Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-01 / 49. szám

EZDST és KÉKRÓKÁK lül nagy választékban raktárra érkeztek iUdáiLH I szűcsnél. Iskola-utca 8. sz. Megszervezik a vidéki vágóhidakat az inzulin-gyártás fokozására Hűtőszerkezetek segítségével összegyűjtik és különleges be­rendezéssel szállítják a magyar gyárakhoz a cukorbaj gyógy­szerének alapanyagát — Beszélgetés dr. Jancsó Miklós professzorral a szervezési akcióról (A Délniagyarország munkatársá­tól) Az utóbbi ideiben fontos kezde­ményezés történi orvosi és gyógyszer­keszitöi körökben abban az irányban, hogy különféle uj eljárással, iíletvc szervezet létesítésével biztosítsák a magyar gyógyászat számára a meg­felelő inzulin gyógyszeranyagot. Ez a gyógy saer — mint köztudomásu — ogyik nagy jóltevője a szenvedő em­beriségnek. elengedhetetlenül fontos kellék a onkorbaj gyógyításánál, de ezenkívül számos más megbetegedés és gyógyeljárás keretében is, többek között igen fontos szerepe van bizo­nyos speciális operativ beavatkozá­sok esetében. A közelmúltban már előállítottak szintetikus úton egy, az, inzulinnal egyenlő hatásúnak kidolgo­zott anyagot, az úgynevezett »sinte. ranin«-t, amelyet könnyebb esetekben, kisebb adagolásoknál kezdtek alkal­maz.ni. de mivel a szintetikus eljárás még nem fejlődött ki teljesen, sokkal fontosabbnak látszik az a kezdetné­uyezés, amely nemrégiben indult el és amelytől szakkörökben jelentékeny eredményt várnak. A kezdeményezés szerint n vidéki vágóhidakat kíván­ják most beszervezni, hogy megfeje­lő mennyiségben és megszerveeetten gyűjtsék össze ezt a nyersanyagot a gy úgy Mcrgv árak részére, n melyből ez a fontos gyógyszer készül. Az inzulint a legnagyobb mennyi­ségben és a legjobb minőségben a vágóállatok hasnyálmirigyéből. a pankreasból állítják elő. ezért ke/.dö­lött meg a vidéki vághidak beszerve­zése. Remélhető, hogv ez a kezdemé­nyezés rövidesen kellő eredménnvel jár és az inzulint készítő gyárak meg­felelő mennyiségben kapják meg a gvóffvszer alapanyagát, ugy. hogy semmi akadálva sem lesz a gvóayszer kellő tneunviségben való előállításá­nak. Az uj eljárással és az inzulin.kér­déssel kapcsolatban kérdést intéztünk a szegedi egvetem nemzetközi nevű riváló tudósához, dr. ,T a n e s ó Mik­lós profeszorhoz. az. egyetem gyógy­szertani intézetének vezetőjéhez, aki a következőket mondotta a Rélma­e\nrovszáí munkatársának; — Az inzulint a pankreasból von­ják kl és állitják elő gyáraink Ugy tudom, hogv most folvik az akció, amellyel a vidéki vágóhidakat kivált­ják megszervezni, hogy kellő meny­nviségben lássák el az üzemeket ez­zel a nyersanyaggal. Annál inkább jclcnlős ez a kezdeményezés, meri ré­gebben a gyárak import utján is kap­lak hűtőberendezések segítségével, fagyasztott állapotban megőrzött anyagot, amelyet azután felhasználtak az inzullnkészitésnél. A magyar érá­ink könnyűszerrel állitják ©lő ezt a gyógyszert, éppen ezért lesz, jelentő­sége a vidéki vágóhidak ilyen szem­pontból való megszervezésének. Az inzulin sok esetben az élet-halál kér­dését jelenti, ezért is igyekszenek min­dent elkövetni, hogy kellő tneiinvtsé. uii hasnyálmirigy álljon a gyárak rendelkezésére. Tudomásom szerint bárom magyar gvár késziti ezt a gyógyszert, a Hiehter. a Cbinoin és a Rex-gyár, így semmi akadálya nincs a megszervezett psnkreas-gvüjlés • '©tón a /nlv»m»los TRRI rtáynak. — Történtek kísérletek szintetikus ulon való előállításra is — folytatta kérdésünkre Jancsó professzor —. aminthogy bizonyos scxuálhormonokat már sikerült ilyen ulon előállítani. Az inz,ulinnál nehezebb a kérdés, mert az anyag komplikált összetételű fe­hérjéből áll, amelynek szerkezetet még nem ismerjük. Régebben a ma­gyar készítmények mellett használták a dán Lco-inzulint, éppen ezért most teljesen át kell térni a magyar gyár­tásra és igy az alapanyag összegyűj­tésére. A kérdés csak a megszervezé­sen múlik, a vágóhidakat fel lehet szerelni megfelelő berendezésekkel amelyek segítségével meg lehet tarta­ni a hasnyálmirigyet. Az anyag kötiv­nyen romlik, igy tehát hfítöszerkeze­tekre és szállítási berendezésekre van szükség, hogy fagyasztott állapotban kerüljön el a gyárakhoz. Mivel ez az állati szerv meglehetősen kicsiny, bi­zonyos mennyiségre van szükség és éppen ezért drága még manapság az. inzulin. Mindez azonban nem akadály, Németországban láttam például, arai­kor sexuálhormonokhoz szükséges anyagokat megfelelő szervezéssel és berendezésekkel szinte vagontételek­ben avüjtötték és szállították a gyá­rak részére. Mint mondottam, a ma­gvar gyárak megfelelő mennyiségű inzulint tudnak előállítani, a megol­dás csak szervezés kérdése. Jancsó professzor ezután tágabb körben adott feleletet a gyógyszerel­látás kérdésében Elmondotta, hogy mindeddig semmiféle jelentős hiány­nem volt. sőt megfelelően sikerfiit hizlositani a gyógyszerellátást. A ent­fein például — mondotta nem olv-m anyag. ami nélkülözhetetlen volna, vele, azonos hatású szerrel lehet meg­felelően pótolni. A jódot ... ame!vv-k arvagát bizonyos tengeri algák tar­talmazzák. valamint n ehininf sikerült n legtöbb esetben helyettesíteni. Usrvnnesak elő lehet állítani kellő mennyiségű «»rhftrint is. egyszerű nr vnnikus nyersanyagra van c®nk szük­ség a szintetikus vegyület készítésé, he-/ Mindeddig kellően biztosítani le­hetett a gyógyszerszükségletet és most a helvzet még javulni fog. ha a szervezési akció széles körre kitérted maid A laboratóriumokban — igv Tnnrsó professzor intézetében is — ma is számos fontos kisérlet és vizs­gálat folyik, amelyek mégjobhan elő­reviszik majd a gyógyszertudomSnVt A munka egv pillanatra sem szünetel és éptien ezért biztosítják az illetékes hatóságok a kísérleti állatok részére a megfelelő tápanyagot, azt a zab- és kukoricamennyiséget, amelyre szük­ség van a kisérleti állatok táplálásá­nál. Számos uj kisérlet máris igen s/én eredményt igér a kőzeliövőre llosfveéircii aramra! brilliáns és gyémánt ékszert HÜLIfOrfEKMÍL SZÉCHENYI-TÉR 9. SZ„ mert most még kaphat alkalmi vé­teleket olcsó árakon. Elsőrendű javító műhely! Tört arany, zálogjegy, régi pénz beváltás és átcaerélés legelőnyösebben. A régi Jugoszlávia olyan hirtele­nül szakadt darabokra, mint a leveses tál a szobalány kezében, mikor a sze­rencsétlen megbotlik az ebédlő sző­nyegében. Így szűntek meg intézkedé­sek. problémák s, nem beszélve em­berek tömegéről, amint az tudnunk adatik időközönként. Valamikor ezek­ről a dolgokról még sok szó esik s előre sajnáljuk kcsö utókor diákját, akinek felelnie kell mai időink törté­nelméből. Nem kisebb részvétünk ki­séri jóeiőre a szaktanárt is. Végtére a diák vagy megtanulja a leckét, vagy adós marad vele, de a tanár nem mehet készületlenül az iskolába, neki minden kérdésre felelnie kell. Kivétel a mult század utolsó tizedei­ben szereplő szegedi elődje volt. aki faggatások alkalmával ilyenfélekép­pen jött ki a béketűrésből. — Krausz, Krausz, maga már me­gint túlsókat konfidenseskedik és nem átallja zavarni a pedagógia magasz­tos ügymenetét. Ezért eltiltom ma dclben az utolsó tál ételtől. Később Kovácsra járt rá a rud. valamely függelemsértésért szintén részleges böjtre fogatván, majd ugyan­ez a sors érte Szrccmáczot, a magyar szóra falaink közé vonult csemetét. A történelemben, amint mondani szokták, semmi sem esik meg indo­kolatlanul, az eseményeket néha év­százados láncszemek kötik össze. Ha­gyományosak a megismétlődések is, akárcsak az üstökösök feltűnése kel­té időben. Minden összefügg valami­vel. láthatatlan szálak a mozgatók, hi­deg agvu oknyomozó szükségeltetik hozzá, hogv az összefüggésekből ki­olvassa a törvényt, a titokzatos ösz­szetartozásokat. Ezért nem akarjuk olvasóinkat sokáig kínpadra feszíteni s eláruljuk, hogy Krausz épp usv. mint Kovács és Szremácz a büntetést kiosztó tanár urnák voltak a kosz­tosdiúkjai. Az egészséges tegyefmezcs ezr-n módja alig-alig fordult elő a hónap első részében, akkor lehettek pajzá­nabbak a diákok, esak ngy uszadika táján lépett életbe a fokozott szigo­rúság. mintha a természet ima elő >z időt. amikor s serdülő kor vad­!.a:,ásait vaskézzel muszáj lenyese­getni, Igv végezvén a tanüggyel, tovább haladhatunk a megsemmisült Jugo­szlávia berkeiben, ahol — miként be­vezetésünkben már oh- mélán ecse­teltük. a problémák légiói maradtak megoldatlanok. Szintén szegedi ha­vatok. hogy sose volt jó az a negv sietség, ügyeket megsürgetni nyilván­vaió oktalanság, mert önmagától in­téződik a legszebben, viszont nz a'-ta nem nyúl. hogv elszaladjon Az el­lenük gvakorolt hajtővadászat ezek szerint felesleges erőpazarlás, mert mikor volt nagyobb szükség idegze­tünk télies fegyverzetére, mint nap­ír, inkhan? Hogy Ujgradiska község melyik részén feküdt Jugoszláviának, azt hamarosan nem tudjuk megmondani. Ujgradiska községnek a gö­röggel (felckezetileg) egyesűit plé­bánosa csak kél év elölt tudta szor­galmas gyűjtés utján beszerezni azt a nagyharangot, ami hiányzott a vi­lágháború óta. A háborúban természetes és ha­zafias kötelesség volt az áldozalho­zás. Elvitték a különféle rezeket és érceket is, a háztartásból a mozsarat, amely cukortörés közben ünnepélyes kougássai hirdette, hogy vasárnap van; a konyha díszét, a vörösréz üs­töt, amelyre köporral rózsákat apij­kált a konyha parancsnoka és beol­vasztották végül a templomból a Ha­rangot. Azonban Ujgradiska két évtized­nél nagyobb idő alatt pótolta a vesz tőséget. Az uj harangot nz egész falu várta az állomáson, feldíszítették vi­rággal, pántlikákkal, kaptak azokból a vontató ökrök te, mikor bebújták a községbe. A Faluháza olöltt várakozott m intelligencia magasabb fokozata, kos­tök az. ügyfeleket nemzetiségi különb­ség nélkül ajnározó adóhivatal repít© zentánsa, aki megköszörülte olajozá­sokban kiérdemesült torkát, miutha szónoklatba fogna és mondta amint következik. — A harang pedig eddig nem szó­lalhat meg, amig le nem fizetik a* érte járó 1750 dinár kövezetvámot és fogyasztási illetéket. — Tévedés uraim, szólt Pavisiesi Petár lelkész, accl-kékbc játszó feke­te szakállát simogatva. A harangszó1 mindnyájunk érdekét szolgálja, adó nem jár érte, hiszen mi akkor is meghozatjuk ingyenbe, ha az egésw szerb adminisztráció kihalna. A m idi azonban ne adjon a felséges atyaurté* ten, — oh. bocsásson meg, hogv be-" lemerészkedünk szólni az intézkedési: körébe! — legfeljebb, mondjuk, ba okszerű pótlásról gondoskodik. Am beszélhetett Pavisics Pclár, a hajdani szegcdi diák, aki nekünk ezt a történetet annak idején elmesélte^ Beszélhetett, akárcsak a falaknak, vagy a haranglábnak. A világtörté­nelem hasztalan kutat olyan eset után, amikor szónoklattal meg tudtáM győzni önálló felfogású hivatalokat; Állítólag az orvostan! kitalálásnW mellett egy ilyen célra tett alapi'vá­nyav is van Piokefellcrnek. de még csak jelentkező sem akadt eddig, aki precedenst kutatva pályáznék a ba­bérért. Ujgradiskán • sem használt okos szó. érv. méltányosság, miért te azt mondta végül a plébános, nekiszcgvc'n fejét az égboltozatnak, mintegy ta­nút keresve a mondanivalóihoz. — Bondben van. a törvény tér­vény. uraságod nvilván birtokában van józan eszének és tudja, mit jeleni a felelősség. A harang nem fog meg­szólalni. hanem ettől kezdve n to­ronyóra sem jár mert ezennel m g­állitoin Kántor ur. önre hízom a végrehajtást, teljesítse kötelességét, Ujgradiska etlöl kezdve az elége­detlenség fészke lett. bár az intézke­désekkel mindenki egvel értett. Zseb­óráin a legritkább embernek van. vi­szont a két év előtti nyár olvan esős volt. hogv napóra után ignz.odnj nnyet ietanlett a kétségbeeséssel. Ha egy­általán jelentett valamit A nanó-at ugvanis a temnlom oldalát diszitettC, a plébános pedig azt is bemos/eltette, leszedvén a mutatónak elnevezett kél piszka fát. Akkor Indult meg a nagv ner, hogv köz-szolgáltatt's-e a hnra"ffs/ö, tár-e utána fogyasztási adó s miiver fórum hivatott a kérdésben dönte-őT Sokszor mondták már rám. hogy különc vagvok. fgv nem töröm a fe­jem ezen. vagv azon. amin mások, hiszen nem találom ki bárhogyn© te tóripru. — engem egyelőre nz a kér­dés izgat, hogv egyáltalában meg­van-e még Ujgradiska községe * hat megvan harap«oznak-e déniákon al templomtornyában 0 flVirfl Szemüveget pontos kivitelben, olcsó áron SANDBERG cégnél, Széchenyi tér t7 sz. alatt ANGORAGYAPJUT 110 pengős »;n?iBírif vagy nagy mennyiségben készpénzért vásárol vagy angórafonalra átcserél ANGORATEX Angórafonó és Kikészitő Kft. BIJII*> pest, IX-, Pápay István utca. 12 szám, Gépüzemű fonoda- i

Next

/
Oldalképek
Tartalom