Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-01 / 98. szám

A kereskedelmi es iparkamara véleményező bizottságinak mese (A pélmagyarurszág munkatársa i'>lj A Szegedi Kereskedelmi és lpnrkaina. ra véleményező bizottsága csütöilököo délelőtt 10 órai kezdettel tartotta ez évi második ülését, amelyen dr. K o­csondy Gyula miniszteri osztályt.i­nácsos a kamara miniszteri biztosa el­nökölt. A gazdag és érdekes tárgyso rozatu ülés iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg, Feltűnően nagy szám­aan jelentek meg a felszabadult Dél­vidékről, Szabadkáról, Ujvidékröl. Zom oorból, Zentárói és öbecséről Is a véleményező bizottsági tagok. Dr. Kocsondy Gyula elnöki meg­nyitójában bejelentette, hogy távirati­lag üdvözli a knmaráboz tartozó 72.000 iparos és kereskedő nevében Kállay Miklós miniszterelnököt, vi­téz Lukács Béla és dr. Antal Ist­ván ujonnan kinevezrlt minisztereket hivatalbalépésük alkalmából. Ezután általános érdeklődés közben a kama­rának a Hangya égisze alatt alakult fricólor Szövetkezettel kapcsolatban tett lépéseiről számolt be. Bejelentet­te, hogy a kamarai kerület kiskereske­dőinek áruellátást helyzetét részletesen ismertető emlék­iratban tárta a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter elé. Ebben a kamara rámutatott a hiányok­ra, de leszögezte azt a meggyőződését is bcune, bogy ezeken a hiányokon nem segíthet semmiféle ujabb szövet­kezeti vállalat felállítása, ezért ugy nyilatkozott, bogy a szegedi kamarai kerületben a Tricolor működésére semmi szükség ninea, Ismertette ezután a miniszteri biz uS Krámer Gyula felsőházi tagnak, kamara újvidéki bizottsági tagjánál, vezetése alatt április 14-én a kereske leírni miniszternél történt küldöttség látását, amelyben a kamara is részi vett A kereskedelmi miniszter a küldöttség tiltakozó előterjesztésén -ijulenlette. bogy • Tricolor Szövetkezet műkö­dését nem fogja engedélyezni. \ miniszteri biztosnak ez{ a bejelen­ését az ülésen résztveitek helyeslés­be) vették tudomásul. Dr. Kocsondy minisztert biztos "zután beszámolt a kamarának a leg­utóbbi véleményező bizottsági ülés óta végzett tevékenységéről. Napirend elölt dr Te öl gyes Ár­pád. a Duns-Tlsnaközl Mezőgazdaság Kamara főtitkára szólalt Tel és a két kamara együttműködésének fontossrt­uát hangsúlyozta. Rámutatott a mező­Jnzdasrtg sulyos helyzetére, amrivhe sz árviz- és a talajvizveszcdelem kft zrtkeztében került. Annak a reménvé ,iek adott kifejezést, hogv ezt az áíta­'ános sutvos belvzetet eredményesen lehet majd megoldani. Dr. Szeghalmi László, az Ipar­testületek Országos Központjának tit­kára a központ kénrisolelében minden közös érdekű OgVhett készséggel niá'i­lotta fel munkájukat. L Ö f f 1 e r György (SzegéiT köszönetet mondott a kamara vezetőségének azért a támo­gatásért. amelyben a katonai szolgá­latot teljesítő iparosokat és kereske. töket üaveik ellátásában támogatta. Dr Remény Alajos főtitkár a kamara 1912 február-március havi TiiködévérŐt szólö jelentési ismerteti, ("tésztetrspn vázolta épnek során a .smafa tÖtt évt /nrszáinadá«át K közellátási minisztériumnál meg­tartott kamarai nau társvplásfl'röl •-zintén dr D e ni é n v Alajos főtitkár számolt be. Felsorolta azokat Sz anyagellátási és szervezési kérdési ke) amelyekről a tárgyalás során szó esett. Pemínt főtitkár ezután jsmertet'i' hocrr ánvodéllátási és szervezési kérdésekben méSbaRgatiák ma máráz il'étékesék * kámarí véleményét is a mult év novembere óta a karaarák véleménye nélkül nem adnak ki uj ke icskcdfti jogosítványukat sem. Sulyos hibának tartja, hogy a legtöbben mindjárt a nagy­kereskedésen akarják kczdeiii és Sokszor nevetségesén cse­kély tökével akarnak vállalko­zásba fogni. A kamara foutosnak tartja aunák ál­landó nyilvántartását, hogy hany nagy­kereskedő működik szakmánként. A kis- és nagykereskedelem együttes gyakorlasa esetén a baszonkules meg ailapitasánál fontos annak tisztázása, bogy az árut az illető milyén száza léknan adja ki nagykereskedőt miuo ségébeü. Általánosítani nem lehet, kü­lönösen a tcxtilszakmában. A közel­látásügyi miniszter rendelkezéseiben a nagy- és kiskereskedelem tevékeny­séget teljesen különválasztja. Megállapította Demény főtitkár, üogy a kereskedelemre hátrányos « cérna, varrófonál, zsák- és zsiaegara­uak a textilkereskedelemtől való *ii­löBváiasatása, A visszaélések elkci ü­lésére alkalmas mód leone ebben a szakmában is a kijelölt rendszert be­vezetni. A továbbiakban bejelentette a fő­titkár, hogy a kamara a szappané Há­lás kérdését is szóvá telte, ez egyike a legnehezebb problémáknak. Fclein'i­tette a Szanyi Istváu-vegykisci leli ál­lomási igazgató által propagált Mé .záros-féle szappanregenerálási eijá­lást, amely igen nagyci tékü tudom* iyos felfedezés ugyan, féiő azonban, hogy a gyakorlatban nem lehet majd uisznositani, mert körülményes eljá­utst és különleges berendezkedést igé •yel. A gombnmódra elszaporodott ulönféle szappanpótlók sem váltak kj a gyakorlatban. A láhbeliproblé­.íával kapcsolatban dicsérettel «mté­.ezett meg a Diákkaptái-mozgalom redményes anyaggyüjtő tevékenysé­géről. Elmondotta, bogy megsürgetik a .cl vidéki textilnagykercskédők kij> .ölesét. A nehéz testi munkát végző iparosok részére kenyérpótfejadac-ok kiutalása iránt lépéseket tettek. ÍJaooer János a kamara köz oi njarását kérte annak kieszközicse­ic, hogy közellátási és árreudezési ilgyékbéu vidéki szakemberek véle­ményét is kérjék ki. Az eddigi gyu korlat azl mutatta bogy kizárólag fő. városi vélemények alapján kiadott rendelkezések a vidéki érdekelteket hátrányos helyzetbe hozták. R a i n e r Ferenc a bőrfeldolgozó Iparosság anyagbeszerzésére vonatko­zó panaszokat ismertette és rámuta­tott a sürgős rendezés szükségességé­re. Vitéz Szijjártó Szabó Sándoi köszönetét fejezve ki a kamara vezető, ségénék azért az erélyes állásfogla­lásért. amelvet a Trleolör Szövetkezel ügyébén elfoglalt. A nagv-, valamint kiskereskedők panaszait sorölja fel ezután. S z e r e d a i József, Róka Gyula, dr. Gyöngyös a y János felszólalá­sa után dr. Détnény Alajos főtitkár a felvetett kérdésekre részletes fclvi­lógositást adott. A napirend következő pontján dr Cserzy Mihály titkár a délvidéki ipartestületi hálózat kiépítéséről adott részletes jelentést. Bejelentette, hógyn vonatkozó miniszteri rendelet a híva talos lap vasárnap számában meg fóg jelenni. Közölte azt is, hogy Szabad­kán május 7-én. Zomhörban május 11 én és Ú jvidéken május 2l-én ünne­pélyes keretek között az iparüpvi mi­niszter képviselőjének jelenlétében log megtörténni az. uj vezetőség beik­tatása és nz ipartetsület működésének megkezdése. Többek felszólalása után dr. Ko­csondy Gyula miniszteri biztos a mi ed Vígig nagy érdeklődéssé) kisért ülést fél 3 órakor bezárta. Kétévi fegyházra ítélték a szentesi nyilas betörőt Tizenötrendbeli betöréses lopást ismert be a szentesi nyi­lasifjuság lelki gondozója — Társa 8 havi börtönbüntetést kapott (A Délmagyar ország munkatár­sától) Országszerte nagy feltűnést keltett az a bűnügy, amelyet már cius elején leplezett le a szentesi rendőrség. A szentesi detektívek el­fogták Farkas Lajos 29 éves aszta lossegédet, aki alaposan gyanúsít­ható volt a Szentesen tavaly ősszel és az idén január—februárban elkö vetett betöréses lopásokkal. A nyo­mozás során beigazolódott, hogy az ezekben az időkben elkövetett betö réses lopásokat Farkas hajtotta végre, részben Szabó Sándor nevű társával együtt. Tizenöt betöréses lo oást ismert be Farkas, ezek közül háromban vett részt Szabó Sándor. Farkasék álkulcs segítségével hatol lak be betöréseik színhelyére és r*« geteg ékszert, több mint 10 W pengőt kitevő készpénzt és más értéktár gyakal loptak el. Farkas Lajos majdnem egy esztendőn keresztül űzte veszedelmes éjszakai foglalko­zását. nappal pedig mint rendes munkásember, apósának asztalos­műhelyében dolgozotti Ezienkjvii! egyetlen szenvedélyének, a politika nak hódolt. Farkas tagja volt a nyi biskeresztes párt szentesi tagozatá­nak, a pártban titkárságot viselt, őreá volt bizva a szentesi nyilaske •esztes ifjúság lelki gondozása. An uakldején, amikor Szálasi kiszaba dult a Csillagbörtönből és a szentesi nyilasok küldöttségileg keresték feí Budapesten a Hűség házában