Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-04 / 51. szám

ü városi pénxiávak forgalma Az elmúlt évhez képest csökkent a javadalmi hivatal bevétele (A Délmagyarország munkatársától) A város gazdasági életéről igen ér­dekes képet fest a szegedi pénzügyi helyzet statisztikája. Eszerint a vá­rosi pénztárak forgalma a műit hó­napban kielégitő volt. A házipénztárnál az elmúlt hónap végéig a bevétel: 814.389 pengő 32 fil­lér. a kiadás: 795.936 pengő 74 fillér, a maradvány: 18.452 pengő 58 fillér volt. A gvámpénztárnál a bevétel: 48.042 penaő 06 fillér, a kiadás: 37.669 pengő 85 fillér, a maradvány: 10.372 pengő 21 fillér volt. A városi adóhivatalnál különböző adónemekből a legutóbbi hónapban 391.106 pengő 38 fillér, azaz: 98.923 pengő 26 fillér; több folyt be mint az előző év ugyanezen időszakában. A városi javadalmi hivatalnál kü­lönböző illetékekből 103.133 pengő 58 fillér folyt be — összehasonlítva ezt a bevételt az előző év ugyanezen idő­szakának eredménvével, 6915 pengő 65 fillér bevételi hiány mutatkozik az el­múlt évvel szemben. Az eltérést az okozza, hogy a busfogyasztási adóban, vágóhidi dijban, tea, kávé, narancs, gesztenye, stb. behozatali dijakban a mostani gazdasági viszonyok miatt kevesebb összegek folytak be. A helv­pénzdijak bevételi összege azért ke­vesebb, mert a rendkívüli hideg téli időjárás s a több napon át tartó hófú­vás miatt a külterületi lakosság a piacra nem jöhetett be, ezért csökkent a hídvám bevétele, valamint a mázsá­lási dijak bevételi összege is. A bor­fogyasztás az eladási árak nagysága folytán kevesbedett, csökkent ennél­fogva a bevétel is. ezzel szemben némi többletbevétel állott elő a sörfogyasz­tási adóban: 1920 pengő 47 fillér, szik­vizfogvasztási adóban 394 pengő 24 fil­lér, a szeszfogyasztási adóban 196 pen­gő 01 fillérrel nagyobb a bevétel. Több bevétel volt az italmérési engedély il­letékeknél és pedig 3528 pengő 86 fil­lérrel azért, mert a kincstár ezen adó­nemeket részben felemelte. Az árvizfcormánybiztos helyzetjelentése A Tiszán megindult a jég — Nagy belvízkárok Csanádban Budapest, március 3. A MTI je­lenti: Dr. Bárczay János földműve­lésügyi államtitkár, országos árvíz­védelmi kormánybiztos jelenti? — A Duna vize az egész magyar szakaszon lassan árad, közepes víz­állású. A folyamot — kisebb sza­kaszoktól eltekintve — végig jég borítja. A jég már igen laza össze­tételű, több helyen megcsúszott. Az árvízvédelmi előkészületek a folyam egész hosszában megtörténtek. — A Tisza Tiszanjlakig alacsony, lejjebb magas vízállású. Tiszaújlak ás Záhony között apad, máshol árad. Tiszaújlakig jégmentes, Tisza­njlaktól Szabolcsveresmartig zajlik, innen sok helyen a jég szakaszon­ként ismételten megcsúszott. Ugyan így megcsúszott, már Szolnok, Cson­grád és Tápé mellett is. Az árvíz­védelmi ellenintézkedések a Tisza mentén is megtörténtek. 'A Maros áradó jellegű magas vízállású, de még lényegesen alatta van az eddig észlelt legmagasabb vízszintnek. A Sebes-Köröst a Fekete-Körössel ösz­szekötő csatorna román területről igen sok vizet kapott. A feketekö­Belvárosi Mozi Ma szerdán utoljára! A KELETI CÜSi J^TF^^ 5, 7. 