Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-06 / 53. szám

Amaivary Jóisef művészeti riportom a szegedi kivánság-tárlatról Tervváz at, amit sürgősen meg ke I valósítani, hogy az olvasó ne érezze utópiának (A Dilmug.gar ország munka tár. stilól) Plakátok, hirdetések és hírlapi cikkek bő részletességgé! szávoltak be a művészetet kedvelő körön régnek arról, hogy a knltúriigynsztály, a városi múzeum vezetőcégével egyetértésben, nagyvonalú tervet valósít meg. Minden tekintetben a legnagyobb elismeréssel adózónk az illetékeseknek, hogy ebben a jobbsovsrn érdemes városban léi-keringést, szellemi haladást jelentő munkálkodást indítottak meg. Tudjuk azt. hogy a városi mnzenm raktárhelyiségei, a városi hivatalok. — nem fs beszélve a mnzenm képtáráról, roskadásig teltek a műtárgyaktól. Ezekről tddig a nagyközönség alig alig vehetett tudomást. Tény az, bogy kiállításra vagy állandó jellegű átfogó erejű képtárra a múzeum igen korlátozott férőnellyel rendelkezik. Minteddig kényleien volt azt a sok műtárgyat, képet. szobrot, grafikát — amit évtizedek alatt gyűjtött, vásárolt, kapott: — raktárban és hivafnlhelyiségekben elbelyez.nl. A knltiíriigyosztály felismerte minek viszás voltát. Vagyontjelentő műtárgyakkal rendelkezünk, de ezeknek nevelő é« felemelő hutásából városunk polgárai nem részesülhetnek. A kultiirszenntor. a múzetim igazgatóval tartott hosszas tanácskozás eredményeként elhatározta bogy rendszerbe foglalják a mű anyagot, feblolgoztatiák erre alkalmas művészekkel, esztétákkal ; kornnkont. értékszerint és stílnstörekvésenkint. Egyesítik a képet a grafika!, szobrászati és építöinűveszeti anyaggal s ilyen értelemben regisztrálva. 3 bónaporikint újrarendezett kiállításokon, szakszerű útmutatóval ellátva, szakelőadásokkal és tárlatvezetésekkel kísérve, bemutatják'. Ezekkel a kiállításokkal nem Csupán a nevelő hatást óhajtják elérni, demonstrálni akarják azt is. bogy a hivatalos város, minden időben eleget tett kullúrkötelezettségénok és a szegedi művészek is fejlő-,lésképesek, a hazai, valamint az enrópai művészetekben pozíciót töltenek ba Uírendszerü képzőművészali kiállítás a városi muzeumban A múzeum felé. ahova eddig diákok * nyugdíjas öregurak igyekeztek, most sfirfi csoportokban mennek az emberek. A városi képtár ájrendszerű kiállításának megnyitója volt ma délelőtt. A pénztárnál csinosan kiállított könyvecskét árusítanak. A könyv « kiálíftoft műtárgyak katalógusát: tanulmányokat. útmutatást tartalmaz. Előszavában rámutat az új kiállítás! r»ndszer nagy jelentőségére. A kiállítások folyamatossága 'lehetővé teszi úgy a nagyközönségnek — írja — mint a tanuló és egyetemi ifjúságnak. a maradandó értéket jelentő mfisaemiéietet és azt a nélkülözhetetlen esztétikai alaptudást, amelynek birtokában a mííélvezés tovább halad a laikns szemléletnél 'és magasabbrendíi értékelési előképzést kap. A könyvecske a tnváhiakhan tanulmány* közöl arról az öt -tizedes szegedi művészeti életről. amely időszakból a. kiállítás anyaga áll. Rámutat az erdőkre, a hatásokra. amelyekből művészeink megalkották saját művészetüket. A kjállítás anyagát úgy állították össze, hogy megvilágítja a kort is, amelyből a különféle művészi megnyilatkozás kitermelődött. Szemlélteti művészeink törekvéseit, országos jelentőségű mesterek [párhuzamában. Felvonulnak azidőhen működött városi ösztnödíjjasaink' és bemutatja a kiállítás az árrízutáni város fellendült szellemi életét és alkotni vágyó készséget. A kis könyvecske magyarázó sorainak vezetése mellett szemléljük a