Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-18 / 39. szám

HIREK Szegedi utmutató A Somogyi-könyvtárban és az egyetemi könyvtárban vasarnap cs Snncpnap kivételével könyvtárszol­gálat. A Városi Muzeum egész Cvbea nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Bar­csay Károly Tisza Lajos-körut 32. Butcsu Barna Kálvária-tér 7, dr. Lübl Imre Gróf Klebelsberg-fér Moldván Lajos Újszeged Vedres-ut­ca 1., Selmeczi Béla Somogyi-telep IX. n. 489. Szinház cs mozik műsora: Belvá­rosi Mozi: Vaskorona, Korzó Mozi: Fekete Vénusz, Széche­nyi Mozi: Egy asszony három élete. Városi Színház: szerda: fsak egy asszony van a vi­lágon. csütörtök délután: Becs­kerekí menyecske, este: Szép az élet, péntek: Ház a kikötő­ben. -oO~ Ma kezdődik a Katolikus Nö­rédíj nagyböjti előadássorozata. Ham­vazószerdán délután 6 órakor kezdő­dik a Katolikus Nővédő Egyesület székházában a nagyböjti előadássoro­zat, amelynek első előadója dr. Be­resztóczv Miklós-pápai kamarás, kultuszminiszteri osztályfőnök lesz, aki >Élö hit a házasságiban* Címmel tart előadást. Az előadás után a litá­niát dr. Henny Ferenc főesperes, plébános tartja. Az előadásra az egyesület tagjait és a katolikus nőtár­sndaimat szívesen iátja és várja az elnökség. — Negyven ragon burgonyát kap Újvidék. Újvidékről jelen tik: A város közellátási hivatala a tejellátást biz'.o­sitotta. Nehezebb a takarmány meg­szervezése, mert az időjárási viszo­nyok miatt zökkenők jelentkeznek. A burgonyahiányon ugy segítettek, hogy B környező községekben vásároltak 40 vagonnyit. Ha nem változott volna is. snél hidegre az idő, a burgonya már megérkezett volna, de mivel félő vott, hogv szállítás közben megfagy, kény­telenek voltak a leszállítást "későbbi időpontra halasztani. Mivel tovább várni nem iehet, különleges csomago­lással gondoskodnak arról, hogy a burgonya ne faggyon meg. — Farsang a móravárösi Népház­ban. \ feteöípari szakiskola ifjúsága „műsoros esi keretében búcsúztatta a farsangét. Szcneczey Béla konfe­rálta az ünnepélyt, bemutattak egy '•valódi pótvizsgát*, ahol fi éger Pi­ri mindent tudott, de semmi sem ju­tott eszébe. Imre Károly valóságos ailfetamutatványokftt produkált, mű­vészi száma volt a miisornak Ráta György hegedű játéka és Hinek Fe­renc. éneke. Az ifjúság komoly gon­dolkozásáról adott képet Harsányt Lajos »A hős* cimü költeményének é.öképpel kisért előadása. A Mária Kongregációba tömörült ifjúság ren­dezte a hangulatos farsangi miisoit Bánhidi László hittanár irányítása mellett. Tegnap este a felnőttek ré­szére állítottak össze farsangi mii öft « móravárosi EMSzO tagjai. Több egyfelvonásos vígjáték Szórakoztatta a Közönséget, ennek a farsangi műsor­nak is nagy sikere volt. — Szeged sz. kir. város Árverési rs.irnoka február 20. és 21-én árve­rést tart, mely alkalommal az összes szeffPdi zálogházaknál december vé­géig lejárt tételek kerülnek árverésre és pedig 20-án délután fél 4-kor ék­szerek. 21-én pedig ingóságok. Magá­nosok eladási és vételt megbízásait 20-án déli 12 óráig fogadja el nz Ár­verési Csarnok. Felhívjuk az érdekel­ek figvelniéf. hogv ezalknlommal több étel használt vászon- és damaszTe­•ér.nomü kerül árverésre. üj áruk vá­•0'-kásához, a vásárlási könyvecskéket feltétlenül el kel) hozni. Igazgatóság. MAGYAR NYILVÁNOSSÁG ZORD IDŐK rovatában közli a >Je: Igakor*, Katona Jenő ktiinö folyó­irata legújabb számában az alábbi glosszát: • • A magyar színjátszás válságban van. S ez a válság nem elszigetelt jelenség: a szinház nálunk közügy s mivolta a tár­sadalom egészségének fokmérője. Mi a válság oka? Nem az, hogy a mostani viszonyok véget vetettek a budapesti színjátszás eddigi irá­nyának. Hanem sokkal inkább az, hogy az uj iránynál sem ér* vényesülnek kellően a művészet és azt irodalom szempontjai. A szinjászásba bevonult a politika, még pe­dig nem valami magasabb és esz­mei politika, hanem sokkal inkább a személyi, politizálgatás. A ma­gyar színészetben mindig volt jó. adag »politikai« elem: a színészet nálunk nemzeti feladat és köteles­ség volt, a nemzet pallérozódásá­nak, csinosodásának, fejlődésének egvik nemes eszköze. Ily értelem­ben volt a színészet nemzeti, politi­kai, társadalmi feladat például a re­formkorban. mikor a legjelesebb és legnagyobb magyarok mozdították elő nehezen kezdődő ügyeit. Ha Köl­csey, Széchenyi, Földváry Gábor nia felriadnának' sírjaikból, csodálko­zásra lenne elég okuk. Ügyan hol vagyunk mér attól az időtől, mikor egy mngasahbrendu nem­zeti politika eszköze volt a színház* Ma inkább a szemé­irt poliiizáigatás s a személyi ér­dekek szolgálata uralkodik benne. Vannak, akik saiát szeméirt érde­keiket, szempontjaikat összetévesz­tik a maírvnr színészet (levével és saját szeméirt érvényesülésük, ha­talmi törekvéseik eszközévé rántiák alá a magyar színjátszást. Körten a művészi sz.enmoniok elsikkadnak. Senki sem gondol ama a ma-trvar színjátszás ma szereolő nolitizál­gafó urai közül, hogv m e n n v i r e 1'á száll a színvonal, milyen káros és nevetséges hatást tesz az ha a színházat összetévesztik a oo­'ifikával s ha. mnndfiik Cézár" iát«zik valaki az életűén, ahe­Ivett. how a szinnadon érné he egvedöt ilven heteim) pózokkal' »A másik baj közben olt van — fnlvtalja a cikk —: nines. merre forduljon példáért a «agyar színe­szet Rendezésünk elha­nyatlik, szinptadi technikánk színvonala egyre jobban alászáll. A színházak jórésze kitart a régi szokványos naturalista-realista módszer mellett; itt. nem érhetik meglepetések az embert s bizonyos esetekben valóban nemeset és mél­tányosát produkálhatnak. A Nem­zeti Színház volt eddig a magyar színészet magas iskolája, a mérték, mely felé színészetünknek igazod­nia kellett. A Nemzeti Szinház szí­nészetének tiszta, nemes és szabá­lyos hagyományai voltak, melyeket hosszú évtizedek formáltak. Mi va­gyunk a legjobban hivei annak, ha a színjátszás uj és szokatlan uta­kat, megoldásokat keres. De ez a keresés, kísérletezés nem a Nemzeti Szinház hivatása. Nálunk kiestek azok az évtizedek, melyek tanúi voltak Nyugaton, meg a közeli Né­metországban a szinház átalakulá­sának. A társadalom nem tűrt an­nakidején újítást és kísérletezést a színjátszás tekintetében; tegyük hozzá, hogy az avántgárdista szín­játszásnak politikai programja, mel­lékíze is volt. A Nemzeti Szinház mostani Igazgatója ekkoriban élte vándoréveit. Végigjárta Európát és mindent megnézett, megtanult. Ha­zajött, beült uj pozíciójába és egy csapással ledöntötte a régi tiszte­letreméltó hagyományokat s he­lyiikre a Nemzeti Színházba oda­plántálta a prágai E. F. Buriáo. vagy Piscator berlini szellemét. Me­chanizált. technizált színháza, •új­szerű* megoldásokat adott. Azok az •ujitfások* és >meglepetések<, melyeket a Nemzeti Szinház igaz­gatója tartogat nekünk, már régen meghaladott dolgok Európában Megvoltak hasznaik és tanulságaik De a jó és nemes, emberi szinház nem rajtuk fordul meg. A jó szitijátsBlSs tehetség dol ga; a jó szinház egyedül a művé­szet és irodalom kérdése. S a Nem zeti Szinház szerepe nem az, — fe jezi be a >.Telenkor» giosszája —, hogy egy bonyolult bérletrendszer segilségével kiszolgálja a se­lejtesebb i z 1 é s t j s. A Nemze­ti Színháznak méltónak kell lennie régi nagy emlékeihez. A Nemzeti Színháznak nevelnie, tanít a. nia kell az embert. Ttt nem a »o­rozalos előadások, nem az anvngí sikerek a döntök. A Nemzeti Szín­háznak elő kell adnia a magyar ós klasszikus színjátszás, dráma reme­keit s példát kell mutatnia. De mn a Nemzeti Szinház. nem nemesiti az ízlést és nem irányítja irodalmunk =zelleméf». A visszatért magyar bányák Az Egvetemet és Főiskolái Végzett Magyar Nők szegedi csoportja rendé­résében kedden délután dr. Koch Sándor egyetemi tanár a visszatért m i­gyár bányákról adott elő nagy érdek­lődés mellett. Az auditórium maxi­mumban tartott, vetilett képekkel ki­sert előadás bevezetőjében Koch pro­fesszor ismertette a trianoni Magyar­ország helyzetét a bányaipar tekinte­tében, majd rátért arra, hogy az or­szág örvendetes gyarapodásával egy­idejűleg a megnagyobbodott Magvar­ország már vassal, arannyal, ezüstlel. ólommal, rézzel, cinkkel és sóval elég jól el van látva. Majd hazánk leg­szebb és legérdekesebb bányavidéké­re: a szatmári bányavidékre vezette el hallgatóságát szines előadói mo­dorában. A szatmári bányavidék négy bá­nvaközpontja: Nagybánya, Felsőbá­nya, Kapnikbánya és Erzsébetbánva, nemcsak gazdag, bár eléggé kiakná­zott bányatelepek, de vidékük is elra­gadó természeti kincseivel. Koch pro­fesszor vetitelt képekkel illusztrálta A felsrtbánvai tárnák életét; hemuiafln az ott található érceket; gnlení'el. pirilet. arilimonitnt é« egvéb rórtet fr ket, amelyek rezet, cinket, kis métték ben aranyat is tartalmaznak. Az érté­kes és mindvégig szines előadásért az egyesület elnöknője: dr. Schmidt Henrikné mODdott köszönetet —«O— — Emésztési zavarok következté­ben keletkezett bőrkiütések sok eset­ben hamarabb elmúlnak, ha bélmükö­óésfinket reggelenként éhsvomorra egy-egy pohár természetes »Feifne József, keserüvizzel rendezzük. Kér­dezze meg orvosát! — A .Szegedi Kamarai Híradó* uj száma Most jelent meg a szegedi kereskedelmi és iparkamara kétheleo­'int megjelenő szemléjének uj száma. Vezető helyen dr. Tóbiás Kornél miniszteri tanácsos irt cikket »A visz­szatérl országrészek kézmüvesiparo­sainak részvétele a közszállitásokbanc címmel. Az aktuális rendelkezések is­mertetésén kivül cikk foglalkozik a kisipari árrendezéssel, a vásárlási könyv és a jegyrendszer egyszerűsí­tésének kérdéseivel, taglalja a nagv­és kiskereskedés elválasztó vonalait, adatokat közöl a felnőttek kereske­delmi középiskolájáról, vcgül dr. Le­hel Pál kamarai fogalmazó n keres­kedelmi és ipari ügyletekkel kapcso­latos illetékek részleteit \i;á*'"!ic MEG DELMACVARORXZár; f SZERDA, 1912. FEBRUÁRI®. I Vasárhelyi hirek A Pusztaku'asi Olvasóegylet a vá« sárhelykutar-i népház uagyterrnéuen műsoros estet rendezett a főispánné • Kisrongyos* akciója • javára. Dr. S i m k ó- Eremér főispán neje, az estet megjelenésével tüntette és beszédet is intézett a termet zsúfolásig megtöltő közönséghez. A magyar nőknek a há­borús időkben teljesítendő feladatairól beszélt. A magyar nőknek a belső fronton kell helytállniok és segíteni a férfiaknak a diadal kivívásában. A főispánné nagyhatású beszéde után szép műsor pergett le, amelyet D c 11 y Lajos igazgató-tanító és Hidy Mihály tanító rendeztek. A főispánné kísére­tében megjelentek az előadáson dr. vitéz Lén árt János képviselő. Em. ber Pálné, ifj. dr. Csákv Lajosné, Véasy Elemér népművelési titkár, dr. Fejes Imre MCP-titkár, Szabó Lajos főispáni titkár. Hódmezővásárhely mnukaközvetttö hivatala felhívja a mezőgazdasági munkavállalókat, hogy ha még nem kötöttek erre az évre munkásszerzö­dést, március 15-ig igyekezzenek el­szegődni. Aki március 15-ig sem áli el, köteles a hatósági munkaközvetítő hivatalnál március 31-ig jelentkezni. Vásárhelyen rendkivül szigorúan bí­rálják el a hatóságok a nemdolgozó mezőgazdasági munkások ügyéi. M o I­nár János gazdálkodó feljelentést tett cselédje, ifj. Tóth Márton ellen, mert elhagyta munkahelyét. Tóth ugyanis keveselte a bért, amit Molnár fizetett. Alkudozás során a gazda haj­landónak mutatkozott, hogy egy pár csizmával megtoldja a bért. Tóth azon* ban igy sem maradt a helyén. A bé­res ellen munkakerülés címén inler-i nálási eljárást indítottak. A vásárhelyi rendőrség detektív jeinek nemrég tudomására jutott, hogv a betiltott nazaréntts szekta hivei, akik a betiltás előtt igen sokan voltak a város területén, újból összejövetele­ket tartanak és szektájuk szabályai-' nak megfelelően tovább tevékenyked­nek. A rendőrség kihágás eljárást In­dított a nazarénusok ellen és pénz­büntetéssel sújtotta őket. A szekláriu­sok a tárgyalás alkalmával azzal vé­dekeztek, hogy semmi olyat nem csi­náltak. amely az ország érdekeit sér­tené, a tengelyhatalmak győzelméért imádkoztak. Újabb kihágás esetén á szekta tagjait internálni fogják. Hódmezővásárhelyen az elmúlt két nap alatt a Mezőgazdasági Szakiskola mérése szerint 25 centiméter hó esett. A szakiskola kimutatása szerint eren a télen már 100 eeniméter vastagságú hó esett. ZENE Harmónia hangversenyek Holnap Tisza 8. Basilides Márta SCHUBERT-EST Műsoron a nagy zeneköltő IegBzelib dalai. Jegy Délmagyarországnál. (Fi-, scher Annie-jegyek érvényesek.)' Olvassa a Délmagyarorszápt, hirdessen G&inagyarországbaríF WWm

Next

/
Oldalképek
Tartalom