Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-29 / 96. szám

— Kedden volt sz első expressz­házasságkötés Szcgcjfcu. A nu kir. mi­niszterelnökség 2100— IU112. számú ren­deletével _ mint ismeretes — jcti'ii­tckeáycn megkönny ileile a had|ji vo­nullak házasságkötései. A f'onlon es a hadműveleti öw/.e||iin szoigalatoi teljesítő katonák mentesülnek a k hir­detési eljárás alol, sőt dispcuzaeip; sem kell kérniok es a házasságkötései kapcsolatos egyéb Imatnlos eljáiaso­kat is antiyii a |e g\sz.-rüsiteUék. lu>g\ a szabadságolt katona egy nap alatt ej intézheti egybekelését. Ezeken a kony nyilésekcp kivül lehetővé teszi a mi­niszterelnökségi rendelet az úgyneve­zett ttá\ házassagt megkötését, Http abban áll, hogy a nősülni szándékozó liadbavonultnak nem is kell szepié ye seu megjelenni az anyakönyvvezető előtt, mert ha feh ltes katonai parancs, noksága állal láltamozott és tovább teljesített nyilatkozatot küld az anya­könyvi hatósághoz, ugy e nyilatkozat alapján az ő részvétele nélkül is le­folytatható az eskclési szertartás és nz ugy magánjogi, valamint vagyoni vonatkozásokban ugyanolyan jogha­tállyal bir, mintha a vőlegény szemé­lyesen mondotta volna ki az anya­könyvvezető előtl a holdogitó igent. Az első világháború alatt is voi|ak bizonyos könnyítések a hadhavonuttak házasságkötésének elősegítésére, azon­ban akkor a >távházasság<-hpz igaz­ságiigyminiszteri hozzájárulás volt szükséges. Ma ez sem kell és további humánus intézkedés az is. hogy ha a> anyakönyvvezetönek hivatalosan tudó. mására jutna, hogy az egybekelési nyilatkozatot kiildü hadiszolgálatul teljesitő egyén időközben elhunyt, ik­kor ugyan magát a házasságot meg­kötni nem szabad, de a nyilatkozat heéi köztérül, továbbá az illető elhalá lozásának tenyérül jegyzökönyvet ken letvanjp és ennek a jegyzőkönyvnek ugyanolyan értéke van jogi szempont hói, mint a házasságlevélnek. Esze­rint az uizvegy menyasszonyi iogosan viselheti elhunyt vőlegénye nevet a suját asszoityuevekéni, esetleg szúlp­ttudö gyertnekoi lörvényesuek ItlH'i­teliiek. és. min,tleu .egyeli a JááuuLtilittu is ugyanazok a jogok illetik meg éle­te fogytáig, inint a hadiözvegyeket, t a\ házasságot eddig giég nem hotöl lek Szegeden, ellenben a katonai szol­gála tilt teljesítőknek biztosított ked­vezmény alapján mai volt nem js egy, de két házasságkötés. Kedden délelül volt mind a kellü. Az egyiket V:\ag János kezhonvéd kötötte Kis Irénnel, a masikat pedig Uakaest István Droz­oik Erzsébettel. Mindkét házasságkö­tés valóban expressz-egybekelés voit: jelentkezése utáp félórával mindkél )egyespár niint férj és feleség hagyta ei az anyakónyvvezehii hivatalt. — A Magyar Vöröskereszt Egvü szegedi választmánya hálás köszönet tel nyugtázza, lmg> a MANSz von ügyészének, dr. Hunyadi-Vas Gm gily urnák eJhunyttt alkalmából ko szonanegvállás cimén a Ypröskcie-zt javára 15 pengőt adományozott. — A "öí munkaszolgálat ve/,.un képző tautoljamáiiali mcgnyiiása. Az Egyeteuni és Eüiskolai Hallgatók Up­keules Nemzeti Munkaszolgálatom, vozetiikypző ianiülvarpa vasárnap üti mpélyes keretek között megnyílt. \ tanfolyamon t3 vezet ep lóit jel ni meg. akiktl vitéz Sziuay Béla ny a altábornagy. föparmu'spok meleg sza­vakkal köszöntött. Megemlékezett a munkaszolgálat immár 5 éves nipijjö rnl. majd felhívta ükei azoknak a vezetői értékeknek önmagukban való kifen múlására, amelyek szolgálatúk ellátása során elkerülhetetlenek. Ha valamelyik nép _ mondotta lobn. k között meg akar élni az idők viha­rában. akkor először is erkölcsi ér­tékekre van szüksége. Nem mondón, bogy az ég íp|höt|pn. de csupán ná ránvfelhök azok. amelyek az ősin-igyot sors képességeiben rejlő erőben M* tosuu -'i-imulrmk. I /• k után Fór is ld" r áninkH:?.rilgalai(<i,ok nevében ko-z./ nelét '-térte ki es igérélet tett a jö­vőre u«f»» Kerékpár, rádlé, varrágép, gramofon lemezujdunságok a legnagyobb választékban Déry Gfpíruh VA Kis-utca. Nagy javítóm ü hely. — S/uz ambort nn-gö't az orkán Ok iabauiabuu. Néwyorkból jelentik: Hi­vatalos helyről kiejtenie Iték. hogy az orkán mintegy 101) ember megölt és 250 embert megsebesített. Pryor váios lakóhazainak negyedrésze elpusztult­— tvaionanak jeteutkezfek a csu rogi diákok. Csuicjg egyik a Délvidék ama kevésszámú községeinek, amelyek niegyurhiiségebpn az utóbbi évek alatt erösep kételkedtek, mért a köz scgbeu nagyszámmal élnek nz utolsó busz esztendő alatt beköltözött szláv elemek. Különösen a szerb éra átall felnövekedett legifjabb nemzedék ha z.afias érzését voplák kétségbe. Erre a a feltételezésre most alaposan rácáfol mgga a csurogi fiatalság. Az Qttanj református gimnázium nyolcadik osz­tályának tanulói egyéltPlmulég ázzál a kéréssel fordultak az illetékes ható­águkhoz, engedjék meg nekik, bogy az érettségi vizsga letétele után azon­nai katonai szolgálatra jelentkezhes­senek, meit fegyverrel a kezükben akarnak résztvenni a magyarság élet l.nlál harcában. — Megalakult a MANSz b«rgo»1 .-zervezete. Moigosrol jelentik: A boi gosi magyar asszonyok megalakítot­tak a MANSz helyi szervezetét. Az alakuló gyűlésen megjelent Kuttkay L asz Ióné. a MANSz délvidéki szeive­ze(ének irányítója. A Hiszekegy el­mondása után Hi|ttkaynp 'formay Ee­ejl nagyjelentőségű hazafias munkaja­al foglalkozott, majd a következő tisztikart választották meg: fővédnök: ifj. Ká'ász Imréné, társelnök: Hege­dűs Jánosné. Fodor Mikjósué, Vermes Kárulyné. ügyvczelö-elnökök: dr. He­nieh Jánosné, Kilvcnfalvi pdünné. tais­íjnökök: Sóthy Károlyné, Szilyásy Zoltánná. Cenzer Miklósné, Vass Jó­/.:,efné. Kovács lstvániie. (hisszu Au­lélné, Tichy Béíáné. Vass Sándorné, Eailierl Ecreucné. Fazekas -Mihátvoé; j'örnl* Miklósné, Peti ás Ferencné. V iss Jpuöné, itj. Ágoston Albertné, Nyári Er­nőné.Iluzsvár Jánpsné. Csikós Mihály ié, Milosevils Ilonka, Rereez József,ié, Pernyész Istvánná, Klobuchár Károly­né, Beke.s Islváuué, Bozó Ferencné, Varga Jozsefné. Sipos Etelka, Krasz­uai Easzlóué. titkár: Uukovelz lm ió­né, helyettese Varga Jánosné. jegyző: Vass ' Andorné, helyettese dr. Kocsis Ferencné. pénztárnok: Nvári Józspfné. helyettese Koiss Lászlóné, ellenőrök­l'ukovetz Imréné, Véber Istvánué, Ijeisz Antal né, számvizsgáló hizottság: Htirttyi Györgyné, Kepe Istyánné. Ki­I indái Krislófné, Báhl Fcrenené, Ba­ior Sámtorné. kulturális szakosztály vezetője: Molpár Sándorné, Fegyve­res Éva. Köváry Nándorué, Sz ibó Er nőné- l'bruzsi Jozsefné, ipari szak­osztály vezetői: Varga Jánosné, Dohé ."lándorné- Bcisz Adámné, Nyári Szil­veszterné. Sáfkánv Emília, gazdaság' szakosztály vezetői: Bozó Ferencné, Mányi Jáiiosné, Gárgyán Miklósné, .funkpvits Péterné, Molnár Károlyné, Fanezh Vikimmé, vigalmi szakosztály vczelüi: Vass Zolláané. Badits Kál­mánné. lienkovils Inuéne, Söreguy Imrénk valasitmányi tagok és pöMa­gok : tiaeskulin Lászlóné. Uojniczky Károlyné Rurány Gáspárné, Bekeg Islváimé. Becher Rudolfné, rhimáiv Ferencné, Drozdik Gyulápé- Fodor Já­nosné. Farkas Gézáné- ftrdögh Islváe­mi. özv. Hegedős Imréné. Kocsi Pá!­;:é. Borps Orliánné. Juhász Súndpr lé Jólh T-ajosué. Kordován Ferencné. Szalay Dép.esmé, Vass Károlyné, Ná­dori Anlalné. Dohák Miliályné. Kovács Holdizsátmé (Szabadka) nioiidolt ez­után lelkes beszédei, majd Hegedűs .Tá uosne szólalt fel. Az ifjnság Icáuy­'"vesuh'lének énekszáma után Peirás Tibike és Renieh Cica énekeltek Per­cyás István pedig szavalt. A lelkes gyűlés F-odor ájjklésUé ZárószavaivM érj véayl: A gvftl^ríílj bődqló távira­tot küldtek .a Foniéllóságu' Asszony­nak. AZOK a főkön >VOK! Mióta viliig a világ, a • sziniguzga lók mindig ráfizettek a mesterségük­re. Soha még olyan direktor ccrti akadt, aki ne sírt volna, hullajtván ama könnyeket, amelyek bozzátartoz nak a szerephez. Bezerédj miniszteri tanácsos, tu dőlt velük a legjobban bánni, ez a kivételes egyéniségű magyar ur, aki önzetlenül, személyes érdekek és kap­csolatok nélkül foglalkozott a színé­szettel. Hogy mennyire t'onlos volt a munkája, bizonyltja a legjobban, hogy mikor a szinészeti ügyekéi áttették a belügyminisztériumból a kultuszba, ki­nevezték oda ve|e együtt Bczerédjl is Krecsányi Jgnáe zukogoll egy­szer előtte, hogy milyen nagy bújnau van. (Annyi való, hogy ez a ritka ni­vóju igazgató koldus-szcgenyen bail meg.) — Ennyit fizettem rá tavaly, eny nyit két. ennyit három év előtt. Mondja hozzá a horribilis számo kat. — De ke<jvps krecsányi. ha ityei kára van, miért nem hagyja abban a direktorságot? — Abbanhagyjam? — hördül fel a színészet feledhetetlen Nácija —, bái akkor miből élek meg? Almássy Endre is lendülettel szavalt egyszer arról, hogy milyen rosszul megy a színház. Öi iásak a ki adások, a gázsik már az eget verik, a helyárakat nem engedik felemétéi tönkre kell menni. — Akárkinek megmutatom a tő könyveimet, ha kételkednék. Legyen szerencsém. De epre hirtelen közbevágott Kő n i g' Péter, aki ifjabb eveiben szín­házi karmester volt és alaposan is merte Thália tenijilomának boszor­kánykonyhájában a rotyogó üstöket. -r X'tx. [ököny.vei, az saiarnt ér A kis noteszt mulasd meg a mellény­zsebben! -ooo­— Két ujabb vöröskeresztes tanfo­lyam fejeződött be Szegeden. A sze­gedi Vöröskereszt vezetősége kit ujabb házibctegápolási tanfolyamot rendezett, amely must fejeződön be igen nagy siker meilett. Az egyik tan (plyamot az alsóvárosi zárdában tör­töt iák meg a zárda növendékei, vala mint a kedves nővérek számára, a má­sikat a Katolikus Nővédö Egyesület­ben, ahol a jelentkezők szintén meg töltötték a termet és nagy szorgalom­mal sajátították el a házibctcgápolás tudnivalót! Mindkét tanfolyam záró­vizsgáján szorgalmukról és tudásuk rúl tellek tanúbizonyságot a huUgilók dr. Csikós Nagy Józsefnc vörös­keresztes elnökasszony, a vizsgabi­zottság vezetője elölt. — Gondatlanságból okozott sulyos testi sértés a fel nem szórt jeges jár­da miatt. Füsti Molnár Ilona szent fényképész gondatlanságául okozott sulyos testi sértés miatt került kedden a szegedi törvényszék llinniy-taiiái elé, mert tebruár 5-á" háza elüti je ges, síkos járdán Kákouyi Grrgi i> ne szentesi asszony elcsúszott és ellptté a karját. Az ügyészség unhiala z­rjut Tusti Molr.ai licr,a azziil követte et a gondatlanságot, hogv nem hintette be a h áza előtti gyalogjárdát homok­kal és ezzel okozója lett Kákpnyine balesetének. A vádlott a keddi főtár­gyaláson kijelcntelte. hogy a . járdái háztartási alkalmazottjával niindig gondosan felszóraUa, a Kákonviui' ];alcselének napján is homokot hintet­tek a járdára. Egész sereg tanul vo­i altatott fel, akik igazolták, hogy á ,;árda lel volt hintve. Más tanuk pe­dig arról tettek vallomást, hogy Ká konyinó ittas volt, bizonytalanul állt a Iában, ezért esett el.' A törvénys/íek a tánuvaBomások alánján/ ie.ftiptiite Füsti' Molpár Ilonát az ellene einvlt vád alól. Az "itéiet r.ym jogerős. D Él M A (i Y A B 0 B K / \ f{ n Szerda, 1012 lipritt? 20 I A makói polgármester támadása Körös •! isza-.tjap»s Áruientesit^ r|­ten. Dr. B é e s y Bertalan makói poi' gármester >,k belvizek és a felelős, ségc cimen cikkel irt az egv ik hódme­zővásárhelyi lapban. A pi igármester cikkében éles támadást intéz az ár­uienlesitő társulatok mostani szerve­zete ellen, diktatórikus jogokat köve­tel a vezetőség számára, ugyanekkor azonban ellenzi a társulatok államo­sítását. Azt irja a polgármester, hbgj Csanád vármegye mérhetetlen vadviz­károsodását nemcsak a természet Csa­pásai okozzák, hanem az a sajnála­tos körülmény is, hogy az ármentesitő és belvizsznbályozó társulatok szer­vezetei immár képtelenek rendelteié­síiknek megfelelni. Ebből ered mérhe­tetlen felelősségük, amely abban csúcs­pontosul, hogv nem Ismerték fel ide­jében a bajt és nem vonták le a két többi vizes év következményeit. Cik­kének további során elismeri a pol­gármester, hogy az Ármentesitő Tár­ulat az ármentesítés kérdésének tel­jes mértékben megfelel, a belvizsza­Sályozás azonban csődöt mondott.Tá­madja az érdekeltségi alapon vaió társulati igazgatást, amely az árvizvé­lelem kérdéseiben egységes, a belvíz­• zabályozás kérdéseiben azonban szét­húzó. Az összeütközést szervezeti okokra vezeti vissza, éppen ezért azt javasolja, hogy az ármentesitő társu­itok terűletét újból osszak be, figye­lemmel a i>el vízszabályozási érde­kekre a társulatok kebeléből küszö­böljék ki a választási rendszert s az igazgatótanács teljhatalommal felru­házva irányítsa á társulat működését Azt kívánja ezenkivül, hogv a társaiul tisztviselőit kinevezés és ne választás utján alkalmazzák. A polgármester azzal végzi cikkét, hogy a K0rős-Ti­sza-Maros Ármentesitő Társulatban e.gész g légy többi időkig az északi ér­dekeltség. a széntesi, szatvasi bii 'oki­sok és közületek voltak többségben, amiuck-áx. lelt a kövelkC.Z">éiiye hngr I déli. tehát a hódmezovasárhelví és makói érdekeltségét elhányagolták. _ Ifasbasaunte különélő feleségéi, mert nem akart hozzá visszamenni S t e f a 1 i k Mihály 32 éves újvidéki ryárjmifnkás tavaly november 3-Sn élkereste kiilönváílan élő feleségét i s rá akarta yenni, hogy térjen visz­sza hozzá. Az asszony erre nem volt hajlandó, mire veszekedés kezdődött Köztük s a férfi zsebkésével kétszer hasbaszyrta feleségét. Tettének elkö­vetése után önként jelentkezett a rend­őrségen. Az újvidéki törvényszék szán­dékos emberölés büntetlenek kísérlete miatt 4 évi fegyházra ítélte Stafati­kot. Az ügyet fellebbezés folytán ked­den tárgyalta a szegedi tábla Curry­langesa és a vádlott büntetéséi 3 évi fegyházra szállította le. Az itéiet jog­erős. ff^ Jtik Kata, Kitty, Kafinkor Rw\ a pest. április 28. A Fővárosi Operettszínházban Tnegkózööcitrvk a próbák a Áfl'n. KiMíi, Katinka sí­mű zenés vígjátékból, amelynek szö­vegét Vócsey Leó, zenéjét Hegedűs Tapiós, a népszerű, fiatal kompo­nista. a Hamvadó cigarettavég ze­neköltő je írta. Horváth Árpád, a Vígszínház főrendezője személyé­ben vemlégrendezőt szerződtettek a színházhoz, a hármas címszerepet pedig ugyancsak vendégművészek: Kosáry Etumy, Déry Sári és Baffay Blanka játszák. A férfi főszerepek: ifj. L.a'abár Árpád, SMlbv György, Aiádarász László. Pávtoj Gn-ztáv. Vesely é» Fiilöu kezéhon vaawai

Next

/
Oldalképek
Tartalom