Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-08 / 55. szám

Ingatlanforgalom Szeged város területén 1912 már­cius l-lől 8-ig a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Magyar Jenő és társa eladták Du­nai József és nejének Debreceni-urca 11. sz. házukat, évi 2 Jü P házbér jö­vedelemmel, 6500 P-ért. Ncmessánvi Géza és neje eladták Elekes Pál és testvéreinek Fodor-u. \. sz. házukat, 157 n. öl udvarral 50 ezer P-ért. Zsemberi Tstván és neje claillák Masa János cs nejének Belső járás dülőbeli 400 n. öl szántójukat, 1.15 K kat. tjövedelemmel, 2000 P-ért. Szabadi Pál eladta Kispál Erzsé­betnek Atokháza dülőbeli 571 n. ól le­gelőjét, —64 K kat. tjövedelemmel, 261.50 P-ért. Juhász János eladta Halasi Sán­dor és nejének Tari dülőbeli 2 ho'd 746 n. öl vegyes földjét. 45.11 K kat. tjövedelemmel, 5000 P-ért. Tandari János és neje eladták Bo­dó Illés és nejének Gazdasági Egyesü­let dülőbeli 4Ú0 n. öl szántójukat, la­kóházzal. 1.53 K kat. tjövedeléromel, 2000 P-ért. Fekete János cs neje eladták Ti­hanyi István és nejének Kormányos-u. 15a. sz. házukat, 154 n. öl telekkei, 288 P évi jövedelemmel. 6750 P-ért. Nyári Antal eladta Nyári Mátvás­nénak Tari dülőbeli 577 n. öl szöliő­jét, 3.06 K kat. tjövedelemmel, 800 pengőért. Domonkos Zsigmondné eladtta Mexin László és nejének Bálvány-U. 16. sz. házát. 3'21 P cvi házbérjövede­lemmel, 9500 P-ért. Szeged sz. kir. város eladta Fo­gas Pál és nejének Róma-Kálvérla­Jcrikó dülőbeli 502 n. öl telkét, 5.10 K kat. tjövedelemmel. 1510 P-ért. Szeged sz. kir. város eladla Kecs­keméti József és nejének Róma-Kál­vária-Jcrikó dülőbeli 304 n. öl telkét, 51.3 K kat. tjövedelemmel, 1520 P-ért. Az Országos Földhitelintézet el­idta Szeged sz. kir. városnak Tarján lütőbeii 5 hold 1212 n. öl vegyes föld­'ét. 157.47 K kat. tjövedelemmel, 41.805 P-ért, Molnár Ernőné eladta Nemes Gusz­ávnénak Szalyniazi-u. lb. sz. hazát, ISOfl p évi házbérjövedelcmmcl. 27 000 P-ért. Juhász Mihályné eladta . Kaffka Annának Belsőjártás dülőbeli 400 n. il szántóját, 1.15 K kat. tjövedelem­mel. 1250 P-ért. Lázár Mária eladta Fialovszkv Lazáménak Ilona-u. 8. sz. házát. 421 i. <|1 telekkel, 984 P évi házbórjövede. lemmel, 22.000 P-ért. Takács István eladta Gábor .Tá­ros és társának Hétvezér-u. 32. sz. .lázát, 247 n. öl kerttel, 720 P évi ház, bérjövedelemmel, 18.300 P-ért. Ábrahám Ilés és társai eladták Kismarton Mihálynak, Tari dülőbeli 2 hold 247 n. öí vegyes földjüket, 22.19 K kat. tjövedelemmel, 2500 P-ért. Ifj. Huszta Péter eladta Ábrahám Kálmán és nejének Móraszék dülő­beli 1116 n ö] szántóját. 19.34 K kat. Ijövedelemmel, 2200 P-ért. Pap János eladta Ábrahám Tstván és nejének Csórva 66. sz. házát. 4 h. 6 n. öl vegyes földdel. 50.20 K kat. tjövedelemmel. 6104 P-ért. Tóth P Lajos eladta Katona Mi­hály és nejének Szentmihálytelek. Uj osztás 52. sz. házát, 250 n. öl szántó­val, 40 P házbérjövcdclemmel, 1700 pengőért. Czappán Józsefné és társa eladták Deák Péter és nejének Külső Szaty­maz dülőbeli 37 hold 1410 n. öl ve­gyes földjüket, lakóházzal, 44886 K kak tjövedelemmel és 238.40 P évi házbér jövedelemmel, 80.000 P-ért. Barna Mihály és neje eladták Ve­szclka Jánosnak öszeszék 353 sz. Há­zukat 4 hold 1413 n. öl vegves földdel, 20.24 K kat. tjövedelemmel 1400 P-ért. Juhász József és társai eladták Katona Antalné és társainak Febérló 261 sz. házukat. 9 hold 812 n. öl vegyi's földdel 57.59 K kat. tjövedelemmel és fi P évi tiazbérjővedelemmel 33.532 pengőért. Zombori Jánosné eladta dr. Sándor József és Snrsainak Halászka dűlő­Leli 1 hold szántó és kertjét. 5.72 K kat. tjövedelemmel, 2000 P-ért. Kispéter Vilmos eladla Tanács Jó­zsefnek Ráczok dülőbeli 1200 n öt szántóját. 7.88 K kat. tjövedelemmel. 1800 P-ért. Rózsó Jánosné eladta .Tójárt Pál­nak Vágó dülőbeli 1226 n. öl szöllő­jét, úttal. 10.73 K kat. tjövedelemmel. 1200 P-ért. Szabó János és neje eladták Va­sé rhelvi Lajos és nejének Puskaporos dülőbeli 1511 n. öl szántójukat, 19.83 K kat. tjövedelemmel, 4533 P-ért. Berta Jánosné eladta Tóth Imre és nejének Ballagitó dülőbeli 70 n. öl kertjét, 1.18 K kat. tjövedelemmel, 250 P-ért Nyári Arital eladta Nyári József­nek Jámborka és Tari dülőbeli 1099 n. öl szántó és rétjét. 3.72 K kat. tjöve­delemmel, 1600 P-ért. Szeged sz. kir. város eladta Deák András és nejének. Belső járás dülő­beli 400 n. öl házhelyét. 1.15 K kat. tjövedelemmel, 1200 P-ért. KÖZ G AZ D ASÁ G > DÉEMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1942. március 8. 11 A Szegedi Kereskedelmi és Iparbank 1941. évi üzleti jelentése TISZTELT KÖZGYŰLÉS! Intézetünk 74-ik évi rendes közgyű­lésén üdvözöljük t. részvényeseinket és évi jelentésünket, valamint az 1911. év zárszámadásait a következőkben terjesztjük a t. Közgyűlés elé. Az évek óta tartó európai háború a lefolyt évben az összes világré­szekre kiterjedt és a történelemben még sohasem tapasztalt hatalmas mé­retű világháborúvá fejlődött. A- tengelyhatalmak oldalán ma már hazánk is részese a nagyhordere­jű küzdelemnek, ami természetszerű­leg komoly próbatételt jelent orszá­gunk számára, ügy gazdasági téren, mint minden az egész nemzeti életre kiterjedő egyéb vonatkozásban. A magyar hadsereg fokozottabb igényeinek kielégítése és a lakosság közellátásának biztosítása céljából gazdasági életünk a kormányzat egy­re átfogóbb ellenőrzése és irányítása alá került: az árakat és munkabére­ket a gazdasági, pénzügyi és szociális egyensúly fenntartása érdekében a kormány szabályozta. Az elmúlt esztendőben * mezőgaz­dasági termelés eredményei a kedve­zőtlen időjárási viszonyok, az árvi­zek és belvizek által okozott károk ellenére, valamivel jobbak voltak, mint a megelőző évben. A gabonanr­mflek és kapásnövények részben kö­zepes, részben az átlagosnál gyengébb torménymennyiségével szemben egvrs egyéb termények hozama kielégítő nagy-ged határváros jellege végre részben megszűnt. Áttérve üzleti beszámolónkra, je­lentjük a t. Közgyűlésnek, hogy