Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-25 / 45. szám

„Kalongya" Az egységes magyarság kérdését tekintve, leginkább elfogadhatjuk Vlycs Gyula álláspontját, aki a politikában a regionallzmus híve, a lehető legkisebb egységek függet­lenségéé- möndván. hogy ennek kö­»zön hetik a nemzetek is, egyenek is üzabaclságukat. Szellem dolgában el­lenben a leliető legnagyobb egyse­inket helyesli, mert cz békítheti ösz­-ze a félreértések miatt veszekvő népieket és egyéneket. „Politikai egységnek Ozora, sőt Oyánt-puszta is sok — mondja Illyés —szelle­minek Európa is kevés." Ha elfogadjuk ennek a tételnek n helyességét, vitathatjuk, hogy van-e létjogosultságuk azoknak az irodalmi és kulturális szemléknek, smolyek mostanában egy-egy vidék ragy országrész szellemiségének érvényesítéséért, elismertetéséért indultak harcba, tehát regiőnalisla Sélkitfizések'et követnek a szellem területén. Ilyen szemponthói szük­séges megvizsgálni a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség nemrég újonnan megindított folyó­iratának a ..Kalnngv ú"-nak meg­jelenését. Á szerb megszállás évei alatt kétségtelenül nagy és fontos Hivatást töltött b'e Szent eleiig Kör­nél és Csuka Zoltán folyóirata az idegen uralom alá körtilt magyar­ság szellemének ápolásával és meg­őrzésével. A Kalangya közel egy évtizedes munkáiénak köszönhető nagyrészt, h'ogy a Délvidék irodal­mi, művészeti magyar kultúrája nem süllyedt le. nem szűnt meg, sót. fejlődött, virágzott, és állandó kapcsolatot tartva az anyaország •zellemi mozgalmaival, maga is hozzájárult annak fejlesztéséhez. Színesítéséhez. Képes-e azonban er­re most. is. amikor a felszabadült országrész élete belekapcsolódott az (invaország szeliami vérkering'é­•ébe. helyes-e most is külön délvi­déki szellemet pronagálnla é« van-e sgyálfalán délvidéki szellem? Ezek a kérdések a Kalangya Tiöst megjelent január—februári l_2. együttes számának oldalain is sokszor előkényszeriilnek. De meg­találjuk a megnyugtató feleletet, is. Herceg János, a folyóirat szerkesz­tője ..Fiatalok, szóljatok!" című Sikkében megmondja, miért volt szükség a Kalangya folytatására és mit. akar a lap további munkás­ságával. ..Tengernyi münka v'ár itt elintézésre. — h'rja. — Kulturális, népi és nemzetiségi egyaránt. Ka­fa tó és szervező munka. 'A népek versenyében a magunk értékeinek felmutatása, hibáink és gyöngesé­günk beismerése és megjavítása­Mondjam-e még azt is. bogy a ma­gyar öntudat erősítése? . . ." A délvidéki magyar fiatalságtól várja Herceg ennek a munkának elvégzését. _ . _ .. „Fiatalok! — így végződik a eikk — ápoljuk a délvidéki szellemet, mutassuk ki magyar történelmi mültját, mutassuk ki a magyar ha­tásokat a velünk együttélő népre. erősítsük mi magunk is jogainkat azzal, hogy tiszteletben tartjuk a népcsoportok jogait, de amit a tör­ténelem hagyott ránk és amit mi megőriztünk: hagyományainkat to­vábbadjuk az Utánunk következők­nek." Tiszta é« világos Célkitnzések 97/k s létjogosultságukhoz. sőt ttiiksÉgességiikböz kétség sem fér­het Ha lauozzuk a kettős szám vas­« tag ftizeféT, az írások tömegéből céltudatosan, igen sokszor a legne­mesebb művészi formában árad fe­lénk ennek a szellemiségnek meg­jelenése. Meglepő, milyen nagy számban vonulnak fel a folyóirat hasábjain a délvidéki költők és hangjuk milyen friss, milyen szép, milyen egyéni. Legizmosabb tehet­ség köztük Dudás Kálmán, aki ver­seiben az elnyomatás harcainak és a felszabadulás mámorának" állít emléket. Hódsághy Béla és Benéz Boldizsár. Erdélyi Tibor szintéu erőshangú ígéretei a délvidéki lí­rának. Versekkel szerepelnek a ket­tős számban a régi gárda tagjai is, Fekete Lajos és CsuJca Zoltán, akik még az elnyomatás keserves esz­tendejében kivívták