Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-14 / 36. szám

B DECMAGYARORSZAG Szombat, 1942. február 14. A SZEGEDI UTCÁK FIGURÁIBÓL J j T Mondjuk, bogy megy az utcán e8Y nő. Elég csinos, de valaho­gyan nem tartozik bele a puritán le­vegőbe, • az egész egyéniségében van "alami szokatlan, sőt báios közvet­lenségú gyanús. Az aszfaltbetyár, aki nem ragasz­1 odik szigorúan az aszfalthoz, mert feltalálja magát a téglával kövezett •olidabb külső utcákon is, követi gy darabig, megdeputálja. aztán oda­lép melléje. t — Asszonyom, nem maga rántotta I I a retiküljféből ezt a huszpengőst? A nö kinyitja a táskáját, kolo­'ász benne, egyre idegesebb lesz. — Elveszteni elvesztettem vala­mit de az ötven pengős volt A lovag most már a hölgy relé fújja a cigarettája füstjét, valami vi­g.vorgás-szerü jelenik meg az arcán. — Mondjuk, hogy harminc.., ,.. Kellemetes időben,, nem amikor ilyen hótornyok a divatok cyakran feltűnik a korzón egy eiég rendes ruházata polgári Volt már rá eset* hogy egy nélen át minden reggel láttam. Olyan negyve­nes féle, az arca bizalomgeriesztő. de tud egész ijedt is lenni. A korzón abban az időben" nyugdí­jasok szívják a friss levegőt, vagy sétájukat végzik kereskedő emberek, mielőtt bemennének a büróba, izga­tottan lesve a póstát akkor is, ami­kor már nem kényszerültek a min­dennapi robotra. Az asszony soha csoporthoz nem lép, hanem eídángnbál a parktükrök hejáróinál és hirtelen toppan a ma­gényos férfiak elé. — Bocsánat, nem akarom zavarni de végtelenül kényes helyzetben va­gyok. Sürgönyözött a lányom Békés­csabáról, hogy jelentkeztek a szülési fájdalmai s most nem tudok elutazni hozzá, mert hiányzik az útiköltségem­ből egy pengő. Amennyire megbizonyosodtam rö­la. pengővel még nem segítette ki senki, ellenben elég gyakori ez a vá­lasz. — Ha busz fillérrel hozzájárulha­tok, készséggel — Köszönöm azt fs. "maid csak összeszedem a többit. De megköszöni a tiz fillért fs, ha­tározottan van benne bizonyos fokú szerénység. Ugy látjuk messziről bogy me­gint lecsap valakire. Kizárólag férfi­ikra, nők megtámadtatását még nem tapasztaltuk. A békéscsabai menyecske vajúdása vellemctlenül huzamos lehet, mert az aggódó anyát másnap megint ott lát­juk a korzón. Allitom, hogy tehetség­telen teremtés,- arc-isméje gyenge, mert ugyanazokra tör, akikkel tegnap próbálkozott. Ha legalább visszavo­nulna kúria időre! Egyszer megesett, hogy egész hé­ten át nem láttuk. Nem vártam meg. nogv szóljon, én kezdtem. — Fiu-e vagy lány? Értelmetlenül bámult rám. — Nem értem, kérem, amúgy is nagv zavarban vagyok, mert sürgönyt .©.aptam, hogy súlyos beteg az anyám * nyiregyházi kórházban s nem tudok tiozzá sietni, mert egy pengőm hiány­zik az útiköltségemből. Ejnye, mondok, milyen érdeke­rek a véletlenek. A nyíregyházai kór­ház igazgatója a bátyám és épp Sze­geden van látogatóban. Majd megkér­dezzük tőle. hogyan érzi magát a ked­ves mama? Minek is hívják? Vájjon tudja-e, hogy dédunokája van? Gonosz pillantást vágott az ar­comba, voDt egyet a vállán és ottha­gyott. De nem szólt semmit. En azon­ban, nem kisebb gonoszsággal, men­tem szorosan a nyomában, ha valaki előtt megállt, megálltam én is, sőt ha ismerős volt, előbb szólítottam meg, mielőtt ő megszólíthatta volna. — Mit akar tőlem? — mordult rám fogcsikorgatva. — Adósom egy felelettel, válaszol­tam neki. Még mindig nem tudom, hogy véget ért-e a csabai lánya va judása s ha igen, fiu született-e, vagy lánv? A népesedési statisztikában ez fontos. Attól kezdve sokáig nem láttam, bár igaz, hogy én se levegőzök min­den reggel a korzón. Lehetséges, hogv nyomozott utánam és más időrendi beosztást teremtett. A télen hallottam egyszer, hogy előadások előtt a mozik előcsarnoká­ban jár egy asszony, akinek 8Ürsr< családi ügyben el kellene utaznia, de hiányzik az útiköltségéből egy pengő. A másik alakom ennél is érdeke­sebb, tudom, hogy rengetegen isme­rik, mert évek óta folytatja a mes­terségét. Robusztus parasztember, zökkenő, snlyos a járása, mintha igá­ban görnyedne, benne van jól az öt­venesben. En »halas Fárinak* nevezfeni el bár nem fgy hívják De nem akarom Rlirnl az igazT ne­vét, sose tudhatja az ember, hol buk­kan érzékenységbe. Megy halas Fári az utcán, egy­szercsak megtorpan, tenyerét ellen­zőnek helyezi a szeme elé és megál­lít valakit — Mondom én váltig, hogy maga az. Ezer között nem téveszteném el Azzal már mondja is a megállított férfiú nevét. — No haragudjon, nem Ismerém, mentegetőzik az. _ Persze hogy nem ismer, nem gyerekjáték a huszonöt, meg a bu­szonhat esztendő. Mennyit voltunk ak­kor együtt... N Mond egy helyet a világháborúból, mondja a hadtesjet, a szűkebb beosz­tást. — X. őrnagy úrra emfekszik-é még? Micsoda nagyszberű ember volt' [Iát az N. főhadnagy nrra? Sok szo­morú, ttieg vidám napot töltöttünk együtt a lövészárokban. Magát sz­jta se láttam, de most ebben a mi­nutában megismertem. Huszonöt év valóban nagy idő. az ember sok mindent elfelejt, pláne ha olyan súlvos esztendőkön kellett át­esni amik csendesebb történellni időkben félszázadnak is beillenének. bát az ember gondolkodóba esik, hi­szen halas Fári adatokkal szolgál. Ezen az alapon illik vele paroláz­ni és felmerül a kérdés. — Hogy van, mit csinál? — Halász vagyok, feleli Fári, én rendelkezem a legszebb harcsákkal, de kerül olykor kecsege is. El ue árulja senkinek, mert megrohannak. Szereti-e a halat? A legtöbb ember szereti, igy a vi­lágháborubeli harcos is. — Na, mondja Fári, akkor ennek az örömére, hogy most ilyen szépen találkoztunk, viszek én magának olyan három kilás harcsál hogy kétfelé áll a füle, amig eszi. Van-e család? — Van, hála Istennek. — Blég lesz a három kilás? — Nagyon is. — Ne sajnálja, 'jót kap." A piacon nem jut hozzá ilyen olcsón, mert én két pengőjével mérem a régi bajtárs­nak. A régi bajtárs a lelke mélyéig még van hatva. Mekkora öröm lesz otthon! Diktálja is nyomban a lakáscíméi — Fizessem ki most? — Nem olyan sürgős, gavalférto­dik Fári de ha ugy akarja, az se baj. Hátba rossz időben megyek, nem találom otthon. Igy cserél gazdát hat pengő, a fiaT azonban sohasem érkezik meg. Ahogy tovább megy Fári, keze ellenzője megint a szeme elé repül, ujabb vén harcost állított meg, azzal újítja fel az ismeretségei vagv tetszik az ille­tőnez, vagy sem. Ha nem kap kész­pénzt, nem ijed meg, — Majd elszámolunk a szállításnál. Legfeljebb adhatna egy pengő elő­legel mert kilyukadt a hálóm, aztán olyan istentelen drága a zsineg, ami­vel rendbehozom. Ha pengő sincs, két hatosban ki­egyezik. — Tudok titokban egy helyet, ahol szalonnát kapok. Messze lakom, most hazamenjek a pénzért? Nyilván van valami köze a halá­szokhoz, talán alkalmazták is vala mikor ilyen helyeken, érti a szakmát halat azonban még soha senkinek nem szállított sem előleggel, sem utóla­gos fizetési kötelezettséggel Azonfelül nvilvánvaló, hogy részt vett a világháborúban, a magyar pa raszt agyába jól bevésődnek a neve­zetesebb helyek, ütközetek s alapos*© gyanúm, hogy valamilven módon sze­mélvi információkat szerez be égve* emberekről. Akik azonban lassankint elfogynak, mert Fári évek óta gva korolja a mesterségét, jóllehet akkora fáradtsággal mint amit kifeit. igaz-' halász is lehetne. Az emberi lénv szórakozott, jeles figuránk se kivétel. Ekkora üzembe* néha összetéveszti az emberekel — végtére tnlzás volna kettős könwve zetésre szorítani — s olvan vaiaV előtt Vérenrrőyik*. akit már felültetett — Fári, Fári. mondja neki az a?" harcos, nem szeretem a feledék'em embereket. Miért nem Hozta el a be lat? Fári akkor meghökken, a fejébe' kap, nagvon sebesen megfordul és ne bézk'e*. földet pöngvölő Tárásával el siet. Morog Is magában' valamit. 51* azt nem lehef megérteni Nvilvá­szídia a bnta felét, bogv összetéveszt' az embereket Hiába, vénül ő Is. az agwplő nem marad mindig elasztlkn* bőt. akármilven hihetetlenül hane zík. mondiák". bogv vannak olvanok is akiké a legifiabb korban sem vol' NI TNNMO. RC.V I Zár alá vették a szerfakészieteket Budapest, február 13. A Buda nesfí Közlöny szombati száma közi a minisztérium rendeletét egyes fa­ayyagkészleteknek a termelőnél sár alá vétele tárgyában. A rendelet szerint a tüzifaellátás biztosításá­nak ujabb szabályozása tárgyában kiadott előző rendelet értelmében bejelentési kötelezettség alá eső fa­anyagkészletek közül a szerfalcész­letek sár alá vétetnek. A zár alá vett készletek raktározása, feldől go-'sa és forgalombabozatala te­kintetében az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, Haszonbérlője és a fater­melő esak az iparügyi miniszter­nek a földművelésügyi miniszter rel egyetértve adott engedélye vagy az iparügyi miniszter által a földművelésügyi miniszterrel egyet értve kijelölt szerv engedélye alap ján rendelkevbnf A vendéglátó ipar árainak szabályozása Budapest, február 13. A hivata­los lap szombati száma közli a köz­ellátási miniszter rendeletét a ven­déglátó-, fogadó- és penzió-iparban, valamint a fizető vendégeket el­látó házakban, a műsoros szórakoz­tató vállalatoknál és magángyógy­intézeteknél megállapított árak szabályozásáról HIREK Szegedi utmutató A Somogyi-könyvtárban fs at egyetemi könyvtárban vásárnap és ünnepnap kivételével könyv tarSzol* gálát. A Városi Muzeum agész é\b<'S nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Aprl Jenő Kossuth Lajos-sugárnt 59, Nyi­lassv A. béri. Kiss Lajosné Római* körút 22, Salgó Péter béri. Hnlásj Klára Mátyás-tér 4, Temesváry J6* zsel Klauzál-tér 9. Szinház és mozik műsora: Belvá­rosi Mozi: Vaskorona, Korzó Mozi: Pusztai szél, Széchenyi Mozi: A fehér sejk. Városi Szín­ház: szombat: Cigányszerel em» vasárnap délután és este: C i e « n y* szerelem, hétfő: Vig özvegy, —OOO— Juhász Gyula-emléktábla — Váradon. Beszámoltunk arról, bogj Nagyvárad nagyszabású emlékün­nepély rendezésére készül Juhász Gyula, a nagv szegedi költő emlé­kére, aki néhány évet töltött Vára­don Adyékkal, a Holnap-os időkben, amikor megszületett a »pecepaiti Párisban* az uj magyar lira. Ai ünnepséget a Szigligeti-Társasag, élén Tabáry Gézával, a kiváló író­val rendezi és dátumát március 22-re tűzték ki. Az ünnepségen, amelyet országos keretben tarta­oak meg, Dutka Akos, a kiváló bolnapos költő, Gulácsy Irén, I'a­béry Géza tart előadási méltatást és emlékezést Juhász Gyuláról, mig Juhász-verseket Étsy Emilia mórul akihez nem egy verset irt a költő szegedi évei alatt és aki az egyik legtisztább szavú előadója Juhász Gyula költészetének. Jubász-dalokat Hont Erzsébet énekel. Most arról értesülünk, hogy Várad még tovább megy egy lépéssel a Juhász-emlé­kezés ápolásában. Az ünnepséggel kapcsolatosan emléktáblát leplez, nek le. Mivel már nem áll az a kis Szilágyi Dezső-utcai ház, ahol a költő váradi évei alatt lakott egy, kis udvari lakásban, a Szigligeti-* Társaság ugy határozotl hogy aa emléktáblát a >Kis pipac-vendégld szobájában helyezik el, ahová Ju­hász Gyula annakidején szívesen időzött. Az emléktáblára a követ­kező Juhász-sorokat vésik: »S a Kis Pipában kék ködök közt, Hány szürke bánatot feledtem S én csak daloltam a késve késtem Aratni jégvert kis vetésem.* A Szigligeti-Társaság most em­léklapot ad ki Juhász Gyula aro­feépével az emléktábla elkészítésé­nek céljára. Az emléklapot elküldi a társaság Juhász Gyula költészete minden baráljának. Váradon már van Juhász Gyula-utca, most pe­dig megvalósul az első Juhász-em­léktábla ... Szegeden csak szüle­tett a költő és c s a k a szegedi földről való költészetének minden sora, <• — Meghoszabbitották a pilótnkép­zésre való jelentkezési határidőt. A Magyar Aero Szövetség a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap haderőn kivüli pilóta- és szerelőelöképzésre való pályázatok benyújtási batáride­jét az okmánybeszerzésekkel kapcsola­tos nehézségek miatt február 15-től április l-ig meghosszabbította. — A Budapesti Közlöny hireL A m. kir. minisztérium rendeletet adott ki az állatállományra, a mezőgazda­sági gépekre és a legelőkre vonatkozó 1912. évi statisztikai összeírás tár­gyában. A földművelésügyi miniszter az egyes ipari növények termesztésé­nek szabályozásáról szóló rendelet végrehajtásáról intézkedik. — Bara­nya vármegye siklósi járásába tar­tozó beremendi közegészségügyi kör­ben megüresedett körorvosi állásra! pályázatot hirdetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom