Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-27 / 47. szám

P8 L MAGY A* O RS Z AG Péntek. !»42 »<• h r n 4 r 27. figyminiszteri határozatot. A rendel­kezés végrehajtass lehetővé teszi, hogy a • legtávolabbi tanyarészen is zatarlalánUl mfikődjék a zöídkereéz­lés egészségvédelmi szolgálat 10 vogon zsir, «gy vagon szalonna Több kisebb családi pótlék irán­ti kérelem, Valamint kegydíj iránti kérelem letárgyalása ntán a kis­gyűlés előtt dr. Reinenessy Tibor tanácsnok ismertette, bogy a város lakosságúnál; zsirehátásn ügyében jelentós lépést ktrán tenni a ható­ság. A meglévő zsírkészlet mellett további zsírkészlet vásárlását vette tervbe, mégpedig m vagon zsírt éi ' gy bagón szalonnát vásárol egyelő­re A város. hogy ezzel biztosítsa o lakosság zs'tr< Itatásának zavarta­lanságát. Kz a mennyiség körülbe­lül két és féliiónapra elegendő és beszerzéséhez 350.OÓO pengős hitel­keret szükséges. A kisgyűlés a hi­telkeret megadása iránt tett elő­terjesztést a közgyűlésnek. Teleki Pál gróf el nem muló emléke . . . Dr. Pálfy György kulturtanáös­nok ozután a kővetkezőket jelen­tette. he a kisgyülésnekí — A.város Magyarország volt miniszteréi nőkének, fgróf Teleki Fáinak sOlra el nem mníó s min­denkor csodálattal és szeretettel őr­zött emlékének kíván áldozni azza), hogy Teleki Pál alapítványt szer­vez. Az alapítás lebonyolításával kapcsolatosan megbeszélést folyta­tott á város nz egyetem rektorá­val és a tanárképző főiskola veze­ínségével. A megbeszélések eredmé­nyeképpen az alapítólevélben lefek­tetett elvek alnpján a város 20.000 pengős Teleki, intalnmdljalnpit­Ványf alapit, amelynek kamatait Sz egyetem és a főiskola azon nö­vendékei között osztják szét. akik a földrajztudományban kitűnő elő­menetelt tanúsítanak Héjaién tette szntnn dr.. Pálfy György kirltnr tanácsnok, hogy a váró* a női felsőkereskedelmi 'is­kolánál n.i magyar-német szakos tanári átlóst tölt be. Az új tanítási "tv — mondotta dr. Pálfy György — igen erős mértékbea megnövel­te a német órák számát s ezért szűkség volt nj tanerő beállításá­ra. mert a jelenlegi 10 tagú tanári kar a megnövekedett munkát el­végezni képtelen. A kisgyűlés a knltnrtanáesnok bejelentéseit tudomásul vette e sl­fogadásuk iránt tett előterjesztést a KÖZGYŰLÉSNEK. A vizb'rsácok elengedése Áttért, ezután a. kisgyűlés a köz­' gyűlés elé kerülő indítványok letflC­g; alá.-ára. Wagner Ferenc azt az indítványt nyújtotta be a városhoz, hogy á téli vízpazarlással kapcso­latos büntető intézkedéseket he­lyezze hatályon kívül a város. Meg kHI azt vizsgálni, hogy a téli víz­szükséglet — amelynek többleté az állítólagos vízpazarlás kÖvetke/Aé­b.en áll elő —. Valóban nagyobb-e, mint a nyári vízfogyasztás. Ha ugyanis nőin nagyobb, akkor „pa­pírkosárba kel) dobni á vízpazar­lással kapcsolatosan kiadott polgár­mes.tefl rendel kérést." Buóez KA® rol y műszáki tanácsos bé.iélentetté ezzel kapcsolatban, hogy megvizs­gálták nz ügyet és kitűnt a vizs­gálat során, bclgy a téli vízszükség­let, tnagnsan felülmúlja a nyári víz­fogyasztást és így a rendelkezésre szükség van már esak azért is. mert ha a város lakossága úgy hihetné, hogy büntetés nélkül pazarolhatja a vizet, akkor könnyen az a helyzet következhetne be, hogy szűkség tiem állna rendelkezésre elegendő vízmennyiség. A kisgyűlés napi­esetén — például tűz alkalmával — retidte tért nz Indítvány felett s ki­mondotta, hogy a vízpazarlás mrg­nkndályoaására hozott polgármes­teri rendelkezésre szükség van és fenn kell tartani továbbra is an­nak büntető szar trióit. A BarOss Szövetség aziránt nyújtott be indítványt, bogy a Kiss utcát és a Csentegi-liteát A „kor szellemének megfelelően ne­vezzék el". Az indítványt kiadták a polgármesternek előkészítés vé­gett Az illemhelyek bérbeadása Az indítvány ók letárgyalása ntán a kisgyütésnek közgyűlési anyaga véget ért s rátért a saját hatásköré­ben eldöntésre kerülő iigyek letárgva­lására. Első tárgysorozati pontként a városi illemhelyek bérbeadásának kér­dése szerepelt. Dr. ördögh Lajos tb. tanácsnok ismertette a kisgyűlés elölt, hogv a város szerződést kötött a vá rosi illemhelyek bérlőjével: László Ferenc budapesti vállalkozóval, amely­nek értelmében tovább? 10 évre meg­hosszabbította a bérleti 'viszonyt a régi fizetési fettételek mellett. — A város bevétele emelkedett — mondotta ördögh Lajos tanácsnok —, mert az elmúlt "év végefelé .a forgalom erős mértékben megnövekedett. A vá­rost tllémhéiyek hozadékaként a var lalkozó 12.000 pengő ért forgalmat mutatott ki a városnak benyújtott el­számolásában. Dr. Dettre János; Hogyan lehet ezt ellenőrizni? Honnan tudja azt a város, hogy valóban ennyi a jövedel­me a városi illemhelyeknek és ncin több. Kötöttünk most egy szerződést 10 évre, amelyben sulyos hiba, bogy nem tudjuk ellenőrizni, hogy mennyi a bevétel. Dr. Pálfy József polgármester felszólalása után a kisgyűlés ngy ha­.tározott. hogy a vállalkozóval uj tár­gyalásokat keli kezdeni a jövedelem ellenőrzése, illetőleg annak elszámolá­sa ügyében. ördögh Lajos tanácsnok ismer­tette ezután, hogy a kecskéstelepi ku­bikgödrök halászati jogának bérbe­vétele ügyében pótajánlat érkezett a városhoz. A város e kubikgödrök ha­lászati jogát bérbeadta Gyémánt Jánosnak és társainak ötévi időtar­tamra évi 60 pengőért. A pótajánlatot tevő Kálmán József évi 100 pengőt hajlandó fizelni * városnak a halá­szati jogért. Az ügyet kiadták a pol­gármesternek megvizsgálás és döntéá végeit. Ezután dr. Rőth Dezső tanácsnok terjesztette elő jelentését a földhnsjson­hérek és házbérek hátralékáról. A földhaszonbérek multévi előiránvzata 1,200.000 pengő. Befolyt csaknem 1 millió 150.000 pengő. X hinnv a múlt­ból megmaradt hátralékkal együtt 1790.975 pengő. A házbérclöifánvzat 361.000 pengő. Befolyt 358.000 pengő. A hiány a múltból megmaradt hátra­lékokkal együtt 28.862 pengő. A kisgyűlés ezután megszavazta Bárkányi Ferencnek és társainak azt a 325 pengőt, amelynek megtérí­tését kérte a várostól, mint a Ifnrthy­tclepen végzett festési munkálatok többletkiadását. Több kisebb nyugdíjügy és szabad­ságos ügy elintézése után a kisgyű­lés ülése véget ért. NCőulvi szigorított dologházra ilélléh a fciegittiazi ÉS dorozsmai templom rablóiát (A tléhnagyarorsziig munkatársától) Január elején példátlan templomfosz­togadás történt Szeged közveilen kör. nyékén. Először vakmerő módon ki­rabolták a fclegyhazi templomot," majd két nappal később a dorozsmai tem­plom került sorra. A templomrabló azonban nem vihette messzire zsák­mányát. nem sokkal a második felhá­borító betörés után a szegedi ország­úton izgalmas üldözés Után elfogták. Ekkor kiderült, hogy a két templom­rablást Kovács Gyula 39 éves cipő­felsőrészkészitő követte el, akit ed­dig már hatszor Ítéltek el különböző lopásokért és betörésekért. Kovács Gvula bűnügyét Csütörtökön tárgyalta a szCgedi törvényszék büntető tanácsa dr. Molnár István tanácselnök veze­tésével. A vádirat ismertetése során ki­derült, hogy Kovács az első betörési január tO-cn követte el Félegyházán, a zsákmánnyal tovább indult Szeged felé és t2-én útközben a dorozsmai templomot fosztotta ki. Alkulcsok és feszítővasak segítségével hatolt bd a templomokba és meggyalázva minden jóérzést, összetördelte és magával vitte » szentségtartókat, valamint több kelyhét, szőnyegeket, oltárterítőket, Ozv. Gombos Mihályné SZ. DÉKÁNY ROBAL 86 éves .korában elhunyt. Temetése f. hó 27-én 4 óra­kor lesz a Dugonics-temető­ben. Gvásztnise d. e. 10 óra­vOr lesz a felsővárosi tem­plomban. 389 valamint a perselyekben gyűjtött ado­mányokat. összesen mintegy 4Ö00 pen­gő értékben. Amikor az összetört kegytárgyakat zsákokba és rongyok­ba csomagolta, a hatalmas teherrel el­indult Szeged felé, az országúton eg? járőrnek feltűnt a gyanús ember. Fi­gyelni. majd követni kezdték. Amikor Köváes észrevette, hogv gyűrűbe ke­rült. a nagyobb csomagokat eldobálta az utón. csak a kisebb, értékesebb tárgyakat tartotta magánál és mene­külésre fogta a dolgot, órákon át tar­tó izgalmas üldözés következett ez­után. amelynek során a nagy hóban végül is nem tudott menekülni és a hatóságok emberei elfogták. A csütörtöki főtárgyaláson beis­merte cselekményeit. Azzal próbált védekezni, hogy mióta utoljára kisza­badult a börtönből, dolgozni igyeke­zett. karácsonyig az egyik budapesti gyárban dolgozott, majd amikor el® bocsájtották üzemanyaghiány miatt, ismét elhatározta, bogy betöréseket fog elkövetni. Azért választotta a tem­plonirablást, mert — mint mondotta —, ugv gondolta, hogv a templomok­ban kisebb az ellenőrzés, ott könnyeb­ben tehet szert értékes zsákmányra. Szegedre indult, útközben kiszállt és Félegyházén határozta el, hogy ki­fosztja a templomot. A bizonyítás lefolytatása után a törvényszék bűnösnek mondotta ki kétrendbeli minősíteti betörés miatt és tekintettel ismételt büntetett elő­életére, szigorított dologházba utal­ta. amelynek legkisebb mértekét négy évben határozta meg. Kovács Gyula egykedvűen megnyugodott az Ítéletben, igy az azormal iogerőssé VálL A kőolaj mint világhatalom Dr. Eperjessy György szabad­egyetemi előadása (A Déltnagynrország munkatár­sától) Az Egyetembarátok szabad­egyetemi előadássorozatában csü­törtökön délután dr. Eperjessy György főiskolai tnnár tartott elő­adást „A kőolaj, mint, világhata­lom" címmel. Tíámutatott, hogy a vason, szénen és rézen kívül egyetlen ásványi kiiitfsünk sem for­málta át annyira nz emberiség éte tét. mint éppen a kőolaj és mind ezt pár esztendő alatt tette. Arány Ing rövid idő alatt, valóságos políz tikai és legfontosabb gazdasági tél nyezővé nőtte ki magát. Az autó® mobilizmns gyors térbódítása, a re®, piilőgéprVek közlekedési eszköz/,<3 való felemelkedése és a baJviselcs® be való bclekapcsolódása, a badseJ regek motorizálása, a személyszál-] lító és legfőként a hadibajőknalá széntüzelésről olajtüzelésre való át© térése idézte elő, hogy ma a kőolaj a legfontosabb gvorsányagok kőzd tartozik. A kőolaj előfordulások"® nak a Földön való egyenlőtlen el® Oszlása okozza, hogy nem is olyant régen egyes nemzetek valósággal monopolizáltak a kőolaj forgalom® ba hozatalát és annak átengedést® vei a kőolajban szegény ncmzetoV® tői politikai és gazdasági engedmer nyéket csikartak ki. Igy került bi­zonyos mértékben függő viszonyba egész Európa n legnagyobb kőolaj­termelő országtól, az Északamrtí­kai Egyesült-Államoktól. Mivel ilyen nagy és pótolhatatlan érté­ket jelent a kőolaj, minden nemzel igyekezett n behozott kőolajat a legjobban kihasználni, abból minél több benzint termelni. Magyarországon bizonyos meny­nyisógti szesszel keverik a benzint (motalkó). amivel tekintélyes meny­nyiségfi kőolnjat takarítanak meg Megemlékezett, az előadó a magyar országi kőolajkutatásról. — Legfőként a világháború mu­tatta meg — folytatta az előadó — hogy milyen helyzetbe kerülnek azok a nemzetek, amelyeknek egy­általán nincs kőolaja, mert e/eke! háborús blokád, vagy szállítási ne® hézségek teljesen elzárhatják a mo­dern hadviselésben oly fontos üzemanyagtól. Megemlékezett ezutátr az előadó arról a német törekvésről, amely arra Irányul, bogy függetlenítsék magokat a külföldi kőolajbehoza­taltól és olcsó hazai nyersanyagból a benzinnel egyenlő értékű üzem­anyagot állítsanak elő. Kétségte­len, hogy ma még nem verseny­társa a mesterséges benzin a ter® mészetcsnek, de nincs messze ni i3ő. amikor a folyton növekvő szűk"® séglct következtében az olajfórrA® sok kiapadnak és akkor nem kell a motoroknak leállni, mert a termé® szetes benzin helyébe lép fokoía® tosan a mesterséges benzin. Befejezésül vetített képekbert mntatta bé az előadó az amerikai és hakni kőola.ikútakaL Az előadást, amelyet a zsúfoll széksorok közönsége nagy érdeklő­déssel hallgatott, dr. Pongrárz AU bert üléselnök vezette be és kö® szönte meg. Varoa Mihály kenderkikéacltS, kötéláru gyár é* mechanikai háiAgyár K7JECED. Arad} utea 4. tt*

Next

/
Oldalképek
Tartalom