Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-20 / 138. szám

Vitéz Bánky Róbert, a szegedi színház igazgatója Szegeden CA Dclmagyaroftzdff munkatársá­tól) A pénteki nap folyamán jelen­tős és döntő lépés történt a szegedi színház jövő szezónjának kialakulá­sa felé Ismeretes, hogy a város ve­zetősége a szintigyi bizottság aján­lására pályázaton kivtil meghívta a szegedi színház vezetésére a stng­gion-társuiatainak szereplése nyo­mán mii vészi képességeiről már elő­nyösen Ismert vitéz Ránky Róber­tot. Vitéz Ránky Róbert egy év óta művészeti igazgatója a bfldnpesti Uj Magyar Színháznak, amey tud­valevőleg a Fővárosi Operettszín­házzal egyiitt a művészvilágban hozzáértéséről és nagy koncepció­járól ismert Orosz Barna-féle tőke­csoport érdekeltségébe tartozik. Orosz Barna a kát pesti színházon kivül a magyar filmgyártásnak la egyik jelentős tényezője, a közel­múlt napokban, csaknem egyidejű­leg készült el két nagy filmje, ame­lyek közül az egyik, a Barabás Pál vígjátékából irt »Kétezer pengős férfi* Bulla Rimával és Hajmás* Miklóssal a főszerepekben rövide­sen Szegeden Is bemutatásra kertU. Orosz Barna természetesen a sze­gedi szinház gazdasági igazgatá­sát is vállalta és éppen az Ó részvé­tele adja meg vitéz Bánky Róbert nagyszabásnnak ígérkező művészi tervei számára s szilárd anyagi bá­zist. Vitéz Bánky Róbert és Orosz Bar­na csütörtökön este Szegedre érkez­tek és a pénteki délelőtt folyamán dr. Tukats Sándor főispán, vala­mint dr. Pálfy József polgármester fogadta a két színigazgatót. Vitéz Bánky a művészeti programot ter­jesztette elő az illetékeseknek, Orosz Barna pedig a kivitelezés anyagi garanciáival szolgált és pénzügytechnikai szempontból vilá­gította meg azt a kérdést, miképpen és milyen irányelvek alapján gon­dolja az nj rezsim a szegedi színhá­zat. vezetni. A két színigazgatót, agy a főispán, mint a polgármester dr. Pálfy OyÖrgy kttlturtanáesfloknak, az ügy referensének jelenlétében fo­gadta. A fogadás után dr. Pálfy József polgármester a következő nyilatko­zatot adta a sajtó számára: — Vitéz Bánky Róbert és Orosz Barna ma ngy a főispán ur­nák. mint nekem előterjesztet­ték a szegedi szinióvad részletes programját. Az előterjesztésből, amely a főispán nr tetszését is meg­nyerte, azt látom, hogy a szegedi szinház jó kezekbe, hivatott kezek­be kerül és Szeged közönsége jogo­san remélheti, hogv az uj évad ki fogja elégíteni miivészi igényeit. — A szlnfigyi bizottságot szomba­ton délelőtt tizenegy órára össze­hívtuk és azon most már formailag is véglegesen elintéződik a SZITIÜÍÍZ bérletének kérdése. Bizonyosra ve­szem, hogy az nj ignzgntó nemes ambícióktól fűtött törekvései a szin* iigyj bizottság tagjainak rokonszen­vét is megnyerik- A város a maga részéről természetesen teljes támo­gató készségével AH a nagy retq£­nyekre jogosító szinház-vezetés mel­. lé. Vitéz Báaky Róbert * tziaügyi bi­xottbág holnapi ülése után, szomba­ton délután nyilatkozik a sajtó szá­mára terveiről. HIREK EURÓPÁBÓL 1. Göring marsall lapja vezető cik­ket irl az USA-nak Csunking-Kinö­ban kifejtett végzetes befolyásáról. A lap szerint Csunking-Kina külügymi­nisztere. T. V. Sung. nem Csunking­ban. hanem jellemző módon Washing­tonban lakik Sung az állami kínai bankok élén áll és áprilisban egymil­liárd márkás kölcsönt kötött Ameri­kában Csunking-Kina számára. A for­radalmi időkben és később jó nevet szerzett magának, mint pénzügyi rzak­értő. A nankingi kormányban előbb pénzügyminiszter volt. de ezt a tárcát később elvették tőle és utódául sógo­rát. dr Kungot nevezték ki. Emiatt szakadás állott be Kína vezető csa­ládja között, amelyet különben /Sung keresztény*dinasztiának- neveznek. — E század elején ugyanis élt Sanghájban egy Sung nevü kínai ban­kár. aki feleségével együtt belépett az amerikai metódista egyházba és erőteljesen tevékenykedett, mint misz­szionárius. Házasságából három leány és egy fiu született. Fia. Kina jelen­legi külügyminisztere. A leányok kö­zül a legidősebbet elvette dr. Kung, a mostani kinai pénzügyminiszter, a második leány férje nem kisebb em­ber lett. mini a kinai nemzeti forra­dalom atyja, a modern Kina megte­remtője, Szunjatszen és a legfiatalabb leány 1927-ben Csang-Kai-Sek marsall felesége lett. Sungnak mind a három leánya, valamint fia az Egyesült-Ál­lamokban nevelkedett és valamennyi amerikai egyetemet végzett. Csang-Kai-Sek marsall, aki há­zassága előtt csak Japánban járt Ki­nán kivül. mindaddig mentey voll az amerikai befolyás alól. Amidőn meg­házasodott. meg is keresztelkedett és szintén az amerikai metodista egy­házba lépett. Csag-Kai-Sek ma is mé­lyenhivő keresztény, aki min­den fontos vállalkozása előtt forgatja a Bibliát és feleségével együtt soha­sem mulasztja el. hogv imával kezdje és végezze a napot. — Annak ellenére, hogy a forra­dalom kitörése után az Idegenek el­len. főleg az angolszász misszionáriu­sok ellen megindult cgv mozgalom, az amerikai misszionáriusok befolyá­sa Kínába n az utóbbi években erősen növekedeti Erősen kihasználják a legmagasabb belven befolyásukat. Munkájuk erős támaszt lalál •„ ná­lunk is ismeretes >Young Mens \s­sociatiom nevü szervezetben, amely­nek nemzetközi jellege van ugyan, amelv azonban épp ugy, mint női szer­vezete Is. északanierikai eszmék és pénzek hatása alatt áll. — Rooseveltnek egy másik segéd­csapata Kínában abból a rendkivfil sok kínaiból kerül ki. akik az ame­rikai egyetemeken végzett tanulmá­nyaik hefejezése után visszatérnek Kínába és ott kölcsönös támogatással behatolnak a hatóságok és miniszté­riumok sZámos fontos állásába Amig a Franciaországban, Angliában, vagv Németországban tanult kínai diákok isme?, mint kinaiak térnek vissza ha­zájukba. anélkül, hogy külföldi tartóz­kodásuk egyéniségüket megváltoztat­ta volna, az Amerikából visszatéri diákok, az úgynevezett /American re­Itirn stndeflf* Kinában épo annvlrá Is­mert. mint sok kinai előtt épp any­nyira nem rokonszenves meclelenés. Az Észak-Amerikából visszatért ki­nai ifjúság valósággal ar. idegére megv az európaiaknak' és a kelet­ázsiaiaknak azáltal, hogy majmolják a yenkik modorossága!!. Ugyanakkor az idősebb megkeresztelt kínaiak hi­vatalukat és befolyfisuknl arra hasz­nálják fel. hogy az északamerikal esz. mákot alkalmazzák K1nn gazdasági és kulturális átalakítósának", — A Standard Oil olajtröszt és a Singer varrógépek szervezetei, ame­lyek Kinában mindenhol megtalálha­tók, szintén nagy mértékben hozzájá­rulnak ahhoz, hoffv északamerikái po­litikai és gazdasági befolyások érvé­nyesüljenek Kina legeldugottabb vi­dék cin is. — Washingtonnak igy szilárdan megalapozott és messze kiterjedt bá­zisa tan Kinában arra, hogy Kína­politikáját folytassa. A politikusok és misszionáriusok állandóan azt hirde­tik a kínaiaknak, hogy minden észak­amerikai milyen magasrendű hivatást érez ahhoz, hogy a kínai népet beve­zesse a világpolitikába és világgaz­daságba. Az amerikai Ígéretekben va­ló bizalom lett Kina végzete. A vi­lágháboroban a pekingi amerikai nagykövet Szunjatszen akarata elle­nére hosszít erflibódés után kiharcol­ta, hogy a kinai kormány megüzente 1917-ben Németországnak a háborút. Most Csang-Kai-Sekkel ugyanezt a szerepet játszatják el 2. A német sajtó tovább foglalkozik az USA közeikeleti diplomáciai és katonai terjeszkedésével, amelynek egyik jellemző megnyilatkozását lát­ják az amerikai bombavetőknek tö­rök terület felett való jogosulatlan át­repülésében, majd kényszerleszállásá­ban. A Frankfurter Zeitung most /Ame­rika keze a Közelkeleten* cim alatt vezércikkben foglalkozik ezzel a kér­déssel. Rámutat arra, hogy már 1919­ben azt jelentette a Közeikeletre kül­dött kél amerikai politikai ügynök Wilson elnöknek, hogy Amerika er­kölcsi befolyása a Közeikeleten na­gyobb, mint bármely más hatalomé. Valóban, abban az időben a közeike­leti népek is hittek Wilson önrendel­kezési jogában és ezért Bagdadban és Ankarában, Kairóban és Teheránban reménységgel néztek a Fehér Ház fe­lé. Az amerikaiak esnk akkor kezdtek felfigyelni a Közelkeletre, amidőn az olaj nagy jelentőségre tett szert a vi­lággazdaságban. Colbv Cheste!, voll amerikai admirális a század elején érdeklődött a magas portánál az elő­nzsiai olaj Iránt. A világháború után az USA már aktiv formában résztvett a közelkeleti olajpolitikában, mert ki­sebbségi részesedést vállalt a mo­sziili olaj kitermelését végző Trak­Petroleum Company-olajtársasáíban. Ugyanebben az Időben jelentős olaf­koneessziókat szereztek az ameri­kaiak az arab-félszigeten és a Bah­rein-szigeteken. Iránban és Afganisz­tánban azonban sikertelenül puhato­lődztak hasonló célokból. E háború kezdetén a Közelkeleten működő olaj vállalatokban az amerikaiak részese­dése alig tett ki többet 10 százalék­nál. mig a britteké 80 százalékra rú­gott. Azóta ugv látszik ez a százalék­arány cgvre invull az URA számára és rosszabbodik Anglia szempontiá­hót. " t 3. Párisi jelentés beszámol a Francia Akadémia idei dijainak kiosztásáról. Az Academia Franeaise ezévi 5000 frankos nagy regénydiját Jean Blnn­zat kapta 'Reggeli vihar* cimü regé­nyéért. Jean Blanzat 36 éves. Első regényét /Gyermekkor* elmen 24 éves korában adta ki és ezúttal magára­vonta Jean Glraudnuy. neves franeia iró figyelmét. Három évvel később je­lent meg /Ellenséges ftn-em» eiinil regénye, amelyet ujabb három év múl­va követett /Szeptember* cimü lélek­tant regénye. Az Akadémia 10.0(XI frankos nagv irodalmi diját Jean Sehlnmber­gor jónevü franeia Író kapia.Sehlum­berger első müve 100fl-bnn jelent meg. Legismertebb regényének cime: >Egy szerencsés férfi*. Schlnmbcrgcr a meg nem szállt Franciaországban tartóz­kodik. legutóbb Marselllrben adott kt egy essay-kőletet Ebben politikai és irodalmi cikkek foglaltatnak az utol­só 18 esztendőről /amidőn elvesztet­tök az utolsó lehetőségei az akkori Németországhoz való kózeiedéofé* — irja előszavában. A 20.000 frankos irodalomtörténeti dijat ez évben megosztották Henri Mondor; /Stephane Mallarné élete/ cimü müve cs Monsignore 6 a »e t; zBossuet«-életrajza között. Berlini jelentés szerint a megszállt keleti területeken egyre nagyobb mér­tékben jelentkezik az a kivánság, hogy megismerjék az ottlakók Németorszá­got és hogy nemet minta utáa építsék fel újra a területek kulturájat és gaz­dasági életéi. A napokban Bei lin mel­lett Schaffenburgban megnyílott egy tábor, amelyben Ukrajnából szárma zó német népi tanítók vesznek részt egy tanfolyamon. A tanfolyam befe­jezése után tanulmányútra mennek * résztvevők Németországba. Jelenleg 40 lett gyárvezető is némctoi szági ta nulmányon vesz részt, nogy mégis, merkedjen a német nagyipar munka­módszereivel. Az a parasztkiUdöttsCg amely legulobb Ukrajnából, Fehér­Oroszországból és a szmoietiszki kör­zetből Berlinbe érkezett hogy Rosen­berg miniszternek kifejezze az ukrán parasztok háláját, az uj keleti agrár rendért, szintén nagyobb lanulmány­utaf te(t Németországban, Az esseni National /j*Hmut párisi tudósítója leirja Páris életét. Páris mindig az ellentétek városa volt — irja a német újságíró —, azonba® ezek az cl'entétek még nagyobbak lettek mostanában. — Minden nyomor ellenére, amely ma a szajnaparti váro9t eltölti, a la­kosság minden rétegénél elszánt élet­akaratot látni — irja a német lap —. hogy tovább dolgozzanak és éljenek, de politikai problémákkal nem kíván­nak foglalkozni. A francia az /uj ren­det* és a németekkel való kollabrá­dót csak jelszavaknak tekinti, ame­lyek fölött szivesen vitatkozik, mert a vita örömöt okoz neki, azonban a többség nem veszi túlságosan komo­lyan ezeket a kérdéseket — állapítja meg a német újságíró. 6. Az olasz sajtó szcnzációs feltalá­lásban közli egy franeia—angol tit­kos akta tartalmát, amelyet Madrid­ban tettek közzé és amely azokat » megbeszéléseket foglalja magában, amelyeket 1939 áprilisában és máju­sában folytattak angol és francia kö­rök és amelyekből kiderül, hogy az akkori szővetségeaek nemcsak Olasz­ország ellen dolgoztak kl támadó ter­vet olymódon, hogy Tripoliszt hatal­mukba akarták keriteni. hanem Spa­nyol-Marokkó megszállása) is tervbe­vették. hogy ilyenformán egész Észak­Afrika angol -francia kézre kerüljön. Lclong tábornok, akkori londoni francia katonai attasé azzal indokol­ta meg Spanyol-Marokkó megszállá­sának szükségességél. hogy a Tripo­lísz elleni hadműveletek nem indul­hatnak meg Tuniszból mindaddig, amig a frandék hálában lévő Spa­nvol-Mnrokkót meg nem szállják. É titkos akta madridi publikálása annál is nagyobb feltűnést keltett, mert ez egybeesett a spanyol-marok­kói szultánnak Franeo tábornoknál tett látogatásával és a. Rommnl-offcn­ziva megindulásával. I'arragt György FERENCJÓZSEF keserűvíz i

Next

/
Oldalképek
Tartalom