maguknak a nevet, rangot, elismertetést. Igen tehetséges prózai írásokkal szere­pelnek a füzeiben Czíráky Imre, Lévay Endre, Hcreeg János, Kolo­zsy Tibor (regényrészlete figyelem­reméltó), Muhi János, Illés Sán­dor, dr. Veréb László, Kisbéry Já­nos, Csuka János, Czakó Tibor és Török László. Dr. Hegedűs László „Horgosi lakodalom" című munká­ja a magyar folklor-irodalom egyik igen értékes darabja. A Kalangya január-februári szúrna bebizonyítja a folyóirat fenn­tartásának szükségességét és a dél­vidéki szellem ápolásának létjogo­sultságát, (SZ.) DÉLMAGVARORSZAFI Szerda, 1943. febrnár 2K. § A magiiar tifrvfrtghozás üdvözlete a baráti tapán nemzetnek Berehcszteifóh a képviselőház ülésszakát, a kövefkezö ülés> szak kezdete: március 10 Budapest, február 24. A képvise­lőház keddi ülését 12 óra 10 perei­kor nyitotta meg Tas nádi Nagy András, elnök. Az ülésen Bárdossy László miniszterelnök is jelen volt. Az elnök kérte a Ház hozzájáru­lását ahhoz, hogy a baráti és rokon japán nemzetet, hadseregük dicső fegyvertényei alkalmából üdvözöl­jék. A képviselők állva hallgatták végig az elnök szavalt és a javasla­tot magukévá tették. Tasnádi-Nagy András ezután be­mutatta a behívott új erdélyi kép­viselők megbízólevelét, majd Ptif• noky Móric háznagy bevezette az ülésterembe az új képviselőket, akik nagy taps közben elfoglalták helyü­ket. Ezíftán Bárdossy László minisz­terelnök állt fel: —• Legfelsőbb kormányzói kéz­irat érkezett. — mondotta. — Ké­rem annak felolvasását. Tasnádi-Nagy András ezután felbontotta a kormányzói kéziratot, amelyet a jegyző felolvasott — Magyarország országgyűlésé­nek kormányzói üdvözletem! — hangzik a legfelsőbb kézirat. — Tisztelt Országgyűlés! A magyar királyi miniszterelnök előterjeszt© sere az általam 1939. június 10 ére összehívott és ugyané hó 14 ik nap­ján megnyitott országgyűlés har­madik ülésszakát ezennel berekesz­tem és egyszersmind a negyedik ülésszakot március 10. napjára ősz. szehivotfnak nyilvánítom. Kelt 1942. í február 23. Horthy s. k. Bárdo&sii s. 6. A ielsáház ülése A felsőház ülését fél 12 óra után nyitotta meg gróf Széchenyi Ber­talan elnök. Vitéz Biró István rámutatott ar­ra, hogy egész társadalmi életünk, sajtónk és hivatalos fórumaink is osztatlan testvéri elismeréssel for­dulnak Nippon hadidicsősége felé. Az egcsz magyar közvélemény büsz­ke. boldog testvéri csodálatáról akar örvendező üzenetet küldeni a japán népnek és a dicső japán had­seregnek. amely — bár évek óta Karéban áll Kínával —, alig két hónap alatt nemcsak az angol flot­tára mért bénító csapást, hanem kemény harcok árán elfoglalta az angol világbirodalom bevehetetlen­nek hirdetett távolkeleti vácáT: Singaporét is. Kérte a felsőházat, hogy a japán országgyűlésen ke­resztül küldje üdvözletét *a hősi ja­pán nemzetnek és vitéz hadseregé­nek. Az elnök bejelentette, hogy a felsóház nevében a budapesti ja­pán követ útján eljuttatja majd a felsőház üzenetét a japán ország­gyűlés elnökéhez. Az orvosi rendtartásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek mó­dosításáról és kiegészítéséről szóló javaslathoz vitéz Meskó Zoltán szólt hozzá. Kiemelte, hogy az or­vosi kar teljes bizalommal van a belügyi kormányzat iránt, de sze­rinte az orvosi rendtartás jelen for­májában nem kielégítő. Kijelentet­te, hogy az önkormányzatba a zsi­dó orvosoknak nem lehet helyük. Kifogásolta, bogy egyes helyeken zsidó orvosok kamarai tagság nél­kül orvos! gyakorlatot folytattak. Szerinte a javaslat a szükséges in­tézkedéseknek csak igen kis töredé­két váltja valóra, ezért nem fogad­ta eL Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter válaszolt a felszólalásra. — A zsidókérdést illetően — mondotta a miniszter —-, azt hiszem nekem egy kötelességem van. Ez a kötelesség az, hogy az 1939. évi IV. törvénycikket, amely a zsidók hely­zetét minden vonatkozásban szabá­lyozza és elvileg lefekteti, én az or­vosok vonatkozásában ls az összes konzekvenciákban végrehajtsam; de nem lehet kötelességem, sőt vé­tenék az ellen, ha a részletkérdések­ben vagy a végrehajtásban a tör­vényen és annak szellemén túlmen­nék, jnert azt hiszem, hogy nekein és a kormánynak ez a törvénycikk fektette le azokat az alapelveket, amelyek szerint nekein ezt a kér­dést kezelnem kell. — Szerintem törvényellenes és a kormány megsérti a maga köte­lességét akkor, ha ezen a törvényen bármely tekintetben túlmegy. Ha a tőrvényhozás bölcsesége egyszer azt látja majd, hogy ennek a tör­vénynek az elvi alapjai nem kielé­gítőek, akkor újból rendezi ezt a kérdést, de addig, ami ezzel a tör­vénycikkel van rendezve, a kor­mány nem mehet tovább. A belügyminiszter beszéde Után általánosságban, majd részleteiben is elfogadták az orvosi rendtartás­ról szóló javaslatot, majd az elnök ismertette a képviselőház elnökének átiratát a legfelsőbb kéziratról. A kormányzói kézirat felolvasása után elhatározták, hogy a felsőház már­cius 10-én -délután 5 órakor tartja legközelebbi ülését, amelyen az, el­nök megteszi javaslatát az újjáala­kulás iránt. Egy elmebajos apa vérengzése és öngyilkossága Békéscsaba, február 21. A Békés­csabához tarlozó Fürjes-tanyákon B e n c s i k János 54 éves földműves borotvával feleségére támadt és az anyja segítségére siető Zsófia leányát súlyosan megsebesítette. Ezután fel­vágta saját nyakán az ütőeret. Mire segítség érkezett, meghalt. Feleségé! és leányát súlyos állapotban szállítot­ták a békéscsabai közkórházba. Meg­állapították, hogy a vérengzést pilla­natnyi elmezavarában követte el, 14 éve szenvedett már elmebajban. Nem­régen szabadult az elmegyógyintézete bői. Makói hirek A csendőrség elfogta azt a 17 éve? suhancot, aki — mint a Délmagyaror­szág jelentette —, vasárnap este S c p> sei Antal makói tanyásgazda ellen revolveres merényletet követett el. Kihallgatása során azt vallotta, hogj ponyvaregények hatása alatt követte el tettét, sőt az volt a terve, hogy az egész Scpsei-családot, amellyel egyéb­ként rokonságban áll, kiirtja. Vallo­mása után beszállították a szeged' ügyészség fogházába. Sepsei Antal állapota lényegesen javult, A hirtelen megindult olvadás több középületben tetőbeázáshoz vezetett. Tűzoltók vonultak ki a pénzügyi pa­lotához, amelynek tetőzete beázással és beszakadással fenyegetett. A vá­rosi bérpalotához, az ipari tanoncis­kolához és számos más középülethez cs magánházhoz is kivonultak, hogy az egyszerre olvadó hótömegeknek a lecsúszását, a tetők beázását és be­szakadását mcgakadálvozzák. Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság Meghívó a Szegedi Közúti Vaspálya R. T. 1'J42, évi március hó 5.-én déli 12 órakot Szegeden a tarsaság hivatalos helyi­ségeben megtartandó ötvenhetedik ren­des évi közgyűlésére. A kö/gyülcs tárgyai: 1.) Az igazgatóság és fclügyelöbi­zottság jelentése az 1941 üzleti évről s ezzel kapcsolatban a számadások megvizsgálása, az 1941. évi mérleg megállapítása és határozás a veszte­ség elővezetése iránt, 2.) Határozás az igazagtöság és fel­ügyelöbizottság részére adandó fel­mentés iránt. 3.) A feIüja'olöbizottsá,sf megválasz­tása. 4.) Az igazgatósági, végreh3jtóbi> zottsági és felfigyelőbizottsági tagoí tiszteletdíjának megállapítása. Azok a részvényesek, akik a köz­gyűlésen szavazati jogukat gyakorol­ni kívánják, tartoznak az alapszabá­lyok értelmében részvényeiket társa­ságunk pénztáránál Szegeden 3 nappal a közgyűlésre kitűzött határnap előli letenni. Szeged, 19-12. február havában. A/ IGAZGATÓSAI*

Next

/
Oldalképek
Tartalom