9 Csütörtökön: MONTÉ CHRTSTŐ testvérfilmje az ORDOG TORONY Dumas Sándor örökbecsű regénye. rösi ármentesítő társulat közerővel nyiílgátak építésével védekezik. — A hó az egész ország terüle­tén sokat olvadt, helyenként már csak foltokban vaq^ A csatornák­ban összegyűlt hó és jég eltakarí­tása az ország egész területén foko­zatosan munkában van. A belvizek különösen Csanádmegyében okoznak nagy károkat, ahol a román fenn­hatóság alatt lévő teriiletekről ér­kező igen nagytömegű vízzel egye­sülve folyik az ereken a mélyebb fekvésit helyekre. A víz közben tnhb helyen, községi, belterületeket is el­árasztott. A veszélyeztetett lakosság kitelepítése folyik. A vízfolyás irá­nyítására megtörténtek az intézke­dések. A szivatyútelepek — kivéve a délvidéki most visszakriéült szi­vattyútelepeket — el vannak látva egyhavi üzemanyaggal A szivatv­tyúzás mindazokon a helyeken meg­kezdődött. ahol erre szükség van. Csak akkor lesz szép a lakása, bútorát nálunk vásárolja! ASZÍMOSNESTEREK CSAHNOItA Siendranyi Qdit e» T»r»»i Sieped. Ougoalov-tar U. 't •lafmi—Am ! 1J -28. I I Szabadonbocsájtanak tízezer íranc a hadifoglyot Vichy, március 3. A német ható­ságok hozzájárultak további tiz­ezer francia hadifogoly szabadon­boeantáeábnz. (MTT) KORZOBAh Ma, kacagás pukkanásigi BILICSY, LATABAR, SIMOR ERZSI, KISS MANYI Behajtani tilos! Hetven százalékos emelkedés Szeged idegenforgalmában Tizenkétezren keresték fel tavaly Szeoedet a felszabadult Bácskából, a városban megfordult összes idegenek száma 42.744 II (A Délmagyarország munkatár­sától) A város idegenforgalmi hi­vatala most terjesztette be a pol­gármesternek a hivatal mult évi működéséről szóló jelentést. A Skul­téti Sándor által összeállított je­lentés elöljárójában megemlékezik arról, bogy a Délvidék örvendetes visszatérése nagymértékben emelte Szeged idegenforgalmát. A bivatal ügyforgalma a mnlt évben 364 ügy­darab volt. Mintegy 8000 embernek adott a hivatal különféle problé­mákban szakszerű felvilágosítást a körülbelül 3000 embert helyezett el Szegeden szállodákban és magánla­kásokban Megemlíti a jelentés, bogy a város költségvetésébe fel­vett hitelkeret kevésnek bizonyult már a mult esztendőben ls. ha. pedig továbbra is fokozódik a város ide­genforgalma. akkor feltétlenül szük­ség van a hitelkeret felemelésére. — Az elmúlt év általános ide­genforgalmi viszonyait illetően — mondja a jelentés — örömmel kell megállapítanunk, hogy a mai nem­zetközi viszonyok ellenére az 1941-es forgalom 70 százalékos emelkedést mutat az ezt. megelőző évi forga­lommal szemben. Sajnálatos tény­ként kell megállapítanunk — foly­tatja a jelentés —, hogy IPilben elmaradtak a világhírűvé vált sze­gedi szabadtéri játékok. A nagyará­nyú forgalmi kiesés ellenére elért 70 százalékos forgalomemelkedés már csak azért is figyelemreméltó, mert ugyanakkor más városokban — főként pedig a külföldi városok hivatalos statisztikájának adatai szerint — 50 százalékos az idegen­forgalmi visszaesés. A jelenlegi körülmények azt tet­ték szükségessé, hogy a belső ván­dorforgalom fokozására fektessék a fősúlyt. Igy vált lehetővé, hogy Szeged elérte, sőt meg is haladta az országos átlagforgalmat, A hivatal — mint ismeretes — nemrég beolvadt a