Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-08 / 55. szám

P 802 A « csiUagvéJjoggr" Hrtéri nz áráU mert pontos, szép és tartós. f^^úAelekben topható. Aki a csomagolást nem számitja le az áruból, árdrágítást követ el Ardrágitási ügyek a szegedi törvényszék előtt (A Délmagyarország munkatár. •alól) Szombaton ismét árdrágító­v» n«p" volt a szegedi törvényszé­ken. Délben került dr. Vtskovits József törvényszéki bíró elé Kocsis Imre fakiskereskedö, akit kedden vettek őrizetbe, amikor Palotás rendőrfőtőrzsörniester és Scheibeu árellenőr az nteán feltartóztatott egy kocsit, amely tűzifát szállított. Az árnyonio/ók azonnal lemérték a szállított tüzifnmennyiséget, amely­nek két tételben 5 mázsának kellett volna lennie. Két mérést is végez­tetlek, az első alkalommal többet mutatott a mérleg 500 kilónál, má­sik városi mérlegen 8 kiló hiány mutatkozott és ezenkívül még 46 kiló esett a zsákokra, amelyeknek súlyát a kereskedő hozzászámította az árúhoz. Intézkedésükre őrizetbe vették Kopsist. az "ügyészség vele együtt a bíróság elé állította árdró. gítás címén feleségét is. A kereske­dő és felesége ártatlanságát han­goztatta. Esztik ágában sem volt az írdrágitás, csak azzal a szokássa! rilek, hogy a fakereskedők nem nérlk le külön a zsákokat. A tör­vényszék a bizonyítás lefolytatása itán bűnösnek mondotta ki árdrá­gí(á.s vétségében Tvoesis Imrét és feleségét és az enyhítő szakasz al­kalmazásával 200—200 pengő pénz­tüntetésre, egy évi hivatalvesztés­re ítélte őket és kötelezte 29 pengő fillér megfizetésére. Kirendelte a törvényszék Kocsis szabadlábra he­lyezését. Az ítélet indokolása meg­állapítja. hogy árnyomozók leméré­se és a mérlegjegy szerint a zsá­kokkal együtt az 500 kilós szállít­mány 54 kilóval kevesebb volt, a zsákokra nem vontak le külön ta­rát. Ez a Cselekmény — mondotta a törvényszék — tulajdonképpen csalás volna, de cz kevésbhé súlyos ösciekmény, mint az árdrágítás, azonfelül e cselekmény célja az volt, hogy így nagyobb árai kap­janak a fáért, ezért árdrágítás mi­au mondotta ki a Vádlottakat bű­nösnek, Végül kimondotta az íté­let. hogy aki bármit beszámít az Ara súlyába, az árdrágítást követ el. Köntös Tmre h'cníes ellen azért esieltek vádat, mert augusztusban a wwttoöoinbért 2 pengő 77 fillért wsímfíott 2 pengő 60 helyet. A tör­xév.ymMt Jő napi fogházra ítélte. Antal Vida Balázs 42 éves tö­mörkényi gazda azért került a bi­róság elé, mert a január elején a kisteleki piaöon 30 pengőt kért 16 pengő helyett a Csöves tengeriért. A törvényszék 360 pengő pénzbün­tetésre ítélte. Hajdú Jolán Város tanyán no­vember 30-án a tejfölt árusította a maximális árnál drágábban és pe­dig 1 pengő 30 helyett 1 pengő 50-et kért literenkint. A törvényszék 50 pengőre ítélte. Balogh Lajosné a tejet árusítot­ta drágábban Doroasmán, október 10 én 28 fillér helyett egy literért 35 fillért kért. A törvényszék 80 pengő pénzbüntetésre ítélte. Á drága szappan (A Dclmugyarurszág munkatársá­tól) A városi árellenőrzök szombaton tettenéilék Czinkns Györgyné tanyai asszonyt, aki kisebb mennyiségű házi szappant hozott be Szegedre és kilón­ként 3 pengő 50 filléres áron próbálta eladni. Czínkosnét őrizetbe vették és a nála talált szappant elkobozták. A nyomozók megállapították, bogv az egvik vendéglőben egy ismeretlen ven­dégnek négy kiló szappant adott el. Ugyanakkor megállapították az ár. nyomozók, hogy Czinkos Pál mintegy 83 kiló háziszappannal érkezett Sze­gedre. hogy a piacok környékén érté­kesítse. Februárban egyszer már megkísérelte a szappanárusítást, de olyképpen, bogy nem kért készpénzt, hanem egy kiló háziszappanert három kiló lisztet. Mivel akkor az üzlet si­került, most már nagyobb mennyiség­gel próbálkozott, mint mondotta, az­zal a szándékkal, hogy vagy eladja, vagy átcseréli lisztre öt is őrizetbe vették, mindkettőjüket áludtlák az ügyészségnek, amely hétfőn a. bíróság elé állítja őket Nemzetgyalázásí ütfyek az ötöstanács előtt (A Délmagyarország munkatár­sától) A szegedi törvényszék ötös­tanácsa Nóvák Jenő tanácselnök ve­zetésével szombaton egy sorozat nemzetgyalázás! ügyet, tárgyalt. Bóth Vilmos németanyanyelvű új­vidéki ny. postai vonalfelvigyázó azért került a különbíróság elé. mert novemberben Újvidéken egy kocsmai beszélgetés során, amikor meglátta egy frontharcos hadikitün­tetéseit, beesmérő kijeentéseket tett a magyar kitüntetésekről. A tör­vényszék tekintetbe vette az enyhí­tő körülményeket és 200 pengő pénz­büntetésre ítélte. Sárcsevics Félix 50 éves nagyfé­nyi bnnyevád gazda ellen azért emelt vádat az ügyészség nemzet­gyalázás miatt, mert júliusban a Szabadka melletti Nagyfény köz­ségben az egyik kocsmában ndalc pett a magyar gazdák asztalához, ingerülten az asztalra Csapolt- és olyanokat mondott, hogy ..miért jöttetek ide,menjetek Magyarország­ra. mert ez bunyevácország." Köz­ben olyan kijelentcsekkel toldotta meg a gyalázkodást, bogy azok mi­att az ügyészség vallásgyalázás Cí­mén is vádat emelt ellene. A tör­vényszék tekintettel vagyonos álla­potára 2000 pengő pénzbüntetésre ítélte, amely nemfizetés cselén 100 napi fogházra változtaiható át. A módos bunyevác gazda megnyugo­dott az ítéletben. Fogházbüntetést szabott kl az ötöstanács Schaffer Péter ti éves bácsalmási német anyanyelvű gaz­da nemzetgyalázás? bűnügyében. Schaffer augusztusban olyan kije­lentést tett, bogy „a magyarok el­pusztultak volna, ba nem lennének svábok." A törvényszék nemzetgya­lázás miatt négyhónapi fogházra cs háromévi hivatal- és politikai jog­vesztésre ítélte. Schaffer semmisé­gi panaszt jelentett be. A következő ügy vádlottja G//n­risics Pózsóné Széli Amála 54 éves asszony volt. aki Magyarkanizsán júliusban gyalázkodó kijelentést használt a magyar nőkről. Azzal yédkezett. hogy férje a jngoszláv megszállás idején postás volt. nem tudták mi lesz vélük és ezért rá­hízták bútoraikat Feisthammel Györgyökre. Először a Bánátba ke­rültek. majd amikor visszatértek Magyarkanizsára, kérte a bútorait, de szorinto Fexsth'ammerék nem akartak mindent visszaadni. Ta­gadta, Kogy használta volna a kife­jezéseket. Azt elismerte, hogy ami­kor férjhez ment harminc évvel ez­előtt, áttért a görög keleti vallásra. Feisthammel György magyarknni­zsai bérlő megcáfolta Gyurisiesné védekezését. A törvényszék bűnös­nek mondotta ki és 300 pengő pénz­büntetésre ítélte. Maros Mártonná szül. Steinér Margit fájdalomtól megtörve tudat­ja, hogy felejthetetlen drága jó édesanyja özv. Steiner Mórné szül. CZJNNER EMMA 88 éves korában rövid szenveddés után visszaadta nemes lelkét Te­remtőjének, Drága halottunka vasárnap, í. hó 8-án d. u, 3 órakor kísérjük utolsó útjára a cintcremből. Gyászolják még: testvére özv Vadász Adolfné, veje, unokái, déd­unokái és a kiterjedt rokonság. Magyarország megnyerte a Terstyánszkí-kardversenyf Torinó. március 7. Szombaton est* a torinói zeneakadémia nagytermében folyt le a vitéz Tcrstyánszki-emlékver seny, amelyen a legjobb magyar és olasz kardvívók vetlek részt. Á küz­delem a magyar csapat 21:15 arányt! győzelmével végződött. A mérkőzést mintegy 1200 főnyi közönség nézte végig. A magyar kard­vívók közül Gerevich 5, Rapesánvi f. Pesthv 4. Rajczy 3, Pálóczi 3 és Ber­czrlli 2 győzelmet aratott. Az olasz vívók közül Ttarré 5, Maschiotta fh Pinton 2, Montano 2, Gaudini 2 és Rocca 1 győzelmet szerzett. SZÍNHÁZ Tőkés Anna vendégszereplései Márai Sándor „Kaland" című szít® müvében Tőkcs Anna szereplése: a színjátszás igaz művészetének talál® kozása az irodalommal. Az ösztönöd megérzésen alapuló mély művészi kuU tura, mely párosul a megjelenés szép® ségének meggyőző erejével, jellemzi a vendcgmüvésznö alakítását. Annáid ellenére, hogy több, mint 300 alka® lommal játszotta már a feleség megrázó szerepét, Márai darabjábai» pillanatra sem érezzük, hogy színész' lelkesedése ellankad, dc frissen színe© zett ábrázolásában a sponlán átérzéS élményét kapjuk. Zeneileg kottázható orgánuma és a natura lényegét stili­záló minden mozdulata, a drámai fe­szültségek sokszor féiszavakba síit U tett mérséklete, még akkor is elhitet® né a történés életerejét és megrázó tragikumát, ha a színmű nem az iro­dalom krislályos hangszerelésében ké­szült volna. Tőkés Anna művészetének csúcsán áll. az ő kiváló alakításával a cselek­mény fojtott légkörű, gyors pergésü haladásában lépést tartani, a parin©­nck részére nem csekély feladni, dc valamennyien megfeleltek ennek a feladatnak. Nem szívesen, de kénytelenek va­gyunk megemlíteni, hogy a díszlete­bés nem méltó a kifogástalannak mondható elödáshoz. Amikor a szín­padon palotáról, fényűző bercadw zésről beszélnek, alaposan rácáfolnak erre a kopott falak, mocskos ajtók és a képként felakasztott rettenetes rruw zolmányok. Ha ettől a sajnos, gvuk® ran ismétlődő sivárságtól eltekintünk! elmondhatjuk, hogy Tőkés Anna ®ze< replésévcl a szegcdi szinház hangul ta s előadása ünnepi volt. {(. j.) - oOo­= Sebők György zongoraestje. A* liatal pianistanemzedék egyik legígé­retesebb tehetsége, tagjobb felkészült* ségű művésze Sebők György, akii szombaton este a „fiatalság—művé® szét'1 sorozatban hangversenyezett! Szegeden. Nemcsak zongorista a szó legjobb érielmében, de ezenfelül ni u® zsikus, a lénye zene, a melynek) rendkívüli kultúrával és intencióval ad tiszta hangot és olykor már érett formát. Világos billentés, kitűnő tcetn nikai tudás és nemesen stilustiszla ér-> tehnezés jellemzi játékát. Most iné® nemcsak fejlődését hallhattuk, hanem arányos formaérzékét, az utat ahhozj hogy a zenének csak a taglényegét é» költészetét fejezze ki. A nagyszámtf hallgatóság nemcsak lelkesedéssel tapsolta játékát, de megragadva hali® gatta Beethoven Mondschcin-szo nótájának csiszolt és öntudatosan fel® épített tolmácsolásét. Chopin köp tészetének finom líráját, rapszodikus szenvedélyét, valamint a H a n d e J Chaconne, Se habért C tinr lm­pro.-ntu és Rachmaninoff g-moll Prelnde újraélése! a dinamikus foko­zásoktól a legóslkahS lirá'g Műso­rát Brahms Paganini.vártaméi bra. vúros to'mácsoiasáxai fejezte be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom