Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-02 / 75. szám

Töredelmes vallomást tett és halálbüntetést kért az ankarai merénylet bűnügyének török vádlottia incidens a per macedón származású vádlottjának viselkedése miatt Ankara, április 1. Szerdán dél­előtt fél 10-kor kezdődött Ankará­ban a Papén német nagykövet el­len február 24-én megkísérelt me­rénylet részeseinek pöre. A merény­lő Osmer Tokot, mint ismeretes, meghalt, a tettestársakat azonban kinyomozta a török rendőrség. A pernek négy vádlottja van. A bíróság elsőnek Abdurahman Sayman törők diákot hallgatta ki, aki beismerte, hogy közreműködött Papén nagykövet elleni merénylet­ben. Sayman török diák a merény­letben való közreműködésére utal­va kijelentette, hogy a meghiúsult merényletet, a két szovjet ügynök, Kornilov és Pavelov tervezte ki. A vád abból a nézőpontból indul ki. hogy a február 24-iki merénylet von Papén német nagykövet ellen irányult Az elnök ezzel kapcsolat­ban megjegyezte, hogy abban az esetben, ha a nagykövetet a me­rénylet során megölték volna, a vádlottakra halálbüntetés várt volna. Mint Ankarából jelenti az NST, a Papen-pör vádlottjai Abdurah­man Sayman és Szulejman Izmail üszkübi születésűek, egyik 1907-ben, másik 1917-ben született és három év óta élnek Törökországban. A harmadik vádlott, Kornilov kijelentette személyi adatainak fel­vételekor, hogy tud ugyan törökül, de orosz tolmácsot kér. Kornilov az istanbuli szovjetkövetség kereske­delmi hivatalán a szállítási osztály yezotője volt, Moszkvában járt egyetemen, illetve kereskedelmi akadémián és itt tanult meg törö­kül. Á negyedik vádlott: Pavlov ta­gadta macedón származását, elmon­dotta, hogy a szibériai Szita-ban született, foglalkozására nézve tör­ténész. A vádlottak személyi aadtalpak fölvétele ntán a tárgyalóterembon incidens játszódott le, Pavlov (Ugyanis kijelentette, hogy a török vádlottakhoz semmi köze, nem is hajlandó velük egy vádlottak pad­ján ülni, Kornilovval akart Csak ray padon ülni.. A kihallgatás so­rán Sayman megtörten beismerte. Belvárosi Mozi Ma utoljára 5, 7, 9 GARY COOPER Ember a láthatáron HÚSVÉTI MEGLEPETÉSÜL: Jávor — Sárdy — Smor magyar filmujdonsága Az utolsó dal |naeii3Ji8ü8ii nincs mm* hogy Tokás, aki a bombát Papenre dobta ás akit magát is széttépett a bomba, a legjobb barátja volt.. Mind a ketten vallásos muzulmán csa­ládból származtak, a feomtnuniz­mnshoz, és a szovjethez soha sem­mi közük nőm volt. A két orosz okozta vesztüket és szerencsétlen barátja halálát is. Sayman elmon­dotta, hogy Belgrádban egy nőbe lett szerelmes, aki sokat beszélt neki a szovjet-rendszerről és bevezette a kommunista tanokba. Emiatt szülei az istanbuli egvetemre küldték tá­rulni. Ttt megismerkedett egy Ja­kubovics nevezető emberrel, aki gyakran megkérte őt arra, hogy Szófiába és Belgrádba üzenetet, le­velet, irományokat és okmányokat vigyen és ugyancsak irományokat leveleket és okmányokat hozzon Ja­kubovics fivérétől, ö ezeket a kirán­dulásokat felhasználta arra is, hogy szeretőjével találkozzék. A Belgrádból és Szófiából hozott üze­netet, valamint leveleket mindig az ankarai szovjetkövetségen adta le, itt találkozott Pavlowal és Korni­lovval is, akiktől pénzt kapott és olyan nyugtát kellett neki aláírnia, hogy szolgálata fejében jutalmaz­zák. Sayman a tárgyaláson kijelen­tette, hogy bűnösnek érzi magát és bűnéért vezekelni akar. Már a rend­őrségen is jegyzőkönyvbe mondot­ta, hogy kizárólag halálbüntetést óhajt. Ezt a kívánságát a tárgyalá­son is megismételte. A tárgyalást vezető elnök 12 órakor megszakítot­ta a tárgyalást és délután 2 órakor folytatta a tanuk kihallgatását. A délelőtti tárgyaláson az anka­rai német követség egyik képvise­lője, mint megfigyelő résztyett. I) E L MA GYAH ORSZAfJ » Csütörtök, 1912 április 1 % Érdekes nagyszombati népszokás é egyedül Szeged-Alsóvároson használ: tos, hogy szöllővesszőkct szenteltetne olymódon, bogy a tüzszentelés szc tartása alatt a tűzbe tariják. Az ip megszentelt venyigéket azután a szo lejük, vagy szántóföldjük négy sarkú ban ássák cl. íme, a kenyér és a bor megszenp lése, milyen szépen és költői módo maradt meg mind s mai napig a ma gyarság népszokásai kőzött. S ha a idén a komoly idők parancsához hi ven nem is hivalkodunk templom; irkba n a hófehér fonatos kaláccsa és nem visszük fehér kendővel leta kart kosárban a húsvéti sonkát, szí rönkben él a reménység, hogy a hőit időt a feltámadás örömünnepe kövei amikor majd kétszeresen örvondün a nagvszombati kenyéráldásnak, szabad magyar föld életet adó meg njulásának... rr°. P? A kenyér és a bor megszentelése (A Jlélmneyarorszáe munkatársá­tól) Közeledik a húsvét, a feltámadás csodálatos tavaszünuepe. Böjttel és bünbaiialt8Í éricljük lelkünket arra, hogy tiszta gyermeki örömmel balle­lujázbassa az Urat, aki meghalt és feltámadott... A húsvéti szokások között sok igen régi keletű népszokás szerepel, a ta­vaszünnep eredeti szokása, amelyet a katolikus egyház átvett és megszen­telt. Igv nagyszombaton reggel szo­kásban van a tüz és a húsvéti gyer­tya megáldása, amely régi, szimbo­likus szokás, eredetét többféleképpen magyarázzák. Népszokáskutatók meg­állapították, bogy a tüzszentelés ősi germán szokásra vezethető vissza A pogány germánok ugyanis isteneik tisztteleténe tavaszi tüzet gyújtottak, hogy földjeik termékenységét igy biz­tosítsák. Szent Bonifác, a németek apostola ezt az ősi szokást a nagv­szombati tüzszenteléssel és annak egy házias értelmezésével helyettesí­tette. Az egyházi szimbolikában ugyanis a kialvó majd fellángolo tüz Krisztust jelképezi.., A húsvéti eledelek megaidása Ezzel szemben magyar szokás és magyar népi eredetre vall a húsvéti eledelek megáldása. Ez a szokás az idén elsöizben nein szerepel hivatalo­san a nagyszombati szertartások sor­rendjében, hiszen nehéz időket élűnk s nein illő, liogy a magyar bőség szim­bólumával, a rózsaszínű húsvéti son­kával és az illatos, hófehér kalács­csal járuljunk nagyszombaton az ol­tár elé.. Az ételek megáldására már Krisz­tus Urunk is példát mulatóit, amikor a kenyeret és halat csodálatos módon megszaporította, úgyszintén az utolsó vacsorán, amikor szent testének jelké­pét s szent vcrcnek bíborszínű borát megáldotta. "A megszentelt húsvéti XORZO Te'efon: 21—85. Ma a milliós magyar világfilm! TASNÁDY MÁRIA, JÁVOR PÁL, KISS FERENC, CSORTOS, GOLL BEA, SZILASSY LÁSZLÓ eledel régebben arra szoigáit, hogy megvédje a híveket a bosszú böjt cs önmegtartóztatás után károssá válha­tó inértékteJcnségtől. Húsvétkor, a feltámadás magasztos üuncpéu csak szentelt eledelt tettek az asztalra s az Ur megáldotta cs megszentelte a húsvéti kalácsban a magyar föld ter­mését, a sarjadó vetést, a kenyeret... A húsvéti