kulturügyosz­tályba. Megemlékezik a jelentés a bivatal tisztviselőinek — többek között Széil Erzsébetnek kiváló munkásságáról. A város minden felhasználható intézménye segítsé­gére volt a hivatalnak az idegenfor­galmi kérdések megoldásában. Az autóbuszüzem megrendezte a körsé­tákat, a MAV is belekapcsolódott a hivatal működésébe. A képzett ide­genvezetők, az IBUSz,. az OMIH különféle hivatali és szervezetei j vettek részt hatékonyan a szegedi j idegenforgalmi munkában. A jelentés további része megem­líti, bogy a szabadtéri játékok saj­nálatos elmaradása következtében nagy fokban megcsappant a város idegenforgalmi növekedésének le­hetősége. A város közönségének egyhangú óhaja az — mondja a je­lentés —, hogy a szabadtéri játékok ismét megkezdődjenek Szegeden és azoknak folytonosságát a jövőben őrizzék meg. Közgazdasági és idegenforgalmi szempontból a Szegedi Ipari Vásár volt a legjelentősebb esemény a1 mult év idegenforgalmi történeté­ben. Szeged is résztvett az 1941-es Budapesti Nemzetközi Vásár ide­genforgalmi Csoportkiállításán. A mult esztendőben került tető alá Szegeden a 100 ágyas, modern turis­ta- és diákszálló. A szálló a város központjában, Nádor-utca 12. szám alatt van, a megnyitó ünnepségen megjelent dr. Varga József ipar­ügyi miniszter, aki az ünnepség ke­retében átadta a szállót rendelte­tésének. A szálló a mult évben or­szágos viszonylatban is a legna­gyobb forgalmat bonyolította le. Az idegenforgalmi események köze tartozik a mnlt év februárjában tartott erdélyi népművészeti kiál lítás Szegeden/. Júliusban rendez­ték meg a városban a Budapesti Gyógyfürdő- és Üdülőhelyi bizott­ság vándorkiállítását. Ugyanebben a hónapban leplezték le a Nemzeti Megújhódás emlékművét az alsóvá­rosi templomban. Az ősz folyamán német, olasz, bolgár és török fij­ságírók látogattak el Szegedre. Ugyancsak az ősz folyamán rendez, ték meg a Nemzetvédelmi Kereszt kiosztásának ünnepségét is Szege­den mintegy 2000 vidéki résztvevő­vel. A felszabadult Bácskából mint­egy 12.000 bácskai látogatta meg Szegedet, főként az Ipari vásáf ide­jén. A mnlt év folyamán 1200 darab' magyar és német nyelvű szegedi tájékoztatót (osztottak szét az itt megjelentek között. Az 1941. év idegenforgalmi ada­tai igen érdekes képet mutatnak különösen az ezt megelőző év ada­taival összehasonlítva A mnlt éy folyamán a következő csoportok ér­keztek Szegedre? 1941? 19401 4 kongrasszusfa érkezett 270 (1286) 5 sportkirándulásra 450 ( 131) különböző Csoportok 712 (1578) versenyekre 2560 ( 400) 4 zarándoklat alkalm. 15.700 (1000) tanfolyamokra 850 ( 300) tanúim, kirándulásra 600 (2500) délvidéki csoportok 4200 ünnepélyek, gyűlésekre 399 (1626) a turista és diákszálló­ban megszállt 363 összesen: 26.104 (8821) személy. Az ipari vásár látogatóinak lét­száma a következőképpen alakult: A látogatók összlétszáma: 57.869 (43.825). Ebből külföldi 1 volt Sze­ged összes belföldi forgalma az ipari vásár látogatóin kívül 41.105 személy, az 1940. évi 14.561-es lét­SZÉCHÉNYI MOZI f M, &c hnlnan /-©pk 1 npniff! I Ma és holnap, csak 2 napigl 5, 7, 9 órakor. A legbravurosabb kalandorfilm. Azonkívül: HJRAüŐ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom