Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-10 / 32. szám

Kedd Ara 10 uuer 1942. fcftrnfir 10. xviu. evi. 52. sz. Havonta 2.50. negyedévre 7.20 P DELMAGYAROBSZAG KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Bárdossy miniszterelnök beterjesztette a Házban a kormányzóhelyettesről szóló törvényjavaslatot Áz uj törvény a nyugodt országlás rendjét és folytonosságát hívatott biztosítani Budapest, február 9. A képviselőház hétfő déli ülését negyed 12 órakor Tasnádi-Nagy András elnök nyitotta meg. A képviselők fekete magyar ruhában jelentek meg az ülésen. Az elnök felolvasta azoknak a délvidéki, felvidéki és kárpátaljai képviselőknek a nevét, akik a két ház határozataként meghívást nyertek az országgyűlés képviselőházába. Közölte, Kogy megbízólevelüket a szükséges intézkedések Céljából átteszi az igazolóbizottsághoz. A képviselők neveinek felolvasáután a délvidéki képviselők nevében Nagy Iván képviselő vezetékével ünnepélyesen bevonultak a képviselőházba. A bevonuló képviselőket a Ház rendkívül nagy melegséggel köszöntötte. A délvidéki képviselők elfoglalták helyüket közvetlenül az erdélyi képviselők csopőrtja melletti padsorokban. A Ház ^kkor felállt és a délvidéki képviselőkkel együtt elénekelte a Himnuszt. Ezután Tasnádi-Nagy András eTnök méltatta a mai nap jelentőségét. Az elnök hangsúlyozta, Kogy gondoskodás történt arról, hogy a felszabadült Délvidék népe mindkét Házban képviseletet kaphasson. Ez a két Ház hozzájárulásával meg is történt, ennek értelmében a képviselőházba meghívott délvidéki képviselők' most bevonultak az országgyűlés képviselőházába. Testvéri szeretettel, szivünk egész melegével köszöntjük őket, — mondotta Tasnádi-Nagy András. Majd kegyeletes szavakkal emlékezett meg a felszabadulás hőseiről, mártírjairól és a rekonstrukció áldozatairól. A délvidéki képviselők felé fordulva kérte őket hogy sűrítsék tudásukkal a törvényhozást munkájában. Tartsa mindenki a régi jelszót szeme előtt:' a Haza minden előtt. Az elnök szavai ntán a ''délvidéki •képviselők nevében Nagy Iván képviselő emelkedett szólásra. Köszönetet mondott az elnök szavaiért es a meleg fogadtatásért. Tudja, hogy ez nem a képviselőknek szól csupán, hanem azoknak, akik a trianoni időkben hűségesek maradtak. A trianoni sorstól — mondotta a magyarság nem remélt rövid idő alatt emelkedett fel, ezért elsősorban azt illeti köszönet, aki a cselekvések előterébe állva, Szegeden kibontotta a feltámadás zászlaját. Ez a férfi állt két évtizeddel ezelőtt az ország élére. Ö adta ki a történelmi parancsot a honvédségnek. Kogy szabadítsa fel a Délvidéket. Méltán ne- | vezi őt majd a történelem is országgyarapító kormányzónak. Ezutáu rámutatott a Délvidék vezérszónoka arra, hogy Németország és Olaszország, e két baráti állam milyen sokat tett értünk. A tengelybarátsag nemcsak kívánatos volt, hanem bele van írva a magyarok és így a DéUiVidék szivébe is. Végül bitet tett az igazi magyar politika mellett. Nagy Iván beszéde után az elnök az ülést felfüggesztette. A Ház szünet utáu az orvosi törvényjavaslat tárgyalására tért át, amelyet vitéz Téglássy Géza ismertetett. A hozzászólások után Ker^sztes-Fischer Ferenö belügyminiszter rövid válaszában hangsúlyozta, hogy az egészségügy terén megoldandó kérdések nem tartoznak ehhez a javaslathoz. Kérte a javaslat elfogadását. A képviselőház a ja. vaslatot általánosságban egyhangúlag elfogadta, majd SzinnyeiMerse Jenő az ülést tíz percre felfüggesztette/ Törvényjavaslat a kormányzóhelyettesről Szünet Után Bárdossy László miniszterelnök fontos alkotmányjogi javaslatot terjesztett be. A javaslat címe":' „Törvényjavaslat a kormány zóhclycttesröl." A javaslat hat fejezetből és 14 szakaszból áll. Az első fejezet a kormányzók elyfctes választásáról szól. Az országgyűlés a kormányzó kívánságára a nagykorú magyar állampolgárok közül kormányzóhelyettest választ. A kormányzót ajánlási jog illeti meg, de legfeljebb három jelöltet ajánlhat. Ha a kormányzó élt ajánlási jogával, kormányzóhelyettesnek ösak olyan személyt lehet választani, akit a kormányzó ajánlott és a miniszterelnök ellenjegyzésével ellátott ajánlását a válaszió együttes ülés megkezdéséig közölni kel] az országgyűléssel. A kormányzóhelyettest — amint a 2. szakasz előírja — az országgyűlés két háza együttes ülésben választja. A 3. szakasz a szavazás módjáról intézkedik. A szavazás titkos. A i. szakasz arra az cselre szól. Ka a kormányzó nem élt ajánlási jogával. Ilyen esetben a két Ház jelöl, de esak azt lehet jelöltnek tekinteni, akit az országgyűlésnek az együttes ülésen jelenlévő legalább 150 tagja sajátkezű aláírással ellátott íven jelöl. Ez a szakasz a továbbiakban részletcsen intézkedik az ilymódon történő szavazás módozatairól. Hasonlókról intézkedik az 5. szakasz is. 