Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-27 / 118. szám

rt R L M A G V A R <) R s Z A 0 • / p i H .i 1042 máin* 97 É>zak-Afrikában erösebb harc repiilőgépkötelékek Tobruk vidéké nek katonai oélponl.iait bombázták (MTI.) Berlin, május 26. Német TI. jelenti: A véderőfriparanBsnoksáK kiegészítőlég még a következőket közli arrél a sikeres támadásról. amelyet a német barcigépok az Izland és a7, Északi-sark közötti tengerré«zen baladó brit hajókaravánok ellen intéztek. Májns 25-én este a német felderítő repülőgépek .Tan Mayer sziget és az Északi sark között az ás tó íég határán 2 brit hajókaravánt vettek észre A karavánok egyike Nngybritanniából útban Murmanszk felé, míg a másik hajókaraván szorosan felzárkózó kötelékek ben nyugat felé haladt. Azon a helyen, ahol a két erősen biztosított hajókaraván találkozott, német harci és zuhanó bombázó repülőgépek támadták meg a hajé/karavánokat. Csillagos éjszaka volt. a látási viszonyok jók voltak. Az első támadás pár perOeeí 8 *>ra ntán kezdődött A brit biztosító hadihajók a leghevesebb elhári tó tüzet zúdították a német harcigépekre. amelyek áttörték a légvédelem záróövét é« egy H ezer tonnás tartályhajót olv sulyosan eltaláltak. hogy az a legrövidebb időn heliil elsüllyedt. Ecry másik ugyanilyen nagyságú kereskedelmi hajó bombáktól eltn lálva pár perc alatt lángba borúit és a mérsékelt sebességgel tovább baladó hajók mögött megállott. Egy t ezer tonnás kereskedelmi hajót a bomba első részén eltalált. A bomba robbanása után nagy tűzgomnlyng züllött fel a súlyosan megrongál! hajóról. T'.fnbb német harelrepiilögéprk ft>hb hullámban Ismételt táma dósokat intéztek a brit hajókaraván rllen, amelyet több mint 2 óra hosszat üldöztek. Este 11 órakor egy 800Í1 tm. uás nagy kereskedelmi hajó S részét egy legsúlyosabb méretű bomba találta el. Egy másik 4 ezer tonnás teherhajó oldalfalát egy bomba súlyosan megrongálta F, sikeres támadások ntán egy német felderítő repülőgép később megállapította. bogy a ha.ióknravántól mintegy 4 mérföldnyire néhány brit romboló azzal volt elfoglalva, hogy két kereskedelmi hajó legénységét vegye fedélzetére. fMTT) Stockholm, május 26. Német TT. jelenti: A seuectadi rádió kedden délután a TToneetérségbcp folyó harcok ismertelésével kapcsolatban elismerte, hogy Charkovnál elvesztették a kezdeményezést a németek erős támadásai miatt. (MTI) Róma, május 26. Stefiini-iroda jelenti: A Reuter-Ivoda katonai munkatársa a ebarkovi szakaszon folyó hareokról szóló beszámolójában kijelentette, hogv a helyzet gyors ütemben halad a válság felé. majd hozzátette hogv a esatáhan nagy embert"mesékét és páncélos egységeket vetnek harcba. Kétségtelen — fejezi be heszá ntotóját a udósító — a helyzet rendkívül válságos. (MTI » Három bolsevik! hadsereg körűi szoru a charkovi hurok Berlin, május 26. A Német TI jelenti: A birodalmi tftváros katonai szakértőjének véleménye szerint a Cbarkov körül folyó ütközet változatlan hevességgel tombol ék mint az európai halijára! egyik egészen nagy bekerítő ütközete vonni majd hc a hadtörténetembe. A német kezdeményezés egyre erösebb,' válik. Az ellenség megkerülése után harcba vetett német, magyar ée román kötetékek a Charkovtól délkelet-e levő térségben nyugat felé vonultak. Timosenko «*ovjet csapatainak zöme körűi teljesen bezárul' a gvürfi. A német és szövciséges hadak mind keletről, mind délről .mind nyugatról, mind északról kiindulva, egyre kisebb térségre szorítják össze az ellenségei, mialatt a fölényben 'evő német légihaderő a szovjet csapatoknak a levegőből való megsemmisítésével foglalkozik. \ gyűrűben összeszorított három el lenséges hadsereg nvomása még futadig rendkívül erős. A szovjetelíená!)V Charkovtól délre levő harctéren, ott. •hol az óriási gyűrű Timosenko legjobb rohamcsapatai körül bezárult, meg mindig minlegy fálniillió ember van. Az ezekhez tartozó hadianyag igen nagy. Az európai hadsereg részéről a veszteség annak az egészen njszerü taktikának alkalmazása következtében, amelyre a német csapatokat a hosszú tél folyamán kiképezték, egvei.escn csodálatraméltó még az előző év veszteségeihez és a harc súlyosságához és elkeseredettségéhez viszonyítva is. Más a helyzet szovjet részről. A szovjpt veszteségek oly nagv ságnak- hogy hatásuk a támadó szellem hanyatlásában kezd megnyilvánulni (MTI) ' i A német vadászok biztosították a Ooriee feletti légiteret és nz egvik ielentés szerint egy saját gép elvesztésével szemben 20 ellenségegépet lelőttek. A középső arcvonalon a német Csapatok a hátráló bolsevisták bombázásával szintén jelentős veszteségeket okoztak. A tá ma dósok során további 17 helysé get vettek birtokukbaaz nmem evekben kissé elhanysgolts a tanyát, pedig neki annakidején oroszlánrésze volt abban, hogy a tanyaiaknak a radikális politika felé. kacérkodó része ma bizalommal viseltelik a nemzeti kormány iránt. — Itt. a tanyán mindazok, akik megbízást kaptak a né.p vezetésére akár a közbiztonság, akár a közigazgatás. vagv a népoktatás, akár a lelkipásztorkodás terén működnek, hiva lásuk magaslalán állnak, felelősségük tudatában vannak és kötelességüket lelkiismeretesen teljesitik A kor mányzat útmutatásait — akár kőzve! lenül jönnek akár a főispán nr Htján szerzünk azokról tudomást —szí vesen fogadjuk és fenntartás nélkfi1 követjük Viszonzásul nekünk esak egy kérésünk van: a hatóságok legyenek irántunk azzal a bizalommal, mint amilyen készséget és hűseget részünkről tapasztalnak, egészen addig, amig annak ellenkezőiéről feltétlen hizonv ságot nem szereznek Az összhang és együttműködés lesz egvik záloga annak. hogy a Jóisten élet-halál harcunkat végső dicsőséghez segíti Hősők ünnepsége Álséközponton Dr. Tukajs Sándor főispán beszédet mondott a köteiességteljesifésről (A Délmugyarorsziig munkatársától) Verőfényes, szép idő volt Pünkösd vasárnap. Alsóközponl népének nagv ünnepére gyűlt össze a tanyai tn i gyarság a hősök emlékműve előtt, hegy a'dozzon az első világháborúban eleseitek emlékezetének Nagy tömeg jelenlétében, délelőtt Hl órakor <:e lebrált szentmisét a hősök szob:a előtt dr» Balogh István ai&ukúspoiili plébános. A hívek élén óll volt dt i'ukats Sándor főispán, dr Széchenyi István országmozgésí-ási kormánybiztos. Peták Nándor képviselő, dr. Balogh Antal tb. tanács nok. Wagner Gyula Deák Já'os. dr. Recktenwald Kristóf és má sok Szeged társadalmi életének vezetői közül. A szentmise a Himnusz oléneklésével végződött s utána a közönség á'ment a gazdák egyesülete székházának kertjébe, ahol Tanáes Sándor gazdaköri elnök üdvözölte a városi vendégeket majd kérte dr. Tukats Sándor főispánt, hogv tájékoztassa a gazdákat azokról a kötelességekről, í.melvek a tanyai gazdálkodókra várnak. , . . Dr Tuk'afs Sándor főispán a hallgatóság éljenzése közepette kezdte meg beszédét. — Most a háború közepén — mo dotta a főispán — csak egv feladatunk lehet: a köteles- ^teljesítés. A liaza iránt becsületesen és magyaréra berhez illő hűséggel akkor járunk el. ha ma nem panaszkodunk és sohasem elégedetlenkedünk; nem jogaink érvényesítését követeljük, hanem lelkiismeretesen megteszünk mindent, arai: s" haza mostani élet-halál harcától tőlünk kíván! A többire ráérünk l«a, a győzelmes háború után. Emlékezzenek vissza, ismételt látogatásaim alkalmával sohasem keltellem hiú reményeket, könnyelműen nem biztattam senkit, sohasem mondottam, hogy bő stégben élhetünk, hanem mindig azt hirdettem hogy a kormányzat arra törekszik, hogy gondoskodjék hős non védeinkről elsősorban s mindaz a közszükségleti rikk. amely ezenfelül fönnmarad. arányosan elosztva kerüljön a front mögött élő társadalom használatára. — Nekünk, gazdáknak legjöhbötelességünk légyen minél töhbét ter melni —' folytatta nagy figyatémmíd kísért bészédét a- főispán. _ Egy ta!palattnvi föld ne maradion kihaszuáUtlanull Ahonnan a viz eltávozik, mi azonnal menjünk rá arra a területre s vessük bc azzal, amivel még lehei. — Nehéz tél után vagyy.nb, amely az aratás idejét is kitolta; előreláthatólag bőség nem lesz, de a legszükségesebbekben nem fogunk Irányt szenvedni — fejezte be szavait a főispán. l)r. Tukats Sándor beszédét őszinte tetszés fpgadla é^ a gazdaközönség megéljenezte Szeged város fő ispánját. lvzulán Peták NaiuTor országgyü lési képviselő szólalt fel, Ismertette mindazokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a kormány a parlament eié hozott s amelyekkel a kormány a ma gvar nép jólétét akarja szolgálni. Dr. Sz.éehenyi István kormáoy biztos volt a következő szónok Ha'! gntósngát lebilincselő. lelkes beszédé ben a bolsevizmus rémét rajzolta rr»g. kidomborítva, bogy nem lesz templom nem Ic-z vallás, nem lesz. csalód és nem les/ magántulajdon, Ha a Szovjet győz! — Egv pillanatig sem kételkedünk nbhan. hogy a kommunizmust a nénietek legyőzik — mondotta —, de ebből a győzelemből nekünk is Vi kell vennünk részünket.. Ez bersület kéritfspi Fbhen a háborúban a magvar becsületből teszünk vizsgát s a vizsgán el nem bukhatunk! A mindvégig lendületfelies beszédei nagv tapssal fogadta a sazdakózönség. Vénül dr. Balogh Tstván alsóközponti plébános mondott beszédei — Msótanya népe — mondotta — a főispán urnák egv régebbi megátla•'ása szerint is mindig fegvelmezeH'érő! ta komolyságáról tett hizonv sngot. Mint ennek a vidéknek lelkirn's/tora állítom s azért mindenkor (•"tétősséget merek vállalni, hogy ez a atolikns magvar nér> bármllven felióathoz méltó lesz és kötelességét a Hala iránt a kormány irányításához kénest mindenkor teljesíteni fórja., A '•eesülel vizsgáján nz. a'sólanyai mapvarsá" nem fog elbukni. — Kérem a főtanán urat és a kornánvbtzlos urat — fordult a plébános dr. Tukats Sándor és Széchenvi István h-lé —. minél gyakrabban látogassanak ide. Iiogv neesak azok akik most :tt vannak hanem még sok-sokezren tólfttesslk e/eket a bíztató és ú'tmu tató szavakat Különösen Sa&'hissyo korraánvbiztos urat kérem erre, aki Glattfelder megyéspüspök piínkösdk r Rókuson és Móravárosban bérmált (A Délmagyar ország munkai ár sá. ól) Glattfelder Gyula megyéspüspök pünkösdkor Rókuson és a Móravárosbau bérmált. A megyésfőoásztor látogatása kedves iinnope volt a két egyházközség híveinek. Glattfelder püspök Rókuson a bérmálás után nyilvános fogadást tartott a plébánián, Móra városban pedig nyilvános tisztelgés volt a templom árkádja alatt Az egyhá«község részéről Ablaka György elnök köszöntötte a főpásztort, a megbériuáltak nevében pedig Csiszár I/ászló és Vendrejt Ine.j mondottak köszönetet a püspökatyának. Wéher József igazgató-tanító a tantestület nevében üdvözölte a püspököt é» közbenjárását kérte, hogy Mórává ros minél előbb új iskolaépületet kapjon. A móravárosi társadalom hódolatát Petrik Antal tolmácsolta A főpásztor válaszában szeretetre, megértésre, egymás megbecsülésére buzdította a móravárosi híveket. A szenftistvání gondolatról beszélt Antal István miniszter Apat nban Apatin, május 26. A bácskai Apatin Kózsr- —teltesd vasárnapján avatta fel országzászlóját. Az ünnepségen dr An'al István miniszter mondott beszédet. Beszédében hangoztatta, hogy nemcsak európai, dc vilásférdek, hogy a kárpáti szorosok északi és keleti peremen tiszta magyar faji energiák álljanak őrt. Bennünket a magyar nemzet európai hivatásának magasztos kötelességtudata köt * szentistváni gondolathoz — mondotta a miniszter —, ex a szontistváni államiság jelenti a magyar népnek és ennek a véráztatta földnek az állampolgárok egyenlő jogait eltéphetetlen, örök közösségét. JelenM élethez, a kenyérhez és a boldoguláshoz. jelenti a magyar állam külső füg getlenségét és a magyar nemzet belső szabadságát, 'a keresztény államvezetési elvek érvényesülését, a dolgozó tömegek intézményes szociális védelmét s nem magyar ajkú testvéreim: jogait, de mindenekfölött jelenti egységes és csorbíthatatlan magvar államot. A miniszter végül arról beszélt. hogv a magyar állam vezetői a nemzetiségekkel szemben alkalmazzák szentistváni örökséget s joggal méh, hoyy a nemzetiségek tiszta dákkal teljesítik kötelességeiket