Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)
1942-06-03 / 124. szám
S nüLMAGYABORsr, AH S*erd*. 1942 j tinin* *. vizsgálatra, vagy rögtön tfidőszanatóriumha, Enyhébb esetekben — és szerencsére a megbetegedések legtöbbje ilyen könnyebb természetű — az nj*««gedí gyógy iskolába utaljuk a gyermeket, akit itt a megfelelő szakszerű ápolás és gondozás csakhamar visszaad az egészségnek. Arra, hogy ebben a gyógyiskolában valamelyik beutalt állapota rosszabbodott volna, még nem volt példa. — Fokozatok természetesen vannak, egytől ötig szoktuk számozni a különböző betegségi stádiumokat. Az első a legenyhébb, az ötödik a legrosszabb, de az ilyen egészségi osz> tálvzat a )egnagyol»b ritkaság, szinte elő sem fordul. A legtöbb beutalt gyermek megbetegedése másodfokú; harmadfokúnak minősülő már jóval kevesebb, mig negyedik kategóriába tartozó csak elvétve akad. Azonban még ezek telje9 kigyógyltására is megvan minden remény és lehetőség, ngy. hogy bátran állíthatjuk, hogy a morfom orvostudomány ma már teljes sikerrel veszi föl a harcot a legpusztítóbb népbetegség, a tuberkulózis ellen. Mutatja ezt az is, hogy betegstatisztikánk évről-évre javul, a szesrrdkörnyéki halálozási arányszám pedig a tuberkulózis meglehetős elterjedtsége ellenére is jobb az országos átlagnál. Hatszázötven vizsgálat Ezalatt elkesziülek a vándor-röntgengép összeszerelésével. Villanyvilágítás nincs a tanyaközpontban, azonban ez nem akadály, mert a gépnek saját áramfejlesztője van. Már búg is os nagy csodálkozással állják körbe a gyerekek. Az elsötétítés is kész, kezdődhet a vizsgálat. Először természetesen a legtávolabbi iskolák tanulói kerülnek sorra: óránként harmincöt-negyvenet világítanak át. Ezt a munkát nem lehet gyors iramban folytatni, mert minden átvilácítottról beteglapot fektetnek fel, amelyen a tüdőszárnyak előre kinyomott, ábrájába a vizsgáló orvos ceruzával berajzolja a mes:támadott heIj eket, úgy, hogy az ilyen beteglap jól pótolja, illetve helyettesíti a röntgen fényképfelvételt is. Nyolc-tíz derékig levetkőzött gyermek vonul be egyszerre a vizsgáló zoháha. Az apróbbakat mezszeppenti a nagy sötétség és a gép titokzatos ögása. meg a fcl-fclvillanó zöldes fi nv. A nagyobbaknak már mnlatsás i vizsgálat és a sötétben oda-odalopaKódnak a gép közelébe, hogy láthassuk kis társaik »eleven csontvázát*. \ munkát lassítja a gyerekek ügyetlenkedése is; izegnek-mozognak a gép előtt, sokan meg éppen hátat fordítanak az átvilágító táblának. Persze, igv nem lehet diagnosztizálni, meg is szólal a tanársegéd úr: — Szembe forduljál kedvesem, szembe? A gyerek meg se moccan. Nem érdi, mi az, hogy .szembe.? — Emerre fordulj! — kiált rá az asszisztensnő, mikor a gyerek azölödszöri .szembe, felszólításra sem regál. Ezt azután már érti a gyerek is és készségesen megfordul .emerre.. Lehetetlen meg nem emlékezni arról, hogv ezt az Órákon üt tarló, nehéz, fáradsagna idegkoncentráló és szemkápráztató munkát milyen páratlan türelemmel végzi Bános tanársegéd. A legügyetlenebb gyerek sem hozza ki a sodrából, szeretet érződik a hangjában, ahogy velük beszélget, n rélénkcket bátorítja, a szepegőket meg. nvugtatja, megsimogatja őket és mindenkihez van egypár kedves szava. Bizonvos: ícv és csakis így lehet ezt a nagy jelentőségű feladatot elláti". s tudáshoz és a gvakorlathoz türelem ls kell. Aki azonban maga is -saládapa. mint dr. Bános, az ismeri e grcrniekps/ihét es ért az apróemberek nyelvén. Meg is vigasztalódik mind rs valamennyi azzal a homályos, de szilárd érzéssel lép Id a .sölélkamrából*. hoffv most ővele odabent egv szertan angó, kedves bácsi vara ml nagyon-nagyon jót müveit Olyasmit, amit meg so lehet köszönni eléggé... Mialatt a vizsgálat folyik, fölkeressük a tanyaközpont kerületi orvosát. dr. Kóródy Istvánt, aki ezt az orvosi körzetet jelentő negyvenezer holdnyi teriilet tizennégyezer lakosának őrzi és óvja az egészségét. — Hatszázötven gyermek kerül most vizsgálatra — mondja. Ez a szám az összes vizsgálatkötoles ti—11 eves gyerekek lélekszámának több, mint a fele. Általában a gyermekek hatvanhetven