Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-18 / 39. szám

DEL MAI. 1 A KWRNZAt) gterda, 4912 fehrnár 18. Farsang íercege eibucsuzott.. a Nemréft egy este — valahol éppen ejlélt ütött az óra — találkoztunk vele. Az utca fehér hótakaróján lépkedtünk, amikor egyszer csak clénktoppant. _ Farsang Hercege vagyok — mondta és kezét nyújtotta. Elgondolkozva néztünk a szemébe. Nem ismer meg? — kérdezte kissé szerényen, végignézve hirtelenül ritagan: van-e valami kifogásolható rendetlenség rajta? Nem, valóban nem ismertük meg. Néhány esztendővel ezelőtt pompás, ragyogó ruhában, sziporkázó jókedvvel tünt elő valamelyik utcasarok mögül. Arcán elömlött a fiatalság derűje, a gondtalan játék hangulata s két karja, ahogyan átölelt, a fenntartás nélküli testvérség valóságos szimboluma volt. Most csöndesebb volt. nem daloha a régi éneket. —. Nézze öregem, ne haragudjon — szólt, mintha észrevette volna gondolataink mögött a neheztelést —, nem ölelem meg az idén, mert num tudom: valamelyik zsebében nincs-e szuroszerszám... Egymás melleit indultunk el a haVÍ.S utcán. Elmondta csöndben, hogy milyen nagy ulukut tett meg azóta, mióta utoljára találkoztunk. Elsorolta tapasztalatait, meglátásait, legbenső gondolatait. ( Rosszkedvű lett Karnevál Hercege. Elhallgattunk és ez a hallgatás volt a bucsuzásunk. Aztán nem találkoztunk többé, csak most, utolso napján az életének. Hatalmas jégravatalon feküdt Az est sötétkék süné komor keretet adott ennek a képnek, furcsa hársonnyal Vonta be a jcgrnvatall: mintha szernfedönek szánta volna az ág a sötétséget, Feje alatt hópárna feküdt s testét is óvatos kezekkel takarta be a téli est némasága. Sokáig nem nyitotta ki a szemét, csak halit hangon üdvözölt, kezének azzal a mozdulatával, amely mér nem is erőtlenséget, hanem a pusztulás öntudatának végső biztonságát jellemzi. Néztük az arcát, mint a hegyoldalukat a szik la repedések. Beese tt szeme körül átélt fájdalmak emléke kuksolt s szája különös, keserű vonalban görbült lefelé: olyan volt ez a száj, mint egy siró kisgyereké cs mint egy haragvó öregemberé. Benne volt az Idő minden távlata: mintha minden ránc külön futott volna az eilünt idő nyomába. — Mi történt Herceg? — kérdeztük közelebb lépve ravatalához. A vég jött el — mondta hulkai, mintha nem is nekünk mondta volna, csak önmagának, dc ugy, hogy még önmaga sem hallja meg. _ Milyen fur. csa, mikor meghal valaki... Egy iró mesélte egyszer — fűzte tovább a csöndes szavakat —, hogy egy vonatszerelvény egyik vagonjában meghalt egy ember. Egv másik vagonban pedig egy kisgyerek születelt. És a kalauz a jelentésébe bevehelle: a ióts/ám nem változott. Erre gondolok i most ezekben az utolsó órákban. Én elmegyek most innen, de helyettem nrin születik senki. A létszám nem lesz teljes. Valaki hiányzik, valaki itthngyta magukat. Tudja öreg fiu, más esztendőkben s igy volt ez: itt hagytam magukat, mikor letelt az időm. Elmegyek anélkül, hogy néhány hetes élelem alatt nevettem volna. Milyen rosszak tudnak maguk lenni.Si Láthatóan kifárasztotta a beszéd. Kinyitotta a szemét és hosszan ránknézett — Ne hagyjon most egyedül. Valahonnan idehallatszik egv-pgy emberi hang Valami van a hátamögölt, amit én nem ismerek. Mert ahhoz kevés ideig él -egv ilvei herceg hogy megismerje az emberi valóságot. Egy megyék most el innen, hogy nem ismerem az emberi nevetést. Hát nem szomorú ez. mondja öreg barátom?... Hallgattunk. Megfogtuk a kezét, éreztük, hogy remeg. Farsang Hercege haldokolt. Az óramutatók egyre inkáid) közelebb kerültek egymáshoz, nemsokára éjfél. Most a halál óráját kongatja majd el a torony az éjféli órán éppúgy-, mint akkor, mikor a születés óráját csengtc-bongta a havas, kooós messzeségben. Az idö egyformán kongatja atf érkezés és az eltávozás időpontját. Csak az emberekben van különbség a két határ közölt. Valami vigasztalói akartunk mondani. Fölcje hajoltunk, hogy néhány búcsúszóval könnyebbé tegyük nz utolsó pillanatokat. Dc az óra ebben a pillanatban kezdte ütni az éjfelet .. És Farsang Hercege meghalt anélkül. hogv nevetett volna. (maron) inéiien fankönqvvel és írószerrel Iritjdh