inté­zetünk múlt évi július 10-én megtar­tott rendkívüli közgyűlésén elhatáro­zott tőkeemelésünk teljes sikerrel be­fejezést nyert, miáltal alaptőkénk 560.000 P-röl 1.000.000 P-re, összes tő­kéink pedig 1.035.000 P-ről 1,566.000 P-re emelkedtek. Szívesen állapítjuk meg. hogy in­tézetünk forgalma az ismert esemé­nyek által több ízben megzavart gaz­dasági évben is erőteljesen fejlődött, összforgalmúnk 263,000 000 pengőről 36.000.000 P-vcl 299.000.000 P-re növe­kedett. Betétállományunk az előző évi 7,448.000 P-vel szemben 8,036.000 P-t tesz ki. Hitelpolitikánk az elmúlt évbeo is a termelés szolgálatában állott és ál­landó programmunkai képezte az, hogv a kereskedelem forgalmának za­vartalan lebonyolításához szükséges indokolt hiteleket ügyfeleink rendel­kezésérc bocsássuk. Ezen törekvésünk eredményeként az 1910-ben 2179 té­telben kihelyezett 5,704.582 P-vel szem­ben az elmúlt esztendőben 2405 tétel­ben 8,375.760 P nj kölcsönt folyósítot­tunk. Ezzel szpmben kihelyezési állo­mányunk csupán 1, 500.000 P-vel emel­kedett, ami abban leli magyarázatát, hogy adósaink az elmúlt évben is je­lentékeny összegű visszafizetéseket tol­volt és a lényegesen magasabb ár- | ^tettek. Azon körülmény pedig, hogy színvonal számottevően emelte a ter- | kihelyezési állományunk újabb gyára melés jövedelmezőségéi. Valamelyest javult az állattenyésztés helyzete Is. Vidékünk egyik főtermékének: a pap­rikának gvenge közepes volt a hoza­ma. úgyhogy a kereslet kielégítése már az elmúlt év végén akadozott. A szőlőtermés az egész országban gyen­ge volt, de Szegeden és környékén még az országos átlagnál ís kevesebb szőlő termett: ennek következtében a borárak sohasem tapasztalt magas árszintre emelkedtek. Az ipar a fegyverkezés, a közületi beruházások és a megnövekedett bel­földi szükséglet szolgálatában állott és legnagyobb része az egész éven át jói volt foglalkoztatva, de egyes nyers­anyagokban hiány mutatkozott. A kereskedelem kötött árak és meg­szabott haszonkulcsok mellett is igye­kezett hivatásának megfelelni. Mindkét foglalkozási ág jövedel­mezőségét az állandóan emelkedő köz­terhek és az egyébként indokolt szo­ciális gondoskodás növekvő terhei sú­lyosan befolyásolták. Hazánk nemzeti életének legfonto­sabb eseménye volt a Délvidék egy részének visszatérése az anyaország­hoz. Az ujabb területi gyarapodás sok százezer magyar családot hozott vissza nemzeti közősségünkbe és az ország egy isen bőségesen termő vi­dékkel gazdneodolt. Városunk szem­pontjából különös jelentősége van e változásnak, hiszen több. mint Vét évtized oehéz várakozása után 8/.e­podása ellenére is 1941. december 31-én váltótárcánk 73 %-át tartottuk birto­kunkban, intézetünk rendkívül kedve­ző mobilitásáról tanúskodik. Az 1938. XX. t.-c. alapján kivetett beruházási hozzájárulásra 39668.92 P összeget fizettünk be az államkincs­tárba. Áttérve 1941. évi zárszámadásaink­ra, jelentjük, hogy ,35.246.18 P belső leírás után —T az 1910. évről áthozott 20.11502 P hozzáadásával _ 157.121.28 P tiszta nyereség áll a t. Közgyűlés rendelkezésére. Ez utóbbi összeg felhasználására vonatkozólag javasoljuk, hogy fordit­ta ssék: osztalékra 50 P n. é. 20.000 drb részvény után darabonkint 3.— P az ingatlan értékéből való leírásra az igaz.gatóság részesedé­sére és munkadijára a fel ügyelőbizottság tiszte-, letdíjára . jótékonycélú adományokra a nyugdíjpénztár javadal­mazására P 60.000.— „ 3.009— .12.000— 2.200— 5.000 — 46.276.31 őszesen: . F 128.47u.j2 mig a fennmaradó „• 28.647.96 új számlára vitessék át. Javasoljuk, hogy ezen indítványunk elfogadása ese­tén a 74. számú szelvény ellenében részvényenkint 3— P osztalék pénz­tárunknál Szegeden, valamint a Ma­gyar Általános Hitelbanknál Budapes­ten, vagy a Magyar Leszámítoló és P'énzváltóbanknál, Budapesten, illetve ezen intézetek magyarországi fiókin­tézetcinéi folyó évi március bó 23 tói kifizettessék. Kérjük a t. Közgyűlést, hogy jelen­tésünket tudomásul venni, a bemuta­tott és a felügyelőblzottság által is megvizsgált mérleg- és üzletei edmeny­számlát jóváhagyni, a nyereség fel­használására vonatkozó javaslatainkat elfogadni és úgy nekünk, mint a fel­ügycIöbizQttsógnak, a lefolyt üzleti évre vonatkozóan a felmeutvényt megadni méltóztassék. A továbbiakban jelentjük a t. Köz­gyűlésnek, hogy igazgatóságunk vitéz Csongor Árpád urat, az Arad-Oa­nádi Takarékpénztár Rt. vezérigazga­tóját, intézetünk vezérigazgatójává szerződtette és ezt a szerződést a m kir. Pénzügyminiszter úr már jóvá is hagyta. • Vitéz Csongor vezérigazgató úr fo­lyó évi március bó 1-én lépeti be in­tézetünk kötelékébe azzal a-céllal, hogy bankunk vezetését — ügyeink megis­merése és átvétele végett — folyó évi június hó 30-ig mostani vezérigazga­tónkkal együttesen intézze, mig Grocz Marcel vezériagzgató urunk nyűgéi v zása után folyó évi július hó 1-én fogja az intézet önálló vezetését át­venni. Üzleti jeelntésünk végére erve, kö­szönetünket fejezzük, ki a Mngyar Nemzeti Bank szegedi fiókjának, a Pénzintézeti Központnak, valamint a vetünk érdekközösségi viszonyban ál'ó Magyar Általános Hitelbanknak és Magyar Leszámitoló és Pénzválló­banknak azon értékes támogatásért, melyben intézetünket az elmúlt évben is részesítették. Végül kérjük a t. Közgyűlést, hogy a napirend során az igazgatóságba és felügvelöbizottságba kitűzendő vá­lasztásokat megejteni szíveskedjenek. Szeged, 1912 március hó, AZ IGAZGATÓSAD. A magyar és külföld?, * AÉB£BK(Aim!mÍdélmagyarország ­wmmmmmá remekeit fillérekért olvashatja, ha balrat<"ulk o " K Ö ICA mmm n könyvtárába mmmmms . . Felelős szerkesztő és felelős kiadó: Berey Géza Szerkesztőség: Szeged, Kölcsey-utca 10. 1. em. — Éjszakai szerkesztőség: Kálvária-utca 14. — Kiadóhivatal: Szeged. Aradi-utca 8. — Telefon (szer­kesztőséé és kiadóhivatal és nyomda): 13-06. Nyomatott: ABLAKA GYÖRGY kőrforgogépen Szeged. Kálvária u U telelou. 10-84. Felelős üzemvezető: Ablaka Isfváu

Next

/
Oldalképek
Tartalom