százalékánál kimutatható a tubcrkulótikus fertőzés. Ezzel a magas százalékszámmal szemben szerencsére aránylag eléggé alacsony a tényleges megbetegedések száma, vagyis azoké, akik valóban fertőzők és kezelésre szoriilnak. Ennek az a magyarázata, hogy a fejlődésben lévő szervezet igvekszik kiküszöbölni magából a betegség csiráit és azokat a legtöbb esetben immunizálja. Bibikenőcs . A dermotuhin hedörrsölések. amit a gyerekek .hihkenöesnek. neveztek cl. technikailag előnyösehhen folytathatók, mint az úgvnevpzett »pirke-oltások« és ezt a gverekek kfinvnyehh"n is tűrik. Akinek a szervezete a dermotnbinos bodnrzsölésre esvetlen egyszer pozitiv reakciót mutat, azt többet ezen a monon nem vizsgáljuk, mert a szervezet a gyermekkori fertőzés nyomát is kimutatja még a legkésőbbi életkorban is. A városi tisztifőorvosi hivatal által évente kélszcr tartott vizsgálatokon mindig esak az uj gyermekeket kell vizsgálnunk és azokat, akiknek előző derniotuhinvizsgálata negatív eredménnyel jár. Késő délutánra jár már az idő. amikor a koradélelőtti órákban kezdődött vizsgálat az utolsó tanvai nebulóval is végez. Aránylag jó nap volt, mondja dr. Bános tanársegéd, a sok megvizsgált között mindössze két súlyosabb esetet találtait. Harsányan megéljenzik >a jó doktor bácsit» a gyerekek, amikor az autó kipördül az iskolaudvarról. Holnap majd a másik tanyaközpont kerül sorra. — Remélhetőleg ott könnyebb mun. kink lc-z — mordja a tanársegéd, miközben az étlen-sromjan epvhuzamban végzett munkától kimerülten bátrahanvatlik az ülésen.' Arrafelé talán nem kell majd fo|ni az autót... Meri bizonv az itt leirt kirándulás tanúsága szerint olvknr ez is hozzátartozik ahhoz az. egyébként is fáradságos munkához, amit a tudomány emberei a tuberkulózis leküzdése érdekében foivtatnak a szegedkörnvéki homokon. KOZMA BÉLA Magyarország cazdaságí szerepe az uj Európában Suránvi-Unger Tivadarné, báró dr. Braun Nóra előadása (A Délmngyarország munkát Ar sótól) Kiemelkedően érdekes előadás hangzott kedden délután a Horthy-kolléffinm női társalgó-termeiben. Az Figvetemet é« Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesületé nek szegei nsoportja hangulatos teádéiutánt rendezett, amelynek keretében vitéz dr. Surányi-TJnger Tivadarné báró dr. Brann Nóra a kitűnő közgazdász „Magyarország gazdasági szerepe az nj Európában" cimmel előadást tartott. Dr. Surányiné báró Braun Nóra néhány évvel ezelőtt elnöke volt a rendező egyesületnek és Szegedről történt eltávozása óta le meleg kapcsolatot tartott fenn az egyesülettel. Előadása iránt nagy érdeklődés nyilvánnlt meg és az ötven tagú', meg-, hivott hölgyközönség lelkes figyelemmel kísérte az értékes és időszerű előadást, amelyet dr. Schmidt Henrikné elnökasszony Szeretetteljes üdvözlőszavakkal vezetett be. Dr. Surányiné báró Braun Nóra azzal kezdte előadását, hogy n.i világot teremtő hatalmas erők mozdullak meg, amikor kitört a most folyó világba borii, amelyet, sokan a világnézetek háborújának neveznek, még többen egyszerűen gazdasági bábomnak minősítenek. 8 nyersanyagért való gigantikus küzdelemnek. Bárhogyan is van, világnézet és gazdasági rend oly szorosan összefüggnek egymással — mondotta az előadé —. hogy nem is lehet elválasztani őket, tehát a háborúnak gazdasági okai minden körülmények között vannak. Az, előadónő ismertette ezután a kapitalizmus által felidéz,ett válságot, a nagy vagyonok keletkezébe és a tömegek elproletárosndnsa közötti ellentétet, majd az első világbabom utáni gazdasági válsággal kapcsolatban arra tért rá, hogy a békét Psak szociális alapkon álló politikai, társadalmi és gazdasági rend biztosithatja. Az ilyen szilárd kodási tervvel kapcsolatosan hr.gy mezőgazdaságunkkal arányban1 fejlesszük iparunkat az ország bol-y dugulása érdekében. Végül felvázolta a kitűnő köagas*} dász Magyarország jövőjét, életled hetőségeit az uj Európában, rendki-, vül érdekes statisztikai adatokkal támasztva alá azt a megállapítást,^ hogy Európa, amely az élelmezési és ipari nyersanyagok felét hirj% világviszonylatban, holott lakossá-: gának számaránya csak egynegyede a világ összlakosságának, belterjes gazdálkodással is nagyszerűen meg-1 élhet, ba az arányos elosztást, hí*-, tosithatja, Magyarország teles függetlenségének megőrzése mellett, fejlődő állama lehet az uj európai közösségnek. A nagyszerű, komoly tannlmáJ nyok alapján összeállított, értéken előadást dr. Schmidt Henrikné köszönte meg. majd dr. Bárányi Erzsébet, a Horthy-kollcginm igazgatónője a ..Grnssraum wirtsehaft"nak megfelelő helyes magyar kifejezést fejtegetve szólt az előadáshoz. A tcadélután hölgyközönsége kellemcsen szórakozott együtt még az esti órákig. alapokon álló TTj Európáért való küzdelem nálunk, Magyarországon — éppen Szegeden kezdődött el. Az új európai gazdasági rendszert ismertetve dr. Suránviné báró Brann Nóra fejtegette, bogy milyen következményekkel járhat társadalmi és gazdasági téren egyaránt, Az nj rendért folyó küzdelem célja a fennálló külömbségek kiegyenlítése, az osztálykülömbségek áthidalása, a gazdasági sikon a nyersanya gok igazságos elosztása és a jövedelemelosztás arányosítása. Az egyén nem lesz többé központja, ösak alkotó része a közösségnek s az egyén érdeke felett a közösség érdeke áll. Báró dr. Brann Nóra előadásának legérdekesebb része volt, amidőn a „Grossranmwirtschaft" a „nagyfcrégazdálkodás" elméletét és annak alkalmazását fejtegette, magyarázta. A köztudatban ezzel kapcsolatosan teljesen zavaros fogalmak keringenek. Az előadónő hangsúlyozta, hogy a nagytórgazdálkodásba való beilleszkedés hazánktól nem kivánía függetlenségének feladását, ellenkezőleg politikai függetlenségének teljes megőrzésével venne részt az nj Európa tervgazdálkodásában amely a munkamegosztás előnye: mellett a fohbtermelést és tökélctasehb termelést is biztosítja. Természetesen itt, is van vezető és vezetett országok, hazánk azonban kulcshelyzeténél és történelmi szerepénél fogva is vezető pozícióra hivatott. Az előadó beszélt még a trianoni Magyarország iparosodásáról és azokról a véleményekről, amelyek szerint a komparatív költségszámítást tekintetbe véve Magyarországnak vissza kell térnie a mezngazdasági termeléshez, ezzel szemben kifejtette. bogy szépen fejlődő iparunk feladása, vagy hátterébe szoritása az ország elszegényedését eredményezné s ezért arra kell törekednünk az nj Euróoa JQ agy tér gazdáipág-ec Aulai Szegeden Kedves eseménye volt kedden Szeged* nek. Pár órán át itt tartózkodott Páger Antal, a magyar szinuszét egyik' legnépszerűbb alakja. Aulójan érkezett Budapestről és Makóra igyekezett, ahol kedden este föllép a Vöröskereszt ünnepi estjén. Szegedet útba ejtve, néhány órára megpihent régi sikereinek állomáshelyén. Az utcán a járókelők közül sokan felismerték Szeged egykori kedvencét, akit ma különösen nagysikerű filmjei révén az egész ország ünnepel. Bizony nem egy* szer meg kellett állitania az autóját, mert a szegcdi ismerősök valósággal, megrohamozták az autóját névaláírásokért. Páger lelkes ováció közepetta nagy üggyel-bajjal eljutott a Hungáriáig, itt kiszállt, bement a kávéházba cs a hires müvészasztalnál letelepedett a régi helyére, ahol az ujságirókbói é.a színészekből álló bohémtársaság valamikor oly sokat és szivesen hallgatta Páger halkszavu, finom humorát A régi emlékek most felelevenedtek, »» asztál körül ülők most is mosolyogva hallgatták Páger szivdorilő, kedves csevegését. Volt egy apró kis története, amin nem lehelett mosolyogni: elmesélte ugyanis, hogv nz utolsó tiz évben miért nem lépett fel Kardoss Géza színházaiban. Akik végighallgatták ennek a konfliktusnak a történetét, igazat is adtak Págernck. Szerencsérc jövőre már nem Kardoss az igazgató állapították meg örömmel a társaság tagjai — és igy nem lesz akadálya annak, hogy Páger Antall viszont, láthassa a szegedi közönség a Városi Színházban. Erre gondolt a kitűnő művész is, amikor azzal búcsúzott el a Hungária müvészasztalától, hogy »a mielőbbi viszontlátásra!' Marosi homok minden mennyiségben, mindenkor kauhnfö. JUNG malom. Anátfalva. ElÖll/.elOink nav) 8© Sillerért mindennap cserélhetnek könyvet • DÉLM \G YAK.ORSZAG kö|csonkönyv, j tárában.
