Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-08 / 104. szám

A tábla uj eljárásra Grfff Bethlen István lakásán atasnotia a törvényszéket a Koch-—Schwarcz árdrágitásí ügyben (A Délmagyarország munkatáriától) Márciusban tárgyalta a törvényszék Koch János és Schwarcz Mátyás Szentháromság-utcai fakereskedök árdrágítást ügyét. Az árellenőrző közegek az év elején megállítottak az uteán egy fát szállító kocsit, amely Kochék üzletéből vitt fát egy megrendelőnek. A két mázsának rendelt fa 34 kilóval volt kevesebb a rendelt mennyiségnél, egy másik szállítmány pedig egy mázsa helyett 77 kiló volt. Ennek ellenére Kochék 6 pengő 18 fillért számláztak a fa mázsájáért. A fa kereskedők azzal védekeztek, hogy jogukban állott két mázsán felüli szállítmánynál az 5 pengő 88 filléres maximális árhoz 30 fillér pótdijat számlázni. A törvényszék nem fogadta el a vádlottak védekezését és 6—6 hónapi börtönre ítélte őket, Kochot ezenkívül 100 pengő pénzbüntetésre ttélte és kötelezte 100 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére. Schwarcz 200 pengő pénzbüntetést kapott a börtönbüntetésen felül és 200 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezték. Fellebbezés folytán psü törtökön tárgyalta az ügyet az ítélőtábla Elemy-tanáPsa. A' tábla úgy találta, hogy a tényállás nincs eléggé tisztázva, ezért visszaadta az ügyet a törvényszéknek és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot. 500 pengő értékű italt lopott volt gazdájától (A Délmagyarország munkatársától) Néhány nappal ezelőtt feljelentést tett a rendőrségen Schorr Ottó bornagyketeskedői Elmondotta1:" egy idő óta azt tapasztalja, hogy a Nádor-utcában lévő borpineéjét, ahol nagyobb mennyiségű bor és egyéb" ital van cl raktározva, Ismeretlen tettes fosztogatja. Közölte azt is a kereskedő, hogy ezév január elsején mindenesnek alkalmazta a borpincébe Nagy András Józsefet, aki március közepe táján megszökött a szolgálatból. Amióta Nagy András János eltűnt, azóta tapasztalja, hogy a boroshordókat valaki dézsmálgatja. A detektívek a gyann alapján előállították a rendőrségre Nagy 'András Józsefet és kihallgatták az eltűnt italokra vonatkozólag. Nagy eleinte tagadta, hogy valami köze lenne a lopásokhoz. később azonban bevallotta, hogy ő dézsmálgatta a Nádor-utcai borospincét. Elmondotta, hogy éjszakánként feltűnés nélkül besurrant az elhagyott, gyengén világított, néptelen ki utcába, lefeszítetta a Zárat az ajtóról és a magával vitt üvegekben bort, pálinkát, likőrt lopott a pincéből. Több ízben megismételte látogatását" a borospincében, úgy, hogy mintegy 50Q pengő értékű Halt topóit el. Az italokat hazavitte Árvíz-utca II. szám alatti lakására és ott családi, baráti körben elfogyasztotta. Néhány liter bort, pálinkát elajándékozott, egy keveset eladott, az árát pedig elköltött*. Nagy András Józsefet a rendőrségen letartóztatták és átadok az ügyészségnektett vallomást az Imrédy-sajtöperben Kihallgatták Imrédy Bélát is Budupe&í, május 7. A büntetütörvényszék Szemák Jenő vezetésévei működő tanácsa csütörtökön délelőtt 1.1) órakor folytatta annak a sajtópernek a tárgyalását, amelynek főmagauvádiója vitéz 1 rn r é d y Béla volt miniszterelnök, vadlottja pedig Halász Sándor, a 8 Órai Újság szerkesztője. Halász Sándor a kormányzóhelyettes választásával kapcsolatban bírálatban részesítette lapjában Imrédy Bélának parlamenti felszólalását és magatartását. A cikk miatt Imrédy Béla sajtópert indított ellene. A törvényszék már többször tárgyalta az ügyet, előkelő közéleti férfiakat és minisztereket hallgatott ki. A mai tárgyalás iránt az eddiginél is nagyobb érdeklődés indult meg. A tárgyalás előtt már majdnem egy órával, 9 óra körül hatalmas tömeg leple el a -második emeleti esküdtszéki terem folyosóit. A csütörtöki tárgyalás iránt megnyilvánuló nagy érdeklődés főképp a ma kihallgatandó tanuk személyének szólt. a tanúkihallgatások során hallgatta ki ngyanis a biróság elsőnek Imrédy Bélát, azután Antal István propagandaügyi minisztert, továbbá kihallgatta a biróság gróf Bethlen Istvánt is. A tárgyalás megnyitása után Szarnák elnök ismertette gról Bethlen Istvánnak azt a beadványát, amelyben kérte a bíróságot, bogy betegségére való tekintettel lakásán hallgassák ki. Halász Lajos védő a kérelemhez hozzájárult, Imrédy jogi képviselője pedig nem ellenezte azt, igy a biróság ennek a kérelemnek értelmében határozott és Bethlen István lakására fog kiszállni kihallgatása végett A biróság először Imrédy Béla volt miniszterelnököt, a per sértettjét hallgatta ki tanuként. Imrédy elmondotta, hogy február 9-én pártközi értekezlet volt, amelyen a pártszövetség nevében Jarossal együtt megjelent. Felszólalt, foglalkozott a javaslattal. amelyet akkor még nem nyújtottak be. Beszéde folyamán a házelnök figyelmeztette, hogy fogja rövidre felszólalását. Ezt ö udvarias figyelmeztetésnek tekintette és felszólalását be is fejezte, mert tekintettel volt arra, hogy mások is fel akarnak szólalni. Ezen a pártközi értekezleten megállapodás nem történt és rövidesen be is kellett fejezni az értekezletet, mert a miniszterelnök még aznap be akarta nyújtani a javaslatot. Ezután történt a parlamenti felszólalása, amelynek délutánján értesült arról, hogy ellene a közjogi bizottságban támadás volt. öt és a pártszövetséget támadták meg, de ezen a közjogi bizottsági ülésén nem vettek részt. Jaross Andor, aki délutánonkint rövid ideig a Magyarság szerkesztőségének épületében szokott tartózkodni, közölte ezt veié. erre telefonon együtt beszéltek Ullein-Rcviczky Antallal és tiltakozást jelentettek be az ellen, hogy A támadás a Upokbau megjelenjék. Kérték, hogy ha mégis megjelennék, tegye lehetővé, hogy az ö szempontjuk ir. kifejezésre jusson és megjelenhessen a sajtóban. Később hallották, hogy a támadás valóban megjelent. Áz ő nyilatkozatukat a reggeli lapok számára Jaross Andor már nem tudta elkészíteni, de délhon a Festi Újságban gondoskodott megjelenésért), másnap pmif « magyarságba*. Csütörtök délelőtt a parlament ülésén a képviselőházban felkeresték vitéz Lukács Bélát, a kormánypárt akkori elnökét, aki megkérte őket, hogy a miniszterelnök felszólaláséi hallgassák meg. ök ennek a kérésnek eleget is tettek, a törvényjavaslat tárgyalásán azonban nem vettek részt A tárgyalás végeztével visszatértek ismét az ülésterembe és itt Jaross An dor és 6 személyes kérdésben szólalt fel. Halász Lajos védő tett fel ezután kérdést a tanúhoz. ® Szemák elnök: Volt-e tárgyi, személyi és elvi ellentét közte és Teleki között? Imrédy: A legjobb személyi viszonyban voltunk, felfogásbeli ellentél volt, de ez még egy kormányon belül is lehet a miniszterek között. Elnök: Átvette Teleki a Magyar filét programját? Imrédy: Átvette, de közölte velem. hogy a maga egyéni módján valósítja meg. Elnök: Befolyt a jelölésekbe és a választási előkészületekbe? Imrédy: Igen. Az előkészületekei néhányadmagammal végeztem, mint a párt egyik vezetője. Több kerületben megjelentem és mondtam beszédet a jelöltek mellett. Ezeknek legnagyobb része ma is kormánypárti képviselő Elnök: Meddig támogatta Teleki Pált? Kilépéséig? Imrédv: Kilépésemig nem tettem senuni olyasmit, ami kifelé szembefordulást mutatott volna Teleki Pállal. Ezután elmondta Imrédy, hogy a felfogásbeli ellentétek az 1940 január 3-i pártértckezleten ütköztek össze, ekkor Teleki Pál kétszer, ő pedig egyszer szólalt fel az értekezleten. Tizenkét órakor Szemák elnök félbeszakította a tárgyalást és a biróság kivonult gróf Bethlen István Toroczko-utca 8. szám alatti villájába. A villában Szemák elnök enunciáita, hogy a tárgyalást újból megnyitja, majd bejelentette, hogy a törvényszék mindenekelőtt közjogi és alkotmányjogi kérdésben loglal majd állást határozatában. Ennek á problémának egyik bizonyító anyaga az a beszéd, amelyet Bethlen István 1939 jaauar 20 án á Gellértben tartott, amelybeu politikai kritikát gyakorolt Imrédy és kormánya felett. Azután arra aa állapotra vonatkozólag intézett kérdést Bethlen IstVá'ihoz az elnök, amelybe, a trianoni béke becikkelyezése után került az országi. Ezután Szemák elnök kérdésérc elmondotta Bethlen István hogyan folyt le a beszélgetés Imrédy miniszterelnökkel Imrédy állítólagos diktatórikus szándékairól. 1938 novemberében figyelmeztetett gróf Teleki Pál akkori kultuszminiszter — mondotta Bethlen —, hogy tervbe van véve, hogy sok tekintetben félretetessék a törvényhozás hatalma és rendeleti útra tereitessenek a reformok, Kijelentette, hogy ő ézt nagyon aggályosnak tartja. Kért, hogy én is segítsek, hogy ebből ne légyen valóság. Gondoltam, egyszerűbb, ha elmegyek Imrédy miniszterelnökhöz, és megkérdezem tőle tervét, —. Felmentein és megkérdeztem. Elmondtam neki —, nem neveztem meg Teleki Pált —, hogy többektől hallottam ilyen terveiről: kikapcsolni az or szággyiilést és generális felhatalmazással rendeleti utoo intézkedni. — Igaz-e ez? Azt felelte, igen. Miért van erre szükség? Azt felelte:mert példának okáért azokat a törvényeket, amelyekét keresztül szeretne vinni, például * zsidótörvényt, a* agaárreDfCMAÜ rARÜRSZAQ R Péatefc, 1942. májas 8. 3 formtörvényt ezzel a parlamenttel lehet keresztülvinni. Szeget ütött a fejembe; ezért kell ilyen felhatalmazás, mert ezzel a parlamenttel nem lehet keresztülvinni? — Ezt nem tartottam alkotmányosnak, legalább is nem egészen alkotmányos felfogásnak. Meg is mondottam, ha ezt megkísérli, én abszolúte szembefordulok vele. A Bethlenhez intézett több kérdés után a kihallgatás véget ért. A földművelésügyi minisztérium a talajjavításért Budapest, május 7. A földművé-1 lésügyi minisztérium a mészbe ti szegény, savanyú és kötött természetű talaj javítására ez évben Í9 kedvezményes Cukorgyári mésziszapot és trágya mészkőport bocsát az érdekelt gazdaközönség rendelkezésére. Ha a javítás mésziszappal történik, a vasúti fuvardíj felét a minisztérium visszatéríti, trágya mészkőpor beszerzésénél pedig at érdekelt birtokosokat . tekintélyes hozzájárulásban részesíti. A mészanyag engedélyezése azonban Csakis az arra kijelölt m. kir. kísérletügyi intézetek előzetes talajvizsgálata és szakvéleménye alapján történhetik. A legközelebbi iutézet a birtokosok kérelmére a talajminta véleményhez díjmentesen küld útmutatást. Az így beküldött mintát az intézet ingyen megvizsgálja és) egyúttal a talaj mészszükségletéről szakvéleményt állít ki. A birtokos e szakvélemény alapján a vármegyei gazdasági egyesületnél igényelheti egy-két vagon kedvezményes mésziszap, vagy trágya mészkőpor kiutalását. A mésziszapot augusztus 15-ig, a trágya mészkőport szeptember l-ig lehet igényelni. A mész talajjavító és teímésfokozó hatását a gazdáknak különösen a takarmánytermelés fokozása érdekében kell kihasziuilniok, mert az állatállomány fenntartása és fejlesztése ma országos érdek. Háború és béka Ha végigtekintünk a régmúlt idők történelmi eseményeinek hoszszu sorozatán, arra a megállapításra jutunk, hogy Kr. C. 1496-tól, Mos/ tani időszámításunk szerint tSof-'g, mely időtartam 3357 esztendőnek felel meg, a történetírás csak 227 békeévet ismer 3130 háborús évvel szemben. Vagyis: minden egyes békeévre 13 háborús esztendő Csík. Az utóbbi 140 esztendőben háború háborút követett. A 19. század első 16-ik évében egyetlen békeév sem volt. A napoleoni európai háborúk ntán következtek a spanyol Amerika fölkelései, melyek Argentína, Chile és Columbia függetlenségének kimondásával értek véget. A mult században bizony kevés békeév volíf Az 1878-iki berlini kongresszus éta csak az 1888. és 1889-ikl években nem volt háború. De még ekkor sem volt tökéletes béke. mert háborús előkészületek folytak. Az európai nemzetek közt az cte mult századok soráh leggyakrabban háboniskodott: Franciaország, Anglia, Ausztria. Oroszország és Spanyolország. Az 1450-iki esztendőtök kezdve 18S0-ig. tehát 40(5 év leforgása alatt. Spanyolország 47!. Oroszország 250. Ausztria 284, Anglia 198 és Pranriahrsz|á{ 195 év " töltött háborúba n^