Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-13 / 108. szám

Anyanyelve.: tnayyat Az a tény. Hogy anyanyelvem magyar és magyarul beszélek. gon. dolfcozom. írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Aki anyanyelvét nem Ismeri tű íétesen, az egy nyelvet se birhat. az holta napjáig szellemi vakarcs, lelki nyomorék marad, ízetlen, tar­talmatlan és kedélytelen s ha még­annyi nyelven gagyog is, minden nyelven Bsak légüres általánosságot mond. • SeHoT a földgolyón nem foglal köZuak oly keveset az anyanyelv­vel, mint a mi Iskoláinkban. • Á természet Bsak egyetlen édes­anyát adott nekünk, Bsak eevetlen édes anyanyelvet. 'A" nyelvtisztít'ásnak" van fiatara": a mindenkori lehetőség és ízlés, dc a nyelvpiszkításnak nincs Határa: az végtelen, mint a pongyolaság és az ízléstelenség. • 1 í nyelvtiszfaság á ReTsf? arány és szépség paranBsa. Ez a mi magá­nyunk aca. a mi egyedülálló, roko­natlan, ázsiai nyelvünk büszkesége és erkölcse. V SeHol a „művelt nyugaton" ninís oly gyökértelen, setesuta, nemzet­közi Hóbort, olyan szolgalelkű, gyá­va. gerinctelen törleszkedés más né­pek nyelvéhez, mint nálnnk. Ott ab'­bél az elvből indulnak kl. Hogy aki anyanyelvét szóban és írásban "de rekasan tudja, az m'áf művelt em He? és elérhet a legmagasabb polc­ra. Nálunk, a ..nemzeti ön'éélnság" országában az ellenkező a divat. • Az idegen szóknak szállást adha­tunk, de aztán kivernek bennünket tulajdon házffnkhől. Nem maradnak veszteg. Kenyeret kérnek, nem gaz­dagodást jelentenek, hanem szegé­nyedést. (Kosztolányii Dezsői Erős várunk A nyelv B. művéből.) —OO»— — Énekkari hangverseny. Az Ai. iami Polgári Iskolai Tanárképző Fő­iskola csütörtökön, május 14-én dél­után 6 órakor a főiskola dísztermében (Boldogasszony-sugárut 61) énekkari hangversenyt rendez. Vezényelnek a főiskola ének-zene tanszékének IV. éves tanárjelölt hallgatói. Tanáruk: Szögi Endre. Műsor: Bárdos Lajos: Pozsony mellett, vezényel: Katzenber­ger Erzsébet, Kodály Zoltán: Esti dal. vezényel Regős János, Vásárhelyi Zol­tán: Három erdélyi népdal, vezényel: Gyaraky Márta, Bárdos Lajos: Malom­nóta, vezényel Nagy Márta, Váséi he­lyi Zoltán: Szólnak a harangok, vezé nyel Rizsányi Mária, Gárdonyi Zoltán: Magyar szvit, vezényel Gertig Béla, Kodály Zoltán: Székely keserves, ve­zényel: Gertig Béia. Szünet után: Pé­ler József: Bakony erdő gyászba van, vezényel: Harmati Mária, a) Bartók Béla: Lfegénycsufoló és b) Kodály Zol­tán: Katinka, vezényel Varga Klára, Szögi Endre: Tisza szélén, vezényel Németh Magdolna, Kodály Zoltán: In­termezzo, vezényel: Gertig Béla, a) Bárdos Lajos: Á Vargáék ablakja és bl Bárdos Lajos: János bácsi hege­dűje, vezényel: Gart Etelka, a) Bárdos Lajos: Béres vagyok és b) Bárdos La­jos: Komáromi kisleány, vezényel: Rózsás György, Bárdos Lajos: Bogo­•jai táncdal ok, "vezényel: lllésy István Belépődíj lánca. — Szerzői est Vasárnap este jól sikerült előadáson mutatkozott bemint iokoldaiu szerző, egy fiatal tehetséges és ötletes iró: Bach György. A szerzői estet a >Fiatalsag-művészet• sorozat rendezte, amelynek ez volt a szezon­záró előadása. A szereplök egymás­után adták elő a fiatal iró szerzemé­nyeit, verseit, prózai müveit, feldolgo­zásait és színpadi kísérleteit, majd nagy siker mellett Bach György ol­vasott fel ötletes, vidáin Írásaiból. A közönség melegen tapsolta az est sze­replőit, a szerző mellett Kolozs Jenőt, Sebők Évát, aki az iró egyik megzené­sített versét adta elő Sándor Sándor zenéjével, Demjén Évát, valamint az ötletesen szereplő szavalósexlettet, be­fejezésül a szereplök Bach György egyik színmüvének részleteit mutatták be. Az előadás AusterweiI Lajos sza­vaival ért véget. —OOO­Szellemtdézés A spiritizmus érdekes dolog, so kan hisznek benne rendületlenül, bár el sem képzelik, hány helyen kopog­tataják az asztalt, idézik a szelleme­ket. Komoly, felnőtt, népek, értékes foglalkozási körből valók a minden­re kapható és hiszékenyebb asszonyi seregen