'A 6. szakasz kimondja,, líogy a kormányzóhelyettes megválasztásához a kormányzó megerősítése szükséges. A kormányzóhelyettes az országgyűlés színe előtt — és ha a kormányzó az eskütételre megjelenni kíváu — az ő jelenlétében esküt tesz. A törvényjavaslat második fejezete a kormányzóhelyettes jogköréről szól. A kormányzóhelyettest az alatt az idő alatt, amíg a kormányzó tisztének személyes ellátásában távollét, betegség, vagy más ok akadályozza, úgyszintén a kormányzói tiszt megüresedése esetében — amíg az új kormányzó le nem teszi az esküt — a kormányzói hatalomban I foglalt Jogoknak a kormányzó nevében való alkotmányos gyakoilása megilleti. Kivétel ez alól az utódajánlási jog. Egy további fejezet a kormányzó helyettesről mint a kormányzó megbízottjáról szól. Eszerint a kor mányzó a miniszterelnök ellenjegy zésével a kormányzóhelyettest meg bízhatja, hogy a kormányzói hat'.körbe tartozó egyes tennivalókat kormányzó nevében elvégezzen. A megbízás bármikor visszavonható A negyedik fejezet a kormányzóhelyettes címéről, büntetőjogi ve, delméről és sérthetetlenségéről intézkedik. A kormányzóhelyettest a „főméltóságú kormányzóbelyettos úr" eim használata illeti meg. A törvényjavaslat 5. fejezete úgy intézkedik, hogy az új kormányzó megválasztásával — amint az új kormányzó az esküt letette — a kormányzóhelyettes tiszte megszűnik. Az utolsó fejezet vegyes és zárí rendelkezéseket tartalmaz. Ha « kormányzói tiszt megüresedik, a kormányzóhelyettes alatt az or«zágtanács hatásköre csupán a kormányzó megválasztása iránt szükséges intézkedések haladéktalan megtételére terjed ki. A törvény kihirdetésének napjár lép életbe. A kormányzóhelyettesi törvény indokolása A kormányzóhelyettesi törvény altalános indokolása a kővetkezőképpen fejti ki, hogy miért volt szükség a törvényjavaslat beterjesztésére: Aziránt alig lehet kétség, hogy a kérdés rendezése szükséges. Éppen ugy, mint történetünk letűnt századaiban, ma is előállhatnak olyan helyzetek, hogy a királyi hatalom gyakorlóját, ezidöszerint a kormányzót, külföldön tartózkodás, hadjárat, betegség, elfáradás kényszeritette pihenés, vagy más okok tisztének ellátásában rövidebb-hosszabb ideig gátolják. Az előrelátó gondosság megköveteli annak elhárítását, hogy ilyen esetekben az ország kormányzatának a folytonossága a kormányzói hatalom gyakorlásának hiánya miatt megszakadjon. Az általános indokolás rámutat arra, hogy a kormányzó helyettesitéséről a kormányzói tisztségről alkotott 1920. évi 1. törvénycikk és az ezt kiegészítő, módosító későbbi törvények nem rendelkeznek. Korábbi törvényeink sem tartalmaznak errevonatkozó rendelkezéseket. Minthogy a kormányzó az 1920. évi 1. te. értelmében általában a királyt megillető hatalmat gyakorolja, közelfekvő, hogy helyettesítésére is a király helyettesítésére fennálló szabályok legyenek irányadók. A király helyettesítésére alkotmányunkban csak abban az egy vonatkozásban van tételes szabály, hogy a királyt az országból távolléte alatt a nádor helyettesíti. Ezt az évszázadokon ál fennállott szabályt az 1867. évi 7. te. azonban hatályon kivül helyezi. Mindezekből az következik, hogy a kormányzó helyettesítésének kérdése a törvényhozás utján rendezésre váró kérdés. ' A törvényjavaslat általános indokolása ezután felsorolja, hogy a kérdés rendezésére a következő megoldások kínálkozhatnának: a) Az 1937. évi 19. tc.-ben szervezett orszógtanács ruháztatnék |cl a kormányzó helyettesítésével; b) a nádori méltóság felújíttatnék; c) külön kormányzóhelyettesi tisztség szerveztetnék. Az a) pontban a megoldás ellen szól az, hogy legfelsőbb fokon Vak kormányzásra, vagyis az államlo' teendők ellátására testület, szervezet nem alkalmas. Ez mind a tudomány, ban, mind a gyakorlatban kialakult ál láspontnak tekinthető. Ilét taghói álló testületben — bármily magasfoku a tagok erkölcsi és szellemi értéke — az elhatározások nehézkesebben érlelődhetnek ki, mint egy emberben. Erő teljes cselekvési készség pedig héttagú testületben nincs. A nádori méltóságnak életreketfísc ma is mindazokhoz a nehézségekhez fűződnék, amelyek miatt a nádorválasztást 1807-ién elhalasztották vagyis előbb meg kellene teremteni azokat a lehetőségeket, amelyek t nádori méltóság hatáskörét a felelős irreális kormányzat elveivel összeegyeztetnék. Ezt az összeegyeztető • t messzebbre elágazó alkotmányjógi módositások nélkül nem lehetne keresztülvinni, márpedig erre a mai forrongó idők alig alkalmasak. Mindezek megfontolása után a le^ehelyesebbnek az látszik, hogy a kor. mányzó helyettesitéséről a fennálló közjogi intézményeinktől különállóan sui generis niódon, kormányzóhelyetj fosi tisztségről gondoskodjunk a fenu' álló helyzetnek megfelelően, de még--