Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-12 / 82. szám

Korszerű ^arcmozdulatok^ a káromkodás ellen Hogyan küzdjünk ar. Actio Catholíca káromkodás elleni frontján es hogyan harcoltak elődeink. az »ördögieikji« eilen (A Délmagyarország munkatársától) Országszerte hatalmas visszhangja vplt az Actio Catholka feJhivasanak, amelyben harcot hirdetett a káromkodás ellen. Az intelligencia társadalmi köreitől a munkásság cs a lödé népének tömegéig nundenüttt visszhangra talált a káromkodás elleni hadjárat riadója s mindenütt megértették, bogy akkor, amikor létünkért, nemzetünk fennmaradásáért küzdünk, csak forró imáknak szabad száÜ'níok a Mindenható i'elé... Áldásért való esdés lukadhat csak magyar ajkakon, ma és a régi, bar nem ősmagyar eredetű népi átok, a káromkodás rút szokása el kell hogy lünjek mindörökre. Szeged katolikus társadalma is fgy emberként csatlakozott a. Katolikus Akció káromkodás elleni keresztes háborújához. Impozáns nagygyűléseken jelentette be csatlakozását a katolikus társadalom minden rétege es a küzdelemből ki is veszi részét mindenki, akit magyarul tanított imádkozni az édesanyja. Plakátokat a hirdetőoszlopokra Külső jelekben is megnyilvánul Szeged gyelmeztelni a káromkodó embert arra, bogy nem szabad Istent káromolnia! — mondotta az értékes munkásságáról ismert.jézustársasagi alya, — Igen sok esclbcn tapasztaltam, 'hogy ba ilyen moduli figyelmeztetjük a káromkodó embert, még a legelvakulta bb dühéből is kijózanodik es hamarosan megszelídül, sőt hajlandó megbánást mutatni. A jézustársasági atya elbeszélt két érdekes esetet, mint legutóbbi tapasztalatait. Az egyik megfigyelése az, hogy — már a kocsisok sem káromkodnak Szegeden. 11a szidják is ártatlan lovukat, vagy a derűre borús időjárást, ezt nem szabad össze téveszteni a káromlással. Káromlás az, amikor Isten ellen vétkeznek elvakult dühkben, — vagy csak rossz szokás folytán — a szitkozódó emberek. — A Dugonics-téren káromkodott legutóbb egy kocsis. Szelíden és csöndesen rászóltam és figyelmeztettem, hogy nem szabad ezt tennie. Elvörösödött, nyomban lekapta a kalapját cs »Dfcscrtcssék«-kel köszöntött... — meséli a páter. — Másik esetem egy hordánál történt. Amikor figyelmeztettem, hogy nem szabad káromkodnia, hiszen a törvény is bünteti, azzal felelt, hogy ő — nem katolikus ember... Beszédbe elegyedtem vele s a - beszélgetés folyamán igaz megbánást mutatott s megígérte, hogy nem káromkodik többé. Aztán ö is »I>fesértessékkrtí köszönt. Kiderült, hogy dühös állapotban is szégyenletté, hogy — katolikus ember létére káromkodott és ezérj tagadta előttem azt, hogy katolikus.. Női »hadmozdulatok« a káromkodás ellen A káromkodás elleni női •harcmodorról* egy szociátis testvérrel beszélgettünk. — Az illetlen beszédre sohasem reagáló katolikus nö tud legeredményesebben küzdeni a káromkodás elten — mondotta. — Egy tiltakozó kézmozdulattal, arcjátékkal sokszór Megnyílt HODY cipő- és divatáruüzlet Szeged* Kelemen u. 12. (a volt Ha-Wa helyen) Divaícipőkiilönlegességek, női-, féefisxöveiek, selymek nagy választékban. rorak odás cl len ? Bornemissza Anna fejedelemasszony például a torasí vár ? vicekapitányához, nemzetes Veres Péter uramhoz intézett utasításában, a XVII. században többi között a következőket írja; • Mindenekfelett Isten dicsőségére kelletvén vigyáznunk, kegyelmesen parancsoljuk őkegyelmém k, hogy a Vitézlő rendet Isteni féle* lemben tartsa; mikor az pap béiő prédikátióra, akkor reá vigyázzanak, kik mentek be s kik nem a városból is, akik bé nem járnának, az olyanokat ráerőltessék és ha elsőbben elmulasztja az isteni tiszteletet, azután elsőbben kaliezkában tétessék, vagy falóra ültessék, ha másodszor: megla pótoltassák, harmadszor a seregből gyalázatosan űzessék ki, illendő mentsége nem lévén, hasonlóképpen az ördöglelkfivcl és egyéb efféle szitkokért. Aki pedig ördögtéremtcttével és ördögadtával s effélével szitkozódik, kővel verettessék agyon*. A káromkodás ellen a szigorú tör. vényes intézkedéseken kívül terrnéís káromkodás elleni küzdelme. Igen sók üzletben, hivatalos helyiségben, középületben és egyebütt láthatók Szegeden is az Actio Catholíca plakátjai, amelyek a káromkodás elleni küzdelem propagandájához tartoznak. Még igen sok plakátot el lehetne helyezni a hirdetöoszlopokon, az állomásokon s minden olyan helyen, ahol várakozással töltik et az időt az emberek és elgondolkoztathatja őket a Keresztrefeszített képe s alatta a felírat: »Miért bántod?* Budapesten. a hirdetőoszlopok és hirdetőtáblák tele vannak a Katolikus Akció propaganda-plakátjaival s a Nyugati-pályaudvar várótermeiben is ott láttuk a keresztesbadjárat eme külső jeleit. Szegeden mindig termő talajra lelt minden olyan eszme, amely az emberi lélek nemesítését és jobbá tételét szolgálta. A káromkodás többet elérünk, mint" bármilyen feddő, elleni propaganda is termékeny ta- • dorgáló szóval. Azonban a nyilvános lajra falait, de nem szabad, hogy fz j figyelmeztetéstől sem kell visszaria.la kiiznelem ellanyhuljon addig, aroig ni, de ne legyen az megszegjen;testel.jes diadalt nem aratott a kereszté- jellegű, mert igy csak elmérgesithetJ jük a dolgot. J — A magyar asszony mindig meg tudta őrizni méltóságát s éppen ezr,vi szollem és a nyugati jóízlés... Külsőségekben ezt a célt szolgálják az Actio Catholíca plakátjai, a város vezetőségének tehát többet kellene áldozni arra, hogy ezek a plakátok ékesítsék Szeged utcáit, hirdetöoszlopait és nyilvános helyeit Már a kocsisok sem káromkodnak Hogy mennyire idegen tulajdonképpen a magyar lélektől a káromkodás •s mennyire csak rossz szokáson a.apszik, példázza egy jézustársasagl atya megfigyelése, aki már évek óla aktiv részt vesz a káromkodás elleni küzdelemben, mint ahogy a katolikus papság mindig hirdetője volt annak, amiért most az Actio Catholíca or-szágosan síkraszáll. A szegedi jézustársasági atyák egyikével beszélgettünk a káromkodás elleni akció •barcmozdulatiról..« — Szelíden és udvariasan kell fiViliftnykörtéü gramofon lemezek (ócska lemezeket megvásárolok) i scblámpaetemek rádiócsövek és alkatrészek fátékáruk olcsó beszerzési belve HARKOV ICi Tfs»j» Lajos-kőrút 44, Tel,: 30-21;. szetesen a katolikus papság is állandóan harcolt a régi Magyarországon. Hogy a sok közül csak egyei említsünk, 1795-ben Simon Maté utam, pálosrendi szerzetes és kaiaszi plébános a pécsi egyházmegyét, n tiz prédikációt tartott a káromkodás ellen. Könyvaiakban is kiadta pre dikációit Vácon, Gottlieb Antalnál. Többi között arról szólt, .hogy •A káromkodás minden vétkek között a legbolondabb vétek. Ámbár többekból is vitathatnám, mindazonáltal kiváltképpen csak kettővel vitatőm, tudniillik egyikkel azzal, hogy nini s baszna, másikkal azzal, hogy niruoka*. Mennyire igaza vott a bölcs páternek! Ismerte a magyar ember lelki alkatát és tudta, bogy ok nélkül sem mit sem cselekszik. A káromkodás minden időben idegen volt a magv lélektől s csak rossz szokásként terjedt el nálunk. Itt az ideje, hogv mu idegen befolvást. keletről hozott, vas akár nyugatról vett pogány szokóvégre levetkőzzük és belvette Isten dicsérete viruljon ki az ajkakon .. Cs. P. A városrendezési hozzájárulás: 50 fillértől — 3 ponepő felkenkiiit Epitési övezetenkint állapítják meg a „telekadót" Szegeden zcl harcolhat, eredményesen a káromkodás elleni küzdelem terén. Olyan nőről, aki maga káromkodik, heszélni sem érdemes, mert az ilyen asszony leveti minden n/iiességét s nem keresztény és nem magyar aszszonv többé... A káromkodás elljbni küzdelem örvendetes eredményekét mutat a fronton harcoló katonáink között is. Hir szerint büntetőrendszabályokat rónak ki maguk között és ezeket a rendszabályokat a legszigorúbban betartják. A hadseregben tehát, ahol régebben igen elterjedt szokás volt a káromkodás rossz szokása, — lásd vígjátéki bakaőrmesterck figuráját —, ma már a Katolikus Akcióval vállvetve hatcolnak ez ellen a csúf szokás ellen. Hosyan küzdöttek eiődeink ? Még az Actio Catholíca felhívása előtt foglalkoztunk azzal, hogy a káromkodás tulajdonképpen nem ősmagyar szokás. Legrégibb történeti munkáink, törvényeink nem emlékeznek meg róla. Csak 1563-ban boriak az. első magyar törvényi a káromkodók ellen, •nehogy Isten jogos bongja a /ország étlen felingereltessék*... Tehát a magyar káromkodás eltérd küzdelem már" csaknem 100 esztendős! i Hogj>U! védekeztek elődeink a ká(A Délmagyar ország munkatársától) Á városrendezési szakbizottság legutóbbi ülésén tárgyalt a városrendezési hozzájárulás bevezetéséről. Az általános városrendezés bevezetője volna ugyanis a város területének újbóli felmérése és ezzel együtt a város alapszintezési pontjainak kijelölése is. Ez meglehetős nagy munkát jelentene és a mérnöki hivatal a felmérés költségét 35.000 pengőben irányozta elő. Ezt az összeget a város az idei költségvetésébe fel is vette, a belügyminiszter azonban törölte a költségelőirányzatból a 35.000 pengőt. A minisztériumban azt már jó előre kilátásba helyezték, hogyha a város a telek- és., ingatlantulajdonosokra veti ki a városrendezési hozzájárulást. ehhez a minisztérium Hozzájárul. Ilyen előzmények után került sor annak a tervezetnek az elkészítésére, amely a városrendezési hozzájárulás megállapítását tartalmazza. Április Április édes. szeszélyes keze Virágos ágat ingat, •S huncut szelével megtréfálja Frissen járó lányainkat. Az égen gyermeharert felhőt Bújócskáznak az öntelt nappal S a kertben n fánk alatt egy berovó S-zomorú birokra kél a hangyahaddn). Ej! szép az élet: virágos mosoly És mégis halál"?, kynok. komoly. Mindenütt zengő, riasztó kegyetlen erő, krisztusi embert keresztre verő. I4 MADÁCSY LÁSZLÓ A városrendezési hozzájárulást — vagy ahogy már általánosan elkeresztelték — a telekadót minden telek- és ingatlantulajdonosnak évenkint egyízben. kellene megfizetnie, feltéve, hogy a városias kialakításra szánt területen van az ingatlana, illetőleg a telke. Az egyik terv az volt, hogy egyformán minden telektulajdonos évi 2 pengő telekadót fizessen. A másik elgondolás szerint a város a telektulajdonosokra progresszáv hozzájárulást vetne ki. A mérnökség felvetette azt a javaslatot, hogy a. telkek nagyságé boz képest állapítsa, meg a város városrendezési hozzájárulás ős?" gót. Ezt a tervet azonban nem talá ja alkalmasnak a polgármesb mert túlságos nagy adminisztráei igényelne, ugyanis mindegyik te leknél külön kellene kiszámítani, hogy mekkora hozzájárulás illeti meg a telek nagyságához mérten. Ujabban egy másik terv meriil' fel a telekadó megállapítására Eszerint a városban övezeten kint változnék a, városrendezési hozzájárulás összege. Tíz övezetre osztja a várost % legújabb építésövezeL tPrT pS 50 fillértől egészen 3 pengőig fizetnének városrendezési hozzájárulást a telek és ingatlantulajdonosok, aszerint, hogy melyik építési övezetben van a telkük, varrv Ingatlanuk. Ez a megoldás látszik in legegyszerűbbnek, az adminisztrálása is könnyű volna, úgy, heg* minden valószínűség szerint olyan javaslat kerül legközelebb a kőz gyűlés elé, hogy a városrendező 1 hozzájárulást építési övezeten)5'T állapítsa mez » yáro*%