Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-12 / 34. szám

Bünieiések és fel mentések ItSí^^J^^ árdrágiiási perekben a szegedi törvényszéken (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvénye/éken dr. Újvári István törvényszéki biró szerdán több árdrágitási ügyben Ítélkezett. Zombori Mihályné kisteinplomtanyai asszony ellen azért emeltek vádat árdrágítás vétsége miatt, mert juniusban négy liter tejfelt vitt a dorozsmai piacra es iiterenkint a megengedett 1 pengő 20 filléres ár helyett 2 pengőért akarta árusítani a vádirat szerint A tárgyaláson Zomboriné elmondotta, hogy nem egészen egy litert egy pengőért adott és nem azért állították elő a községházára, mert drágábban árult, hanem az volt ellene a vád, hogy a tejfel nem voll jó. Szerinte megvizsgálták a tejfelt és megállapították, bogy jó minőségű volt. Kihallgatták Prohászka Máriát, aki egy literrel vásárolt a tejfelből, ö azért tett csak panaszt, mert a tejfelt nem tartotta kifogástalannak. Arra nem tudott határozott vallomást tenni, hogy mennyi volt a megvásárolt tejfel és hogy 1 pengőt vagy 1 pengő 30 fillért fizetett-e. A törvényszék végül is bizonyítékok hiánya miatt felmentette Zomborinél. A felmentés ellen az ügyész fellebbezést jelentett be. Számos tann kihallgatására és éríekes jogkérdés eldöntésére Került sor abban a perben, amelynek vádlottja P1 a v e t z - Jenő nodmezővásárhelyi ismert füszerkereskedő volt, aki ellen az ügyészség árdrágítás büntette miatt adott ki vádiratot A vád szerint Plavetz a fekete bor* kilóját 7 pengő 80, illetve 10 pengő helyett 11—22 pengőért árusította. A borsot eltitkolta, viszatariolta és igy a közellátás érdekeit sértette s mivel a cselekményt üzletszerűen követte el — mondja tovább a vadirat — az ügyészség bűntett miatt emelt vádat Plavetz a törvényszék elölt előadta, hogy nem nyerészkedés céljából ed:* 21 pengőért a borsot, nem ;s tartotta azt vissza, hanem különieges boisrol volt szó, amelyet henteseknek és ipari célokra hozott forgalomba, igv Jogában állott 21 pengőt felszámítani. Különben is rávezette a számlákra, hogv csak hentesek részére, özemi célokra hozható forgalomba. Számos keresktdőtanut hallgatott kl a törvényszék, akik megerősit-tték Plavetz vallomását. Kijelentették, bogy mint kiskereskedők vásá'oitaK az ipari borsból és azt henteseknek adták tovább, ftruoltitkolás pedig nem történt Dr. Dobay Gyula ügyész a vádlott kereskedő elítélését, dr. H a b e rm a n n Gusztáv védő felméntését kérte. A törvényszék ezután ítéletet hozott, amelyben felmentette a kereskedőt a vád alól. Az ítélet indokolása megállapítja, hogy nem vonható kétséglte Plavetz jóhiszeműsége, bár a különböző borsot összekeverte, azonban csak tiz kilót adott ipari áron, annyit, amennyit ő kapott erre a célra. Megállapítja az ítélet, hogy nem tartotta nyerészkedési célból vissza az árut, aki jelentkezett a boltban, mindenkinek adott belőle, még magánosnak is 3—5 dekát, hogy ezzel az egyenletes ellátást szolgálja. A felmentő ítélet ellen dr. Dobay ügyész fellebbezést jelentett be, igy az ügy másodfokon az ítélőtábla elé kerüL Bélágyi Petemé kenyérárusi tóiul ellen azért adott ki vádiratot az ügyészség, mert decemberben 1 pengő }(> helyett 1 pengő 60 fillérért adott ei tfjfelt Belágyiné kijelentette, hogy szó sem lehet árdrágításról, mert Ő esak szívességből vette a tejfelt dr. P' a I á b u Jenóné részére, aki addig nála hagyta a tejfelt, amig érte küldölt. Védekezeséi dr. Falábúne megerősítette, ennek alapjait a törveny>>ek felmentette, uiert nincs adat arra, hogv árdrágítás történt volna. Dohány Játiosué király halmi asszony azért került a törvényszék elé, mert októberben a várostanyai piacon 1 pengő 60 fillérért árusította a tejfelt, Dohányné beismerte, hogy azzal tejfel árát és nem is adott el belőle, esak annyit mondott, amikor az egyik vevő érdeklődött az ár iránt. A törvényszék bűnösnek mondotta kl, mert az is elköveti az árdrágítást, aki a ható. sági árnál magasabbat kér, bár még nem adta el áruját és tekintettel az enyhitő körülményekre, 30 pengő pénzbüntetésre ítélte jogerősen. Mikor lehet a lakást felmondani A szegedi járásbiróság érdekes Ítélete az ötszobás lakásban lakó önálló albérlő esetében (A Délmagyarország munkatársától) Érdekes és bizonyos vonatkozásban elvi jelentőségű ítéletet hozott szerdán a szegedi járásbíróság egy lakásfelmondási perben. A kérdés, amelyet a legutóbbi ismeretes lakásrendelkezések alapján a bíróságnak el kellett döntenie, az volt, hogy felmondható-e egy ötszobás lakás, amelyben azonban önálló albérlő Is lakik, illetve mikor alkalmazható a lakásrendeletnek az a része, amely megengedi a felmondást. a négyszobásnál nagyobb lakásokra. Az egyik szegedi belvárosi bérház tulajdonosai felmondtak szabályos időben az egyik bérlőnek, aki hosszú évek óta ötszobás lakást bérel a házban, hivatkozva arra, hogy a lakásrendelet a nagyobb lakások terén lehetővé teszi a felmondást. A bérlő nem fogadta el a felmondást., mire a háztulajdonosok a bíróságtól kérték a felmondás érvényesítését. Az ügyben a szegedi járásbíróságon dr PaTler Lóránd járásbíró tartott tárgyalást és ennek során a bérlő jogi képviselője azzal érvelt, bogy a felmondás nem lehet joghatályos, mert bizonyítja, hogy a lakás egyik' szobáját évek óta. tehát már a lakásrendelet érvénybelépését jóval megelőzően albérlő bérli, aki történetesen orvos is. Már pedig a lakásrendelet kimondja, hogy abban az esetbon nem lehet felmondással élni az ötszobás lakás bérlőjének, ha a lakásban önállóan még más is lakik, így a főbérlőnek esak négy, vagy ennél kevesebb szoba marad. A háztulajdonosok ezzel szemben azzal érveltek, hogy a per tárgyát képező esetben nem ez a helyzet áll fenn. a rendelet különben is pontosan felsorolja a meg. kötéseket, azok pedig az ilyen ötszobás lakásokra nem vonatkoznak, tehát a felmondást joghatályosnak kell venni A bizonyitás lefolytatása titán a járásbíróság ítéletében elutasította a felmondást azzal az indokolással, hogy a lakásrendelet nyilvánvaló intenciója az, hogy a rendelet életbeléptetése idején volt nyugalmi állapot a lakók részére fenntartassák, igy pedig egyszerre két család maradna . lakás nélkül. De ezenfelül a lakásrendelet hivatkozott paragrafusát úgy kell értelmezni, hogy abban az esetben nem mondható fel a nagy lakás sem, ha abban másik önálló lakó is lakik. Már pedig a panaszolt esetben ez kétségtelenül fennáll az albérlő orvost önálló lakónak kell tekinteni és •így a felmondást el kellett utasítani. Az érdekes ítélet, amely első ízben foglal állást a szegedi jogszolgáltatásban ilyen kérdésben, nagy érdeklődéssel fogadfák, valószínűnek látszik hogy az üggyel foglalkozni fognak a fellebbezési fórumok, amelyek ngyancsak állást foglalnak majd a lakásrendelet rendelkezéseinek értelmezése tekintetébon. l> fii. MAGYARORSZÁG r Csfltőrtök, 1943 február 13. 3 \ „furául táltost ' a tábla Othónapl fogházra Iteitc a biráh és OgQÉszeh megragaimazásáirt (A Délmagyarország munkatársától) Szerdán ismét Virrasztó Koppány Mihály, a turáni táltos szerepelt a bíróság előtt, ezalkalommal a szegedi ítélőtábla előtt. A táltos bűnügyei egymásután kerülnek sorra. Most több ügyében eljáró ügyész és bíró megrágalmazásáért kellett felelnie. A táltos 1940. májusában ujabb beadványt szerkesztett, amelyet benyújtóit a szegedi főügyészséghez és ebben azt írta dr. Schrőder Gábor gyulai ügyészről, hogy „a katolikus vallású Ungváry tanácselnököt annyira befolyásolta, hogy a tanácselnök egyik ügyében őt fogházi ra ítélte, azért, mert különböző táltosi parancsokat festett a házak falaira." A panaszirat még azt is tartalmazta, hogy „elfogultak voltak vele szeuibeu" mert ő nem (ta tolikus, hanem turáni egyistenhívők táltosa, De megrágalmazta a beadványban dr. Tompa Gyula gyulai ügyészségi elnököt, dr. Szarvas János szegedi ügyészségi alelnököt, Ungváry János törvényszéki tanácselnököt és Koczó Emil gyulai fogházgondnokot is. Elfogultságról és törvénynomismerésről szónokolt és olyanokat írt, hogy „az olyan ügyészt, aki nem ismeri a törvényt, el kell távolítani állásából" A szegedi törvényszéken a Bókay-tanács tárgyalta több ízben az ügyet ós mielőlt ítéletet hirdetett volna, elrendelte Virrasztó Koppány elmeállapotának megvizsgálását. Az orvosszakértők szerint a táltos, bár bizonyos mértékben korlátozottan beszámítható, büntetőjogilag felelősségre vonható. A töri vényszék ezekután bűnösnek mondotta kl Virrasztó Koppányt nyolcrendbeli rágalmazás vétségében és ezért öthónapi fogházra Ítélte. Koppány fellebbezést jelentett be az ítélet ellen és így került .szerdán a szegedi ítélőtábla Cürry-tanácsa elé. A táltos teljes „vértexetben" jelent meg a táblai tárgyaláson. Most hódmezővásárhelyi állástalan műszerésznek és könyvügynöknek mondotta magát, majd az elnök kérdéseire ismét szónoklattal próbálkozott védekezni A tábla végül is helybenhagyta a törvényszék ítéletét és ugyancsak öthónapi fogházra ítélte Virrasztó Koppány az ítélet ellen semmisségi panaszt jelenteti be, így a táltos rágalmazásl ügye most végső fokon a Kúria elé keRÜL Levente hirek A Levente Hirvivő jelenti: Február hó 21 és március hó 28-a között, a húsvéti időben, az iskolánkivüli leventeifjuság vallásfelekezetek szerint lelkigyakorlatokon, csendes órákon vesz részt. A leventeintézmény a 'Honvédelmi törvény* idevágó rendelkezése szerint minden év tavaszán a krisztusi evangélium alapján álió keresztény Magyarország mellett való ünnepélyes hitvallásként lelkigyakorlatra vezeti az ifjúságot. Magyarország hercegprímása és s protestáns egyházkerületek püspöke' rendeletet adnak kl, az első országos levente lelkigyakorlatokról, csendesórákról. Leventcistentiszteletcket rendeznek az egész országban, melyre a leven, ték zárt rendben vonulnak fel, A lelkigyakorlatokat, illetve csendesórákat ugy szervezték meg, bogy a levente foglalkozási napot húsvéti időben valamelyik szombat nap délutánjára teszik át, amikor a leventék lelki oktatásban részesülnek és a római és görög és örményszertartása római katolikusok az oktatás után közvetlenül a húsvéti gyónásukat is elvégzik. Másnap, vasárnap közös szentáldozáshoz, illetve urvacsoráho© járulnak. A leventpntézmény az illetékes, egyházi hatóságokat felkérte, hogy lelkész álljon azoknak a leventéknek is rendelkezésére, akik csak az esti órákban szabadulhatnak munkahelyükről. Az iskolaköteles leventék a vallási kötelezettségüket iskolájukban teljesitik. * Megalakult a Budapesti Leventék Színjátszó Társasága! Iskoláskivűl: leventék és lelkes levente leányok már hosszú hetek óta próbálják a; első bemuttakozó előadás ünnepi műsorát, amelyet február hó 16-án este 8 órakor mutatnak be a Magyar Művelődés Házában. Szinházuk a magyal leventék, honvédek színvonalas, erkölcsös, elsősorban hazafias nevelőszórakoztatását szolgálja. Olcsó lielyárakat állapítottak meg, bogy a legszegényebb levente is megerőlteti? nélkül élvezhesse előadásaikat, ameIveknek főszereplői színjátszói: tehetséges leventék 1 Már két ízben szo4ei»eltek sebesült, hős honvédőink előtt, ügyes tarka műsorral. A szinházavatáson a Budapest -Székesfőváros katonai parancsnokság levente vonószenekara Erkel FerencBánk bán és Fischer Ernst: Az Alpoktól délre cimü müveit adja elő, vezényel Csáky Nándor. Herczeg Ferenc: A holicsi cupidó cimü egyfelvonásos színjátékát és n. Borsos Mik lós: Alomvarázs című zenés és tá> cos sBprtiátékát mutálják bra