Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-02 / 99. szám

U E I M A G > AH U HS/.A U S» d m ti á 1, 1942. májas 2 is megkezdődött, és ha befejeződik, az Új műút jelentékenyen megja­vítja majd a közlekedési lehetősége­ket ebben az Irányban ?s. Egyelőre ugyan bizonyos átmeneti hátrány is származik nz útépítésből, mert Sze­ge és Kistelek között szünetel a fol­tra lom es esak Szeged és Felsőköz pont között lehet közlekedni. Most ezen sz útszakaszon ís felfokozták a munka üteméi és ha az időjárás nem szól bele n tervekbe, úgy a nyár folyamán ezt az, útszakaszt már át­adják ismét a forgalomnak. B zonyításkíekészítést rendelt el a tábla egy halálos verekedés ügyében (A Dél ma pn ar m stág munka tár­s&tál) Tavaly angosztns 10 én véres verekedés történt egy szahadkai kocsmába*. Kárpát fi János 20 éves kiskunfélegyházi rendőr és Kővári Jó/.sef W éves volt. szegedi rendőr­főtörzsőrrnester, akik ekkor Szabad Iára voltak kirendelve, egy nőisme­rősükkel a kocsmában szórakoztak A szomszéd asztalnál ült Mester Héla szabadkai napszámos, aki sév tő kijelentéseket tett H rendőrök társaságában lévő nőre. Kővári ki hívta Mestert az ivóból és igazoltaI ni akarta. Mester azonban vonako cl ott magát igazolni. Krre dulakodás kezdődött Mester és a rendőr kö zöt't. Kővárinak segílségére sietett Kárpál fi. aki hátulról karcllappal ütlegelni kezdh- Mester Belát. Az egyik ütés azonban eltévesztette a eéll és a kard Mester melléhe fúró aoft. Agy. hogy a penge egészen a hasüregig leszaladt. A fiatalembert súlyos állapotban kórházba vitték, •ihol másnap belehalt sérülésébe. Kárpát fi Jánost balált okozó sn lyos testi sértésért vonta felelősség re a szabadkai törvényszék és 2 évi fegyházra Méhe. Kővárit pedig hi­vatali hatalommal való visszaélés vétsége -miatt 1 hónapi fogházbünte­tést kapott. Fellebbezés folytán pénteken a szegedi ítélőtábla ftlemy-tanácsa elé keiült az, ügy. Knrpátfi itt azzal vé­dekezett. bogy a halálos szúrást nem 5. hanem Körári ejtette Mester lléldn. Tanukat nevezett meg. akik állítólag igazolni tudják, bogy Kő­vári a verekedés után Visszament, a vendéglőire és ott lemosta a kardja ról a vért. A tálifn erre elrendelte a bizonyí­tás kiegészítését és a Kárpálfi ál­tal megnevezet tartnk kihallgatása végett, elrfap'dtn .•» tárgyalást. Az öreg honvéd visszanéz (íi-rfli -l'Cr.x Inc é/,. \mkti •vz-ráhet özvegye éí dr.t. 6h> /•'rgiiiiiniliié egvetlen nővére fájdalomtól megtör len jofMt­fftfc. hogy a drága, jóságos férj, a legodaadóbb testvér, Ceréb Jözsef 1. év május 1-én 74 éves élet­korában, hosszabb szenvedés ulán örökre itthagyott ben­nünket. Temetése f. hó 3-án, va­sárnap délelőtt 10 órakor lesz » zsidó teadö ataHtft*ékel. Este fél nyolc Iáján, léli időben, egyre siirübben nézik a'faliórát a sze gédi kaszinóban a legrégibb évjáratú Uókay Elek nyugalmazott kúriai bí­ró, meg Görbe Samu. a valamivei ifjabb egykori alezredes. — Mit gondolsz, Samukám? kér­di Pókay. — Azt. amil te. mehetünk. Azzal felkelnek és lassú, kénye.­mes lépésekkel elindulnak hazatéré. Sok beszédet már nem pazarolnak, ami mondanivalójuk var,, azt elinté­zik kurta, egyszavas mondatokban, amire a másik legfeljebb annyit mondj hogv: hm. De feljegyezni való, ha szóömfésbe téved és megreszkirózza a 'Csakugyan/ igét, hár jó hírnevünk érdekében ki kell jelentenünk, bogy jól van. tudjuk, a szó nem jelent nyelv tarrtfag is igét. Pókay Lekszi bácsi hatalmas kor szakot élt át, de nem áll szóba az emberrel, ha faggatni próbálja a mmt ról. Pedig mennyit beszélhetne! — Nem emlékszem én, fiam, sem­mire, hárítja e! magától az okvetet­lenkedő muitban-járót. < Leszámolt mindennel, ami a reg; időket hozná vissza, legfeljebb ugv lehel kifogni rajta, hogy az 'ember ha­mis adatot idéz. szándékosan feleseréi neveket, időpontokat, mert ezt már nem tűri az ő mindenkor nagyrabe ésffff alapossága. Olyankor aztán meg­zólal. — Nono. nem egészen ugy volt ám az! — De igy mesélték. — Rosszul meséilék, tudniillik . Rövidre Szabva a/Ián elmondja nz xctof. de ha hete szerelne az ember kapcsolódni a folytatásba, megint é'< némul. — Azl már nem tudom Görbe Samu már s/.eret beszé'grt ni, bár egyre halkabban hullajtja * is a szól Minden megértő átmenet e rrmf! és a' jelen közölt, regi honvéd aki anakidején riem a közösöktől lé pett át a honvédséghez, de azok közi sem szerepet, akiket emberhiányból avan/siroztattak tisztié. Selmecbányái akadémikusként ment a Ludovikáíta ott szerezte a képesítését. — Samu báesi. a Délvidék... mos­dom rreki és erre felesillan a szeme Szolgalatának jelentékeny része nem zelrségi vidéken telt el. Zornhorban Lúgoson, Nagybecskereken. ahol zá-z lóaljparanesnok volt. S/olgátl Verse cen — párhajsegédje volt annak a ki kadétnek, akit Berezeg Ferenc pár­hajban megölt —. Volt Aradon ta. m-iM Tréireserből merd nyugdíjba, hát hoz zászólhnt egybez-máshoz. — A magyarnak, mondja, sosem volt ellenségé a szerb, de még az edá1 vagv a tót sem. Gyűlöllek az nsztrá kot, mindent, amiben fel lehetett taiá' öf a rendszerüket. lendenciájuEar. fm­rokralizmusnkat. A rnagvar 'hőnyid rajongás tárgya vofl mindenütt. Az uri társadalom esak a hoiivédtiszféfevt vette be rrrt ndeh fenntartás nélkül, a csás7.ári tisztikart nem. Viszont ecy­egv város fisalikara kiilön családot jclénteM. Uri család nri viselkedésű lagja volt a kádéiig mindenki. Hatvan évnél fs nagyobb ideje, hogy Zomborban kezdtem a szolgálatot az 5 délbácsbai önálló zászlóaljban Ez csak dandárköfelckben roll, nem ez­redbelibcn. Kiilön pénztára, külön ki Cgésziföje, külön raktára. Báró Bi lí­ra Frigyeá százados a parancsnoka, én hadapród-fiszthetyeítes. Mikor je­lentkeztem Bibránái, azt mondja. — Van-e jövedelme? — Havonta tiz forintot kapok ha­zulról — Az mindegy. A kadét ebédré és vacsorára a tisztikar vendége. — Bocsánat... — Sernmi ellenkezés, nálunk ez a szokás. Muszáj felfogadni. ílasz forintba került az Elefántban jl teljes havi ellátás, a likvidálás pe­dig ugy ísöét-. bogy a hadnagyok, »eg a főhadnagyok egy, a kapitányok két forinttal tárullak hozzá havonta á két kadét kosztjához. Több pénzed) volt, mint akárkinek, apró kölcsönök nyújtására mindig készen, főleg ha nem akart véget érni egy hosszú héj­nap. A nöegyleti bál előtt összehívta Ribra a tisztikart. — Kívánom, hogy mindenki ott le­gyen. Szó sincs róta. magas a dátum, az ilyesmit jobb a hónap elejére ten­ni. azért nincs baj. Szívesen felajáo­lok mindenkinek öt forint baráti köl­csönt. Később a segédtisztje diszkréten közölte, hogy a pénz visszaadásával nem kell sietni. Egyébként a bál reg gélig tartott s folytatódott magyar és szerb tirirsatadoknál, aminthogy egy­egy bafyrrhálat is kétnapos morzsa követeti. — Olyan népszerűek voltunk, me­reng el Samu báesi, hogy csakis a honvédeket hívták mindenüvé, a »S vá­llába R abogv a közősöket hívtál; ucin. Ifova lellek a Zákó, Vuics. a Veszeltuovics kisasszonyok, a Konyo­• icsok. a Lalosevicsek! Hogy milyen tiiníéri szépek voltak! Zomborban él­lem át első regényemet is. H. fika volt a kiszemelt menyasszonyom, de nem esküdhettünk meg, mert épp ak­kor emelték fel a hadnagy tizenkét­ezer forintos kancáióját hnszonnégv­ezerre. A fele meg lett volna, a má -ik fele 1883-ban olyan horribilis cr-z­••/egei jelentett, amekkora falán nincs ia a világon. A császári 23. gyalogezred tisztjei közül azért szerepeltek a társas élet­ben néhányan, derék magyar fink. pél. Iául Pók a Dezső, meg Vörös Ti­bor. aki később áfiépeft a honvédség­hez. — Szveesár, keresztelő, piknik nern •belelt meg nélkülünk. Hogy esak egy ni Idát említsek, az 1884-ikl tavaszi |. gvvei'gyakortál első állomása Ne­mes -Mililics volt. Ott várt á község közepén 0/ égész tata a Körmen­i! v - családdal az élén. Az egy óra pihenőből öt óra lett, nem engedett tovább bennünket a barátkozás. Dél­ben kellett volna Rajiunkra érnünk.de alkonyat taft belől? ujak© murival Másnap Szabadkán az öreg Lleüt­nek kert fogadott s pár hetes gy«­kortntozásnnk az. ottani uri közönség legszívesebb barátkozás*, rokonszen­ve mellett folvt ta. Hazamenet Nemes. Militirsen. de Zomborban fs cigány­hnnda fogadta a zászlóaljat. (A hon­\ édzc.nekai okai akkor még nem szer­vezték meg.'; Az asszonynép karján hozta ki az apró gyerekeket, a ba­kák elvették fölük * kicsikéket, ngv vonullak be pipázva, véget nem érő •I jenzés közben. Köztudomású. hogy a bécsi körök nem nézték szívesen á magyar hon­védséget. igyekeztek lekicsinyítem mellőzni, ahöl esak tehetett. Nyitván való volt a bizalmatlanság, tartottal; tőle, hogv .4 magyar érzést nem lehet járomba fogni Magvar firt rend!;tvn! nehezen jutott a haditakoláha. ha pe­dig megszerezte a vezérkari képesi fést. nem kapott beosztást. Ekkoriban történt, hogy lejött Zom­bnrba szemlére egy közös generális, de véletlenül ugyanakkor inspiciátía a honvédeket is Hi I d tábornok. HífÖ rangidösebb volt, ezért keltett kincs feltűnést, hogy az osztrák tábornok nem jelentkezeti nála. Este. közös ö-z szcjóvelclf tartóit a tisztikar amikor iá S z f u h g József honvédhadnagy kissé ingerült hangon tárgyalta az esetet, kijelentve, bogy a közös ge­nerális. mivel az előírás éllrtrére sem jelentkezett, egyszerűen illetlen volt. — TI esak második vonafbeltak vagytok, örüljetek, ha szóha áflünk vetetek, — mondta a 23-»s tisztek cgv része. Egy Popovics Dcvii főhadnagy tovább ment s nagy hangon kiabáifa. — Nem törődünk az előírásaitok kai. mi császáriak vagyuob. Több J8 kellett baijbá/iaJf, abisaár­r'eazását az Árkádokig tudta felvezet­ni, mondott á csérepárnak őhtanófcaí. hogy pama] lett a vitából. Mikor pe­dig még alaposan megszabdalta ta Fopovicsot, Zombor egész közönség; napokig tartó ovációban részesítette Szluhát, de az égész zászlóaljat ta. Sajnos, volt magyar liszt is, akt oszt ráktfl érzett. Viszont a világ fel­fordulásának keltett elérkeznie, hogy a magyar honvéd bebizonyítsa, meny­nyire nem második vonal béli. össze­veszejtett. egymásnak uszított a nagy égés mindenkit, aki testvérként Sze­rette egymást. Hányan estek et a mennyi ember képzelődik abban, hogv neki ellensége van azokon é területe­ken, ahol gyerekkorában, az ifjú len­dület idején, csak jóharátokat ismert és eszébe sem jutott, hogy az egyik ember másféle, mint a többi. ...Van cgv kedves régi történet mádi Kovácsról, a hires gene­rálisról. Fogatlan öregasszony jör. hozzá panaszra, nagy a méltatlanko­dása. inert egv hadnagy erőszakosko­dott az unokájával. — Csakugyan goromba volt a tisZi7 — De mennyire! — Kitől tudja? _ Hát az nnokámtói, — Aztán biztos benne, hogv a 'Seyt ugy mondta el, ahogyan történt? Anyóka nem volt nagyon járatost rangokban, hát kitört: — Hallja-e, ha fi mondja, akkoff ugy igaz. Mádi Kovács esak nézi a nenőt, ís-j ráérősnek tetszenek a vonásai. — Hogv hívják magát? _ Engem? — Magát. — NagV Veronnak. _ Naw Ataron. emlékezzék vissza a taánykorára. Nem voltak azok a katonák mindig olyan erőszakosak, gorombák, mert tudtak a lányok is s/plidek lenni a legényhez Éri nem ... — vág bele öreganVŐ. — Nem' 'Tát Kovács hadoagvn*' ••mléksZvk-e meg* Az öreg néni fetveli a fejéi, ngvan­csak megbámulja az altáhorDagvot aztán srelid napsugár fnf végig a* arcán, szinte kisimulnak pillanatra f táncai s szemérmetesen mosolvog. mi­ko rráüt a nagv kat.ona vállára. _ Az ördög bújjon beléd, hát ta vagv sz? .. Sainn báesi. mondom * vé­gén. mi szeretnél lenni, ha nem vei­nél Görhe Camu nyugalmazott alezre­des? _ Kadét tiszthelyettes ZomKorfiao. Azért igv se bánnám, ha még egyszer szemlét tarthatnék a hajdani szépek0* s egyik-másik azt mondaná: Hát ta vagv az? JW Előfizetőink navt so fillérért mindennap cserélhetnek könyvet a !>ÉI M ADY AH"Rf 7. A0 Rőlcsönkfinvv.> 'ár*han M. kir. rendőrség szegedi kapitányság*,! 74/3—1942. Hirdetés Meló Károly szegedi alsóközpotöl lakos Szeged város határának KIV/ számi! vadászterületén a szárnyas ra­gadozók méreggel való irtására, mér« gezési engedély kiadása iránti kerete met terjeszteti elő. Felhívom az érdekeltekéi, hogy em irányú észrevételeiket, hivatalomnakJ 1öt2. májtís S-tg annál is inkább hozs zak tudomására, mert ezen idő éltéte le ntán be jelentett észrevétefeket * töPift—1899 B. M. körrendelet értelmé^ iien figyelembe nem veszem. Szeged. 1942. április 20 án. 243 A i endőrkanitánvzdg vezelrHAr 3 drb jó álla pót ha n (evő használt Íróasztalt Vész li ÚJSZEGED! KENDEK GÁTAK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom