Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-24 / 44. szám

OMELKA Irta: Lendvai István rK kfeélet krónikása kevés ráérő Idejében eltűnődik ezen a mostan­ság sűrűen olvasott néven. Nem a hangtani furcsasága miatt, amely magyar fülnek mindenesetre feltű­nő, de hiszen akadnak ennél fur­Bsább nevek is, amellett pedig bi­zonyára nem egy derék ember is viselte már és fogja is viselni ezt a nevet De az az Omelka, aki miatt most eltűnődünk, mint közéűeti tényező szerepel immár nem is elő­ször, ha mindjárt nem is valaini dicsőségesen. MORÍ is MÍDT olyas­valaki bukkant a közvélemény elé, tiki országos felháborodást keltő és törvényes beavatkozást igénylő módon szólt bele a politikai életbe, egészen hitvány módon akarta be­folyásolni magyar emberek ezrei­nek véleményét a kormányzóhelyet­tesi méltóságra és annak ma már tényleges viselőjére nézve. Ilyen­formán egészen érthető, hogy az el­gondolkozó krónikás igyekszik szemügyre venni; miféle férfiú, le­het, miféle különösebb jogcímet bi­zonyíthat ez az Omelka a maga­fajtájú tettestársakkal együtt ar­ra. hogy a maga legszemélyesebb felfogását postán szállítsa gyanút­lan bon fi társai nak lakására, a ma­ga akaratát próbálja mások lelké­be belesugallni és ha. lehet: orszá­gos érvényre juttatni? A tények válasza ezekre a kéf* eresekre nem valami fényes. Omelka Ferend, a 37 éves magántisztviselő semmi különösebb jelét nem adta még eddig a szellemi kiválóság­nak. Erkölcsi tekintetben pedig csak' arra hivatkozhat, hogy eddig nár négyszer került összeütközésbe a büntető törvénykönwvel és most RZ állami és társadalmi rend erő­szakos fel forgatására irányuló bűn­tett és lázítás miatt van letartózta­tásban betedmagával. A gyerme­kibb lelkületű újságolvasó talán azt hinne: már előző priusza ntán sem leh'efne valaki tevékeny tagja egy politikai pártnak, kiég í/sak abhan b mértékben sem. Kogy egy párt illetékes tényezői mozgalmi szere­pet bízzanak rá és 6 annak a párt­nak egyik helyiségében napokon át írógép mellett tevékenykedhes­sen, utasításokat adhasson, vagy teljesítsen és főbenjáró országos kérdésekben magának nyilvánossá­got kereshessen, ha mindjárt a gyáva névtelenség ködsipkája alatt is. Az ilyen újságolvasó nagyon té­vedne és psak gyenge emlékezetéről tenne tanúságot, Nem egv súlyos term'éozetű' eset­0ELVAROSI DOZI Ma. kedden utoljára! A MÚMIA BOSSZÚJA grand guignol film. 7, » | Csoda a hálókocsiban HEINZ BUHMANN falrengefő bohózata a következő műsor. bői tndni kellene ugyanis, bogy Omelka pártjában az ő bűnügyi priuszánál sokkal pöttyösebbel is tényezhetnek és fényeznek is má­sok, erkölcsi kiselpjtezés helyett mozgalmi babérokban részesülnek, eszmei dicsfényben tündökölnek, mondhatni: mozgalmi értékejésük szinte egyenes arányban van er­kölcsi fogyatékosságukkal. Ki cso­dálkozhat tehát azon, ha ez az Omelka is, aki esak egy és nem ép­pen a legnagyobb, legdicsőbb a többi mozgalmi Omelka közül, leg­természetesebb dolognak véli, bogy ő a magyar sors éppen egyik leg­súlyosabb történelmi próbáját álló korszakában egyik alakítója akar­jon lenni ennek a sorsnak a maga nyilván éppoly fogyatékos elmeat­katával, mint amilyen az erkölesi alkatai Mi volna meglepő abban, ba egy ember, aki önmagát any­nyira megsokszorozva látja a párt helyisésre'ben és eddigi bűnkróniká­jában, szeretne minél nagyobb Omelkának bizonyulni, a nálánál nagyobbakhoz minél méltóbban, a mozgalmi hívek minél forróbb tap­sai közepette? Itt a magyarázata, ha nem is mentsége annak, hogy ez az Omel­ka ís közéleti tényező akar lenni a maga módján, részt igényel magá­nak is a közhatalomban és a ha­talom kikiizdésében nem ismert er­telmi, vagy erkölcsi gátlást, mint ahogy egyéni lelkialkata és poii­tikai környezetvilága szerint nem is ismerhet, de nem is szabad is­mernie. Ha egyszer mozgalmi bál­ványainak lelkisége azonos az övé­vel. ha a Hubay—Vágó-féle nemzet­híitlenség, a GruheraféJe eszmevé­delmi orvtámadóiizem. a Wirth-file kézigránátos összeesküvés és sok más erkölcsi tehertétel egyenesen érdemszámba mehetett; a ..forradal­mi magatartást vállaló" vezetőtest­vér és vezérkara előtt s ha egy ilyen múlttal éktelenkedő párt nem­rég Országos Pártvezetőül nyerhe­tett egy volt miniszterelnököt: ak­kor ki lepődhet meg azon, hogy ez az Omelka most társaival együtt olyasmit művelt, pártérdeket vélve szolgálni, amit minden magyar lé­lek, főképpen Szegeden, csak meg­vetéssel és példás rendcsinálást kö­vetelő Haraggal, vehetett tu do má­sul! Mindezzel esak arra akarok rámutatni, bogy Omelka bűne menthetetlen, de a felelősség na­gyobb norciója a nagyobb Omelká­kat terheli (ismétlem: bocsássanak meg és no értsenpk félre az Omelka név tisztes viselői, hiszen nem ró­luk szól az ének). Az pedig, hogy ennek az ember­típusnak valaha elképzelhetetlen közszereplésre emelkedése? mi min­dennek köszönhető, olyan kérdés, amelynek megvilágítására külön tanulmánvt kellene írni. Minden­esetre része -van Senne égy Karnis demokráciának, . amely elfelejtette, hogy az érvényesüléshez, a közsze­repléshez való jogos értelmi és er­kölcsi fettételekhez kell kötni és csak azokon belül lehet szó arról, hogy társadalmi osztályszempon­tok ne lehessenek ólomsúlyok az egyéni rátermettség szárnyain. Ha ez az egészséges selejtezés nem ér­vényesül, akkor előretör az az em­bertípus, amely erkölcsi és értelmi gátolatlanságában. önimádatában s • a velejáró kritikátlanságban szöges ellentéte a Miiina von Bnrnhelm című klasszikus német vígjáték egyik rokonszenves alakjának, Wagner őrmesternek. Wagner ugyanis azt mondja a darabban, hogy inkább megmarad jó . őrmes­ternek, mintsem bogy elmenjen rossz kapitánynak, vagy még rosz­szabh tábornoknak. A polgári tár­sadalomra átírva, ezf az életfelfo­DBEMAGYAKORSZAG t% Kedd. 1M2. február ?4 O gást: sok mindennek volna orvos­sága az. ba senki sem áhítozna más szerepre, mint amilvenre valójában hivatott, s ba a társadalom tenné róla. bogy akik ezt nem látják lip maguktól azokkal beláttassa <7. Akkor t.alán sok ilyen Omelka nem keveredne folytonos ellentétbe a törvénykönyvvel, hanem megelé gedne az irodai tisztes munkává!' és az ország nem volna kénytelen megérni olyan vérlázító dolgokat, aminő ez a röpirat-ügy is a maga szomorú politikai hátterével, amely az ország belső rendjét nem átallja folyton háhorgatui még akkor sem mikor a mindig nemzeti érdeket jelentő belső rend külön hadi ér­deke az országnak is, a szövetsége­seinek is. Négyhónapi fogházra Ítélték a csanádi nyilasvezért nemzetgyalázás, rágalmazás és feiforgatásra irányuló tevékenység miatt üorzóban Ma utoljára 1 JEAN GABIN nagy francia filmje! MIRE MEGVIRRAD Azonkívül A Koj-njanyzóhelyett'-b megválasztása az Országházban (A Délmagyarörszdg munkatár­sától) Hétfőn ismét a szegedi tör­vényszék ötös külön tanácsa elé ke­rült a csanádmegyei nyilas körzet­vezető. ,Az ügy még 1940. ta-vaszára nyúlik vissza, amikor dr. Gera Jó­zsef makói orvos és nyilasvezető különböző röpcédulákat hozott for­galomba. Akkoriban szerepelt a nyilvánosság előtt az ismeretes Gruber-ügy és Hubayók hírhedt nemzetiségi javaslata, amelynek fo­lyományaképpen Hubay Kálmánt és Vágó Pált megfosztották man­dátumuktól. Gera ezeket az esemé­nyeket használta fel arra, hogy több körzetvezetői kitanitást intéz­zen a csanádi nyilas csoportokhoz. Az ügyészség vádat emelt dr. Gora körzetvezető elleti felhatal­mazásra üldözendő rágalmazás, nemzetgyalázás, az állam és társa® dalom törvényes rendjének erősza­kos felforgatására irányuló vétség ^ és többrendbeli sajtórendőri vétség > miatt. Ezenkívül az engedélynélkuli röpiratok terjesztése miatt, sajtó­rendőri véts # miatt eljárás indult Schiller József 30 éves pitvarosi gé­pész. Juhász István 38 éves ma­gyaresanádi gazda és Volka Ist­ván 38 éves magyarcsanádi cipész í ellen, az utóbbi ügyét később a törvénys'-'V elkülönítette és majd később kii lön hoz benne ítéletet A Gera-féle röpiratok iigyét egy­szer már tárgyalta a szegedi tör­vényszék ötöstnnácsfi és akkor dr Gera Józsefet 200 pengő pénzbün­tetésre Ítélték, mert csak az' ötösta­nács elé illetékes ügyeket bírálta el. A semmisségi panaszok miatt az ügy a Kúria .elé került,, amely megsemmisít ette at törvényszék .-Íté­letét. '.visszaküldte az iratokat és arra utasította, hogy az egész ügyet bírálja el.' j A hétfői második főtárgyaláson Gera megismételte védekezését. Be­vallotta, bogy ő sokszorosította Író­gépén a röpiratokat, szét ts küldte azokat, de a gépírásos ..ismerteink" j nem voltak sajtótermékek, hanem i'sal- magánlevelek, amelyekben az. i aktuális politikai kérdésekről tá.i'é­I koztntót adott a falvakba. Az ügyésaségnek ezzel szemben az a megállapítása, hogy illegális, im­pressziumnélküli röpiratokról volt szó. Gerához hasonlóan valamennyi vádlott tagadta bűnösségét, azt han­goztatták, hogy nem vettek részt a röpiratok terjesztésében. Számos tannt hallgattak ki ezután, többek között azt a községi kézbesítőt, aki elvitte a postán feladott leveleket, azokat a csendőröket,, akik jelen voltak, amikor az egyik röpirat ho­rítékban megérkezett Magyarcsa­nádra. A bizonyítás lefolytatása után a törvényszék Volka István ügyét elkülönítette, hogy beszerez­ze az ügyére vonatkozó korábbi fő­szolgabírói iratokat Ezután dr. Gaál Ödön ügyész mondotta el vádbeszédét, amelyben kijelentette, nem vonja kétségbe a vádlott hazafias érzését, de ez a Kúria ismételt megállapításai sze­rint nem mentesíti őt a vád alól A bűnösség! fokukkal arányban álló büntetés kiszabását kérte. Dr. Balázs Béla védő felmentést kért azzal, hogy nem röpiratokról volt sző, és Gera különben ís Csak eay parlamenti interpelláció szöveget közölte. Hivatkozott a vádlottak jó hiszeműségére. A törvényszék ítéletében bűnös nek mondotta ki dr Gera Józsefet kétrendbeli felhatalmazásra, üldö­zendő régalmazá*. vétségében, egv rendbeli az állam • és társadat ovi törvényes rendjének erőszakos fel forgatására irányuló vétségben, va­lamint sajtórendészeti vétségben ós ezért 4 hónapi fogházra, valamim 3 évi hivatalvesztésre és politikai jogvesztésre ítélte.' Bűnösnek mon­dotta ki Si-biller Józsefet sa.itóren­. ——m~mmrnmmm—•wi ""'ni- • SZÉCHENYI MOZI 'Ma 5, 7, 9 órakort csak mm Két asszony küzdelme a férfiért ^ Kgyik érdekből, a másik szerelem ,'j bői küzd. Melyik győz? Nézze meg! P Főszereplők: CAROLE LOMBARD. | KAY FRANCIS, GARY GRANT 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom