Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-24 / 44. szám

Vásárhelyi hirek Vasárnap délelőtt a Fekete Sas tagytermében megalakult a Ntemzeti Uunkaközpont vásárhelyi szervezete. A népes alakuló gyűlésen vitéz dr. Lénárt János országgyűlési képvi­selő mondott megnyitó beszédet, dr. Rosta Lajos szegedi országgyűlési ítépviselö pedig a Nemzeti Munkaköz­xint célkitűzéseit, munkáját, szerve­retét ismertette. Beszélt a magyar munkaállam megszervezéséről és a nunkajogrói, a nmgyar dolgozók szebb jövendőjének megteremtéséről. Felszólalt a gyűlésen Vándor Lajos ürszágos főtitkár, Noé Lajos orszá­*os titkár, a budapesti központ két ki­Süldötte. Beszélt Peták Nándorsze­gedi országgyűlési képviselő is, aki szintén átutaz.ott Szegedről a vásárhe­lyi munkásságnak erre a nagy meg­mozdulására. Ezután megtartották a választást, amelynek során a Nemzeti Munkoküzpont vásárhelyi szervezete elnökévé vitéz dr. Lénárt János képviselőt választották meg. Az im­pozáns lefolyású nagygyűlésen részt­vett a város képviseletében dr. S i m­kó Elemér főispán és Endrey Béia polgármester is. A vidéki vendégek és ÍZ újonnan megválasztott vezetőség a zvülés után vitéz Lénárt Jánosnál ebé­den vettek részt. A vásárhelyi népjóléti hivatalnál tddig öO házasulandó fiatalember •yujtMta be kérvényét házassági köl­csön elnyerése iránt A Magántisztviselő és Kereskedő Ifjak Egyesülete tisztújító közgyűlést tartott. Elnökké választolták Ko­vács Ernőt, Mibálv Ferenc több évi munkája elismeréseképpen tb. el­nök lett. Társelnökké választották V e r 6 k Pétert és Csengeri Bá­lintot. Ügyvezető-elnök Kapus Sán­dor. alelnökök: Veress Sándor és A r a c s 1 Péter, ügyész dr. Molnár István, litkár Veres Sándor, Elhatá­rozta a közgyűlés, hogy gyűjtést indít tagjai körében és szcretetcsomagokat küld a fronton harcoló magántisztvi­selő és kereskedelmi alkalmazott baj­társaknak A vasárhelypiisztai olvasókőrök Véreimet adtak be Endrey Béla pol­gármesterhez, bogy állítson fel a vá­ros a Pusztán méntelepi kirendeltsé­get. A kirendeltséget Kardoskutra ké­rik a pusztaiak. A kérdésben a tör­vényhatósági közgyűlés dönt. Vásárhelyen közel 100 földmunkás jelenkezelt a déda—szerclfalvi vasút épitési munkálataihoz. A vallalat meg­bízottja hétfőn Vásárhelyen járt és megkötötte a szerződéseket a munká­sokkal. A vásárhelyi csoport ezen a héten kel útra Erdélybe A vásárhelyi közellátási hivatal eheti munkarendje. A vásárhelyi köz­ellátási hivatal eheti munkarendje a következő: Kedd: A páratlan számú belterületi kerületek, valamint a külterületi Ta­tiya.számozású kerületek részére 2 »g-os téteJekbeu korpa kiutalása és rsak a tanyai lakosok csclédváltozá­sainak bejelentése. Szerda; Sertésvá­gás bejelentése délelőtt 12 óráig. Dél­után 2 órakor a később közzéteendő helyeken zsirnakvaló szalonna osztá­sa az ellátatlan lakosság-részére. Csü­törtök: Belső munka. Péntek: A pá­rosszárou belterületi kerületek, vala­mint a külterületi Gorzsa- és Puszta­számozásu kerületek részére 2 kg-os tételekben korpa kiutalása és csak a gorzsai és pusztai lakosok részére cselédváltozások bejelentése S/nmba': panasznap. Kényszervágás bejelentése minden nap reggel 8-tóí 12-ig a Gaz­dasági Esresület székházában levő közélelmezési hivatalnál, emelet 5. számú szoba. Kenvérjegv ügyben min­den felvilágosítást a Völgy-utcai uni­tárius iskolában elhclvezrtl termény­nyilvántartó hivatni ad Tengerivásár­lási engedélyi es ik a honvédbeszerző osztag parancsnoka adhat. Zsirbesz.nl. gáltatás aló) felmentést a m. kir köz. pllátási felnevetőség. intézi. (Rother­•mere-utea 8. st. étnéM"). A tavaszi árvízveszély minden intézkedés megtörtént A szegedi csatornarendszert összekötik a felszabadult Délvidék csatornarendszerével (A Dél ma gyár ország munkatár­sától) Az 1938. óta tartó árvizes idő­szak egyik legsúlyosabb gondja a város hatóságának. Az egész ország előtt ismeretesek azok a rendkívüli erőfeszítések, amelyeket a kor­mányzat a társadalommal együtt kifejtett az árvízveszély Csökkenté­sére, az árvízi pusztítások helyre­hozására és az árvízkárosultak megsegítésére. Generális intézkedé­seket azonban mindeddig nem lő­hetett tenni nemcsak a rendkívüli körülmények miatt, hanem amiatt is, mert a rendkívülien csapadékos esztendők alatt a talaj olyan mé­lyen átázott és annyira megtelt vadvízzel, hogy pagyobbarányú Csatornázási munkáilatok megindí­tására még csak gondolni sem le­hetett­• Állandó szemleut a töltéseken Hogy a csatornázási munkálatok milyen rendkívüli nehézségekbe üt­köztek, arra jellemző példa többek között az átokházi s általában a szegedkörnyéki föld. Tavaly s most is a néhánynapos enyhülés alatt a fölengedett föld olyan átázott és ojyan puha, hogy a föhlre tett sú­lyosabb kő félórán belül elsüllyed, eltűnik az iszapos talajban. A vad­vizek veszedelméhez járul az, hogy a Tisza is rendkívülien magas az idei félen. Most. befagyott állapot­ban is jóval magasabban áll a me­dcrperemnél, úgy. hogy a legna­gyobb elővigyázatossággal és előre­látással végrehajtott preventív vé­delmi intézkedéseket most két cso­portra osztották. Az első Csoportba o szegedkörnyéki védelmi intézke­dések tartoznak, a másik csoportot a belterületi, tehát a szorosan vett *városi védelmi intézkedések képe­zik. Az előbbit Tiauer Sándor mi­niszteri biztos vezeti továbbra is, az utóiibi munka Irányítására vi­téz dr. Szabó Géza tanácsnok ka­pott megbízást. Ezzel kapcsolatban már közöltük, liogy dr. Szabó Géza tanácsnok a melléje beosztott mű­szaki férfiakkal együtt állandóan felülvizsgálja a naponta megtett intézkedéseket, sűrű időközökben szemlét tart a zsilipeknél és a töl­téseken s előkészíti mindazt az in­tézkedést, amely a Tisza tavaszi áradásával esetleg szükségessé vál­hat. Előkészitő munkó'atok a tanyákon A külterületi, a tanyavilágban és a város körletéhez tartozó földe­ken végrehajtott szemlék során megállapították, hogy a szegedi csatornák miudössze egyharmadát képesek levezetni annak a vízmeny­nyiségnek. amely a tavasz folya­mán Szeged és környékére zúdul­hat, A tanyai árvízügyet Peták Nándor képviselő adta elő hétfőn küldöttség élé.o a város vezetőségé­nek. 'Á földeken úgynevezett „vak­esatörnák" vannak, amelyeknek rendeltelése a feltörő és esetleg a felsőbb vidékekről idezúduló talaj­vizei a főcsatornába vezetni. Ez a csafornn rendszer azonban még nincs teljesen kiépítve éppen amiatt a nehézség miatt, amelyet a" talaj­vízzel teleszívódott föld okoz. A legfontosabb szempont tehát, hogy megfelelő tárolóhely álljon alkal­mas időszakban rendelkezésre. Eb­ben a tekintetben a város már meg­tette a szükséges intézkedést, sőt további intézkedéseket is foganato­sít: a Fehértó, az algyői főcsator­na környéke s általában a c9ator­n'ázottabb vidék nyújt a tárolásra főképpen lehetőséget, Hogy a fel­sőbb vidékekről lezúduló viz útját elállják, ezért elzárják a zsilipeket. Ez azzal az eredménnyel jár majd ugyan, hogy a szegedi teknőben, mélyedésben feltörő talajvíz óriási mennyiségben gyűlik majd össze, ezzel szembep azonban az a hatal­mas előnye van meg, hogy elzárja Szegedtől a régebben annyi bajt okozott pestvidéki vadvizeket. Ezzel az intézkedéssel természetesen nem merül ki a prevenció: ahol lehetsé­ges, folytatják a csatornaásásokat s a szegedi csatornarendszert ösz­szekötík a felszabadult Délvidék csatornarendszerével. Erre módot nyújt a martonos—bovgosi főcsa­torna, amely mint ismeretes, a ko­rábbi veszedelmek időszakában ma­gyar szempontból használhatatlan volt, mert túlnan feküdt a magyar határokon. Tagadhatatlan, hogy a vadvízveszedelmet fokozta az ab­normálisan nagy hó. ezt a nehézsé­get is igyekszik azonban leküzdeni a város, együttműködve azokkal az állami szervekkel, amelyek az ár­vízveszedelem leküzdésének felada­tát kapták. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, bogy a legfontosabb intézkedéseket esak akkor lehet már meglenni, amikor a jelentkezelt ve­szélyt kel] általuk leküzdeni. Senki nem tudhatja pontosan előre, hogy hol lesz a legnagyobb szükség a gyors cselekedetre. Legfontosabb az állandó készenlét, hogy adott pilla­natban minden evo, minden eszköz és minden lehetőség rendelkezésre álljon. A város árvízvédelme Api' 3 város közvetlen árvízvé­delmét illeti, arra vonatkozóan is mPgtették már a szükséges intéz­kedéseket. Vitéz dr. Szabó Géza ta­nácsnok' és munkatársai hétfőn szemíeútat tartatlak végig a tölté­sen. Útjuk tapasztalatairól és a szükséges intézkedések iránti ter­vekről ma, kedden referálnak a polgármesteri hivatalban. Előkészí­tették a töltés lejáróinak betömésé­hez szükséges anyagokat és össze­írták az azonnal kirendelhető mun­kaerőket. A töltés megerősítése szü­net nélkül folyik az egész vonalon. Számítani kell ugyanis arra, hogy a Tisza legmagasabb vízállását éri cl. Ha az olvadás hosszá lesz, ak­kor a-folyó le tudja vezetni ez óriá­si mennyiségben pelentkező vizet Etf a valószínű, azonban természet­szerűleg megtesznek minden szük­séges intézkedést arra az esetre is, ha az olvadás gyors lefolyású len­ne. A város belterületének vedel* dclme természetesen szervesen üsz­srofügg a külső részek védelmével, Ijiszen a víz most hátulról: Sándor­faivá felől is %jlegt ám adhatja a vá", rost. Ebben az esetben az összes sándor falva környéki földek és köz­ségek Dorozsmán felül, ki lennének léve a viz veszedelmes közele­désének. Minden terv és raíudeu intézkedés azt célozza tehát, hogy ezeken a pontokon „húzzák ki * méregfogát." a víznek. Az erre irá­nyuló munkálatok már psakuem teljesen befejeződtek, úgy, hogy a veszély emberi számítás szerint mi­nimumra csökkent. Hol az olló? Ismerik-e kérem a régj gyermek* játékot, amelviknek »Hot az »)lo?« a cime? Játszották ezt valamikor * kedélyesebb világban felnőttek is, fő­leg majálisokon, de minden esetre má­jus elsején erdőben, vagy ligetben. Már ami adódott. Minden cselre jó volt arra. hogy a hétköznapi gondok­ban összepréselt emberé* a való«ág. hói a gyermekek világába menekülje­nek. .Adva van, teszem a?t, öt Ta, meg hat játékos. .Mindenki a maga táia mellett foglat helyet, kivéve a hato­dikat. Annak nincs pozíciója, semmije sincs, csak les, szimatol, körbejár és megkérdezi. — Szomszédasszony, hol az olló­_ A Sárikánál. — felelik. Sárika támogatja a legnteSízeM levő fát. Hatodik tehát hozzámegw »1 olló tárgyában, a kérdést szigorún* felteszi." Ezalatt a többiek igy ekeinek be­lvet cserélni, gyorsan, ügyesen és leg óvatosan, hogy a fájuk ne marad­jon őrizetlenül, inert hiszen a szem­füles kérdező arra utazik," hogy »z.t elfoglalja. Ebben az esetben a taoppoi maradt lesz a kérdező. Azonban a jálék folyamán Mrtete* elkiáltja magát valaki: — Altalános zendülés! Ez azt jelenti, hogy mindenki el­hagyja a helvét és köteles ujat ke­resni. Nagyon alkalmatos mulatság ez, sok nevetéssel jár. Ha lányok is van­nak • társaságban, azok ugy visíta­nak, mintha csiklandoznák őket. Ám­bár mit lehessen tudniT —• Bégen jártam nálatok, meséli valaki, végigmegyek a hajdani uteSi­n-.on és nem taláiom helyükön a vala­mikor megszokott üzleteket. Az «gvifc végképpen elköltözött, a másik arrébb került néhány házzal, a. harmadik ol­csóbb helyen hozza magát össze, a negyedik " megosztozott valakivel Azonban a javarészével törlént vala­mi. nem is beszélve a megszűntékről Mi ez? — Majd elmondom. Szomszéda®*­szony, hol az olló? — kérdezte a* akinek vagy tüzelőfa ja nem volt. vagy olyanja, amire támaszkodhatott volna — A háziurnái, felelte a kérdezeti aztán igyekezett helyet escrélni. mart már igv is háromnegyed esztendei házbérel tartozóit. í _ Szomszédasszony, hol a forga^ low? — kérdezték a masikat, aki szörnyű elfoglaltságában éppen ke­resztrejtvényeket fejtegetett * fíicf akadt azon, hogy >négy betűből á'í, T-vel kezdődik, rik'-ra] végződik, sé­tán mennek oda. wii az?< — A végrehajtó tudja- volt a vá­LASZ. < Erre elemi erővel tör ki a felktáT­tás. — Általános zendülés, gyerünk l pénzpiacra ping-pancot iátózani. Igy történt az üzletek változása Akinek nem jut fa, azaz másik br>'t­he|vi«ég. az lehúzza a rollókat é» nem játszik tovább. *»V

Next

/
Oldalképek
Tartalom