kiállítást és mindenesetre kiterjedő művészeti áttekintést kapunk. Nem csUpán a régi Szeged művészi életét ismerjük meg. de sok kultúrtörténeti adatot is. A kiállítás anyaga a századforduló magyar szellemi fellen Kiléténél ér véget g mint erről értesültünk a 3 hónap Titán rendezendő kiállítás anyaga, a millenium művészetétől folytatódik. A katalógus pontosan megjelöli a napot s az érát. amikor egvetemi tanárok, esztéták s művészek tartanak a kiállítás tárgyáról előadást és tárlatvezetést, Eay év múlva , . . Egy év múlva ilyen plakátok jelentek meg Szeged ntéáin'i ..ELŐ MŰVÉSZETÜNK" CTMÜ KIÁLLÍTÁS A VÁROSI KÉPTAR RENDEZÉSÉ-, BEN. A MUZEUM NAGYJELENTŐSÉGŰ ÖTÖDIK KIÁLLÍTÁSA. A MULT ÉVI KEZDEMÉNYEZÉS ORSZÁGOS ARÁNYIT ÉS SIKERŰ KULTURESEMÉNNYÉ 1 FEJLŐDÖTT, | A Délmagyarország így írt Immár ötö-dször tartjök beszámolónkat. a városi képtár minden tekintetben nagyszerűen Bevált kezdeményezéséről. A bárom hónaponkint ismétlődő kiállítások megismertették az érdeklődők tömegeível Szeged művészi életet a legré gibb időktől napjainkig. Láttuk a nagy szegedi árvizet * művészet tükrében, láttuk középkori művészeti emlékeinket, láttuk — templomaink s magán gyűjteményeink jóvoltából — a szegedi és Szegeden dolgozó Hahók mesterek műveit. Egységes képet kaptunk a Joó fivérek. Tóth Molnár. Gabara Vin'cs, művészetéről épp úgy. mint az impresszionizmus szegedi mestereinek Nvilassy. Károlyi, Papp. Hel'er. Szőry művészetéről. a most nyílt ötödik kiállítás ?»• lentősen bővült úgy anyagban, mint a művészeti kor ismertetésében. 'Á budapesti Szépművészeti Múzeum felismerte a kezdeményezés jelentőségét és segítségünkre sietett, mikor ie a háborús és háború utáni művészetek jelenlegi bematafását, saját nagyszerű rendszerbe foglalt gyűjteményével kibővítette és ezáltal jobban érthetőbbé tetfe. Az az Időszak volt a legmostohább Szegeden a művészetek pártolásában. Trianon okozta életaoudok eltávolították a várost az esztétikai szép élvezésétől. Az a periódus volt országunk művészetében a forrongó, zavar,os korszak, amikor a nagyközönség hite, a művészetek életképességében és élvezhetőségében megingott. Ezért jelentős e kiállítás, hisz feleletet ad műtárgyaiban és katalógusának tanulmányában mindarra a még ma is nyitott kérdésre. amire jó választ csak egy kiállítás retrospektív anyaga és annak esztétikai magyarázata adhat. Most mikor áttekintjük művészetünk forradalmi anyagát, annak rengeteg túlzását, láthatjuk igazán, hogy a színleg ok- és céltalan művészeti kicsapongásokból, milyen sok eredmény szűrődött le élő művészetünk' számára. Belátjuk, hogy a forrongó időszak tartalmazta az evolúciónak sok szennyét és kárát, mégis szükség volt rá, mert ezen az úton keresztül kapta meg mai kiegyensúlyozott művészetünk továbbhaladási lehetőségét . . , Most, bogy eljutottunk az ötödik kiállításhoz, látjuk csak" igazán, hogy mennyire szükséges volt az áldozat, a munka, amibe az újrendszerű és változó tárgyú városi képtár megszervezése került. A szellemi hatásokon kívül számos olyan tényt említhetünk, ami úgy erkölcsileg. mint anyagilag szole'dt rárostfrk hasznára. Erkölcsiekben eredményt jelent, mert ifjúságunk érdeklődését olyan dolgokra hívta fel. amiket a múltban nélkülözni volt kénytelen, s így elesett a művészetek nyújtotta nemes élvezel birtoklásától. Városunk nagyközönségénél! ízlését. ízlésén keresztül életszemléletét fejlesztette. A kiál lításoknak jól értékesített reklámozása. a nagykiterjedésű vidék előtt, mint knltúrvárost tette ismprtté Szegedet. Különösen kiemeljük az életterületünkbe tartozó Délvidéket. A Dglvidék' hozzánk utazó lakossága, mindennapi szükségleteik igényesebb beszerzésén felül, magasabb rendű kultúrát is kapnak, ami kívánatossá teszi városunk gyakori felkeresését. E kiállítások ren dezése anyagilag is kifizetődik, annak ellenére, bogy ez a város költ ségvetésében kiadást jelent: a mnzenm tiszti- és altiszti karának kibővítésével, a tájékoztató könyvek megíratása és kinyomatásával, nemkülönben az okszerűen kifejtett propaganda költségével. A belépődíjak. a mindenkor teljes számban eladott katalógusok (amelyeknek szerkesztése könyvtári érték) bevételeiből a kiadások nagyrészt megtérültek. Meg kel! még említenünk azt is, bogy a kiállítások tartama alatt a múzeum vezetősége a kupolacsarnok adottságait is kihasználta. A szegedi művészeknek' engedte át részben kollektív, részben Csoport kiállítások rendezésére. Ezzel azt a régi napireuden levő problémát ís FERENCJQZSEF KESERŰVÍZ megoraoffsTt, tingy művészeink kénytelenek többé holmi szűk öclethelyiségekben szorongni művészetükkel. Művészi képek minden szegedi tárlaton A köztudatba jutott kultúrsz®® retet s a céltudatosan Irányítót! műértékelés a közönség disztingvál ló készségét ós vásárlókedvét ered® ményezte. A művésztársadalom nerrt kitaszítottja és nyomorgója már a városnak, hanem becsült rétpge. Művészi képek díszítik a szegcdi la® kások falait. Un mindezekhez hozzászámítjuk azt is. bogy a fellelkesült közönség a művészet más területén is igé® nyesebb lett s következménye mái művészi területein is jobban-nagy® ronalúbbat eredményezett, — art látjuk, hogy a hivatalos bültúrváSt ros betölti hivatását. Érdeklődéssel tekintünk a mm zeum további programja elé, melyben a vidéki Centrumokkal töri ténő Cserekiállítások, fővárosi vára® dorkiállítások, előadások, hangvetfl senyek szerepelnek. Felemelő látvány az egykor eft hagyott múzeum, amely most egy-j formán felkarolt helye a népnek] az iskolásoknak egyetemistáknak) cs intcl1ektuelleknek. űrömmel üdvözöljük azokat, akiii végre belátták, bogy a kultúrvároá büszke rímét milyen egyszerű eszközökkel érdemelheti ki egv haladó szellemű vidéki nagyváros. Rétnél® jiik. bogy az első ötletet követni fogják n. többiek s nz újra *Mrü keltett szabadtéri játékokkal, ünnepi betekkel stb., Szeged éltéi hely re. kerül a magyar vidéki városok s<v -ában. * (Múzeumunk pókhálósodé raktárai. semmitmondó unalmas képtárunk a veszendő művészi kulié ránk tette szükségessé a cikket, A fenti utópisztikus formát azért választottuk, bogv elkerüljük * látszatát is annak, bogv támadni akarunk, vagv bűnbakot keresünk. Nem óhajtunk senkinek sem kt-Tlemetlenkedni. távol áll tőlünk a maliéin, vagy gúnyolódás is. Jól tudjuk, bogy nem kereshetjük a közöny okát egy emberben. Célunk. bogv segítsünk ott. ah"l -"©ír dtink és Kogy felhívjuk az illető" k'esek figyelmét képtárunkra, illetve műtárgyakból álló vagyonunk racionalizálására.) Halálos biíntetetés Szerbiában a német haderő tagjai ellen támadókra Belgrád, március 5. A szerbiai rémet megszálló csapatok pa® ranCspoka szigorú rendelőiét adotdJ most ki, amelynek értelmében halállal kell büntetni mindazokatj akik a német haderő tagjai elteit támadást követnek el, vagy kiséreU nek meg. Azokat is halálbüntetés.® sel sújtják, akik a támadások vég] rahajtására alakult szervezeteid tagjai, akik a felkelőknek, vagy támadónak rejtekhelyet, élelmet ad-4 nak. vagy bármi módon elősegítik ezt, hogy a támadásokat végrehajthassák s utána elrejfőzzeoek, vagy megszökjenek a támadók.