Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-29 / 120. szám

aktuális kérdéseit. Könyv® befejező részében ismerteti az ország várme­gyéit, az elszakított vármegyéket is. A Renaissance Könyvkiadó nagy renc /Magyarország Története* és né­hány magvas, értékes munka ntán programszerűen sorra vette egy mo­dern magyar földrajz kiadását is. A i. .iviiai.i.in.^í ....ii , . „Qui, iiuf^v , vív i ii magjai iv.iui nj/, M/iuasai ,3. '/ szolgálatot tett a magvar olvasókő- szövegbe illesztett térképvázlatok meg­zönségnrk, amikor Farkas Gvnla ma-, könnyítik a szerző fejtegetéseinek kö­gyar irodalomtörténete, Eckhart Fe-j vetését. Nyulak és özek kártevése P E CM A GT A B O R S Z A 0 Péntek. 1942 májns 29. Inter arma silent Musae ? Háborús időben elhallgatnak a Mú­zsák, tartja a latin közmondás. Deba az idei könyvnap gazdag termésére gondolunk, kénytelenek vagyunk kér­dőjelet tenni az idézett mondás után. Dagadtnak csak ki néhány müvet a legújabbak közül és örömmel megé' lapíthatjuk, hogy a magyar muz?a az idén sem pihent. * Háborns aktualitása az a csinos kis könyv, melyben Dékány András gyűjtötte össze a régi idők legszebb katonadalait, Vitézi énekek ci­men. Balassa Bálinttól, a kurue idők­től, Bessenyei Györav testörgárdájá­tól kezdve egészen Ferenc József kor­szakáig eleveníti fel ez a kötet a ma­gyar háborús költészet emlékeit. • Ugyancsak a múltba vezet vissza, de egészen más jellegű Laczkö Gé­za mulatságos és mégis mély regénye: Az örök Ripacs. Egy gentry­fiuról szóL, akit féktelen képzelete és komédiás ösztöne a szinipályára so­dor. Filmszerű elevenséggel peregnek elöltünk az érdekesnél érdekesebb ké­pek: a piarista gimnázium, az egy­kori országos Szinészeti Tanoda, tgv jellegzetes falusi ripacstársulat, a győri kőszinház és a kolozsvári Nem­zeti Szinház belső élete, tarka szinész­k a 'undok leírása és egy nagy mü­vi őz — és nemcsak a szinész — sor­sot mutatja be, hanem a szinészléiek klasszikus jellemzését adja. • Horváth Béla regénye P a p I n­b, szép kisasszony eredetisé­ge révén megnehezíti a kritikus fel­adatát. Ezt a regényt költő irta, aki a prózának is mestere. Egy fiatal magyar költő párisi tartózkodásóról számol be, egy tüneményes élménvről, n elvet az ifjúság mámoros és lángoló h ngulata tesz felejthetetlenné. A magyar irodalomban ritka ez a műfaj lirai regény, vagy talán költemény próaában. Egy nagy kulturáju ke­resztény költő törekvéseinek, tévely­géseinek, szenvedéseinek és esapongö gondolatainak rapszódiája. * B i b ó Lajos is merész témához rvtil Halott szerető cimü regé­nyében, melynek első kiadása telje­sen plfogvott. Egy férfi özvegy-égé­•lon fedezi fel, hogy megcsalták És mániákus konoksággal kinyomozza JTeghalt felesége múltját. Végül rá­eszmél arra, hogy « is hibás volt. mert feleségének csak kenyeret, m­•1iát, anyagi javakat nyújtott, de lel­ké! éheztette és szomjaztatta. Reméljük, hogy alkalmunk lesz a könyvnapra még visszatérni és egyéb kiadványokat Is ismertetni, * PRTNZ GYULAr Magyarország földrajza A földrajz, mely valamikor esak a diákokat érdekelte, ma joggal szá­mithat minden müveit és gondolkodó ember különös érdeklődésére. Az örök szintérről szól. melyen az, embe­riség nagy drámája most lejátszódik. A frontok és határok ide-odb tolód­nak, de a teriilet szerkezete, jelleme, lelke ngyanaz marad és Magyaror­szág esetéhen az egyik hatalmas ere­jű záloga a területi integritásnak Prinz Gvnla egyetemi tanár mun­kája sok tekintetben túlhaladja a rég' földrajz jelentőségét. Elsősorban nem­zeti szempontból, mert minden azzal szolgál, bogy a haza szerete­tét kimélvitse. Másodszor pedig nagv jelentősége van ennek a munkának a mai idők megértése szempontiáhöl. Prinz. Gvnla könvvr kitáffitia látókő­rünket. tudománvns alapossággal fej­tegeti az ujabban felmerült fogalma­kat. az élettér, a gvepö szerkezet, a Vilma, az á>-van vi kincsek, nvelve«o­,portok. a Táros és falu ma különösen (A Délmagyarország munkatár­sától) liogy a nyuszikák, a gyer­mekvilág ártatian mesehősei, mennyi kárt tudnak okozni, azt az elmull télen bizonyították be a legjobban. Nem beszélünk most ar­ról, hogy nagyzási mániába is es­tek és a girhesebbje sem értékel­te magát liz pengőn alul, — Nyúlért pénzt? — csodálko­zik a régi idők embere, aki azt vagy küldte, vagy kapta. Ha valaki a piacra szánla vn­dászzsákmányát, azt legfeljebb orv­vadász lehetett, de nem gentle­man, aminthogy a 70—80 kraicá­rért úriember nem reszkírozta meg a jó hírnevét. Némelyik nyul valóságos kör­forgást végzett, ahol már pácban pihent vagy kettő közülük, bosz­szus tekintet fogadta az érkező harmadikat. — Köszönjük szépen, gyönyörii süldő. — Adj rajta tul hamar, kiabált a ház gazdája, valósággal mako­gok magam is, annyi nyulat ettem ezen a télen. — Majd elküldjük" a tanár úrék­nak, vélte a gondos mama. Szere­tett Lajikénk úgyis szekundára szeret felelni mostanában, hátha kikorrigálja a dol*"»»**át a nyul. Tanár urék már a harmadik hete variálták a mezei pecsenyét, a kosztos diákok majd megvesze­kedtek egy darab zsiroskenyér változatáért, hát itt is kerestek to­vábbi áldozatot. Végeredményben a vándorlásnak induit nyul ment, mendegélt, amig egv szép fagvos napon visszaért a kiinduló pont iá ra, megkapta az, aki első utiara bocsátotta. Ma pedig? Na igen, tiz pengőért prédádák darabját s számtalan házban foj­tottak el néma sóhajt. — Istenem, ha mi is megresz­kirozhatnánk egyszer egy nyulat! Tudod, anyuska, sütve, tejfeles lé­be.nl Eh, nem is jó rágondolni. • Azonban ne izoassuk fel senki­nek a gyomornedveit, ott hagytuk el. hogy a nyulak veszedelmesek lettek és sok kárt csinálnak. A gyávaság szimbóluma vitatkozások tárgya lett s pártfogó közgazdászok bizonyítják, hány millió pengő nemzeti vagvon kerül ki belőlük, mennvire jelentéktelen az általuk okozott kár. Persze, hiszen csak a gyümölcstermést teszik tönkre, el­lenben soha annvira nem állt tá­vol tőle. mint ma, hogy népélel­mezősi cikké válljon. Ezzel szemben a nvul brtnlistá'a >s össze van már gyűjtve. A gyü­mölcsösökben megrágták! a fák törzsét, de nem kiméllék. ba hoz­zá juthattak. a fák koronáját sem A gyümölcsösöket a kerilesek" sem tudták megvédeni, mert az elót • tül< képződölt hótorlaszok maga •ribbra nyúltak, azokon gyerekjá­ték. helyesebben nvul-passziő. vol' a séta. — A jő "gazHn beköti a fák" tör. zsét szalmafonattal, mondja a gya­koriali láiékozlatö. 