cl a lantjai iskolák tanulói! (A Délmagyarország munkatársától) Beszámoltunk arról, hogy a kultuszkormányaat Intézkedéseinek megfelelően a szegedi tankerületi főigazgatóság nemrég megkezdte a délvidéki elemi iskolákban azoknak" a tanulóknak összeíratását, akik szegény sor síi szülők gyermekei s akik jő előmenetelük miatt megérdemlik, hogy támogatást kapjanak' iskolai tanulmányaik 'idejére. Ezt az akciót nemcsak az elemi iskolákban folytatták le, líanem kiterjesztették a középiskolákra is. A tankerületi főigazgatóság jelentése alapján a kultuszminiszter 200.000 pengőt utalt kl az akció céjairn; ezt ÍIZ összeget ünnepélyes keretek között már szét is osztották a szegónysorsú tanulók között. Az iskolai szociális 'mozgalom most, még szélesebb keretet kapott, amennyiben most már nemcsak a délvidéki iskolákban, Hanein az ország összes iskoláiban bevezettél; a segélyezést. A csongrádvármegyei közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén Nagy Sándor tanfelügyelő bejelentette, Hogy a kultuszminiszter leiratot intézett a szpgedi tanfelügyelőséghez és az Összes tanügyi Hatóságokhoz, Hogy a külterületi iskolák szegénysorsú tanulóit a lehető legrövidebb időn belül Írják össze abból n célból, Hogy ezek részére díjtalanul kiosztható legyen az iskolai oktatáshoz szükséges tanszer. A tanfelügyelőség a miniszteri leírat értelmében felhívta az iskolák igazgatósága a szegénysorsú gyermekek névsorának összeállítására. A munka most folyik s rövidesen jelentést tesznek a kultuszminiszternek az összeírás cfedményéről. Mintegy 100.000 pengő értékű írószert, tankönyvet és egyéb tanszert oszlanak ki a megyében levő tanyai iskolák szngénysórsű tanulói között. A tanszert, a kultuszminiszter bocsátja az iskolák rendelkezésére. Á szociális segités „tantárgyából" vizsgáznak a szellemi szükségmunkások tanfolyamának hallgatói „A segités ne csak az éhenhalás ellen legyen jó" (A üélmagjarország műnkutársát"!) A szociális segités munkájának a Np. és Családvédelmi Alap keretében vnló megszervezése óta a kormány kötelességükké tette a törvényhatóságoknak, bogy az inaégmiutka rendszerét szüntessék meg. Így likvidálásra kerül a szellem szükségmunka rendszere is. Szegeden tavaly elbocsátották a szellemi szükségmunkások nagyrészéi, az idén pedig a meglevő szellemi szükségmunkások elbocsátása következik. A szellemi szükségmunkások közül azokat, akik erre alkalmasak, mint szociális gondozókat felhasználják a Nép- és Családvédelmi Alap munkájában. A szegedi népjóléti hivatal és a Közjóléti Szövetkezet erre a munkára való előkészítésképpen most tanfolyamot rendezett a város Szolgálatában álló szellemi szükségmunkások számára. A tanfolyam hétfőn nyilt meg a tűzoltólaktanya légoltalmi előadótermében 42 hallgatóval. A hallgatók az előadásokon kivül jegyzetekből tanulják a szociális segités munkáját és csütörtökön délután már vizsgáznak is a tanultakból. A sikerrel vizsgázni* fafe közill válogatták majd ki azokat akket mint szociális condozókat alkalmaz a Nép- és Családvédelmi Alap. Hétfőn a tanfolyam megnyitása után Kovács Ödön, szentesi árvaszéki elnök, szociális előadó a közjóléti szövetkezetek" üzemeiről tartott előadást, majd Kovács Sándor, a szegedi közjóléti szövetkezet igazgatója a" szövetkezeteit tevékenységét ismertette. Kedden ífétután r?r. Cosonczy Endre tanácsnok, Hódmezővásárhely népjóléti hivatalának vezetője és Kovács Judit hódmezővásárhelyi szociális gondozónövér tartott előadást a tanfolyam résztvevőinek. Dr. 1,osonczv Endre, akt Vásárhelyen valóságos mintaintézményeket teremtett a Nép- és Családvédelmi Alap. illetve a közjóléti szövetkezet keretében, a vásárhelyi szegény nép munkához, megélhetéshez juttatása érdekében, az uj szociális berendezés teljes ismeretében az. uj szociális gondoskodás megvalósításáról tartott előadást, Rámutatott a korábbi inségenyhitő rendszer célját vesztett munkájára. Tizenöt év alatt milliókat költöttek a közületek inségsegélyezésekre és ezért a hatalmas összegért a segélyezettek alig végeztek produktív munkát, a munkamorál és a munka nélkül segélyt váró szegény nép erkölcsi színvonala pedig lesüllyedt. Részletesen ismertette az uj rendszett, amely az inségmunkát megszünteti és elsősorban munkához,, megélhetéshez juttat, Célja a népességnek, gazdasági, erkölcsi, szellemi felemelése, a társadalmi kiegyenlítődés megvaíósitása. A munka két főcsoportra oszlik: 1. a karitúszra, a munkanélküliek ellátására. 5. a munkaképesek munkával való ellátására. A kétféle segités módozatainak részletes ismertetése ntán felhívta a haligatóság figyelmet, hogv mindenkor ugv kell segiteni, hogv a segités ne csak az éhenhalás ellen legyen jő. Termelő, eredményes munkát kel! végeztetni, ennek ellenéhen mindenki Számává meg kell adni a megfelelő ellenszolgáltatást. Kovács Judit a szociális gondozók feladatait, tennivalóit, munkaköréi ismertette. Azzal kezute, bogy a gondozói munkához bizonyos lelki adottJ ságokra van szükség. A gondozói munka végtelen türelmet kiván, mert a szegénység tele van panasszal és türelmetlenséggel. Valóságos lelki klinika a szociális gondozói intézmény, a szegény, eleseit emberek lelki klinikája. Á szociális gondozónak kell lelkileg előkészíteni a talajt aliboz az v) szociális rendhez, amelyet a Nép- és Családvédelmi Alap lm akar vezetni és amelynek bevezetését mar meg is kezdte. Az érdekes előadások szerdán foiy* tatódnak, csütörtökön délután pedig sor kerül a vizsgára. A tanfolyam résztvevői közül később, esetleg ti nyár folyamán jelölik ki azokat, aki© ket gondozói munkára alkalmaznakSzó van róla, hogy addig esetleg uinhb tanfolyamon bővítik tudásukat) Á 88 éyes asszony haiaía a hóban (A Délmagyarország munkatársa* lólj Különös szerencsétlenségről ér-* kezelt jelentés a szegcdi Ügyészség-* re. Szegváron özvegy Borbély Gá'spárné 88 esztendős asszony be-* leesett a tanyaudvaron levő hóba! mire rátalálták, már alig volt ben© ne élet. Hozzátartozói bevitték a ta-» nvaliázba, ovost hivtak, majd rö-» Vlddel az orvosi vizsgálat után be-* szállilották Szegedre a klinikára. Az idős asszony a klinikán anél-* kül, hogy eszméletéi visszanyerte volna, meghalt. Boncolást rendellek el, amelynek során megállapították, hogy özvegy Borbély Gáspárnfi tüdőgyulladást- kapott, amellyel szervezete már nem tudott megbír-* kőzni. A boncolás megejtése után 3 szegcdi törvényszékről dr. Ottó© va v István járasblró szállt ki Szeg© várra, hogy megtartsa a helyszíni szemlét annak kiderítésére, hng^ miképpen zuhant bele a hórakásba az idős asszony. Vínkler László előadása a bethlen Gábor-Kör előadássorozatában ( A J.téimagyarul szag munkatársától) Kedden este a gyógyszertani intézel előadótermében V i n k I e r László,, a kiváló fiatal festőművész érdek< ü képzőművészeti előadast tartott. A művészettörténeti felkészültséggé fel* épített és sok érdekes egyéni iiicgia* fással szinezett előadás cimc »Miivé* szet az emberiség életében* voll. Halt* gatóit végigvezette a művészettől le* nelmen. az őskor művészetétől sza* zndfordtilónk művészetéig. Élményszerűen vonultatja fel a barlangi rajztól a görög-római művészetig Asszíria, UabiloD, a görög szigetek, Kréla művészetét. Az őskeresztény művészettől folyamatosan mutatja be Európa Uiü* vészeiének különféle állomásait, ilá« lián, Franciaországon, Németalföldön, Iíoliandián, Spanyolországon keivsz® tül a francia impresszionizmusig. Epi® szkopus képvetítéssel szemléltette s( művészetek áramlásának folyamatáti Egy-egy müvet mint szimbólumot ér* telmez, ezekből kiindulva s ezekbea visszatérve érzékeltette, hogy niii«p* prn áramlott a művészet mint élő fo* lyamat az ember egyetemes eletét)!?. Előadásának egyik fontos pillére te görög művészet s ennek térszemlélet) felfogása, a másik pedig, amire gon© dolatfttzését s előadásának lényegé? építette, az európai művészei idöszem® lélete. Ezeknek az alapképzfl elem,k-l nck az analizálásával, előjátékaikból és tintásaikból vont következtetések"-! kel ismertette a niiivészettörténelente sokszinit világát. A közel kétórás előadás eClja nerte a művészettörténeti adatok felsorolása volt, inkább a művészetek filozó© fiájába merült el. Mindvégig figyelem* mel kisért előadását az eljövendő hu-, manizmus hitében fejezte be. ft. j.)j t