kivül. Az idegenforgalmi irodának sincs fogalma róla, milyen előkelőségek látogatják meg elég gyakran Sze­gedet. Többnyire éjjel, viszont vakhit ide, vagy oda, ne akarja nekem senki bemagyarázni, hogy az Isten külön és különös büntetést rótt ki teszem azt Napoleonra. A lelkek, megszabadul­ván a földi porhiivelyől, elnyerik ju­talmukat, töltik büntetésüket, de a vallás profanizálásának érzem azt a lehetőséget, hogy Napoleon akárme­lyik szeánszozó csizmadialegény ked­veért nyomban megjelenjék Reketve­Piszkáldon és ott házmesterkisasszo­nyokkal társalogjon azok műveltségi fokának megfelelően. Bocsánat, nem azért Hal meg »z ember, ilyen pogánvságra senki sem csábithat. Azért nem tagadom, hogy a mindenségben lehetnek, sőt vannak, előttünk" még ismeretlen csodák, le­hetőségek. amik vagv kiderülnek" egy­szer. vagy örök titkok maradnak, mert hogy mire jó aa embernek min­dent tudnia? Úgyis túlsókat szedett már ki a maga hasznára a nagy ti­tokzatosságból. Kell lenni egy határ­nak is. A bohém kedélyű aranyifjút 1s régóta unszolják, bogy lépjen He egv ilyen szeánzozó társaságba. _ Nem érnek" velem semmit, mert nem hiszek a szellemidézésben. — Épp azért Jöjjön el, bizonyosod­Ion meg. bámulatos túlvilági dolgo­kat fog tapasztalni. De az iflu csak" Ingatta "a fejét. — Egyelőre ide tartozom a földre Hogy mi van odaát, abban hiszek a vallásom szerint de bizonyosat ak­kor tudok meg róla, ha beadtam a •kulcsot Mondják" nekT, bogy ki mindenkivel szoktak asztalkopogtatással — Römizni? ' — Ugyan, menjen már! Beszélni! Egy napon aztán a szokottnál is titokzatosabb lett a legbuzgóbb veze­tő asszony. — Látja, látja, tegnap az édesapjá val beszéltünk. — Aunye, de érdekes lehetett! Az tán hogy csinálták? — Megidéztük. _ És jött? — De mennyire. Az ifja elmélázott a levegőbe. Akkor becsapta magukat vala­ki, mert nem 6 volt. — Pontosan megállapítottuk. — Mégse ő volt, vagy ha mégis akkor csodálatosan megváltozott ha­lála óta a természete. Mert tetszik tudni, világéletében mindig alperes volt a szegény öreg; ez volt a föfog lalkozása. Am idézhették azt annvi­szor. ahányszor akarták, sose jelent meg, ugy makacsolták el rendszerint Kerékpár, rádió, varrógép, gramofon I lemezujdon ságok a legnagyobb választékban Déry Gépáruhíz Kis-utca. Nagy javítóműhely. SPORT Szeged—Ferencváros az ujszegedi pályán Csütörtökön Zentán szerepelnek a piros-fehérek A piros-fehérek vasárnapi ellen­fele a feljavult Ferencváros lesz. A mérkőzést az ujszegedi sporttelepen bonyolitják le. Az a körülmény, hogy egy jó Ferencváros játszik vasárnap Szegeden, illetve egy olyan együttes, amely a legerőteljesebben aspirál á negyedik helyre, már egymagában is érdeklődést kelthet a mérkőzés iránt. A meccset Kékesi vezeti Vidra és Kiss segédletével. Jó előkészitője lesz a Ferencváros elleni játéknak a csütörtöki mérkőzés, amely Zentán kerül eldöntésre. A pi­ros-fehérek ugyanis Aldozócsütörlö­kőn a ZAK-kal mérik össze ereinket. Ezzel a mérkőzéssel megoldódott az a kérdés, amely a szokásos csütörtö­ki kétkapusjátékokat állandóan kísér­te. A zentai mérkőzésen Tönköly bí­ráskodik. A piros-fehérek zental összetétele még nincsen meg, a jelek szerint azon­ban nemigen változtatnak az együtte­sen. A játékosok egyébként kedden délután kiadós erőnléti gyakorlatokat végeztek Hesser Tibor vezetésévei. E A Szeged—Ferencváros találkozó jegyeit elővételi kedvezménnyel Szom­bat este 7 óráig árusitja a Délmagvar­ország jegyirodája. Szegedtől Kolozsvárig és vissza a SzVSÉ-vel ffW Manapság bizony nagyon nehéz kö­rülmények között kell a futballcsapa­toknak a vidéki mérkőzéseket leját­szani, különösen, ha a távolság oiyaD nagy, mint Szeged és Kolozsvár között. Az utazásnak azonban a sok kellemet­len oldala mellett, van kellemes része is és kitűnő szórakozás, ha például futballcsapattal teszi meg az utat ez ember. Kellemes látni, hogy milyen boldog a játékos, hogy uj vidékre uta­zik, uj tájakat lát és az alföldi fiu he­gyekben gyönyörködhet * Csupa jókedv, derű és hangulat volt az egész SzVSE, araikor pénteken este elutazott Szegedről, hogy vasár­napi kolozsvári mérkőzésére kiálljon. A derültséget csak növelte az a körül­mény, hogy Sajtos I. bájos felesége a rókusi pályaudvaron ellenőrző uton je­lent meg. A fiatal asszony ugyanis nem akarta elhinni férjének, hogy már pén­teken este elutazik a csapat és amig férje a .negyá'lomáson; vái aközött a vonatra, addig villamoson a rókusi pályaudvarra ment. A jeleneten persze a fiatal férj mulatott a legjobban... • Berkessy Elemér edző Hódmező­vásárhelyen csatlakozott a csapathoz ós Bánáti Béla intézővel nyomban ko­moly beszélgetésbe mélyedt. Percek alatt döntöttek a csapatösszeállítás fö­lött. Ez volt a legfontosabb kérdés. Berkessy edző azután élményeiről szó. rakoztatta a társaságot Amikor elsőizben játszottam a Ferencvárosban és Szegeden szerepel­tünk — mesélte — kereszteltek el »Je. genyé«-nek. A név azóta is rajtam ma­radt. — Ugyancsak Szegeden történt ve­lem, hogy a vonaton megrohamozták a Ferencvárost a szegedi szurkolók. Az egyik szegedi ferencvárosi hivő oda­rohant hozzám és ezt mondta: _ Ne mondja meg a nevét, úgyis tudom. Maga Sárosi Gyurka ... Hiúságomat sértette, hogy összeté­vesztenek és tiltakoztam ellene. — Ha nem Sárosi Gyurka — foly­tatta a szurkoló —, akkor maga a Ma­ri néni... (>Mari néninek* becézték Takács Gézát.) • A péntek éjszakát Békéscsabán töl­tötte a SzVSE. Itt érezte elsőizben a csapat, hogy milyen kitűnően gondos­kodik sportolóiról a MAV. Szegvári főnökhelyettes kitűnő szállásról gon­doskodott és a fiuk alaposan ki is pi. henték magukat. Szegvári is Szegeden rúgta valamikor a labdát. Szombaton reggel tele bizakodással indult tovább a társaság Nagyvárad felé. Amikor elhagytuk a y.olt. trianoni hatáxt. min­denütt bunkerek, felrobbantott erődít­mények vonultak el szemeink előtt Cséfánál Berkessy megmutatta a fiuk­nak azt a helyet, ahol 14 évvel ezelőtt átszökött Nagyváradról, hogy a ma gyar futball színeit képviselhesse. * Nagyváradon diszbeöltözött pálya­udvar fogadott bennünket A Szent László-hét ünnepségei során a vára­diak József főherceget várták diszszá­zaddal és honvédzenekarral. A buda­pesti gyors a Himnusz hangjai mellett gördült be a pályaudvarra. » A budapesti gyorssal folytattuk utunkat Kolozsvár felé. A zsúfolt v» naton nem tudott egy kocsiba szállni a társaság éa az egyik csoport az ! osztályú fülke .lépcsőházában* foglalt .állóhelyet*. Sok művészember, csupa magyar kitűnőség utazott a vonattal a kolozsvári művészeti hetekre. Bec­kessv Elemér .spanyolországi* isme­rőssel találkozott; Gerevich profes­szorral, a kitűnő tudóssal, aki nyom­ban Tihanvi után érdeklődött. Jegenye, bemutatta a válogatott futballistát * professzornak, aki gratulált neki Ős megdicsérte a németek kapulába lőtt góljáért. • Tihanyi azután mint aki a tegJcR­ban érzi magát, kiült a vonat ajtajá­ba fényképezőgépével és egymásután kapta le a gyönyörű tájakat. Addig nem lehetett elcsalni az ajtóból, amig nem fényképezte le a csúcsai Adv-kas­télyt, amelyre Berkessy hivta M ,* iátékos figyelmét. — Látod Bandi — mondta Berkessy Tihanyinak — ezen az uton sétáitam minden reggel Adv Endrével 10 éves koromig — és a gyönyörűen kiépitett betonút ra mutatott * Volt már ismerős fs a vonaton; Kőnwes Tóth Erzsi művésznő, akit a fiuk nagy gaudiummal üdvözöltek. A művésznőnek láthatóan Jólesett a »sze­gedi levegő*... • i Mindenki az ajtóban, az ablakok­Kan volt, amikor befutott a vonat a kincses városba. Itt elbucsuztunk lta­loesav Géza feleségétől, aki az egvik faluba utazott üdülni. A pályaudvaron egyetlen kolozsvári futballvezetőt sem láttunk, mégis meleg fogadtatásban ré­szesültünk. Egy csoport fiatalember­rel az élen egy kolozsvári újságíró és Kovács BéV) szálláscsinálónk várt bennünket » 'Azután jött a városnézés és vaJ , ^amau. a _ mérkőzés, A tribün tele „f

Next

/
Oldalképek
Tartalom