'Az ám. He mit ér a legvastagabb sznlmafonat. vagv kukoricaszár mikor az éhes nvul kibontja a leg­erősebb köteléket is. Hogv hozzá­jusson téli csemegéjéhez! Végeredményben elpusztult a gvumnlcsvárö reménység, mert n un csupán a már termő fák mentek tönkre, hanem a bár év előtt telc­{ >itett termőfélben levők is. Ezért oglalkozott a kérdéssel legutóbbi ülésén a közigazgatási bizottság is. védelmet jelentő intézkedésekel kérve a földmüvelésügyi miniszter­től, amint arról jelentőssel voltunk. Hogy tudniillik ne hosszabbítsa meg a kormány gyümölcstermő vi­dékeken a vadászati tilalmi időt. ellenben engedje meg a nyulak fo­kozottabb mértékben való vadásza­lát. Épp így ne mozdilsa elő a mi­niszter a vadtenyésztést kedvez­mények nyújtásával. A gyümölcs­termő vidékek kijelölése mellett azért megvédhetők a vadászai ér ctekei is. Kötött, szikes, talajon nincs akadálva a vad fokozottabb védelmének, hiszen ezek a vidékek gyümölcstermeléssel, kertészeitel amugv sem foglalkoznak. Azonban a nyul nem az egyetten kártevő. Szeged határában ujab­ban aránvtalanul elszaporodtak az őzek, nyilvánvalóan azért, mert a miniszter megtiltotta a serélte) va­ló lövésüket. Ennek a tilalomnak feloldását is kéri a közigazgatási bizottság, a síkságon ugyanis ve­széllyel járónak tartja a golyós lövést. « Hát ezzel a ponttal nem tudunk egyet érteni. Lehel a vadászatról viiafkozni, bogy mi a lényege: sport-e, vagv gondoskodás, hogy az állatok feleslegesen ne szaporod janak el, normális időkben is eló­segilése a köztáplálkozás meneté nek, változatosság a tarhonya® krurouli egyhangúságában, — anv­nvi azonban bizonvos, bogy for mája a legnemesebb, magas szín­vonalon álló sportszerűség. Ez a szellem vonul végig a vadászati tőrvényeken is, amelyek az irtás melleit megkövetelik a vad 'óvását is, a róla való gondoskodási. Ti­lalmi időket állítanak fel, hiszen holnap is van nap s nem élünk a forradalmak korában, amikordur­valelkü vörösök géppuskákkal ir­tották az uradalmi állatállományu­kat. A sportszerűség alatt gyengéd • séget és uri kötelességet is értenek. A vadászai nem boxmérkőzés, ahol az a valamire való bajnok, akinek legalább öt részletből áll a füle ampája, foltozott az oldalbordája, mélyen sfilvedt a gvomorszá ja. ilt nem lehet sportszerűségből láb szárcsonlok művi eltűrésére igye­kezni, — a vadász legelső köteles­sége. bogy ugy lőjje meg az álla­tot, bogv az pillanatig se szenved­jen. Valamire való vadásztársaság gonddal válogatja össze a tagjai!, hogv e felül kétség se legyen, ko­cavadászok, vasárnapi divatbemu­talóra Uiöltözöt sznobok maradja­nak meg »nem kívánatos elemi­nek". Ezért lőtték' minden időben ro­Ivóval az őzet. Kérdezzenek meg akármilyen régi *urnt«, maid meg­Knlliák a vétaménvét. a megdöbbe­nését az őz »megsexétezéséről*. Vferf biztos kezű ember és aránv­lag közeli távolság kell ablíoZ­hngv egv ilven seréilövésre ott ma­radion elavulva az állat. 'A leg­föhbie képtelen a menekülésre "és kínlódik, várva a kegvelemlövést. De aki nem csak novellából ismeri a szenvedő, könnves szemű őzikét, az nem kép másodszor is ebből a látvánvb-'l Az scni eszik" az éle­tében több nvulat. aki hallotta a süldő sírását, mikor a társadalmi rir/-nf amlário^álö jnaroslogénv ellőtte a lábát. Sainos. nem á ma­gáét, hanem a süldőét. Mintha kis gyerek sirná cl kimondhatatlan fáj­dalmát. Hát látnivaló, hogy a miniszter jól tudja, miért tiltotta el az őzek niegscrétezését. A tej elosztás biztosítása (A Délmagyarország munkatársától) Szeged polgármestere a város közön­sége nevében táviratban kerté a föld­művelésügyi minisztériumot, utasítsa az OMTK szegedi telepét az flzcia további fenntartására, mert az előre­láthatólag növekvő mennyiségben fel­hozatalra kerülő tej elosztásánál • telep tároló, hűtő és pasztőnzáló be­rendezéseit, valamint a városi fiókokat nem nélkülözhetik. Erre a távirati fel­terjesztésre eddig még nem érkezett válasz, közben azonban híre terjedi annak, hogy az OMTK nemcsak leállí­totta az üzemét, hanem az üzemen k»> vül helyezett gépeit és berendezéseitej is akarja szállíttatni, minthogy azok­ra másutt van szüksége. A város vezetősége most számítva arra az eshetőségre is, hogy távirati intervenciójának esetleg nem lesz meg a kívánt eredménye, most aziránt kez­deményezett tárgyalásokat, hogy leg-> alább a gépeket és berendezéseket ne vigvék el Szegedről, hanem azokat az OMTK SzegediŐ1 való ideiglenes ki­vonulása után is a tejellátás szolgá­latába lehessen állítani. Paradicsom­palántát ad a KONZERVGYÁR szerződéses termelőinek a villamosvasut mellett lévő telepén 4t1 Szeged ez. kir. város közellátási hivatala. 1453—942. k. é. sz. A közönség figyelmébe A m. kir. közellátási miniszter »r nagyobb mennyiségű rizst bocsátott a város rendelkezésére, amit a fogyasz­tóközönség finomliszt-jegy szelvényé­nek ellenéhen szerezhet be. őstermelők, akik lisztjeggyel nem rendelkeznek, rizshez ugy juthatnak, ha havonkint legfeljebb két kg finom­lisztet beadnak a Hangya valamelyik fiókjánál, erről ott igazolványt kap­nak. aminek alapján a közellátási hi­vatal egy (1) kg rizs bevásárlására utalványt ad. " Mivel az olaszországi rizsaratáz eltolódása miatt nem valószínű, hogy a reánk következő tél elején számottevő rizskészlet álljon rendelkezésre, aján­latos, hogy a közönség a téli disznó­ölésekhez szükséges rizzsel már most ellássa magát annál is inkább, meri rizspótióval sem fogjuk tudni a kö­zönséget ellátni. Ezzel kapcsolatban tudomására ho­zom a fogyasztóknak hogy a f. í't junius 11—20. napjaira érvényes 20. sz, f'nomliszt-szclvényre a kereskedő rcm lisztet, hanem rizst fog kiszolgálni, és pedig: 50 dkg nuliásliszt helyett 25 dkg rizst. Tekintettel a közeledő iskolai szü­netre, a nyaralással kapcsolatos el utazásokra, a következőkre hivom fel a közönség figyelmét: azok. akik végleg, vagy hosszabb időre, pl. az iskolai szünidő tartamá­ra távoznak a városból, itteni élelme­zési jegyeiket vigyék magukkal, azt uj tartózkodási helyükön adják te, ahol ottani érvénnvel nj jegyebet fog­nak kapni. Akik rövidebb időre néhány hét­re utaznak e] a városból, lássák cl magukat váltójcgyckkel. kenyér, és zsirváltójegyeket a még le nem járt jegyek ellenében a közellátási hivatal­nál és a dohánvtözsdékhen tehet kapni. Élelmezési kijelentőt vinni nem kel), az erre vonatkozó rendelet hatá lyát vesztette. Szeged, 1942. május 2S. Polgármester,-

Next

/
Oldalképek
Tartalom