Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-05 / 77. szám

Hadócsy Lésiló* Babits Mihály a szegedi költő Szegedről 3 századforduló éveiben , és a Km ucszazas evek elején az ujja szülelo maagyar irodalom legnagyobb egyéne..gei indultak útnak. >Szegcd volt az. inel.y a maga humusával antcuszi erűt adott annyi jelentős magyar iionak, akik Pestre, Egerbe, máshova származva, vagy itt e termo televény ölen maradva mindv égig magyar zamatot, szint és eredetiséget alltak a nagyon pesli magyar litteraturának*. (jiibász Gyula: Slagvar holnap. Szeged és Vidéke, 1908. XII. 31.) Kevesen tudják, hogy Babits Mihály is valaha Szegedről indult cl a szenvedésekkel és szépségekkel megveri halhatatlanság felé. Csodálatos, hogy maga a költő később alig tesz említést szegedi emlékeiről. (A* Eabits-enilékkönyv sem említi szegedi "veit. Életrajzában általában azt írták. hogy több vidéki városban tartózkodott Szeged megemlítése nélkül.) Mintha a rázúduló élet új, meg új fordulataival, rendkívüli gazdagságával, viharos lázával betakarta volna ümíékezetében örök időre mindazt, imit Szegednek köszönhetett. Nem akarjuk a halhatatlan költő fényes emlékezetét a hálátlanság árnyékával j illetni, csak mint érdekességet jegyezzük meg. hogv Babits Mihaiv szegedi két éve (1!K)6—1907 és 1907— tboSj minha kitöröltetett volna életéből. Verseiben nyoma sincs, ö maga is kcsön. nagyon későn eszmél fiatal életének verőfényes szegedi napjaira. Egy régi. bűvös' utcaszám kisérti, a szegedi Ipar-utca 13. (B. M.: Juhász Gyula. Nyugat. XXXII 12.), mclv ma már nincs többé, de Juhász Gyula emlékezetével szntén bevonult a halhaltalanságba Babits M hály szegedi életének emlékét az egykor vele együtt élők és irákos hagyományok őrzik. Az élők emlékezetében siakja bizony elmosódott. Juhász Gyula édesanyja és húga özv. Király Létemé még emlékeznek a zárkózott, ritka szavú, finom megjelenésű, miniig messzenéző költőre, hiszen az ősi Juhász-házban csaknem mindennapos vendég volt. És ha Szigethy \ iirnosl. a Bobot kérdezzük vagy egykori tanárársát. Blau Arinint. era'ékükben a nagyon müveit és csaknem hangtalan költő jelenik meg, aki bár sokszor megfordult - körükben, de az említett vonásokon kívül lényegest nem tudnak mondani. És ez az igaz. mert ez. a magaviselet illik Babits jellemrajzához és egész költészetéhez. Mindezeknél összehasonlíthatatlanul fontosabbnk azok az írásos emlékek, nelyek a nagy lg öltő szegedi környezetére s a költőre magára vonatkoztak. A szegedi m. kir. áll. Baross GáSor-gyakorlógimnázium (akkor főreáliskola) irattárában még gondosan Mzik azokat az iratokat, melyek BaSits Mihállyal kapcsolatosak. Az első Tek. Babics (sic!) Mihály oki. tanár jelölt úrnak szólt. Szekszárd•a. Ebben értesíti Homor Tstván akkori pazgaló a költőt, hogv a nm. V. K M 1906. év szept 21.-vel 78663 sz alalt »» latin nvelvnek. mint rendkívüli tantárgynak tanítása végett egyelőre * f tanév végéig helvettes tanári minőségben alkalmazza és kötelességévé teszi egyúttal hogy más oly tantárgyakat is tanítson szükség esetén, tnely tárgyra képesítve van*. Végül 'elhívja. >hogy állomását haladéktalanul foglalja' el!