ételek többfélék és va­lamennyinek jelképes értelme van. Az ország több vidéken, igy Szegeden is bárányt esznek húsvétkor. A húsvéti bárány Krisztus jelképe. Már az ótes­turaentomban is előfordul, mint a Meg­váltó előképe, előrevetett árnyéka. Krisztus, Isten báránya, aki elveszi a világ bűneit. Ezt a szép jelképet tisz­teli a szegedi föld magyarja, amikor bárányt eszik húsvéti lakomáján. A húsvéti eledelek közé tartozik a tojás, amely az életnek, a feltámadás­nak szimbóluma, A piros tojás az or­szág csaknem valamennyi vidékén húsvéti ajándék s húsvét hétfőjén a locsolkodók jutalmaként szerepet. A tojásból uj élet fakad éppen ugy, ahogyan Krisztus kikelt a sirjából és feltámadott az emberek megváltásá­ra. Ennek jelképe a húsvéti pirostojás is, piros szinc az Ur kiontott vét ér e emlékeztet. Már régóla hozzá tartozik a hús­véti eledelekhez a sonka és fonatos (fontos!) kalács is. A régi Sándor­kódexben is szerepel. A kódex »kó­konnyáí-nak nevezi a húsvéti szent eledeleket. Ez a szó a Székelyföldön és Szegeden is mind a mai napig is­meretes. Használatban a húsvéti ele­deleket s elsősorban a tojást jelenti. Mi is az a kókonnya ? Micsoda az a kókonnya? A Sándor, kódex igy magyarázza: »A kókonnya iiiinönmaga Ur Krisz­tus, Isten és enibör... mert valamik kellenek az kókonuyához, avagy az húsvéti kenyérhöz, übenne mind . , , példáztátnak*. Azután híven leírja, hogy mi kell a húsvéti kenyérhez? Elsősorban sajt cs tej keli, tojás, tiszta fehér tészta, amit koszorumódra fonnak, megsütik, megszentelik és húsvétkor egymásnak küldözgetik. A sajt és a tej példázták Krisztus szentséges testét, a tojás fe­hérje a Megváltó hófehér lelke, ki eredendő bűntől távol volt és igy to­vább. A régi kódex apróra megma­gyarázza a húsvéti kenyér szent szirn­hólumát: Krisztust, aki maga az élet és az örök feltámadás ..» Az idén elmaradnak a római zarándoklato­Vstikánváros, április 1. A Stefam iroda jelenti: II. Fius pápa őszentsér májusban ünnepli pápai jubileumát Az ünnepélyek a jelen körülmények nek megfelelően egyszerű keretek ki zött folynak le. Zarándoklatok az ide: nem lesznek. (MTI) Miniszteri biztos a gumitermesztés élén Budapest, április 1. A földmüvelés ügyi miniszter a giimitartalmu nővé nyek termesztésének előmozditásáhn. szükséges intézkedések megtételére dr Kovatsits László kisérlelügyi fő­adjunktust az egész ország területért kiterjedő hatáskörrel miniszteri biz tosul kirendelte. (MTT) Spanyolország ünnepel Madrid, április 1. Az OFI jelenti; Egész Spanyolország ünnepélyes kül­sőségek között ünnepelte meg Francc gvőzelmének harmadik évfordulóját (MTI) Emelkedik a bankjegy­forgalom Japánban Tokió, április 1. A Stefani-iroda je lenti: A japán nemzeti bankot felhatal­mazták, hogy 4700 millió yenről 600 millió venre növelje bankjegyforgal­mát. (MTI) 3 Húsvéti SZÍM MM, az első magyar franciás stílusú bűnügyi filmi PREMIER MA! Nagycsütörtökön 5, 7, 9 • • • • Irta: Zene: Pünkösd Andor Fényes Szabolcs j Egy dunai csónakázástól a tör '• vényszéki tárgyalóteremig Forró szerelmi regény feszült izgalommai A magyar filmgyártás uj utakon 'r Játsszák.* f MEZEY MARIA, CSORTOS GYULA , GREGUSS, KAMARÁS, Rácz Vali, ' Vágóné, Somogyi Nusi, Szokoly Oly , Húsvétra elővétel! Telefon 26-33 t Csak J« éven fe|ü!ieknek!| UJ UFA-HIRADÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom