Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-24 / 117. szám

Dr. Antal istvan és ílléz dr. Lukacs Béla miniszterek részrételével rendezi meg szeged az ellenforradalmi emlékünnepei (A Délmagyarország munkatársától) Huszonharmadik, évfordulója van eb­ben az esztendőben annak, hogy ami­kor a /katonát látni nem akaró® defé­tizmus a vhlágjiáborus szörnyű vér­veszteségektől legyengült nemzetet a vörös téboly karmai közé taszította, akkor ennek a városnak a falai kö­zött katonák és polgárok, előkelők és 'közrendűek, de valamennyien egész­férfiak és izzó szívű magyarok össze­fogtak egy nagy és szent gonaoiat szolgálatára és kibontották itt, a Tisza és a Maros ősszeszögellésénél a nem­zeti lobogót. Szóval, írásban és tettek­kel hirdették, hogy Magyarország fel fog támadni, mert van még erő fiai karjában, a lelkekben él még a magyar becsület és a rendithetetlen hit a ma­gyarság jövendő elhivatottságában. És megindult itt, Szegeden a legjob­bak tömörülésével az a mozgalom, amely a fajszeretet elemi öserejének fettartóztathatatlanságával csakhamar országossá terebélyesedett és a legoa­gyobb áldozatokat is vállaló céltudatos munkával meghozta Magyarország fel­támadását. A szegedi gondolat testetöltésének évfordulóját minden évben megülte Szeged városa, ebben az esztendőben azonban ez az ünnepség a szokottnál is nagyobb jelentőségűnek és bensősé­gesebbnek ígérkezik. Bensőségesebbé avatja az a körülmény, hogy áz idei ünnepségen a szegedi gondolat két régi lelkes bajno­ka, a keresztény Magyaror­szág politikai életének ket igen számottevő vezető egyénisége: dr. Antal István és vitéz dr. Lukács Béla miniszterek sze­mélyesen résztvesz. Az évforduló jelentőségét emeli, hogy v mai, komoly, sorsdöntő időkben, amikor nemcsak kint a frontokon, oe itt bent az országban is élet és haiál kérdése dől el, aktuálisabb és szükségesebb a szegedi gondolat hirdetése, kö­vetése és diadalra juttatása, mint valaha. , Az idei ünnepséget a város közön­'sége junius 4-én ,Űrnapján üli meg, két nappal a szegedi kormány meg­alakulásának és egy nappal a Novara legendás hőse, nagybányai ilorthy Miklós Szegedre érkezésének évfordu­lója után. Szeged magyarsága hálás Megemlékezésül 1919 ellenforradalmi hőseire, akik a bolsevizmus éjszaká­jából kivezették nemzetünket, az összes keresztény és nem­zeti alapon álló társadalmi egyesületek, továbbá az intéz­mények és tesiiletek bevonásá­val a Klanzát-téren délelőtt 11 órakor emlékünnepet rendez, %melvet a Himnusz eléneklése vezet he. Dr. Tnkats Sándor főispán meg­fltkos tanácsos, tárcauéTküli miniszter mond ünnepi beszédet, majd P. Uedó­czy Zadravecz István püsvők emléke­zik meg az évforduló és a szegedi gon. dolat jelentőségéről. Dr. Tukats Sán­dor főispán zárószavai után a Magyar Hiszekegy eléneklésével ér véget az ünnepség, amelyen mindvégig jeles lesz dr. Antal István propagandftmi­niszter is. Kedvezőtlen idő esetén sz ünnepélyt a városháza nagytermében X legizgalmasabb fiImergény. Fősz. bulla elma SIMOR ERZSI, CSORTOS GYTTEA LEHOTAY, RÁCZ VAUI, HAJ MASSY, TÍMÁR és PETII ES Csak felnőtteknek! UFA HÍRADÓ és a legszebb kulturfilm: Ehszereh, ruhák, hök ... Vasárnaptól keddig 3, 5, 7, 9-kor Belvárosi Moréban. U, * nyitója után vitéz dr. Lakács Béta tartják meg, A siettem és* a munka kiállítása a fds&frauskatáfku* cádióohratöiuvd uátlanak uzendet a szegedi {dsMpacisiák (A Délmagymrörszóg munkatár­sától) A szegedi állami felsőiparis­kola sajtóbemTita tójára kapott meg­hívást a Délmagyarország szerkosz­tősége. Amint a meghívóból meg­tudtuk, az intézet „Szellem és Mun­ka" címen kiállítást rendez pünkösd ünnepén, ennek a kiállításnak sajtó­bemutatójára invitáltak szombaton délelőtt. Meglehetős fésült közöny­nyel készültünk a kiállításra, mily nagy yolt azonban meglepetésünk, amikor a szabványos iskolai kiállítá­sok nnalma helyett valóban a szél­lem és a munka gyönyörű dokumen. tumait. találtuk ezen a tannlságos tárlaton. A sajtó munkásait a kiállí­tás lelkes és fáradhatatlan kigon­dolója, rendezője: Jung Péter igaz­gató fogadta és kalauzolta végig az érdekes tárlaton kiváló segítőtársa, Térjék László tanár társaságában. A munka Uimnusza focskálcon A Kálvárián lévő hatalmas épü­let, amelyet még az első világháború előtt építettek a felsőiparoktatás rendeltetésére, de amelyet Csak jó­val a háború űtán adtak át hivatá­sának (közben katonakórház volt majd egyetem lett belőle), még most is egyre épül, fejlődik. Az előcsar­nok falait alig egy esztendő óta szí­nes freskók díszítik. A munka him­nuszát festette meg ezekben a fres­kókban Bicskey-Karle festőművész Jung Péter igazgató elgondolásai szerint. A freskósorozat, első képe a ősembert ábrázolja, amint feltalálja a tüzet, a további képek arról be­szélnek, mint küzd, mint dolgozik az ember az elemekkel, az elemek le­győzéséért és vógüí hogyan keríti ha­talmába azokat a modern technika vívmányaival. A freskósorozat kezdő és befejező része már készen áll a fa­lakon, néhány kép azonban még ez­után kerül fel a helyére, a szemlélő azonban a most megnyíló kiállítás alkalmával, amely egyben a freskók kók premierje is lesz a nagyközön­ség számára, így i8 teljes illúziót nftltm'agy aror5zai? vasárnap, 1943 május 34. Csak akkor lesz szép a lakása, 'mm bútorát Bálunk vásárolja I ASZTALOSMESTEREN ililÉ CSARNOKA Snsdrényl Qózi ét Tártai DUéoalot-tér IL t/m lji-28. nyerhet a szép elgondolásé, művészi kivitelű képsorozatról. Szellem is munka 'A' kiállítási teremben elsőnek az intézet országszerte egyedülálló, színvonalas lapjának, a havonta megjelenő „Aaéltoll" című technikai folyóiratnak kiállítása vonja magá ra a figyelmet. Itt is, mint minde­nütt, a kiállítás legapróbb részleté­ben érvényesül a technika ördöngös osodája: „Kacsalábon forgó kastély" csinálja a reklámot az Acéltollnak. A falakon a lap által hirdetett fény­képpályázat művészi kivitelű fotói láthatók, ezenkívül rengeteg műsza­ki rajz, valamennyi szellemes meg­oldása egy-egy technikai feladatnak Külön említést érdemel az ablaküve­gek erre az alkalomra való ötletes, ügyes kidíszítése. A kitűnő rajzos felsőiparisták technikai vonatkozású tussrajzokkal díszítették az ablak­táblákat és különböző színű cellofán­papírral ragasztották le a rajzokat. Ugy hat az egész, mint egy új meg­oldású üvegfestés. A kiállítás legnagyobb "részét az intézet műhelyeiben készült gépek és gépmodellek foglalják el. Tökéle­tesen megalkotott esztergapadok, ta­karéktüzhelyek, szöllőprések, satuk, öntőformák, köszörűk, virágállvá­nyok, reszelők, motormodellek, stb. tanúskodnak róla, hogy az iskola nemcsak alapos elméleti, hanem tö­kéletes gyakorlati kiképzést is ad tanulóinak. Külön kell megemlíteni Dísze a kiállításnak Tóthpáter Sán© dor harmadéves növendék egy mé­ternél magasabb acélból készült mo­dernvonaln Madonnája, mely Tóth­háter rajzaival és festményeivel együtt a fiatal művész komoly te­hetségéről tesz tanúságot. Ugyanit! kell megemlékezni az intézet szob­rásztehetségének, Kormos Istvánunk szoborművéről, amely hűen fejezik kl a munka lendületét és a technika diadalát. Beszil^etes öl vilátyusszd Ennyi szép és érdekes dolog mel­lett a kiállítás legnagyobb eseményét mégis az a rövidbullámu levente adó­vevő rádiókészülék jelenti, amelyet önképzőkör rövidbullámu szakosztálya készített. A hordozható készülék adója 10 kilométeres körzetben tud adni hí­reket, vevője pedig a világ legtávo­labbi zugából is felfogja a rádiójele­ket. Nagy Sándor másodéves és 11 u I­mán István harmadéves növendék, akit stílszerűen és tiéfásan /Hullám Pistának® is neveznek, mindjárt be is mutatja a rádiózás igazi tudomá­nyát. Nagy István, az intézet távolabbi rádiószobájában a nagyteljesítményű adó-vevő készüléknél foglal helyet, Hulmán pedig a kiállitási helyiségben levő hordozható készüléket kezeli. Be­kapcsolják a készüléket és már adják is egymásnak a morzejelzéseket a rá­diósok nemzetközi nyelvén. A rövid­bullámu szakosztály tagjai különben valamennyien képzett rádiótávirdá­szok, akik az intézet engedélyezett kü­lönhuiiámhosszán állandóan érintkeznek távoli világrészek amatőr rádiósaival. Amióta a háború tart, a tengerentúli világrészekkel nem igen lehet rádió­üzenetet váltani, azelőtt azonban ren­geteg beszélgetést folytattak szakokta­tójuk, D e m i á n Sándor föoktató irá­nyítása mellett Rengeteg igazoló le­velezőlap, úgynevezett QSL-lap bizo­nyítja, hogy a szegedi diákok Tokió­val, Ausztráliával, Ujzélanddai és tóbb amerikai állambeli rádióamatőr lei váltottak üzenetet. A nagyszerű kiállítást az intézet sportkörének kiállítása zárja be. Ki­áilitották a sportban is KORZOBAN Pünkösdi műsorunk] FRÁTER LORÁND PÁGER, SZILASS Y, GOLL BEA, TŐKÉS ANNA, MAKLARY, MÁLY GERŐ, AJTAY ANDOR, TOMPA PEr főszereplésével. ,,,,,.,. ia""onaa a sportban is kiváló felsö­az elektrotechnikai szak diakjaraak iparisták rengeteg érmét serlegéi, konstrukcióit- Az elektrotechnikai j amelyet a diákok a külöubözö sport­szak három évvel ezelőtt nyílott meg az intézetben Jung igazgató kezde­ményezésére és máris szép eredmé­nyeket produkál. Az elektrotechni­kai szakmában kiképzett első növen­dékek most kerülnek ki az iskolából, hogy milyen kiváló felkészültséggel, arról azok a Bsillárok, álló- és fali lámpák, motormodellek, stb. tanús­kodnak, amelyek a kiállítás külön értékei. A terem egyik részét a Hitnek szentelték a kiállítás rendezői. — A technikusokról szeretik azt mondani, hogy nem érdeklik őket a lélek és a hit világa, — mondja Bán­hidy László, az intézet fiatal vallás­tanára. — Meg akarjuk mutatni, hogy a technikusok is vallásosak és mélyen él szivükben Krisztus. Valóban a kiállítás anyaga arról tesz tanúságot, hogy az iskolában mély hitbuzgalmi munka folyik. A 130 tagú kongTegá.ció vallásos tárgyú 3 k örryvífáYán akydaraftjait- aWrtoff a i. i eseményeken nyertek. A közönség figyelmét felhívjuk at érdekes kiállításra, amely ma, pün­kösd vasárnapján délelőtt 11 órakor nyilik meg a felsőipariskola Kálvária­téri épületében. SsBcílenyi Mozi Vasárnap, hétfőn, kedden A tegnapi bemutatón óriási si kert aratott, káprázatos kiállítású, lélekzetfojtónn izgalmas hatalma filmalkotás SÍI. Richárd Bcriss Kar'itl mesteri alakításával Csak 1« éven felülieknek! Előadások vasár- és ünnepnap 3, 8, 7, 9, hétköznap 5. 7, 9 órakor Telefon 2B-33.

Next

/
Oldalképek
Tartalom