Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-06 / 102. szám

Ö33LEY GYÖRGY mmm PlaiHlt ü 31. (ssia* mai) hClüCZÍC U figvetméi Reök főispán rámtil itoff a rr* Krvry lcpn sok gstdn állatállományát a tpljc» pu*rt»iá» veszélye fe'llyrgett. Máskor a tavasznak ebben a szakaszában már javában legeltették az állatokat a kövér legelőkön és az. első kaszálás ís esedékes volt ilyentájt. Az idén azonban a kaszálók és levelők viz alatt vannak, a jószágok az istállókban satnynlnak, soványodnak és a kevés takarmánykészlrtet fogyasztják. Igen sok gazdn orra kényszerül, hogy takarmány hijján megváljék az állataitál. Vagy levágja, vagy eladja és mindkét esetben a nemzeti vagyon csökken. A kényszervágások lecsökken tik az ország értékes tenyészállatállományát, a tömeges kínálat meg leveri az árakat, Reök főispán arra kérte az, államtitkárt, bogy • kormányzat akadályozza meg az állatállomány pusztulását vagy azzal, hogy áttelepülni ideiglenesen az ország o|v«n területeire, ahol vannak vízmentes legelök. vagy pedis ha elkerülhetetlen az elarlás. kormányrendelet akadályozza meg az árak egyébként elkerülhetetlenül bekövetkező leromlását. 'A gazdáknak olyan éta! kell kap ni Ok az álla Iáikért, hogy azon ké slíhh újra fölszerelhessék gazdasá gaikat a szükséges jószágállo monnyal. Rárfznv államtitkár megígérte hogv a Reök főispán által előter iesztett. valóban súlyos és nemzel gazdasági szempontból elsőrendű problémát behatóan tariTilmánvozni fogja és minden lehetséges intérkr •lést meglesz az árvizsnitnft gazdák állatállományainak megmentésére. Félévi börtönre ítélték AZ algyői sikkasztó pénzeslevéíhordót (A Délmagyarország munkatársától) Gond a Audi ás 19 éves algyői lakos kilcncrcndbeli hivatali sikkasztás és ivolcrendbeli magánok irathaniistiás büntette miatt került a- szegedi törvényszék Hónav-tauácsa elé kedden lélelőtl. Gond a tanyai levélkézbcsitőként volt alkalmazva az, algyői postán. ö kcz.hesilclte az, algyői lanyf.k kőzött a pér.zküldemcnyckel. A sikkasztásokat, valamint az okirathair.'silásokat pénzesIcvélhordöi minőség Len követte-cl. Kilenc esetben ugyanis szokat az ó>szegeket, amelyeket l'i :n á r Mária postamesternő azért adoll át neki, hogv a Címzetteknek vigye ki i isikt.aszlotla olymodoa, hogy « Ppn zen utalványra r.iiia mi-itolta a címzettek- nevét s ez-,e| az okiraté nr> tat büntettél is cikívoite. Ilyen módon ti.árcius folvtniáa n Szeti Isivéiészére érkezei. 10,), t Bakos A.uPás észére érkezet; 100. a Kiss András részére érkezeti IS.50, az idős Sebők Gábornak érkezett 30, majd 5—5 pen:őt, a Czirok Gergelynek éikezelt 17 28. • Süli Istvánné cimére jött 20 nengi'it sikkasztotta el, egyizben pe ilig nem számolt el 5 pengő értékű postai értékeikkel, amelyet a postamesternő eladás végett adott át Peki Ronda András a keddi főtárgyaláson lAredeJniocn beismerte bűnét és megbánást mutatott. A törvényszék a vád szerinti hűn fselakmánvbeii mondotta ki bűnösnek és C Matyi MrtArrc ítélte. As itéiet JOJERÁFC Zene a világ... Zöldelő májusfák, dalos éjszakák és vidám majálisok Kalandozás Maia istennő birodalmában. — Az egyház májusi ünnepei (A Délmagyarország Tntinkatár<ától) Más, boldogabb esztendőkben ilyenkor május első napjaiban már javában zeng a világ. Az ébredező, zsendülő természet föladatti és föld feletti titkos erői már lázasan dolgoznak s készítik elő a nagy, szent forradalmat : az új élet zengő 'cso dóját. Május első napjaiban máskor már virágpompában áll a világ, ezer és ezer halványszírmú, édesillatú virág öltözteti ünneplőbe a fákat, májiís igazi királynőit és kacagó napsugárözönben dalol a természet odakünn. Isten nagy templomában. Valamikor, békés, boldog idők ben ezen a napon, május első va -űrnapján ünnepet ült az ifjúság. Odak iinn. a Kállayligetben suhant a körhinta s folyt a zsákba futás, lepényevés — majális volt. Májaelső éjszakáján pedig húzla a cigány a szép lányok, szép asszonyok ablaka alatt, bogy: ..Szeretnék május éjszakáján, ellopni minden orgonál" . . , ó, 2 T ez a május Az i<lén igen mostohán köszön•ött be hozzá n k n z év legszebb bó'a pja. Márciusi hideget, esőt és illnndóan borult eget hozott Ugyan kinek juthatott volna eszébe, hogy •lhúzassa a kedves kedvenc nótáiét. zuhogó esőben egy-egy ablak latt, vagy kiránduljon a zöldbe, a természet ölére és ifjú, vidám kedvvel majálist rendezzen . . .1 Mert ez a május megcsalt bennünket, cső köpenybe burkolózva osont be hozzánk és gondosan eltakarta elő 1 ünk a nekizöldült fák halvány rózsaszínű virágmosolyét. És mégis ...A természetet nem lehet becsapni. Mára már elmosolyodott az ég s ba hideg is van egyelőre, felszikrázik a májusi napfény s egyszeriben megesendült a világ körülöttünk... A fákon viháncoló kis szárnyas apróságok teli torokkal zengték a májusi szerenádot s a virágbimbók sz.emláto mást pattantak ki és pirultak el a nap derűs kacérkodására. Néhány perere, félórácskára legalább úgy 'reztiik, bogy ez a májusi szerenád •iz egyedüli dallam, amit e pillanat ban zeng a kitavaszodott világ és megfeledkeztünk azokról a szintén új tavaszt hirdető, távolabbi és evő teljesebb szólamokról, amelyek a történelem szimfóniáját zendítik világszerte . . . Maia istennő berkeiben A tavaszi zendülés, az új élet sarjadásának örömünnepét éppen úgy megtaláljuk a primitív, pogány népeknél, mint a mai embereknél. Az utóbbiak azonban nem érzik már a majális, vagy májusfa iinne pe mögött az ősi, kultikus jelleget, a föld termékenységének megújulásával együtt az új élet. a feltámadás hitét. a föld termékenységének meg szeméiyesítője a rómaiaknál Maia istennő volt. A május hónapot róla nevezték el s neki szentelték. A római kalendárium hatása alatt az európai népek legtöbbjénél a május megünneplése fönnmaradt és többnyire május elsejéhez, vagy első vasárnapjához. illetőleg pünkösd va -árnapjához fűződött. A római május elseje Bonn Den asszony ünnepével és a mirtuszággal megvert istennő mondájával függött össze. A mirtuszág a májusfa kultikus jelentőségében mai napig fönnmaradt az effrópai népeknél. Hazánkban is igen elterjedt a májusfa-iinnepség szokása. Szegeden május elsején. Űrnapján és pünkösd reggelén zöld ágakkal díszítik a házak falait, ablakalt, meg a vízimalmokat különböző verses mondókák kíséretében. Nálnnk a májusfának nem maradt fenn ba bonás jelentősége, mint a nyugati országokban. Nyugaton a keres-/ tény felvilágosodás szelleme még mindig nem változ.tatta egyszerű tavaszi örömünneppé a majálist. Né inetországban például május éjsza Iája egyidejűleg a WalpTirgis-éj is, a hírhedt Walpürgís-naéht, amikor /úgva repülnek a boszorkáuyolc a réteken át... Pünkösdi királyság Magyar népszokásaink közül azok, amelyek a májusiéhoz fűződnek, leginkább a Dunántúlról valók, ami nyugati eredetre és elterjedettségre mutat. Abanjtorna megyében, a magyarság északi határán, ahol szintén sok a szomszédos népektől he szűrődött, népszokás, a májusfa például lopott nyírfa, amelyet a legé nyek fel is szoktak pántlikázni. A pántlikát rendesen a leány adja, akinek kapujában a májusfát felállítják. Ha a májusfát eldöntik, az a szerelein visszautasítását jelenti. A májusfát nemcsak május elsejére virradó éjszaka, de pünkösd hajnalára, virradó éjjel is felállítják. Ilyenkor a legények az erdőben gyűlnek össze éjjel és tánccal, dallal töltik el az egész éjszakát. Különösen a népszokásokban az, hogy éjfélig csak szomorú dalokat, nekelnek, éjféltől hajnalig viszont csak víg nótázás járja. Hajnalban aztán kivágják a máiusfát. elviszik a kedves leány kapuja elé és ott a földbe szúrják. A májusfa növekedésének is megvan t maga jelentősége. Némely helyen az új asszony kapujába ültetik el s addig ott növekszik, amíg a házat gyermekáldás nem éri. Akkor esöndosen kivágják a fát és eltüzelik. Az új élet tovább zeng az újszülött ben . . . A májusfával kapcsolatos a pünkösdi királyság népszokása is. A legények összegyűlnek a kocsmában és borozgatás közben megválasztják a „szomorú királyt." A „szomorú királyt" fakardos őrök kísérik házról-házra s a legények mindenütt beszedik a májusfaültetésért járó liénzt mátkáiktól. A ..szomorú királynak" bús képet kell vágnia mindenütt s hiába tréfálkoznak vele, komolynak kell maradnia. Mert ha elneveti magát, ő fizeti a kocsmában elfogyasztott bort és — vége a pünkösdi királyságnak. Felvidéki és erdélyi majálisok A Felvidéken nemcsak az ott lakó németek, de a tótok is „máfnnk nevezik a májusfát és pünkösdkor állit.iák fel. Minden legény elmegy a kedveséhez és szalagot kér tőle a májusfára. A legények aztán a templom előtt gyülekeznek, itt feldíszítik szalagjaikkal a májusfát, majd vigyáznak arra, hogy még éjfél előtt elássák. Másnap délután döntik le a fát és megvívnak egymással kedveseik kendőjéért, szalagjáért. Az a legény, aki hamarabb tudja kedvesének visszavinni a májusfa szalagát. Ha a leány ki akarja mutatni, hogy szereti a legényt, akkor a szalagot, kendőt neki ajándékozza. A Kis Kárpátokban 8 méter magas fenyő-szálat, visz a fót legény kiválasztottjának május elsején, ha piros kendőt kap érte, •ikkor pünkösdre lagzi lesz. ha zöldet. az esak reményt jelent . . . Erdélyben és a Bánátban tölgy, vagy fű/faágat tűznek a kapura, vagy zöld fát állítanak fel előtte. A ta addig marad a helyén, amíg a* íj élet megérik, vagyis — az új búzából kenyeret sütnek s akkor a kenyérsütő kemence parazsát élesztik vele. Tlyenkor Biharban azt, kiáltiák: „Aki boszorkány, azl süsse meg nyárson az ördög'." Az, istállók és házak ablakait pedig zöld gallyal látják el a boszorkányok ellen. Ttt tehát még fennmaradt a Walpurris-éj usükevénye, csakúgy, mint a székelyeknél is. akik hársfaágat dugnak rontás ellen a betegek háza elé május éjszakáján. A májusfát azután elégetik, hogy egész évben elkerülje őket az ébinség... Szent Fülöp és Jakab Az egyház a májusfa megünnepléséhez új magyarázatot adott a ke resztény népeknek s ez a magyarázat hazánkban legtöbb helyen kiszorította az ünnepség eredeti pogány jellegét. Eszerint a májusfa eredete az. hogy Fülöp és Jakab apostoloknak térítő útjukban egy Walbürga nevű leány volt segítőtársuk. A pogányok ezért a leányt megrágalmazták. Walburga azonban, hogy a gúayolódókat megszégyenítse vándorbotját letűzte a földl/e, letérdelt és imádkozott előtte, mire a száraz fa a pogányok szemeláttára kizöldült. A keresztény fiatalság tehát ennek emlékére ültet májusfát. Ea a magyarázat viszont a Tannhnitser-motivumra emlékeztet s ismét csak germán eredetre utal, * Május első napjaihan gondoljunk a nekizsendült, új tavaszra • a tavaszpompába öltözött fákban és virágzó 'bokrokban tiszteljük és ünnepeljük a természet csodatevő erőit, azokat az erőket, amelyeket emberi hatalom nem tud befolyásolni s amelyek Isfen szavára hozzák meg csak az új élete4, az uj kenyeret, bort és békességet . . . CSANY1 PLH OSK é