Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-10 / 56. szám

A káromkodás kigúnyolja a kereszténységei — mondotta Glattfelder püspök az Actio Catholica szegedi nagygyűlésén (A Délmagyarország münkatár*dtnl) A káromkodás ellen indított harcot, az Actio Catholiea a nemzet lelkiségének nemesítésére. Ehhez a kiiz.delemher csatlakozott vasárnap délben az a nagygyűlés, amoly a városháza dísztermében folyt le. A ragy gyű'ésen megjelent dr. Glattfelder Gynla Csanádi püspök, d£. Tukats Sándor főispán, dr. Pálfy József polgármester, valamint a mtolikus papság igen tekintélyes képviselete, nagyobb számú tiszti küldöttség, a társadalmi egyesületek vezetői és mindenki, aki a város társadalmi megnyilvánulásainak valamely szervezetét képviselte. A városháza dísztermét az Actio Catholica káromkodásellenes plakátjai díszítették. rajtnk a keresztrefeszitett Megváltó képe s a felírás? „Miért bántod? — Ne káromkodj!" 1 Dr. Halász Pál, az Actio CatKoIfea egyházmegyei igazgatója elnökölt a nagygyűlésen. Bevezető beszédében kiemelte, bogy XII. Pi«s pápa koronázásának évfordulóján ült össze Szegeden a káromkodás flleni küzdelemre előkészítő nagygyűlés. Szeged keresztény társadalmának lelkesen bele kell kapcsolódnia ebbe a küzdelembe, amelynek Pélja, liogy a káromkodás barbár, pogány szokás hazánkban megszűnjék és felváltsa az őszinte, szívből lakadó istendícséret szava. Dr. Rosta Lajos képviselő beszéde 'A' nagygyűlés ünnepi szónoka 3r. Posta Lajos országgyűlési képviselő volt. A káromkodást sajátos magyar betegségnek nevezte, amely a magyar nemzet lelkiségét rontja meg és pusztítja. — Soha annyira fekete felhők nem takarták el előlünk az Isten jóságos tekintetét, mint ma, amikor magyar földről magyar átok Ka ugrik az ég felé/— mondotta lendületes beszédében Posta képviselő — 9 srra mütatotf rá. bogy mennyire igaztalan és bűnös a káromkodó magyar ember viselkedése akkor, amikor annyi jóf kaptunk az utóbbi években Istentől s annyi áldásnak kellene magvaf ajkakról szállni az eg felé. Bele kell kapcsolódnunk az országos katnlilfnfs akcióba, bogy leküzdbessük ezt a szörnyű bűnt, amelv vétek az embefi méltóságtudat ellen, bűn az Tsten szent neve ellen és hűn a nemzet ellen, amelynek lelkiségét mérgezi meg. Szegedváros országgyűlési képviselője határozati javaslatot terjesztett a nagvg-rűlés eté. amplynck Belvárosi Hozi Ma, kedden utóljára BZ ÖRDÖGTORONY Dumas Sándor izgalmakkal, túlfűtött regénye. I, 7, 9. Legközelebb; mm fi KIRAKATBA!! (BOTRÁNY AZ! ARUHAZBAN) értelmében a jelenlévők átérzik annak felelősségét, bogy a káromkodás a magyar lelkiségre milyen káros kihatással van. A magyar lólek Isten felé való szárnyalását mindig jobban elfojtja, nyílt lázadás Isten ellen, akinek haragját kivívja s nemzeti szerencsétlenséget hozhat reánk . . . Isten szent felségét alázatos lélekkel meg kell követnünk minden eddigi káromkodásért, amely magyar ajkakról elhangzott s a jövőben a káromkodás bűnös szokásának gátat kell vetnünk. A nagygyűlés elhatározza, bogy az Actio Catholica káromkodá® ellenes Karcában őszinte szívvel vesz részt és a jelenlévő egyházi és társadalmi, katonai és polgári vezetők állandó érintkezést tartanak fenn a Katolikiís Akció kerületi vezetőségével. A jelenlévők magánéletükben minden eszközt felhasználnak arra, bogy a káromkodás elleni harcot diadalra segítsék. Dr. Posta Lajos bejelentette még, hogy Szegedváros országgyűlési képviselői az ország törvényhozásában is azért fognak küzdeni, hogy a káromkodás elleni törvény új kodifikálásával szentesítsék ezt a küzdelmet. Dr. Hálást Pál felvetette a kérdést, hogy Posta Lajos képviselő iudítványát a nagygyűlés elfogadja-e? Egyhangú lelkesedés volt a válasz és a nagygyűlés határozatilag kimondotta az ünnepi szónok által előterejsztctt javaslatokat ü város, a gardán, munkások, nőegyesületek és ax ifjúság csatlakozása Dr. Tóth Béla helyettes polgármester emelkedett ezután szólásra és igen hatásos, impozáns felépítésű beszédben jelentette be s város vezetőségének csatlakozását a Katolikus Akció káromkodásellenes mozgalmához, kifejtve azt hogy az Actio Catholica harca talán soha sem volt olyan időszerű, mint napjainkban. amikor a. szeretet, a jóság, a lélek megtisztulásának erős afea rata segíthet Csak az emberiségen, ígéretet tett a.város vezetősége nevében arra, bogy Szeged városa, a magyar megújhodás városa a legnagyobb lelkesedéssel támogatja a Katolikus Akciót munkájában. — Azt kívánjuk, bogy mind a magánéletben, mind a közélet terén jusson diadalra a bensőséges katolicizmus szépsége! — fejeztedbe nagy tapssal fogadott beszédét a helyettes polgármester. Dr. Cskós-Nagy Józsefné a nŐegyesületek Csatlakozását hozta el a káromkodás elleni akcióhoz. Prohászkát idézte, aki a káromkodás ellen annyiszor felemelte szabát és a magyar nők forró óhaját tolmácsolta? n káromkodás ne döntóe romMég egy napot kacagni akar közönségünk! Végérvényesen ma, kedden utóljára adjuk J KORZOBAN fésba nemzetünket, Hazánkat! Deák János Szöged gazdatársadalma képviseletében jelentette be a Csatlakozást és követelte, bogy az Actio Catholica káromkodás ellenes plakátjait függesszék Sl a mozikban, színházakban, vendéglőkben és egyéb szórakozó helyeken. Fürdők Dezső gyári mffnkás a szegedi munkásság, Kelemen László egyetemi hallgató az ifjúság lelkes hozzájárulását ielentetie be, Glattfelder pUipfflt a káromkodásról Dr. Hálást Pál elnök néhány szóval bezárta az ankétot, majd felkérte dr. Glattfeldcfi Gynla megy és főpásztort, néhány szóval szóljon a nagygyűlés résztvevőihez. A megyéspüspök programon kívül egy szót mondott? " Köszönöm! —» majd bejelentette. bogy Szegedváros képviselői? dr. Rosta Lajos és Peták Nándor ünnepélyes nyilatkozatot juttattak el hozzá, amelyben hangsúlyozták, Hogy oda akarnak Hatni, bogy a káromkodás szokása a magyar lélekből kigyomláltassák. Megköszönte a város Hatóságának s a felszólalónak az Actio Catholica mozgalmához való Csatlakozásukat, rámíltatott azokra az okokra, amelyek múlhatatlanul szükségessé teszik ezt a küzdelmet. n R r, M A c. Y'A R 0 R s z A <3 Kedd, 1943. máreins 10. Szerdán a nagv magyar fiim bemutatója KORZÓBAN Karády Katalin—Bulla Elma KÍSÉRTÉS i — Az egyik az, hogy keresztény ségűnk komolyságára kihatással van, hiszen annyiszor hangoztatjuk. hogy keresztény nemzet vagyunk és semmi sincs, ami jobban kigúnyolná ezt a kereszténységet mint a káromkodás. — mondotta a megyéspüspök —, életünk így cáfolta annak, Kogv keresztény nemzet vagyunk'. A másik ok: nemzetünk jóhíre kívánja. Végül a megyésföpásztor Hangsúlyozta. bogy az a lelkület ame:y a káromkodás rossz szokásában kifejezésre jut. tulajdonképpen a nemzeti konszolidácó hiányáról tesz.bizonyságot A káromkodasellenes nagygyűlés a megyéspüspök szavai titán a Himnusszal végetért. Tovább bomlik a nyilasfironf Maróthy-Meizler visszainvitálja Hubayt és Ruszkayt — Szögi Géza Szálasi melleit (A Délmagyar ország munkatársától) A belügyminiszter által elhatározott hosszabb szünet után hétfőn megjelent a Pesti TJjság. Ea az egyébként nem nagy horderejű esemény bizonyos jelentőséget kap azzal, hogy most végre alkalmnk nilt a Szálasi Vezér körül maradt nyilaskeresztes tagoknak is arra, bogy elképzeléseiknek, véleményüknek és terveiknek hangot adjanak a PUJSÁG nyilvánosságán keresztül. Mielőtt azonban ezeket a véleményeket sorra vennénk, vessünk egy pillantást a Hűség Zöld Házán kívül történő eseményekre, „Konkrét kibontakozási tervek . , Al kizárások és kilépései? szombaton folytatódtak. Dücsőné legutóbbi eltávozása után most: Gosztonyi Sándor nyilaskeresztes képviselő tett közzé egy nyil levelet a Szálasi-ellenes Magyarság Című nyilaskeresztes lapban. A levélben kifejti, hogy a párt legfőbb vezetésében súlyos hibák történtek s hogy „Szálasi Ferenc akadályozta meg, a valóságos szélsőjobboldali erők összefogását." Figyelemreméltó a levélnek' az a kitétele, amely szerint Gosztonyi képviselő is „konkrét kibontakozási tervet terjesztett Szálasi Ferenc elé." Kitűnik ebből, hogy nemcsak Hubay, Ruszkay és még néhányan, hanem Gosztonyi és stb. is konkrét kibontakozási tervet nyújtottak át a vezérlő akaratnak. Ezek a számtalan helyről befutó konkrét kibontakozási tervek minden bizonnyal beszédes bizonyítékai annak a hatalmas méretekben dúló nyilaskeresztes egységnek, amelyre a Szálasi-pártban maradtak hivatkoznak. A sok terv kögt elvész, a ayilaspáít A nyilas „testvérháború" természetesen nem lehet egyoldalú, mert hiszen ez bizonyosfajta egység látszatát kelthetné. Ha Hubay és Ruszkay nyilatkozik, akkor természetszerűleg nyilatkoznia, kell a másik oldalnak is. Szálasi Ferenc vezért azonban trónszékéttek magaslatáról nem nyilatkozhat, mert hiszen — mint a nyilaspárt inkája — a hallgatással beszél. Nyilatkozik azonban helyette a Pesti Újság újabban ismét megjelent száma. Az új szám csaknem teljes terjedelmét a nyilaskeresztes párt legutóbbi eseményeinek szenteli. Nem csoda, ba ef:el meg is telnek a lapha«ábnk, mert van miről irni a Pesti Újságnak .. . ,,A Párt válaszol Hubaynak és Ruszkaynak" gyűjtőcím alalt azzal kezdi a PUJSAG. bogy a nyilaskeresztes párt márciusi országos nagytanácsára az ország valamenynyi részéből megérkeztek a tisztviselők. A nagytanácson „pontban 5 órakor megjelent Szálasi Ferenc is", akinek jelenlétében nyitotta ajkát szólásra Csia Sándor pártban maradt Szálasi-féle képviselő. Beszédé ben ismertette, hogy miért kellett kizárni Hubay és Rnszkay testvért. 1. Mert nem bíztak abban, hogv a mozgalom saját erejéből eléri célját 2. Mert nem bíztak a pártvezető Széchenyi Mozi Ma 5, 7, 9 órakor: ALKONYAT kényes témájú francia film egy öregedő férfiről és egy fiatal leányról. Főszereplők: J AQUELINE DELOBAC és RAIMll 16 éven felülieknek! J