Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-17 / 38. szám

UfiEMAGY ARORSZAr. edd. 1912. febrnér 17. mázza a móravárosi iskolában keze alatt tanuló elemi iskolás gyermekekei. A panaszokkal a Délmagyarország foglalkozott annakidején, A cikkek' eredménye az lett, liogy az ügyészig hivatalos hatalommal való visszaélés és tesltsértés miatt eljárást indított Sehneider János ellen. A bűnügyi eljárás sörén — mint ismeretes — a törvényszék először olyanértelmü ítéletet Hozott, Hogy megállapította ugyan Scbneidef 'János bűnösségét, büntetést azonban a törvénykezés egyszerűsítésére való Hivatkozással nem szabót? ki. Fellebbezés fnlyfán a tábla foglalkozott az üggyel," amely megsemmisítette a törvényszék ítéletét és áj eljárás lefolytatására utasította a törvényszéket. A törvényszék másodszor is foglalkozott Schncider János bűnügyével és 100 pengMe ítélte a tanítót, az ítélet végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. Végső fokon a Kúria elé HcrÜlt ne ügy, amely ezt az ítéletet jogerőre emelte. A bűnügyi eljárással párhuzamosan a fegyelmi vizsgálatot, is meg kellett, indítani Schncider eP'en. Fzzel egyidőben más fegyelmi vétségéit miatt is fegyelmi eljárást indítottak Sehneider tanító elten, ennek lefolytatását és befejezését azonban az ellene indított, bűnügy jogerfís lezártáig felfüggesztette a felettes hatóság. Nagy Sándor tanfelügyelő a közigazgatást bizottság ülésén ezzel kapcsolatban azt kérte, bogy most már a bűnügy jogerős befejezése következtében a fegyelmi vizsgálatot fejezték be. A" tanfelügyelői előterjesztési a közigazgatási bizottság tudomásTd vette és elhatározta a fegyelmi vizsgálót, megindítását, és befejezését. Éri nek" a határozatnak értelmében a város polgármestere haladékalánul megteszi a szíffrsépe* lépéseket. n fegyelmi vizsgálat lefolytatása ügyéhen A gazdasági felügyelőség "elentése A tanfelügyelő jelentése titán 'löllner Károlv, az államépítészeti hivatal vezetője közölte, hogy az i'tfajt. építését a bő akadályozza. ffaidrkker Andor gazdasági felügyelő a vezetése alatt működő hivatal jelentését ismertette ezután. Szegeden januárban a mezőgazdasági intézet leméré*e szerint 48.fi milliméter csapadék esett. A hőmérsékleti viszonyok a normálisnál jóval hidegebbek voltak. A gazdasági munkálatok a fa- és jégkitermelés kivételével általában szünetel'rk, a hó miatt a trágya, kihordása >S fennakadt. Az állatállomány kitoMtefése az, abrak- és szálastak'armányfélékbcn. valamint az alomszalmában is mutatkozó hiány miatt meglehetős gond elé állít.ia gazdái nk'at. A földművelésügyi miniszter közölte « gazdasági felügyelőséggel, hogy azoknak « gazdaköröknek, amelyek élénk tevékenységet fejtenek ki. vetögépek. beszerzéséhez a gép vételárának "0 százalékát, legfeljebb azonban 3Ő0 pengőt, magtisztitógépek. beszerzéséhez a gép vételárának 50 százalékát legfeljebb azonban 500 pengőt nyújt sagélyképpBft A gazAakönOaMk «*4o*tt wrra kell kötelezni magukat, hogy az 'állami segéllyel beszerzett gépeket állandóan jókarban tartják" és hogy azok használatáért tagjaiktól mindössze csak minimális használati díjat szednek, melyet a gépek karbantartására kell fordítani. A gépek használatát a gazdasági felügyelőség köteles ellenőrizni, A mezőgazdasági munka ellátásának biztosítása tárgyában megjelent rendelet értelmében az. aki mint gazdasági munkavállaló tártja fenn magát, amennyiben az 1942. évi március 15. napjáig nem kötött gazdasági munkavállalóként legalább olyan időtartamú szerződést, mint az 1941. évben, köteles a lakóhelye sgerínt illetékes városi gazdasági munkaközvetítő hivatalnál március 3t-ig jelentkezni. A munkaközvetítő hivatal közölni fogja vele a nyilvántartott munkaalkalmakat s amennyiben ezen munkaalkalmak közül nem vállalna mnnkát. a közigazgatási hatóság honvédelmi munka címén gazdasági munkálatok' kötelező végzésére rendeli ki. Végül Gergely József állategészségügyi főtanácsos közölte jelentését a januári állategészségügyi viszonyokról. A jelentés szerint egyet" , len fertőző állatbetegség — lóriih — fordult el Újszegeden az elmúlt hónap folyamán. A Hetipiacokra felhajtottak 3 marhát, 22 borjút és 1250 sertést, eladtak 3 marhát, 22 borjut és 798 sertést, vásáron ktvtil adtak el 171 lovat, 49 marhát. 103 borjút, 39 juhot, 7 kecskét 'és <509 sertést; élőben vasútra elszállítottak 45 lovat. 2 marhát, 2 borjút és 15 sertést. Közfogyasztásra levágtak 365 marhát, 399 borjút. 62 juhot, 40 bárányt, 2 kecskét, 2937 sertést és 83 lovat, ebből elkoboztak 2 marhát, 4 sertést és 1 ló húsát, hatósági bússzékben mérték ki 7 marha és 4 sottés húsát, gett. Harmadnap farafkozott az uitMf gróf Teleki Sándorral. A gróffal együtt sétált el a wiedeni bid mellett* ahol már gyerkőcök árusították a gyufáját. A gróf tréfált a feltalálóval, iiogy ingyen dobta ki az ablakon találmányát. Erre Irinyi igy fakad! ki saját elbeszélése szerint: Ha kémiai tudományomnak má«. hasznút nem venném ennél a haszon* tnla óságnál, akkor kitekerném eajátj nyakamat! Nagy szerénységét bizonyitja éS üzleti dolgok iránti értéktelenségét isi egyúttal. Irinyi nem is gondolt arra,, hogy a gvnfa rövid idő alatt hallat* lan népszerűségre tesz szert. Araikon 1810-ben látta, hogy Romer hatatmnj vagyont szerzett már addig a gyufa* gyártásból;' dc nem ntarndt sokáig gyufagyáros, ráunt és hazament Dob* recenbe. Barátai és ismerősei szCméra Vetették, hogy mig Romer milliomos lett az ő találmányából^ addig Irinyi szegény maradt. — Ne törődjetek vele — vigasztalj ta barátait —, majd találok én ki * gyufánál kiilönb dolgot is. Beszélni fognak még róla... Második találmányával megbukoffl Valami subick félét talált ki, amelfl kefélés nélkül is fényessé varázsolt,-* a'debreceni cívisek csizmáit. De eg nem tetszett a debrecenieknek. Nent is rendes dolog az, hiszen érhej nz olvan subick, amit kefélni son* kell?! Igy bukott meg Irinyi másodild találmánya. Később Nagvváradrg költözött s Ott njra megpróbálkozni} a gyufagvnrtássnl. de gvárá leégett; Akkor, 1863-ban hazament ismét IVte reeenbe. Ttt halt meg mint malom® Igazgató 1895-ben. fiiele Végéig rait.H maradt, hogy élhetetlen ember, aki cgveflen nagysikerű tnlálmánvánakt szerencséjét átengedte másoknak... Mi. magvarok azonban számod torijuk. mint a mngvar találmánvng elme örök dicsőségét.., Az ífíuság ávuléséve! tnegkezdödöH a Tuberkulózis Hét Budapest, február 16. A magyal" '''"•égi Vöröskereszt és tnIierkulóJ zis elleni országos szövetség euyí évvel ezelőtt harcot indított a leg® veszedelmesebb népbetegség, a tű* berkulólís ellen. Az idei második} tuberkulózis-bét hétfőn délelőtt a| Magyar Művelődés Házában retH dozeft előadással kezdődött. JohanI Béla belügyi államtitkár beszéd,lel nyitotta meg a Tuberkulózis He* tet. Bámutatott arra. bogy 40 év* vei ezelőtt Magyarországon éven ta 55.000 ember balt meg tflbefkulől zisban. Most az elhalálozások számai 17.000. tehát 38.000 ember menekül meg a tuberkulózis pusztításaitól évente. Ezt annak a küzdelemnek; köszönhetjük, amelyet 40 éven ke* resztül az orvos és a társadalom} kifejtett, — Azt szeretnők —" folytatta ai államtitkár az ifjúsághoz fordulva —, hogy ti is átvegyétek azt, ami( mi 40 éven át végeztünk és folytas^ s'átok a munkát. A nagy tapssal fogadott beszéd után dr. Petrányi Győző egyetemi magántanár szólott az ifjúságból Ezután a szinház nézőterét meg* töltő gyermeksereg felállt helyéről és ünnepélyes fogadalmat tett a) küzdelembén való részvétel mellett® — A gyómor és bélcsatorna alapot Uitisztrtsár'a igyunk hetenként légi alább egyszer reggel Felkeléskor em pohár természetes /Ferenc Józsefe keserüvizet, mert cz gyorsan és biz* tosan takarítja ki az emésztés salak* kai telt útjait és az egész anyagosé* rét előmozdítja. Kérdezze meg orv©* •áll Irinyi János a gyufa feltalálója Az élhetetlen magyar zseni száz forintért adta el világraszóló találmányát (A Délmagyarország munkatársától) A /Nemzeti lijság/ vasárnapi számában arról a német centennáriumról ir, amelyet a »M«gjar-Német Kurír* legutóbb bejelentett. Eszerint a gyufa száz esztendős és — Németországban tahilta ,volna tel egy Kammerer ttCvü néniét kémikus-hallgató. A /Nemzeti Újság* rámutat cikkében arra. hogy ml, magyarok úgy tanultuk, liogy a gyufát Irinyi János találta fel és pedig nem száz esztendővel ezelőtt, hanem néhány évvel hamarabb: 1836-ban. Arról van szó tehát, úf'gy a gyufa német cenlcnnáriuma nem időszerű, mert a világ megünnepelte már a gyufa feltalálásának százesztendős fordulóját hat évvel ezelőtt s az emlékezések középpontjában akkor Irinyi János, az /élhetetlen magyar zséni* állott. Irinyi János ugyanis — mint ismeretes — vHágr.v szúló találmányát annakidején RIO forintért adta el... Sohasem büszkéikedett találmányával, de mi, magyarok mégis büszkék vagyunk rá, mint a magyar tudomány és előrehaladás egyik bizonyságára. Mit mondanak a német szakírók ? A német gyufuipari szaklap szerint Kamuie'rer 1833-ban jött rá arra a gondolatra, hogy a foszfort gyújtó készítésére lehet használni. Ugyanez a német szaklap szerint Irinyi János 1836-ban készttette el gyutafnlálmányát. Ezek szerint tehát még ha Kammerer találta is volna fel, nem száz éves, hunom 106 éves a német találmány. A német Kneyklopadie der Tevhitischen Chcmie szerint többen jöttek rá egyidőben a foszforos gyufa gondolatára. Irinyi János egyik volt bécsi diáktársa hosszú évekkel ezelőtt megírta, hogy 1835ben, amikor Bécsben M e i s s n e r professzortól hallgatták a kémiát, Irinyi jött arra a gondolatra, hogy kén helyett foszfort kever össze barna ólomoxiddal s fgy készít gyufát. A foszfort Ugyanis Irinyi tömény gumioldatban olvasztotta, azután addig keverte, míg az oldat kihűlt és a foszfor benne finom por alakjában eloszlott. Ehhoz az emulzióhoz keverte a barna ólomoxidot. Dr. Meyer drezdai professzor szerint Irinyi. Knmmwer eljárásától eltérően áliitott elő foszforos gyufákat és ezért Irinyi tekinthető a foszforos gyújtó első feltalálójának. A bécsi műegyetemen, ahol megtalálhatók vóltak Irinyi tanulmánvai. mindvégig szt tanították- hogy TWnyi a xsnfa feltalálója. Irinyi kütöubeo a régi Vasárnapi Újságban elmondta találmánya történetét Megírta azt is, hogy egy Bécsben élő magyar gyáros, Romer István megvásárolta találmányát. A müncheni peutsehe* Museum falitáblája szerint a gyufa feltalálásában egyformán van érdeme az angol John Walkernek, Karamérernek és Irinyi diáknak Ec I d b a u s német technikatörténeti kutató szerint Kannnerer nem tekinthető feltalálónak, egyszerű kalnpkészitő volt, aki alkalmazta Jobns korábbi kutatásait. Meg kell említenünk még. hogy a franciák is maguknak tulajdonítják a gyufa feltalálását, szerintük 1816-ban Derosne készitétt először gyufát és hogy a mai gyufához hasonló eszközök viszont korábban is voltak A Pá riz-Pápa v szótár 1767-es kiadása beszél' /kénköves fátskákról, melyekkel gyűltünk valamit*, Irinyi találmánya titkáról Irinyi János 1836-ban ment Bécsbe. Itt fedezte fel a foszforos gyújtói s később maga beszélte el. miképpen jöjtt rá n foszforos gyufa titkára, _ A kémia hires professzora, Mcissner volt a tanárom Bécsben a Polytechnicumon _ beszélte Irinyi. — Egvizben az ólom hiperoxid járói tartott előadást és a barna port kénvirággal dörzsölgette üvegmozsarában, az.t ígérvén figyelmes hallgatóságának, hogy a kén meg fog gyulladni. Mit tesz Isten?! A kén nem gyulladt meg. Akkor támadt az ötletein, hogy ha MeissnCr kén helyett foszfort tett Volna a mozsárba, a keverék már régen égne. Hazamentem. Megcsináltam a foszl'orkeveréket. Néhány fapálcika végét bekentem a keverékkel és az ablak párkányára raktam száradni. Éjjel aztán, mikor hazamentem a Bacci-kávéház.ból, ahová azért jártunk, mert ott magyar lapokat is tartottak, otthon kipróbáltam a /Züitrihölzjeimet*. A kísérlet nagyszerűen sikerült. Az első foszforos gyufa meggynlladt és világított. Másnap megmutattam a tanáromnak és a kollégáimnak. Leikésen gratuláltak Az egyik kollégám aztán elvitt egv magvar eredetű patikushoz. Romer Istvánhoz, akinek volt gyufagyára is. Romer megkérdezte, hogy mennyiért adom el a találniánvomat. /Adjon érte három garast, nekem is ennyibe került a foszfór* _ mondtam neki. Más. nap. mikor benéztem Romerhez. már papirostokban elém rakta az én nj evufámat. Irinyi ekkor itt) forintért átadta Romernek ulálmányát értékesítés