Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-21 / 89. szám

A felen Köíclcsseaeiről és o iovö feladatairól .beszéli Kállaq miniszterelnök a hip országos nagglanacsa ggniésén A Karmáim minden iniezketrest mcgíesz a nad&avonnlfak és ItthonmaradoMatk érdekel­nek icdeimeoen — „Tabuia rasa" a zsidókérdésben" — EOCSZ sor ni lOrvenujavasiat kérni rövidesen a naz ele Budapest, április 20. 'A Magyar Elet Pártja hétfőn délben a Nemzeti Lovarda nagytermében tartotta orszá­gos tanácsülését. Az országos tanács gyűlésére az ország mindén várme­gyéjéből nagy számban jöttek el a párt megbízottai, vidéki pártelnökök, szervező titkárok és pártfunkcioná­riusok, azonkívül megjelentek a párt törvényhozó tagjai csaknem teljes .számban. Kállay Miklós minisztereinők Lu­kács Béla, az újonnan kinevezett tár­canélküli miniszter, a Magyar Élet Pártja országos elnökének kíséretében a kormány tagjaival egvütt érkezeit meg a zászlókkal feldiszitett terembe. „Magyarorszáq kiverekszi helyét az uj Európában" Lukács Béla országos pártelnöki minőségben köszöntötte a miniszterel­nököt és a megjelent 846 pártfunkcio­náriust. majd igy folytatta: — Nagy történelmi jelentőségű, sorsdöntő időket élünk. Magyarország ki akarja verekedni helyét az újjá­épülő Európában. Hálát kell adni Is­tennek, hogy ez a harc határainktól többezer kilométer távolságban fo­lyik. Az országos elnök ezután együtt­érzéssel emlékezett meg a német és olasz hadsereg hősi küzdelméről, Hor­thy István kormányzóhelyettessé vá­lasztásáról és megállapította, hogy ez a választás a nemzet lelkében gyöke­rezett. Indítványára a nagytanács hó­doló táviratot intézett a kormányzó úrhoz és a Kormányzóhelyettes nrhoz. Beszédét azzal fejezte be, hogy a párt a nemzet és a család érdekében vállalt feladatát el fogja végezni és Magyarország a mai nagy küzdelem­ben győzni akar. Varga Imre (földműves)' községi elnök volt az első felszólaló, aki azt hangoztatta, hogy a magyar társada­lom elítél minden felelőtlen mozgal­mat. Kérte a háború utáni földreform előkészítését. Pál Endre (bányamunkás)' pófkép­viselő a munkások családi pótlékának felemelését kérte. A miniszterelnök beszéde Kállay Miklós miniszterelnök emel­kedett ezután szólásra és a megjelen­teket üdvözölve, megindokolta az or­szágos nagytanács összehívásának szükségességét, majd igy folytatta: —• Kevés olyan válságos pillanat volt a történelemben, mint a mostani. Az egész világ sorsáról van szö és ebben a vilégsorsban a legdrágábbrój. a magyar nemzetről. Ettől a tavasztól kezdve bá_ borúba száll az egész nemzet, - i ni háborúnkba. 1848 óta most elevenitjük fel újra « magyar háborút. Qlyan háborúba, •mely nem magyar érdek, sem ő, sem senki nem engedheti fiainkat mon­dotta tapsok közben. — Tudatosan megyünk' a háború­ba, nem sodródva, senki által nem kényszerítve. Ha azt akarjuk, hogy szavunk legyen a jövő Európájának sorsában és benne a mi elbrlvezkedé­sünket illetőleg, akkor a küzdelemben, a szenvedésben, a hareban, az elhatá­rozásban. minden áldozatkészségben is ott kell Jennfink. Ezért viseli ezt a há­Hortrt a nemzet. A kormány feleiőssége tudatá­ban küldi bábomba csapatainkat, de felelősségéhez tartozik azt is, hogv itthon se maradjon védtelen az or­szág. Mindenfitt katona áli az ország határán, erős é« annyi kato­na, hogy mindenki ellen meg tudja védeni a határokat ririási taps fogadta a miniszterelnök­nek ezeket a szavait. — A magyar batár a maryar fcato­Belvdrosí Mozi Ma is fc, 1, 8 Csak felnőttekenk! Harsényi Zolt világhírű regényé­nek filmváltozata: MOGDOLNI Egy élnivágyó asszony regéuye. Főszereplők: LÁZÁR MÁRIA, TURAY IDA, SOMLAY, LEHOTAY, VASZARY PXBL FETROVICS, BILICSI és SÁRDY JÁNOS. HÍRADÓt na kezében van letéve — fejtegette to­vább Kállay Miklós. — A határokat a békeszerződések állapítják meg, de megtartni a nemzet tarthatja meg. A külpolitika ugyanazon az egyenes, határozott vo­nalon halad, mint az a politika, amely a harctérre viszi szeretett katonáin­kat. Ez pedig: szoros együttműködés, baráti együttmunkálkodás szővetsése­seinkkel, elsősorban Német- és Olasz­országgal. Áldozzunk mindent, ami a .láborn megnyeréséhez szükséges, vér­ben, katonában, búzában, munkában — benne van a teles együttműkö­désben az egvenjognság, as egyenrangúság is. Olyan együttműködés, amely mindkét félnek hasznos és jó, csak kölcsönös, megbecsülés, tisztelet, egymás hely­zetének és jósainak teljes elismerése melleit lehetséges. (Ugy van! — kiál­tozlak a jelenlevők.) Azzal folytatta a miniszterelnök, hogy a szomszédokkal is jóviszony­han akar lenni és meglette az első lé­pést parlamenti bemutatkozó beszé­dében. Várja, hogy szavai megértésre találjanak. A belpolitikáról szólt a továbbiakban. A nagy Szociá­lis, gazdasági és társadalmi problé­mák csak ugy teljesülhetnek, ha erő, kitartás lesz a nagv nemzeti célok meg­valósitására. >Erő a háborúban, a há­ború győzelmes befejezéséért, telve bé­kevággyal.* A zsidó biriokolc kisajátítása és a kitelepítés Bejelentette, hogy a napokban meg­kezdődik a törvényhozói munka. Két törvényjavaslattal jön, az első Korzóban Telefon 21-85 Ma és mindennap Ilyen még nem v<>lt! Páüer Aulai önmagát felülmúlja Dr, Kovács István filmjében. DE IMA ÍÍYAR ORSZÁG a Kedd, 1942. április tL 3 a Midóbirtokok teljes állami tulajdonba vételéről szól. Ezt a kérdést nem lehet megva lósitani, mint tabula rasát csinálni A zsidóságot el kell távolítani, ki kell emelni a magyar föld tulajdonjogából és használatából. (Taps.) A faji törvény alapjára helyezked­nek a zsidótörvénnyel és számtalan kivételeivel szemben. (Óriási taps.) Nem főldbirtokpolitikai javaslatot hoz hanem a zsidót távolítja el a magyar földből. Az összes zsidó erdőbirtoko­kat is kisajátítási eljárás alá véteti. Az 500 holdon felüli zsidóbirtokok be rendezését már zár alá vétette, mert nem lehetett rolna megengedni, hogy amig a törvény keresztül megy a tör­vényhozáson, azalatt esetleg elkótya­vetyélhessék. — De azt se lehetett volna megen­gedni, hogy a kisajátítások által mil­liárdos összegek felduzzasszák a pénzforgalmat Ezért kellett a köt­vényhez való fizetéshez fordulni. Nem lehet megengedni, hogy e zsidó tőkék nem kívánatos helyen, áruhalmozás­ban, összevásárlásban, vagy ilyesmi­ben helyeződjenek el. Számos intéz­kedés van még ezzel kapcsolatban. Pontos intézkedése a javaslat­nak, hogy további zsidó lete­lepülés, elsősorban a falvak­ban lehetetlenné váljék. Csak" bizonyos normális területű ker­tet tarthat meg zsidó, 600 négyszög­ölig, de a beépítetlen 600 négyszögöles telek sem tartható meg, mert a fal­vakba ujabb letelepülést bem enged. A zsidósággal szemben további in­tézkedéseket kell tenni. Tudja, hogy fokozatosan, de nem lassított, hanem gvorsitott, ütemben a magyar élet leg­több vonatkozásából is ki kell kap­csolni őket. Tudja, hagy más megoldás nincs, mint kitelepítése 800.000 főnyi zsidóságnak. A miniszterelnöknek ezeket a sza­vait hallgatósága nagy tetszéssel és tapssal fogadta. A zaji elültével igy folytatta Kállay miniszterelnök: — Tudom azt is. hogv ezen a téren milyen munkatempót kell köveinem. A munkatempómat megmutattam, ami­kor olyan javaslattal jöttem, amiről egy hónap előtt talán senki sem ál mndntt az országban. Ki kell emelni o zsidóságot minden a nemzeti társada lom és * nemzeti mimka részére szük­séges pozícióból, de azonnal be keti tömni a réseket, ami ezáltal keletke­zik a nemzeti munkában. Sok keserűséggel töltötte el gróf Teleki Pált. sokat panaszkodott szűk körben és a párt előtt is. hogy npm tudja, mivel van több nehézsége, a zsidók kisznritásával-e. vagy pedig azokkal, akik a helyükbe tolakodnak. Nem lehet azt kívánni, hogv minden helyet tökéletes, 30 éves gyakorlattal rendelkező emberek töltsenek be, de az iiveneknek a megtalálása, kikeresé­se elsőrangú feladata legyen minden masryar embernek, aki ma vezető po­zíeiohon van. Egész sor ui törvényjavaslat Bejelentette ezután a miniszterel­nök, hogy kfiszöbön áll a közélet tiszta­ságának biztosításáról és a hadmentességi adó bevezetésé­ről szóló törvényjavaslatok be­terjesztésére, elkészült a köz­igazgatás reformjáról, a tnll­liárdos meoögazdaságfejlesztő és az iparfejlesztő törvénvia­vaslat is. Keletre induló hovédeinknek, akik a legjobb, legújabb felszereléssel indul­nak a keleti frontra, mindenki szere­tetteljes, bizakodó köszöntését küldi. Kijelentette, hogy a háború­ért vállalja a feleiősséget a tör­ténelem és a nemzet előtt Tudja, bogy miért harcolunk. A jöven­dő a magyar katona harca nélkül so­hasem jelenthet magyar beteljesülést Az itthonmaradottak érdekében mindent megtesz, de a nemzeti társadalom segitsége nélkül mégsem lehet vállalni a fel­adatot A nemzetnek kell minden erejével és szeretetévet a katonák és itthonmara­dottak mögé állani, A termelés fokozásának köte­lességéről, az árszínvonalról, a pengő értékéről és az adó­politikáról beszélt ezután a miniszterelnök, majd azt hangoztatta, bogy a közellátásban nem leez baj, mindenki megkapja az adagját. A kormány mindenütt ott lesz, ahol baj van, ahol segíteni kell. A ruházati ellátás terén, különösen a lábbeli beszerzése körül mutatkoz­nak nehézségek. Allatbörből mindig behozatalra szorulnak, ma ez meg­szűnt, készleteinket elsősorban a ka­tonaság veszi igénybe. Sajnálatos, hogy a nép és a vezető intelligencia nem akar áttérni különféle más lábbe­lire, pedig nyáron el lehetne képzelni. Árvízvédelmi intézkedések A jegyzői óa tanítói kar munkájá­nak fontosságáról beszélt és kilátásba helyezte, hogy mindkét kategória anya. gi helyzetén javitani fognak. Megemlékezett az ármentesítés ka­tasztrófába helyzetéről. A kormány minden segítséggel as árvizsujtotta gazdák mel­lett lesz. A minisztertanács által megállapított 25 milliós segélyen túlmenően további áldozatokra va nszükség. Hiszi, hogy a magyar munkásságot a nemzeti táborba lehet tömőriteni. A lakásépítési kölcsön javaslata a na­pokban a 42-es bizottság elé kerül As árdrágítók, áruhalmozók, rémhírterjesztők elleni intéz­kedésekről beszélt, bejelentette, bogy kész az ál­lami munkaközvetítésről szóló tör­vényjavaslat, ami első lépés lesz a munkáskamarák megvalósítása felé. A tisztviselői kar a nemzet elitje, de minden követelményt felállít velük szemben. Beszédét a miniszterelnök" azzal fejezte be. hogy ma a munkában, a tettben kell élni. „Mi magyarok még mindig vagyunk annyian és olya­nok, hogy feladatunkat meg tudjuk oldani." A miniszterelnöknek beszédéért vitéz Lukács Béla pártelnök mon­dott köszönetet. Az országos nagyta­nács gyűlését a MÉP Akadémia-ut­cai székházában egytálételes ebéd követte, amelyen vitéz LukdPs Bé­la országos elnök mosdott pohárkö­szöntőt az ország főméltéságú Kor­mányzójára. Ha el akarja felejteni gondját, ba­ját, jöjjön eü hozzánk és nézze meg a Vadmacskáf pazar amerikai bohózat, két órai harso§ó kacagást! Főszereplő: LUPB VELB3 Ma S, 7, 0 órakor Széchenyi Mozi T

Next

/
Oldalképek
Tartalom