Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-27 / 47. szám

O WITM A ROR57A6 Pémtek. IMI. tehrnár «7. A STEFANIA Enyhe, télvégi délben álldogálok a Tisza-parton. Nézegetem a folyo halára páncélosodon jeget, a túlsó pari havas egyhangúságát. Ebben a téli mozdulatlanságban már néha érezhető egy kis nyugtalanság: a nap beszórja sugaraival a dermedi fakat és mezüket, erzem a foiyó kamaszos feszengését, a jégpáncél alatt veszélyt •rejtek, a havas mezőkön füvet és hóMiágot. Bent, önmagamban is érzem ezt a titokzatos készülődést. Sokan • iddogálunk itt a kőkorlátnál, nézegetjük a folyót, a legmagyarabbat és \aloszinüleg ugyanegy érzéssel bontogattuk álmainkai a tavaszról. Sokan \ agyunk: gyermekek, kamaszok és fej nőttek, vidámak éá szomorkodók, bizakodók és heietörődöttek. Szegediek vagyunk, alföldiek: első kirániiuIisunk a Folyóhoz vezet nincs hegvünk, ahonnan távolabbi havasok korvonalaiban gyönyörködheinénk, csak a Ftolvó a mienk, a Folyó. Jde/arándokolunk, ba kisüt az első tél^ égi nap s idevágyunk, idebújdosunk kora tavasztól késő Őszig. Alföldi élelünk, pusztai sorsunk egyik legnagyobb vigasztalója a Tisza, a Folyó. Ballagjunk a Tisza pattján, fiatalok és ciregek, induló és befejeződni készülő sorsok, nézegetjük a szemünkbe ötlő tárgyakat és elgondolkozunk... i Igen: Itt volt a Fürdő. Itt állt bosszú éviek során át, sohasem titkolta céljátf, eszközeit Hivatalos szemek elől etpalánkoita a kórház, a liecusn és a "templom. Ott húzódott meg közegükben, európai cégérrel és mélyen balkáni' titkokkal. A város nem akart tudomást venni róla. Ha szóvá tették, a szó elröppent, a kiáltás visszhangtalan; maradt Most talán beszélhetnénk róla. Nem a múltját kellene hánvtorgsttnunk, csak abba kéne megegyeznünk, hogy ilvesminek a jövőben nem szabad megtörténni. A szerteszórt köveken látszik, hogy itt üj akarati, uj szendék épit majd a jövőben. Vájjon mit épít? 5 Jé hidon tol ni ég havas fehérségben .szótlanul butzódik a Stefánia, a Liget, A városnak egyik legszebb helyén, 'közvetlenül \M Tisza partján. Az emberiek százai várják a fák lassú ébredését* álmodozva csavarogják a tekergői Utakat: igen ez a legszebb szegedi park, bent árnyék, kedves, nvugodt zugok, vidám gyermekek, nynealom és szépség, kivül a Tisza és a város. Igen a Steüáni*.,, Igy gondolja pz ember, aki szereti a szépet, a nyugalmat, a legkedvesebb" dolgok szerencsés találkozását Igy gondolja, rímig elnézegeti a.havas fákVt és az olvadó nfak sarát. Azután eszébe jut n mult év rossz íze, a csalódás, az undor. Eszébe Jut, bogy minden tavasszal, amikor megindul az élet a Tisza-parton és a ligetben, előbújnak téli rejtekeikből az élet felelőtlenjej. Észre sem veszi, egyik napról a másikra megtelik velük a Tiszapart és a Stefánia. Nappal még tűrhető a helyzet, ó gvermekeket, a játszható kicsiket látszólag npm fenyegeti semmi veszély. A nappal átlátszó, nem alkalmas a szennyek rejtegetésére, de. szíV1''lettől, ahogyan a nappali színek megsűrűsödnek, utcagyerekek sáskaMai lenik el a Tiszapartot s a ligetet. kezükben legjobb esetben néhánv csokor iholya, szájukban külvárosi szófüzérek. Odasompolrognak, először színészkedő jóindulattal odakínálják a virágot s ha azonnal nem vesz. jön a terror. Konokul megindul valamelyik melletted és egvre hangosakban tukmálta rád a virágot, mögötte megindulnak a cinkosok s ha véfje..eaen kifejezed, hogv nem kel? a virág hálás lebrt a égnek, ha egykét messzire bűz'ö jelzővel megúszta > dolgot. Nem tehet semmit. L'ebet, hepv kénvln-etlen lenne bclvhen elég. .tételt venni, rendőr viszont - egyetlen egy sem látható. Kesero undorral* a szivében néhány napig másfelé sétál. De ujra megunja a zajos utcákat, a házak, hidegségét. Reménykedve ujra P'cgindul egy, este a Stefánia feié. Pár lépés után rájön, hogy a helyzet semmit sem változott. Ugyanazok az események ismétlődnek napra.nap, évről-évre. De nem tud lemondani az esti sétáról. Ujra másfelé kanyarodik, de egy szép alkonyaton megint azon kapja magát, hogv ott áll a hid melleit s rákönyökölve a korlátra nézi a vizet. Pár lépésre a liget. A parton harsogó röhejek, kétértelmű szavak röpködnek. Talán bemegy a ligetbe, — gondolja. Megindul és padot keres. A legtöbb már foglalt, de mire rájön. hogy foglalt, ijedten kapja el a feiét. elpirul. Bocsánatot kér és gyorsan elinal. Végre talál egv üres padot valahol a liget világosabb szélén. letelepeszik és elgondolkozik. De megzavarják gondolataiban. Suhancok (A Dólmagyafország munkatársától) Franciaország1 olvas. Mintha soHasem lett volna olyan keletje a könyveknek", új kiadásoknak, emlékezéseknek és természetesen a bonlevnrd-kíadv'ányoknak, mint mostanában, — mondják a megnemszállott francia területről érkező jelentések. Nagyobb a könyvfögyasztás és nagyobb' a termelés is, mintsem gondolni lehetne a nagy összeomlás után. Ezt a jelenséget, azzal magyarázzák, Kogy megszűnt a régi franría. párisi élet, a régi színházi és főképpen esti program, nz emberek" otthon ülnek, pokróeba burkolózva és olvasnak. A „Gringoire" most Szegedre érkezett legújabb" sziáma is arról számol be, hogy egyre-másra jelennek meg az új könyvek Marseilleben, Vlohyben, Clermnnt Ferrnndban, Lyonban. TiegutóbK egész sereg új kiadásról számolnak Ke a reeenr.orok éppen olyan módon, mint a gloire idején'. Colette. a még mindig népszerű szerelem-iróniő „.Tnlie de Cnrneilhnn" rímmel írt új regényt, természetesen a népszerűség régi jegyében. Jellemző, hogy új kiadásban jelent meg — ki tnd ja hányadszor — Sue „Paris rejtelmei" című hírKedt könwe, új romanista jelentkezik: Fmmanule PUrvzná. aki „SoeflY Anno" címen jelent meg regénnyel. Pierre Varillon ..A SirnPCo" dicsőséges történetéről" írt, Snzy Soliáor egv új Amphitrinnf el dolgozással jelentkezik, Lenn TJomö novellákkal, Michel M. Versrpuy ..Születés" címen írt regényt, •:le ezzel még nem fejeződött, be a közelmúltban kiadott, francia könyvek" seregszemléje. TTnl* Istennek az írók. az igazi francia írók sem hallgatnak. George* Buhamel, Savnrin halhatatlan alakjának költője újabb regényt írt a kispolgári életről „Snzanne és a fiatalemberek" címen. Colvet életrajzot írt Hossnet-ről, ár la Force herceg „de vAe«d érnie franCnise", ..Chateavfbrinnd munkában" címmel adott, kí új mPnkát. a regényírók között szerepel Georges Simonon és "Helene Fromrnt. Tehát r.ines hiány egyik műfajban sem. Franciaország a megpróbáltatás éráiban olvas. Á ..Gringoire" új számaiból sem hiányoznak azok a költemények, amelyek rávilágítanak aa összeomtOrnefc r* s hotre* közül, azt hiszik, valakivel van, arcába világítanak, röhögnek, előlegeznek néhány megjegyzést s amikor látják, hogy egyedül üldögél, néhány nem éppen ünnepi jelzővel magára hagyják. Föláll, megindul és megfogadja ujra meg ujra, hogy többet nem jön ide. A suhancok mellett egy szép napon megjelennek az utcai tündérek is. A sétálók között olykor ijedten felfedez kisebb-nagyobb diákokat, diáklányokat. ök is itt vannak. De felteszi a kérdést: hová menjenek?... A nap legnagyobb részét falak kőzött töltötték s most levegőt akarnak, frisset, pihentetöt. Tme a levegő: oxigén és erkölcsi méreg... Igen. A múltban igy volt. Nézed a havas ligetet, a Stefániát: vájjon az idén is igy lesz? Szeretne egy rendőrrel elbeszélgetni, hogy ce legyen igy, vigyázzon jobban. Kdn-Molnár Sándor lott köztársaság belső életére én arra az irányzatra, amelyet most a jobboldali körök ápolnak. 'Az első oldalon például Consteail égészoldnlas cikket írt „Doriot mondotta nekem . . ." Símmel. A hatalmas riport beszámol arról a beszélgetésről, amelyet a riporter a keleti avpvonalról hazatért Poriot-val, a francia jobboldal vezérével folytatott, ak? jelenleg a bolsevistaellenca légié hadnagyi uniformisát viseli. A ripőrt alatt ra.iz karrikirozza a riomi pert, rajta felismerhető Daladier, Leon Blum és társai, amint éppen az utolsó cigarettát kínálják a híróság elá állított yolt miniszterelnöknek. Érdekesek azok a hirdetésédézetek, amelyek párisi lapokban jelentek meg és amelyeket a „Gringoire" kedvelt és nosztalgikus rovatában a „Paris, mon grand ville" Rím alatt közöl. Például az egyik apróhirdetés így kínálkozik: „A Repnhlíque-negyedben vállalkozás átadó szép lakóhelyiséggel. Naponta 2000 ügy, 20.000-ért átvehető". Fgy másik apróhirdetést „Az Opera-Ttle gyedben S7-ép fűszerüzlet átvehető. Naponta nagy forgalom, átvehető SO.OOOért." „Kereskedelmi iroda a Nagycsarnok szomszédságában négyszobás lakással átadó 5(1.000-0rt." „Bár a Bnrbes-negyedhen átadó, naponta 500-as fogyasztás. Átadó 30.000-ért" — és így tovább a kínálkozó hirdetések egész sorozata. A párisi rovat még hozzá is teszi: És mindez nem is drága . . . A lap minden cikkében azt az irányzatot, kívánja erősíteni, ameiy a német-francia közeledést igyekszik' elősegíteni. A kis entrefilék között találunk egy színes írást Mozart első szerelméről, a hasábok között egy-egy jelmondat hirdet,' a „Gringoire" irányzatát, az egyik ezt mondja: „Meg mindig vannak Franciaországban angolok 'szabadlábon ..." Az a romantikus regényes történet sem érdeklőién, amelyet a lap a kedvelt históriai feldolgozások oldalán közöl illusztrálva? „Szuez, a népek kapuja". Ez a regényes Lessfeps-történet annál érdekesebb és aktuálisabb ma, mert cppen a közeimaltban zárták ki a Szuez-társaság Parisban székelő igazgatóságából az egyiptomi . és angol tagokat. Ugyanakkor u •*»> torna ügyvezetését persze Smeabe* irányítják, ahol pedig a párisi fftmeiákát zárfák ki. Most működik tehát egy igazgatóság Parisban m kizárt tagok' nélkül és ugyanakkor egyelőre még üzemben Tan maga a csatorna, a kizárt párisiak nélküL * * A következő regényes fürténél sem mentes az aktualitástól, úgyt a gloiret elveszített és azt emlékekben kereső Franciaország számára, mint nekünk is, hiszen a Nemzeti Szinház éppen a közelmúlt napokban újította fel Rostand „Sasfiók"ját, Margravou a tavalyi la Non. velle France-díj nyertese „Fiambenü halála" címen írt novellisztikus történetet amely azonban talán nem erősíti meg jobban a franciák emlékezését ós rajongását a Grand Armeé gránátosa iránt, rtiint maga Rostand. maga a „I'Aiglon". Mindjárt az új Flambeau-történet alatt egészen aktuális és európai aktualitású riportot találunk Gibraltárról, >de a eeutai partokról nézve . .. Hericonrt a másik partról szemléli a brit flottaerősséfetS és ahogy a mosszelátón szemlélt eseményeket, apró jeleket leírja, érzik a sorokban, hogy ez az erői még nem veszítette el szerepét a mostani háború színpadán, taláa már legközelebb, sorra kerül .... Végül is egy egész oldalon közit a lap Pierre Benőit új regényének soron következő folytatását és a hasáb alján feltűnik egy hirdetés a téli időkből, szinte csak emlékezve a gondtalan iJök fehér; sportjára! CHAMONTX Mont-Blana Teli sportok, tavaszi sítúrák, Szállodák fűtve? Albert 1 er, Alpe«v Bellevue, Lion d'or, Marmotte, Valalsane stb., stb. Franciaország síbajnokságal Vájjon vannak-e vendégek, vaiw nak-e a fehér-sport hívei az idém Chamonix-ban, ahol nemrégen még a békés világ sportolói találkoztak az Olimpiász öt karikája jegyéi ben .... Vásárhelyi hirek ' D. Katona Ferenc tb. tanácsnok. a közellátási hivatal helyettes veze® tője felhívja a kfil- és belterületi kpreskedők figyelmét arra, hogy a már® cius hónapra szóló pertoleumszelvényekre csak félliter periróleum szol® gáitatható ki. Hódmezővásárhely felett az egyik elmúlt este csodálatos égi tünemény jelent meg. Kilenc óra tájon a hold körül hatalmas, ködszerű karika alakult ki, amely egyre nagyobbra nőtt, majd egy óra múlva eltűnt. Hódmezővásárhelyen most azt találgatják, mit jelenthet a csodálatos égitüncmény. A Központi Statisztikai Ttivataf kiküldöttje előadást tartott Vásárhelyen azoknak a tanitöknak, akik a* á'lat-, gép- és legelőösszeirást végzik. Az összcirási munka március 4-én kezdődik ugy a bel-, mint a külterületen. Azokban az iskolákban, ahol a tanitó az összeírással el lesz foglalva n. az összeírás tartama alatt szünetel a tanítás. Takátsv Sándor, a Körős—Tisza-® Maros Ármentesítő Társulat szakaszfőmérnöke szemlentat tett a tanyái között, hogv az esetleges belvizvei s/élv nagyságáról tájékozódjék. A főmérnök tapasztalatai nromán az Ármentesítő Társulat tájékoztatót ad ki a gazdáknak a belvízveszély elleni védekezés tudnivalóiról. Hogyan él Franciaország A köztársaság olvas ás hirdet — Szuez, Flambeau és Gibraltár — Téli sport Chamonixban