollabrádót csak jelszavaknak tekinti, amelyek fölött szivesen vitatkozik, mert a vita örömöt okoz neki, azonban a többség nem veszi túlságosan komolyan ezeket a kérdéseket — állapítja meg a német újságíró. 6. Az olasz sajtó szcnzációs feltalálásban közli egy franeia—angol titkos akta tartalmát, amelyet Madridban tettek közzé és amely azokat » megbeszéléseket foglalja magában, amelyeket 1939 áprilisában és májusában folytattak angol és francia körök és amelyekből kiderül, hogy az akkori szővetségeaek nemcsak Olaszország ellen dolgoztak kl támadó tervet olymódon, hogy Tripoliszt hatalmukba akarták keriteni. hanem Spanyol-Marokkó megszállása) is tervbevették. hogy ilyenformán egész ÉszakAfrika angol -francia kézre kerüljön. Lclong tábornok, akkori londoni francia katonai attasé azzal indokolta meg Spanyol-Marokkó megszállásának szükségességél. hogy a Tripolísz elleni hadműveletek nem indulhatnak meg Tuniszból mindaddig, amig a frandék hálában lévő Spanvol-Mnrokkót meg nem szállják. É titkos akta madridi publikálása annál is nagyobb feltűnést keltett, mert ez egybeesett a spanyol-marokkói szultánnak Franeo tábornoknál tett látogatásával és a. Rommnl-offcnziva megindulásával. I'arragt György FERENCJÓZSEF keserűvíz i