Véré rüket. Farkas volt az, aki üdvözlő szavak kíséretében emléktár­gyat nyújtott át vezérének. A lelkidepressziós nyilas betörő Ez a Farkas Lajos került csütür tökön délelőtt a szegedi törvényszék Rónai/tanácsa elé, hogy számot ad­jon tizenötszörös bűnéről. Az ala csonytermetű, jólöltözött, sűrű foka tehajú, feketebajuszú politikus-betö­rőt megvasalva vezette elő a fogház őr az ügyészségi fogházból, ahol ed dig vizsgálati fogságban volt. Mel­lette foglalt helyet a má3ik vádlott, a gyerekarcú, 20 éves Szabó Sándor. Farkas személyi adatainak be mondása után részletes vallomást tett életéről és bűnéről. Elmondotta, hogy tavalyelőtt a katonaságnál füg­gtlemsértést követett el, amiatt el­ítélték, vitézi címétől, amit apja után örökölt, altiszti rangjától meg fosztották. Ez a dolog nagyon elke seritétte és lelkileg teljesen letörte. Ehhez járult még, bogy amikor le­szerelt és hazatért Szentesre, családi életét feldúlva találta, megtudta ugyanis, bogy felesége hűtlen lett hozzá. A bosszú érzete töltötte cl í* elhatározta: úgy bosszulja meg ma gát az embereken, hogy betöréseket követ él és a betörésekből származó ..haszonnal" kárpótolja magát az öt étt csapásokért. Részletesen ólmon dotln ezután Farkas, hogyan fogott hozzá a betörések végrehajtásához azt is pontosan elsorolta, hol járt és miket lopott él. Miuden egyes kis ékszerdarabra emlékezett, a*t Is tltd tti hpl mit adott «1. A? veit a Üt­ve. hogy ha már elégét ösMtehárá­csolt, „visszavonul" és teljesen a politikának szenteli életét Poütikai vita és eszme­csere a bün fogalmáról A főtárgyalúsi elnöknek arra a kérdésére: Szabó Sándorral hogyan jöt össze, Farkas elmondotta, hogy a fiatalemberrel, aki szintén aszta­lossegéd. együtt dolgozott apósa asztalosműhelyében. Munka közben sokat beszélgettek egymással. Leg­inkább politikáról foly! a szó. Sza­bó szociáldemokratának vallotta magát és ft mint hithű nyilas, igye­kezett megtéríteni" barátját. Arra akarta rávenni, hogy legyen ő is nyitás, lépjen be a nyilas pártba, Térítő munkája nem sok sikerrel járt, ettől függetlenül továbbra is jóban voltak és egy ízben, amikor „a bűn fogalmáról" folytatták esz­mei vitát, megpendítette Szabónak a gondolatot, hogy betöréseket kelle­ne elkövetniük. Sikerült is a fiút rá­vennie hogy betörésekre szövetkez­zenek és Szabó Sándor három ízben vele tartott a betörések elkövető­iénél. Szabó Sándor kihallgatása során elmondotta, bogy ő eleinte húzódó zott. a betörő vállalkozásokban való észvételtől, később azonban enge­lett barátja rábeszélésének, mert az olyan csábítóan ecsetelte előtte a be­törésekből származható előnyöket, hogy elvesztette józan ítélőképessé­gét. Töredelmes vallomást tett min<5­három betíh'ésről, amelyben részt­vett A vádlottak vallomása után a 15 károsultat hallgatta ki tanuként a törvényszék Találkozás a betörővel Vajda Pál divutérúkareskedő el­mondotta, hogy február végén járt náluk Farkas. Ezen az estén éjfél­tájban tért haza feleségével s már az utcáról feltűnt neki, hogy laká­sukból világosság szűrődik ki. Az előszobába belépve, szembetalálko­zott Farkassal, aki zsebredugott kéz­zel nyugodtan fogadta őket. ö a meglepetéstől egy pillanatra meg­hátrált., majd a lakásba szaladt re­volveréért, ez alatt az idő alatt Far.­kas megszökött. Revolverét külön­ben sem találta meg. mert a betöri magával vitte, némi készpénzzel é» több értékes ékszerrel együtt. A többi tanú: Halász Lajos rend­őr tiszthelyettes, Lajos György fő. hadnagy felesége, Gyarmati Albert oipészmester, özv. Meszlényi Ká rolyné kereskedő, dr. Törőcsik La iosné, Fried Jakab, fíozóki Imre Inokai Tóth Lajos ipartestületi el­nök. Siklósi Jáaoa törzsőrmester, Cirfusz Autalné mozitúlajdonns, Pető József, dr. Dósa Károly és dr. Reisz László az őket évt károsodás ról adtak számot. Több mint tO.fítF. pengő értékű ékszert lopott el tőlük Farkas és társa. ném beszélve t pénzről és egyéb értéktárgyakról Az ellopott, holmikból csak nagyon' kevés került meg. A tanúvallomások befejezést után dr. Salgó Gyula ügyvéd, a vád­toltak kirendelt védője, bi'.onui'át

Next

/
Oldalképek
Tartalom