Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-29 / 72. szám

Meghitt beszélgetés Fricsay Ferenc karmesterrel budapesti sikereiről és a hanyatló szegedi zenei életről (A Dclmaejarorszag uiuukatarsaFajdalma* jelenstgre kell kifigyelnie mindenkinek, aki a szegedi eunekdltuia ügyet szíven viseli es aki hisz abban, hogy a harci zaj ban sem LallgJlnak el teljesen a inuzsak, sol h felzaklatott idegek csittilasara, sebzett lelkek vigaszlalásara szívesen énekelnek ... Ez a fájdalmas jelenség pgyreszt a szegedi zenei élet veigödese, masrészl a »nemo pruféta. jelmondatának olyan értelmezése, amibe nem szabad és nem lehel belenyugodni. A szegedi zenei élet veig ricset a csekély anyagi lehetőségek okozzák s ha a zenekultúránkat egyedül örzö Filharmóniának nem volna p'van kivételesen tehetséges és páratlanul lelkes, tevékeny karnagya, mint Fricsay Ferenc, már régen kialudt volna talán az a tüz. amelyet ez a zenekari egyesület csihol cs nyújtogat a szegcdi zeneélet táplálására. Budapesti kritikákat olvasunk Fricsay Ferenc legutóbbi föváiosi szerepléséről- Ugy érezzük, ezeket a kritikákat olvasva, hogy ezt a kiliinö ífju művészembert, a napjainkban oly ritka karmesteri talentum leghivatottabb letéteményesét nem beesülik meg Szegeden, idestova egy évtizede •pátriájában.... Vagy nem az-e a szűkebb pátriája mindenkinek, ahol igazat, szépet alkotóit, ahol fiatal éveinek minden rajongását, tudásának cs akarásának legjavát két kézzel szórta, pazarolta? Csak Ízelítőnek két krilika-részletet: Az *Esti Újság* igy ir Fricsay Ferenc legutóbbi budapesti hangversenyéről: • A szegediek kiváló tehetségű, fiatal karnagya, Fricsay Ferenc vezényelte szerdán a Vigadóban a Budapesti Hangversenyzenekart. Műsorán Dvorák »Uj világ, szimfóniája és Csajkovszky még mindig frenetikus hatást kiváltani tudó »1812. című nyitánya szerepelt. Fricsay Ferenc baiigszerismeretc elsőrangú, tökéletesen ismeri minden instrumentum lelkét, technikáját, ezenfelül biztoskezü, határozott ösztönü muzsikus egyéniség, aki ezen az estén kiérdemelte a meleg ünneplést. Igazán tehetséges karmesterekben úgyis eléggé szűkölködünk, szívből örülünk most egy ilyen magyar karmcstertehetség kibontakozó sánakc. A ».Magyar Nemzet, kritikusa üszinte elismeréssel adózik Fricsay Ferenc tehetsegének: • Fricsay Ferenc tehetségének és rátermettségének ujabb tanújelét adta.' .teles forma készségre valló építményében hibátlan kidolgozásra, méltánylandó árnyékolásra és batásös fokozásra törekszik. Tolmácsolásának csúcspontja a szimfónia kavargó IV. tétele és a zenekarkezelés értékes hozzáértését mutatta » karmester keze alalt tagadhatatlanul élő Csajkovszky »1812« nyitány- is. Mindent mérlegelve Fricsay F'erencben egv nagyon fejlödésképes talenlumot látunk, aki megérdemelné, hogv látóköre szélesítésére külföldi tanulmányútra küldjék.. Im©, a fővárosi sajtó két tekinlélyes lapjának véleménye Fricsay Ferencről, akit Szegeden nem tudnak eléggé >kihasználnu s akinek tehrtrége ugyan itt nyert kibontakozást, de ">a mar sajnos, az a helyzet, hogy többet lep fel budapesti bangverseny•pódiumon, mint Szegeden; többet használ— »önhibáván kívül. — a föva— OLYAN MINT A VALÓDI.,. rosi zeneéletnek, mint a szegedi zenckuHuj a íeitesztésének ... Megkérdeztük Fricsay Ferencet miért van ez igy? Miért volt kénytelen szereplésének föszinterét Szegedről Budapestre helyezni az elmúloban lévő hangversenyszezonban? Elegáns, szép otthonaban, kedves családi körben válaszolt kérdésünkre: — Legfájóbb szamomra s tulajdonképpen mégis a legdicsőségesebb az. Fogy Budapesten több koncertem volt az idén. mint. Szeseden. Ennek az az oka. hogy nem tudjuk elérni a sze. gedi zenekultúra intézményesítését. Amikor Szegedre kerültem, négy hang. versenyt rendeztünk a Filharmonikus Egyesülettel az első esztendőben, szulán egyre többel. A maximum évi 7 hangverseny volt, majd a jubileumi esztendőben 6 hangversenyt adtunk. Azóta visszaesett s bármennyire is erőlködünk, az idén esak három hang- amelvck az idén _ különösen nélküversenyünk volt eddig... Anyagi es/,- j )özlék pVicsay Ferenc összefogó és közeink isren gyengék, ez az oka a ze- iránvító kezét Miért? Erre a kérdésV A NI Ll APOTLO TABLETTA ALAKBAN! zenekultúrájára ennyit ne lehessen összehozni! Csak valahol el kel] kezdeni ... F'ricsay Ferencnek nagyszerűen kidolgozott terve van arról, hogy hol cs hogyan kell elkezdeni; de erről még ne mbeszé), inert ez a terv egyelőre Szeged város főispánja elölt fekszik, aki nagy érdeklődéssel kíséri a szegedi zenei élei fejlesztésének lehetőségeit. Az operaelőadásokról beszélünk, noi étet visszaesésének. Pedig mindenütt látják, sőt belátják, hogy miiver; szén munkát végzünk esek élv segítőeszközeinkkel is: a kultuszminisztérium retemelte az idén szubvención rc így válaszol: — Tgen kellcmetten érzésem van azzal kapcsolatban, hogy az itteni operaelőadásokat nem lehetett olvan kat. a városi hozzáiára sere is ígéretet kaptunk dr. Tukats Sándor főispántól. Az bizonyos, hogv a filharmonikusok igv is igen szép munkát végezrek. A zidén különösen az ifjúság zenei nevelése terén értek el nasy eredményeket. Az egyesület hangverscin a szegedi ifjúság nézőközönsége dominál, zsúfolásig megtöltik a Belvárosi Mozi nézőterét úgy, hogy az. •idösrbb korosztályi zenekedvelői alig juthatnak ülőhelyhez. 15e ez -még nem minden. S ne felejtsük el, hogy ezt sem produkálhatná a filharmonikus egyesület, ba nein voina Szegeden olyan kitűnően felszerelt katonazenekar, amelv mindig rendelkezésre áll. — Körülbelül százezer pengő kellene — folytatja Fricsay Ferenc — s akkor volna Szegeden állandó, kitűnő zenekar, amely mindent ellátna. Ez lenne az az. évi költségvetés, amelv megalapíthatná a komoly, intenzív zenei életet Szegeden. És lehetetlen, hogv az ország második városának büuuvciiviun- i • lás felem'-'é- ' 'r!<nvbn vezetni ahogyan szerettem volna. Hét év óla az első operaelőadáshoz akkor jutottam, amikor a nélniagyarorszácgal megrendeztük az emlékezetes sikerű *Ríc«tett"»-p1uadást... Az opera az igazi terrénumom és szívvel-lélekkel csinálnám Szegeden .ha biztosítékot kapnék arra nézve, hogy az operaelőadás nívója ir.cltó lesz ahhoz a szegedi zenei múlthoz, amelynek úgy hiszem, egy kissé magam is részese voltam... A jövő terveiről beszelgetiiek, s Fricsay Ferenc az öt jellemző határozottsággal és művészi öntudatossággal csak cnDyit mond: — Terveiu mindig egy és ugyanaz , minél több új müvet hemutaini M/tógednek és minél több jó előadást produkálni. S miközben Fricsay Ferenc özeket mondja, .arra gondolunk, hogy h,idén hét hangversenyt vezényelt Budapesten és Szegeden csak hármat... Miért nem tudja Szeged úgy érték-fni a zenei életnek ezt az elhivatott vezetőjét, mint ahogyan tudása, lelkesedése és a szegedi zenekullura. fejlődésébe vetett hite megérdemli * Elbúcsúzunk Fricsay FereiMttöl és feleségétől: dr. Te Íbisz Mártátó'« a legifjabb Fricsaytól, a kékszemű, apró Ferikétől, aki a rádió előtt ál, és két kis kövér kezecskéjével — di. rigál... Már ö ii... CSANYI PIROSKA Száz hold földei vesz a város a hOzponli íemeío céljára Ebben az érben eleibe Kell lenfefnle a varosnak a temetői szabdlurendeletet — Egymillió pengős Kölcsönt vesz fel szeded (A Délmagyarország munkatársa- i rendezni a temetők ügyét. A szabály* tói) Több esztendős problémája Sze- , rendeletet letárgyalta a közgyűlés és gednek a temetők rendezése. Hoss/u- ezév elején jóváhagy ta azt a belügyidejü előkészületek után, végre a mult évben elkészült a városházán a köztemetői szabályrendelet, amely hívatva lesz rendezni a temetők ügyéi. A szabályrendelet, amely hivatva le„z I DETRSOKLIHIIPR Ezen né törje a fejét, inert úgysem tudja kitalálálni. Csak a figyelmét akartuk felhívni; hogy április ?én kezdődik az osztálysorsjáfék !, húzása. Még kapható sorsjegy a Pető Bankház-bari! minisztérium is. A miniszteri jóváhagyás záradéka kötelezővé teszi a város számára, hogy a temetői szabályrendeletet mar a következő évben, 1943. januárjábau életbe is léptesse. Ez nem lesz egéré könnyű dolog, mert hiszen nemcsa^z uj temető kijelöléséről kell gonijo-,' kodnia a városnak, hanem a központi ravatalozót is meg kell építeni, a temetői szabályrendelet mindenről ir,* tézkedik. Arról már folytak tanácskozások a városházán, hogy hol jelöljék ki az uj közemrtő helyét, de megegyezés nincs ebben a kérdésben. Szakértő' vélemény szerint legalább 100 katasztrális hold földet kell majd küllőim a köztemető részére, hiszen Debrecen uj köztemetője is 110 holdon létesült A százholdas területnek egy tagban kell lennie és ez a körülmény roppant megnehezíti a helykijelölést, A városnak ugyanis a közelben nincs olvan száz holdat kitevő földje, amely köztemető céljaira alkalmas volna. A várostól messzebb cső részen viszont nem lehet kijelölni a temető helvét. Ezért azután a városházán a legkomolyabb formában foglalkoznak azzal a tervvel, hogy a közfentető cé! jaira főidet vásárolnak. Számolni kell majd azzal, hogv a száz hold földéti legalább 250—SOO ezer nengöt keli h -