Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-10 / 106. szám

üra !© filter 1942. máius 10. aVIII. CV1. 100. sz. uavonto 2.30. negyedévre 1.20 P KER BSZTENY POLITIKAI NAPILAP Szebb jövőnk záloga írta: Dr. Balogh István plébános Az egész emberiség uia Kóma felé fordul, hogy püspökkcszenteléséuek negyedszázados évfordulóján köszöulse a özeutatyát, X1L P i u s pápát. A négyszáz millió katolikus, aki tudja, hogy a Szentatya Krisztus földi helytartója, alattvalói hiiscggel és gyermeki szeretettel, az emberiség többi része pedig, mely a római pápa személyében emberi tulajdonságokban és erényekben kimagasló egyéniséget, a római Szentszékben a legmagasabb érkötési fórumot látja, tisztelettel, bizakodással és reménységgel járul ma a Szentatya ele. Ha lepergethetnénk a pápaság történetét, a legcsodálatosabb mult tárulna elénk! Látnánk az egyszerű halászembert. akit az Ur kiválaszt, földi helytartójává tesz, reá építi az Anyaszentegyházat és azóta »a pokol kapui sem vesznek eröt rajta*. A poklot szemrehányás ugyan nem érheti. Mindent megtett az Egyház kiirtására. Emlékezzünk a különböző eretnekségekre, ellenséges indulati) szellemi áramlatokra; az arianizmus, a sehisina, a reformáció, a josephtoizmus, a franeia forradalmi ateizmus, a materializmus, a legújabb idők kommunizmusa és uj-pngány szelleme mind-mind az Egyházban Játtá legnagyobb elJpnségét és azt kiirtani legelső kötelességének tartotta. De éppen igy tört az Egyház elten a gyűlölet, a politika, a hatalom és terror. A római birodalom három évszázadon át a katakombákba szorította az Egyházat, meg a napfenytői is eltiltotta. Lte hol van ma már az ókori római birodalom? Ma már emlékei is elfakultak... Az Egyház pedig él es virul, sót minfha u.i lendülettel folytatná hivatását, melyet be kell töltenie egészen addig, mig »teszen egy akol és egy pásztor*. A népvándorlás fergeteges korszaka elpusztította nemcsak az egész római birodalmat, hanem a klasszikus kultúrát is. de ott vesztek maguk a pusztítók is. Az Egyház pedig akkor indult igazán hódító útjára és a szeretet fegyvereivel legyőzte Európát. Hol vannak ma már a K a r o 1 i n g o k, Ho h e n s t a n f nk, Stuartok, Bourbonok, Ft o m anowok és Hohenzolierek, akik birtokukban és rettegésben tartották az ismert müveit világot? Hatalmuk szertefoszlott, birodalmuk összeomlott, koronájuk kopottan, szerényen valamely múzeumban hirdeti az idők múlását. A kősziklára épített Egyház pedig alj és a poklok kapui sem vesznek eiőt rajta! Ha emlékezetünk az elmúlt évezredeket nem képes felmérni és fantáziank csődöt mondana a reg mult viharos századok gigantikus eseményeinek pergctcsésél. bíráljuk el sub speeie acfernitafis — egyetlen emberöltőnek, a magunk korának vészesen torlódó eseményeit. A liberalizmus fénykorában Születtünk, amikor a kapitalizmus hatalma tetőpontján áll. Jaj annak, akire liberális vagv kapitalista ő-zaseköttetéseket ma csak ráfogni is lefesti Voltunk világpolgárok, tettünk nacionalisták, megjártuk a nyilasnak nevezett szédület virányait is, mig Hétszáz repülőgépet vesztettek az angolok a koralttengeri csatában Madagaszkár belsejében tovább folyik a harc — Heves nappali légitámadások angol városok ellen Visszalilvtóh n onharoi szövge! ita$tjh0ve<€(, a hiiDiseví törők nagy hővel sem tér vissza Ugy látszik, befejezéshez közeledik a három napon át dúló hatalmas arányú tengeri csata a Csendesóceán déli részén aunak elleuére, hogy egy amszterdami jelentés szom Laton délben meg azt tételezte fel, hogy a csata még nem csökkenő hevességgel tombol tovább, sőt a japán támaszpontokról ujabb erősítések vaunak úton. Az tény, hogy ma már valamivel tartózkodóbb jelenté, seket adtak ki Washingtonban, ahol közölték, bogy a csata végleges mérlegének felállításával mindenesetre várni kell addig, amíg a hajók viszszaérkeznek támaszpontjukra. Korábban ugyanis a washingtoni rend. kívüli kiadások nagy tengeri győzelemnek próbálták beállítani a KoralJ-tenger.i ütközetet. A légiháboru A német bombázókötelék tegnap ismét robbanó- és gyújtóbombákkal támadta Norvich angol várost, ahol már két ízben jártak a bombázók. A britek ugyanekkor ismét Tíostockot és vidékét kerestek fel, ahol most negyedszer volt támadás. A NTI jelentése szerint polgári károk keletkeztek, a lakosságnak áldozatai voltak. Ugy látszik azonban, ez a támadás korántsem volt olyan arányú, mint a legutóbbi. Nagy kötelékek veitekugyan részt az akcióban, de a légel. liárítás igen eredményes volt, 12 bombázót lelőttek. Egyes brit kötélé kek újból megjelentek Dánia fölött és néhány bombát dobtak le Nyugat Jütlandra. Némi kár keletkezett. Burma Az olasz lapok azt jelentették, hogy a japán csapatok már benyomultak két ponton India területére. Uj-Delhiben most attól tartanak, hogy a corregidori ellenállás befejezésével esetleg 10 hadosztály szabadul fel és azokat Japán beleveti a burmai, illetve kinai, esetleg indiai offenzívába. Egyébként Wainwright tábornok végül is a manilai rádión felhívást inézett a Luzonon, Cebuu és Mindanaon. valamint más fülöpszigeteki pontokon még elleuálló amerikai és bennszülött csapatokhoz, hogy hagyják abba az ellenállást és hagyják magukat a japán csapatoktól lefegyverezni. Wainwright tábornok jelenleg japán fogságban van és így tette meg rádlófelhívását. Még nincs hír arról, hogy milyen eredménye lett ennek a felhívásnak a fülöpszigeti gócpontokon. Madagaszkár ————•ufgáinÍ«wminunwi » A madagaszkári akció' hosszabbra nyúlik, mintahogy azl Lundonban elképzelt. Egyes pontokon ,a nyugHÜ és keleti partvidéken még lart-afliintegy 7000 főnyi francia erő ellenállása a nagy túlerőben levő angolokkal szemben ,akiknek szándéka meg nein ismeretes. Az invázióval kapcsolatban Tokióban kijelentették, hogy Japán számára teljességgel elviselhetetlen, hogy Madagaszkár angol ellenőrzés alatt álljon. Vichyi körökben megcáfolták azt az angolszász jelentést, hogy több francia csapategység csatlakozott volna De Gauellehoz, kijelentek, hogy a Madagaszkárhoz kirendelt • Marseille* cirkáló és a >La MottePiquet* romboló valószínűleg elkerülte a megtámadtatást és sikerült biztonságba jutnia az angol hajók elöl. A két hadihajóról egyébként még nem érkezett hir Vichybe. A koralltengerí csata után Ausztrália sorsa megpecsételődött Tokió, május 9. A Német TI jelenti: Takahasi tengernagy, a japán hajóhad legidősebb tengernagya a Domei-iroda jelentése eszerint a koralltengeri csatáról nyilatkozva, kijelentette, hogy ez az ütközet fontosságában közvetlenül a hawai ütközet után, következik. Hangsúlyozta, hogy az angol és az északamerikai hajóhad egészen értelmetlenriil viselkedett. amikor 'csatahajóit ilyen széthúzott alakzatban vetette harcba. Takahasi kijelentette hogy tengeri ütközetben a csatahajók nem végezhetnek semmi érdemleges hadműveletet ha nem küzdenek zárt alakzatban vagy szimmetrikus csoportban. A mostani tengeri csata következtében Ausztrália sorsa végleg megpecsételődött. Két jMlenségrts Irepülőgépanya-' most a keresztény és nemzeti ulon szeretnénk megmaradni. Láttunk országokat megszületni, aranyinjekciókkal támogatva viruteneiát mutatni és a történelem színpadáról percek alatt letűnni, teli tünk négv esztendőn át vérben és könnyben, elneveztük a legborzalmasabb világháborúnak és most, alig két évtized muJva látjuk, hogy az nem volt sem a legborzalmasabb, «ern méreteiben nem volt világháború. Mert abba valójában esak most zuhantunk bele, amikor nem országok, hanem népek és világrészek állanak egymással szemben. A kősziklára épített Egyház pedig áll cs a poklok kapui sem vesznek eröt rajta! Sőt! Mintha valami csodálatos változás volna észlelhető az egres államok kormányainak a római Szentszék iránt tanúsított érzelmeiben és viselkedésében. Keresik a diplomáciai itezszekóátetést a Szent székkel. Franeia. ország. Amerika, Finnország, .Tapán. Kina. Svédország egymásután küldik állandó képviseletüket a Vatikánba. Amikor Anglia és Francia°rszág 1915ben Olaszországot belesodorták a háborúba, megállapodásuknak volt egy titkos záradéka: a londoni klauzula. Eszerint kötelezettséget vállaltak arra nézve, hogy a római Szentszéket kizárják a béketárgyalásokból. Megállapodásukat állták: a páriskörnyéki békék a Vatikán kép? Lelete »dkül, az igazság elfojtásával, a gyűlölet szellemében fogantak és uj háborúnak lettek okozói. Ha XII. Pilis pápa majd ott lesz a békctái gyaluson és érvényesítheti álláspontját: minden népnek jogai teljességében való életét, a föld javainak testvéri szeretetében, az igazságosság szellemében való felosztását, akkor a következő nemzedékek újra felépíthetik azokat a kultúrértékekct, melyeket most a gyülptet felperzsel és romba; dönt. A.z Eucharisztikus Kongresszuson történt. Az akkori pápa legátusa, E II g e n i o P a c e i I i távozni készült a Hősök-tercről. Beszédének hatása alatt kirobbanó lelkesedés lett úrrá «z emberek tízezrein. Mintha az egész hatálmas tér megmozdult volna: mind a bíborosnak már mozgásban levő uniója. felé indultak. A rendőrkordon felbomlott, az izgalom nőttön-nött, már-már valami töiuegszerencsettenségtöl kellett tartani, amikor hirtelen megállt az autó, kiszállt belőle Pae. e I I i bíboros és aldásra emelte a kezeit. A következő pillanatban tízezrek az imént még önmagának is veszélyt jelentő tömeg — térdeltek a Szentatya legátusának fejedelmi alakja előtt és némán, mozdulatlanul fogadták az áldást. Bár ma is a népek és nemzetek földi irányítói és a mögöttük szorongó tömegek figyelemmel hallgatnák é> megfogadnák azt a szózatot, mely a Szentatya ajkéról a rádió hullámain mindannyiunkhoz szól és Krisztur földi Helytartójának jubileumi áldása enyhülést hozna a szenvedő emberi, ségre!