* (1906. IX. 29.) Babits 1906 okt. 2.-án érkezik Szegedre, >mely ha ismeretlenül is, kedves és csábító volt* számára. de nzért is. mert volt egyetemi hallgató társáé, kedves, jóbarátjác: Juhász "vuláé volt ez a város Büszkén írja 1906 okt. 27-én kelt Juhász. Gyulához intézett levelében: »Ttt riTgvok tehát az ön és a Hegedűs Pál vá*a-ában és a Hegedűs ' Pál közvetlen utóda i (mert ö most beteg) a poétika "*•• retorika katedráján.. Itt vagvok M Ön és a hurkai irodalom városS' an és jövendő kliense a Tömörkénykönyvtárnak és a Homok borbélyü£ létének Itt vagvok tehát a «zép » gyönyörű Szegeden — nem tudom e'é««é kifejezni. Iiogv mennyire s/.p és mennvire gyönvörö Itt vagvok « Tisza partján!...« Leveléből lelkesedés, megelégedettség árad, • soiok mögött mintha mondaná: >Végic olyan helyre jutottam, mely képességűmnek, törekvéseimnek megfelel*. Ennek a lelkesedésnek komoly okai vannak; Babitsot Szegeden hármas — későbbi költői palyájara is kiható halas logadja: a Baross Gábor főreáliskola nagyműveltségű tanári karának környezete, Juhász Gyula barátsága cs a Szeged és Vidéke napilap írói gárdája. A Baross Gábor főreáliskola tanári karából csak néhány nevet említünk: Hegedűs Pál, Veszprémi Vilmos, Balog László több nyelven beszélő világirodalmi műveltségű, világlátott tanárok, akik — mint az iskola könyvtárának bejegyzési naplója is igazolja — maguk is komolyan foglalkoznak irodalommal. (Hegedűs, Balog kitűnő műfordítók!) Kétségtelenül olyan környezet, mely a költőre csak buzdító, lelkesítő hatással lehet. Babits mint tanár a legkiválóbbak közül való. A növendék lelkiéletének, átlagos képességeinek alapos ismerete mérsékli a költőt a tanulmányi követelmények felállításában. Igazi nevelőlélek, aki a szeretet gyermekhóűitó hatalmával közeledik a növendékhez. 'B. M. Erkölcs és iskola. 190*) Egyetlen célja: »gondolkodni és beszélni* megtanítani növendékeit, a legnehezebb és legszebb feladat melyet nevelő maga elé tűzhet. (B. M.: Irodalmi nevelés.) A fiatal Babits tudományszomját, önképzése rendkívüli ritiunsát, érdeklődésének és műveltségének széles horizontját igazolja az az igénylőkönyv, melybe a tanarok az iskola könyvtárának számlájára annak idején az őket érdeklő könyveket megrendelhették. A Baross Gábor főreáliskola tanári könyvtára már akkor igen jól felszerelt könyvtár volt, hiszen az időben csaknem 60 éves, nagyszerű múltra tekinthetett vissza, de Babitsot ez természetesen nem elégítette ki. Két évi szegedi tartózkodása idején 52 müvet rendeltetett meg a könyvtárral. E müvek legnagyobb része klasszika-filológiai vonatkozású, magvar, német francia, olasz, angol nyelven, de köztük az irodalom, nyelvészet és a filozófia is képviselve van. A magyar nyelvű müvek kőzptt Budenz, Balassa József nyelvészeti művei. Arany—Gyulai: Magyar népköltési gyűjtemény, Póra Ferenc: A magyar rökonértehnü szók és szólások. a Kisfaludy-társaság néprajzi kőtelei közül a Dunántúli Gyűjtés, Szász Károly: Világirodalom nagy eposzai, Kisebb műfordításai, Vári Rezső Klasszika filológiai enciklopédiája. Fináczy: ókori neveléstörténete szerepelnek A költő klasszika-filológiai műveltsége elképesztően nagy. A klasszika-filológia művelői közül a legnagyobbak érdekV Van Oszlálvsorsjegyem és igy megnyerhetem a 50.000 nyeremény közül egyetlen sorsjeggyel a 700.000 pengős óriás nyereményt is. Tanácsunk: Még ma vegye meg OSZIALYSORSJEGYET Húzás már április 9-én. 1 'I 3' I.W »•* ' • I) É I M A G Y A R O R S / A G fi Vasárnap, 1942 A p r i 11 a 5- >* lik. Reinach Salamon, a híres francia archeologus, müvésztörtenesz es filologus (1858), ki irodalmi >kistükrei< lévén lett világszerte ismert, Manuál de philagie classique c. müvét rendelteti meg. Aztán Boeckb August kiasszika-filológus (1785—1807) — munkái a verstani és szerkezeti kutatások terén alapvetőek — Encyklopedie und Methodologie c. művét olvassa. A kitűnő nevek fényét emeli Boissier Gaston (1823—1908) francia humanista és történetíróé, aki a Collége de France-on a latin ékesszólás professzora volt és akinek elmélyedő, szigorúan tudományos történetkritikai módszere iskolát teremtett és a legújabb időkig mint a római birodalom története legkiválóbb tudósának tekintették. Babitsot Cicerón et ses amis c. világhírű müve érdekli. E nevek közé tartozik még Fustel de Coulangcs (1830—1889) francia filológusé. főművével: La Cité antique-al (1864), valamint M. Bréal (1832—1915) francia nyelvész és pedagógusé, Essais de sémantique c. müvével. Ki- j emeljük még a latin írók sorából Aulus Gellius: Noctes Atticae c. mű vét, mely a költői idézeteknek és kivonatoknak valóságos tárháza. A külföldi irodalom és filozófia olvasott müvei között a legnagvobb nevek szerepelnek: Renan: Vie de Jésus, Les apötres, Flaubert: Salamrr.bo; Taine: Essais sur Tite Line De i'intelligence; Carducci: Odi Barbara, Babelais, Montaigne, Descartes, Diderot, Scott: Lady of the Laké; W. Jumes (amerikai filozófus): The punciples of psychology; J. Bunjan (1628-88, angol író és hitszónok) Pilgrin's Progress from this World to that w Mich is to come c. főművét olvasta Babits. A mű drámai párbeszédei, allegorikus leírásai a költőt különösen fiatalkori alkotásaiban ihlethették. így indul el >Babits fiatalságának tanulékony és szomjolthalatlan intellektuálitásával* költői pályáján az örök szépség forrásai felé. Olvas, olvas és olvas. > Hatvanhat forint hatvanhatkrajcár havi fizetéssel helyettes tanárkodott és a Zerge-utca "egyik földszinti ablakából nézte a .szomszédház falára felfutó vadszöllőt és világos reggelig olvasta Macaulayt* (Juhász Gyula.) Tanártársai tiszteletét és szeretetét is csakhamar megkapja, viszonzásul még nagy tudásánál is nagyobb szerénységéért. Ennek a szeretetnek és megbecsülésnek kedves és megható tanuja az a jegyzökönw. melyet >a szegedi m. kir. állami főreáliskola tanári testületének 1907 évi május hó 8-án tartott tanácskozmányáról* felvettek. Ugyanis »a nm. Vallás- és Közoktatásügyi m. kir. Miniszter úr 47.732/sz. magas rendelete kapcsán felhívja a tanári testületet, hogy állapodjék meg a tanulmánvúti kiküldésre pályázó és ajánlandó személyre nézve* és a tanári testület meghallgatván Babics (sic) Mihálv tanárnak külföldi tanulmányútra beadott kérvényét, elhatározza, hogv azt ajánlva terjeszti a nm. Miniszter Ur magas színe elé * (ad. 179 sz. 1907.) A kérvénnyel olyasmi történt, mint mikor hazulról való elmenetkor eszünkbe jut valami, hogy otthon felejtettük s visszafordulva, azt mondják az othoniak: >Na, nem lesz szerencséje!* A kérvényre elfelejtettek bélyeget ragasztani és Szele Róbert akkori főigazgató »a t. Ignak* azzal küldi vissza. >hngv a nevezett tanár kérvényét felbélvegeztesse s az ügyiratokat így, felterjesztés végett hivatalába haladéktalanul visszaszármaztassa*. (1907. máj. 18.) Ha akkor ezt valaki rossz előjelnek veszi, hát meglepően eltalálta volna a kérvény további sorsát Babits Mihálynak sem volt szerencséje. Sajnos az ösztöndíjat valaki más. kétségtelenül »sokk:»l tehetségesebb* kapta meg. E csalóid ás bántotta Babitsot, de vigasztalásul kapott valamit* a sorstól: JuKósz Gvula rajongó barátságát Ozv Kirá'v Péterné meséli, hogyha Juhász Gvula levelet kapott Babitstól, nem bonlot• ta fe.l mindiárt Várt, élvezte azt « lelki feszültséget és örömet, melyet a szeretett barát felbontatlan levele okoz és azt. hogy imc itt van baratjának egy darab lelke, ki bármely pillanatban megszólalhat, csak hozzá kell nyúlnia. Juhász Gyula ebben az időben" már kiforrott költő volt, akinek egyéni hangja, köllészetének különös, eddig sohasem hallott hús, nagyon bús muzsikája Ady költészete körül támadt vihar zajából messzire kihallatszott. Babitsnak Juhász Gyulához intézett le-feleiből is kitünik,j hogy sokat adott és hallgatott barátja tanácsára. Juhász Gvuia ebben az időben olyan termékenv volt, mint talán soha. Nemcsak verseket, de komoly tanulmányokat, irodalmi vonatkozású vezércikkeket, franciás szellemű novellákat írt. A léleknek " a bőséges sugárban ömlő szépsége Babitsra csak ösztönzésül hathatotl 11; Juhász Gyula Szegeden van. csakn.'v mindig együtt vannak és néha egyegy reggel ö oltja el költő barátja lámpáját, aki hajnalbaveszrt éjszakákat átolvasott. Babitsot ő viszi el s Szeged és Vidéke c. napilaphoz, melynek akkor már főmunkatársa voü Ebben az időben a »Szeged és Vidéke* döntő szerepet játszott Szegvd szellemi életében. Cimének megfete cn Szegednek és messzi vidékei: * szellemi összefogójaként szerepi t Mindennapi hírein kívül irodalmi es művészeti rovatában, valamint zércikke íróiként az ország legjo. b nevei szerepelnek. Juhász Gvulának itt csaknem minden héten megjelenik egy-két vc;>e, tárcája, vezércikke, rövid tanulnia; a Juhász Gyula nevén kívül sűrűn * üláikozunk Ady Endre, Kosztolányi íj zső (aki ugyancsak e lapnál pfóibáb gata első szárny veréseit). Here?- g Ferenc, Ernőd Tamás. Bodor Ah : f, ' Szabolcska Mihály, Gárdoqvj Gi/a. Mikszáth Kálmán nevével, sót v:> '• híres nevekkel is. mint A. Franc-, u Mauclair, Maupassant. Octave M.r. Leau, Tolsztoj... E nevek köz? bejutni egv me? ismeretlen névnek, nem volt épp n megvetendő dolog, különösen, ha számításba vesszük a lap művelt ésna-* kiterjedésű olvasóközönségét. Babits neve az emiitett lapban először Richepin; Dal a földről c műfordításával szerepel. (1907. jan. 6.) Nagyon megkapó vagy inkább m--gmüselyem és hernyóselyem összes minőségben Kérjeminden üzletben Vigyázzon a márkára NOR-COC