Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-29 / 72. szám

i) e 1>ugy akuküía g V»Mf«»n. (912. március 29. rémülettel és czt'k miatt mondott vé­gül is uem-et Keinul pasa előterjesz­tésére és kiadta a rendelkezést, hogy Kernül tiltakozása ellenére, a törim hadsereget le kelt legyvurczrit és haza kell küldeni. Kemal pasa azonban a hajoagynk láttán nem­csak a szultán Kishilüsegének. elesett­•égeuek okát érlelte meg, de egy szer­te világosodott meg a lelkében annak magyarázata is, hogy a magas poila több, mint egy évszázad óta miért vesztette el politikai függetlenségét, miért váltak a török államférfiak en­gedelmes parasztfigurákká a nagyha­talmak sakktábláján, miért lett Tö­rökország a világháború előtt Euró­pa beteg emberévé®. Meglátta, hogy ennek a politikai függőségnek, Török­ország halálos betegségének az oka abban van, hogy a nagyhatalmi nyo­más alól az Aranyszarv partjain nem képesek a török kormányzatok ki­vonni magukat, hogy elhatározásaikat idegen hadihajók ágyúinak fenyegeté­se, megfélemlítése alapján hozzak meg, hogy a török politika a XIX. században és a XX. század elején floltattintelések, enyhébb és hrutáli­sabb diplomáciai erőszakok eredmé­nye volt, Es ekkor fogamzott meg lieuialban az az elhatározás, hogy a tőrök poli­tika támaszpontjait ki keli vonni az idegen hadihajók ágyúinak látótávol­ságából, hogy az uj Törökország függetlenségi harcát nem Istanbulboi kei kivívni, hanem a török őserőt, a nemzeti lét humuszát alkotó Kis­azsiahól. Törökországnak uj fövuipst keli adui, amelyben a török politikai nem a külföldi diplomaták cselszüvé­se irányítják, akik csak saját órszá­gaik önző érdekeit tartják szem elölt. Az uj fővárosnak szimbolizálni keil át uj Törökország teljes függetlensé­gét, szabad elhatározóképesegét, az idegen érdek helyett — török nemzeti éideknck szabad csak érvényesülnie. E felismerés után és mert meg­gyüzödöt úrról, bogy a szultán és az islanbuli kormány nem tud felszana­dulni az idegen hajóágyúk félelmetes bűvölete alól, Kemal 10Í9 május 16-án elindult a Panderma nevü kis gő­zösön Istanbulból Kisázsia felé. E-z a hajó vitte a török »holnap hősét® az. uj partok felé, melvck egy uj török éiet partjait Is jelentették. Istanbnl tiltakozása és halálos ítélete ellenéie megkezdte Kemai pasa Törökország szabadságharcát, amelynek győzelme fővárosi rangra emelte az anatóliai fennsík városát. Ankarát. Ankara ma is szimbóluma a török politika függetlenségének, öncólurá­gának. Ankara ma is a kemali hagyo­mányok szent városa, amclvben e lia­avományok szellemében a török no'i­likát Törökország nemzeti érdekeinek megfelelően Irányítják. Ankarában nem nz idegen diplomaták határoz­zék meg a török külpolitikát, mint JManbulban 10111 ig, iggijgmtie jfTi7a h^hyitivíth Osztály­sorsjegyek az I. osztályú húzásra kaphatók Gsváth István Ksi* labor u. 3. (AdóhiváUl épület.) \ napokban a volt Ha-Ha cipőház helyiségében egnuilih HátigJánosné cipő- cs divatáruüzlete KclemciMiíca 12. Tizhónapi börtönre és 2000 pengő pénzbüntetésre Ítélték a valutacsempész moholi gazdát Mellékbüntetés 5000 penqő vagyoni elégtétel és 5 évi hivatalvesztés (A Délmagyarország nuinkatársálól) Beszámolt a Délmagyarország arról a tárgyalásról, amelyet a budapesti büntetőtörvény szék Doross y-taná­csa mint uzsorabiróság tartolt pénte­ken délelőtt és délután Szegeden. Amint jelentettük, a Dorossy-tanács a fizetési eszközökkel elkövetett vissza­élés bűntettével vádolt Stevanov Milos moholi gazdálkodó ügyében tar­tott fdtárgvalást. Stevanov és felesé­ge 1931-ben eladták deszki és röszkei ingatlanaikat, mert Jugoszláviáha akartak költözni. Az ingatlanokért 35 ezer pengőt kaptak, az ügyészség vád. irata szerint ezt nz összeget vitték kl az országból, a Magyar Nemzeti Bank cngedélvp nélkül, csempésziitm. A pénteki főtárgyaláson a vádlott és a tannk vallomásából, valamint az ismerteiéit telekkönyvi iratokból meg­állapította a törvényszék, bogv Sté­vanovék ingatlanaik eladási áráhól Ohfló pengőt adósságaik fizetésére for­dítottak. a fennmaradó összeg az. ami­nek hovafordításáról nem tudnak szá­mot adni. A pénteki főtárgyaláson, miután a perbeszédek is elhangzottak. Dnrossv tanácselnök bejelentette, hogv a hi­róség szombaton reggel hirdeti ki 'fé­léiét. Szombaton reggel Dorossy tanács­elnök a következő Ítéletet hirdette ki: Stevanov Milos bünüs fizetési eszkö­zökkel elkövetett visszaélés bűntetté­ben és ezért a törvényszék fit 10 hó­napi börtönre, 2000 pensö pénzbünte­tésre, ."OOO pengő vasrvnnf elégtétel megfizetésiére és 5 évi hivatalvesztés­re itéli. Az ítélet nem jogerős. Stevanovné imvél a bíróság külön­választotta. mert az asszony, aki Ugvpncsqk fizetési eszközökkel elkö­vetett viszaélés bűntettével van vá­jlnlva. nem jelent meg a pénteki fő­tárgyaláson. Stevanovné ügyét ked­den Budanesten tárgyalják. "'mondotta a biróság, hogy a *a­b 1 "vben tanáesadóként szereplő egv szegedi és egy délvidéki ügyvéd ellen objektív eljárás megindítása vé­sett átteszik az Iratokat az figvész­ségliez. bogv annakidején, majd ba a marasztaló ítélet jogerőre emelkedik. az ügyvédek vugyonilag felelősségre legyenek a valutacsempészés által a magyar államnak okozott kárért SORSJEGYEI OSZÍSLY i e n d o I 1 e n az ismeri, azerencséa suchtbr mmu-m Budapest, ii loi-ut 6. s«­4a Kalvin-térnél) NA?.Y szám-választék ! NAGY nyerési esély! Elfixékeny ügyltezelcs J Azonnali n,veremen> fizetés! Heri<lt»Jé« levelezőlapon. A tábla döntése szerint a rádió közszükségleti cikk (A Dél magyar ország munkatár­sától) Érdekes döntést hozott a sze­gedi ítélőtábla Cim.v-tanáesa egy árdrágítási iiggvel kapcsolatban. Fehér Kamill 10 éves förökkani­z.sai rádiókereskedő tavaly október­ben egy néprádint. amelynek eladá­si ára 51—57 rengő között váltako­zik. 90 pcngöérl árusított ihletében. A zombori nzsorahtaóság felmentet­te Feliért az Árdrágítás vádja alól, mert megállapítása szerint a rádió nem közszükségleti cikk. tehát nem számit ni drágításnak, ha a rendes áron felül bocsátják forgalomba. A tábla megsemmisítette az al­sóbiróság ítéletét és visszaküldte az iratokat nj határoz.athozatal vé­gett. A tábla azzal az Indokolással hozta meg megsemmisítő határoza­tát, hogy a rádió ma már hozzátar­tozik a modern ember mindennapi életéhez, mint ilyen, közszükségleti Cikknek tekintendő s ezért nem sza­bad a megállapított árnál drágáb­ban forgalomba, hozni, különösen akkor, ha néprádióról van szó. amit kiilön azzal a céllal gyártanak, hogy a szegény néprétegek művelődését és szórakozását szolgálja Tartós ondolálást francia^pemmei csi.n*itassun. i A haj nem törik és természetes fényt kan. gyönyörűen készülnek. Herédi Gizella Latos sugárut 23. Estélyi frizurák A pék kemencétől a filmszereplésig Egy szegedi fiatalember érdeket karrierjéről érkezett hir Szegedit. Bozóky András a mull év os/en még egyik alsóvárosi pékmiihelybea foglalatoskodott és amikor nem voit sürgősebb munkája, a kenyere­ket hordta szel az üzletekbe. A* alig 20 éves fiatalembernek szcp hangja van és gyakran szerepeit már itthon is a műkedvelő előadáso­kon. Bozóky nagyobb sikerekre vágyott és levelet irt a rádiónak, hogy szeretné, ha próbaéneklésre meghívnák Pestre, A stúdióból nem­sokára választ is kapott a péknuin­kás és ebben közölték vele, hogyha egyszer Pesten lesz, látogasson fel a rádió műhelyébe is és szívesen meghallgatják a hangját. A fiatal Bozóky András másnap már út­ban volt Pestre és énekelt a stú­dióban. Itt megdicsérték a hangját és azt mondották neki, hogy még képzésre szorul, hát forduljon ének­tanárhoz. A fiatalember hónapokon át képeztette a hangját, a mult he­hetekben pedig az egyik filmgyárba!? jelentkezeti statisztának. A stati-z* tálás oly jól sikerült, bogy az egy­kori pékmunkás már a következő filmben nagyobbacska szerepre je­lölték ki és Páger Antallal együtt szerepel több jelenetben is. A a egyik jelenet vasúti kocsiban ját­szódik le. itt utazik a paraszlüu­neplőruhás Páger is és a mellette ülő utas az egykori szegerii pékmon. kás. aki a szerepe szerint még éne­kel is. A fiatal Bozóky András rop­pant boldog s azt irja haza küldött levelében, hogy még álmában sem képzelt®, hogy a pék műhelyt — ily hamar felcserélheti a filmszejeo­lésscl... S*,cgcu sz, kir. varos polgármestereiül 15329—1912. sz. 11 Hirdetmény Közhírre leszeni, uogy a ui. ur. közellátási miniszter ur 58.8U0 toll, K. M. sz. körrendeleteben nyert hoz­zájárulás alupjun hozott es a m. kir. kereskedelem- es közlekedésügyi mi­niszter ui 34536--1942. X. sz reodeie-. tévút jűVdUagyott, a geperejü bérkoc.i­vallalatok viteldíjának nugállapitása­IÓI szóló "3865—1942. II sz. Véghaia­lozatom 1. évi máicius 29-én hatályba lép. Ezen Yégluitarozat értelmében fé évi március 29-től kezdve a géperejűi bérkocsivallalatuk a közhelyről indu­ló géperejű bérkocsiknak (taxiknak) a 21—1931. kpy. sz. Viteldijszabásbun megállapított viteldijai után 24 száza­lékos, a várakozási dijai után pedig 14 százalékos pótdijat szedhetnek. A telephelyről induló géperejű bérkocsik viteldíja pedig kiskocsiknál 41, közéo. kocsiknál 47 és nagykocsiknál 53 fillér kiloinélerenkint. Dr. Pálfy József polgármester. Dabahciengcici nagy választékban Polláh Testvéreknél Csekonies-u. 6. ée Széchenyi tér 17. S«J Glöckner J. és Fia; az Alföld első vcgylisziitó, kelmefestő éol agytoll göztisztitó ipartelepe függöny, szo^ nyeg és paplantfiztitai-. Szeged, iskola utca 17-29. szám. Alapítva: 1885. Telefon: 12-69. li^lídlll! Olvassa a Délmagyarországot,, hirdessen a Délmagyarországbai)! m mmmm

Next

/
Oldalképek
Tartalom