Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-23 / 18. szám

DÉDMAGYARORSZAG Péntek, 1948. január M. Tinid Iát semmit abból, ami a föl­dön történik...* Ez volt a magyarázata annak, bogy a két család minden tagja heti­ken" keresztül járkált egyik tanyából a másikba pénteki és szombati napok sötét éjjelén. boszorkánytáncoltatás idején..! Mivel azonban földnél és homoknál egyebet nem találtak, elha­tározták, hogv megtáncoltatják a csa­ló boszorkányt. És így lett az egvko­ri legendából törvényszéki tárgyalás. Több évtizede már annak, hogy ezt az ügyet lezárták. De — mint a leg­utóbbi" jársábirósági tárgyalás iga­zolja — a legenda tovább él Szegeden s tán soha nem vész ki, mig arany és mig ember lesz a földön. (maron) 60 nyuíiövzsei oszt ki a közíóléfi szövetkezei Nyulfavmoi rendeznek be az újszeged! iskolában (A Délmagyar ország munkatár­sától) A Nép- és Családvédelmi Alap krretében alakult közjóléti szövet­kezetek célkitűzései közé tartozik a támogatásra szoruló szegény lakos­ságnak jövedelmező foglalkozási ág­hoz való juttatása. Tgy például te­nyészállatokat osztanak ki kölcsön­héppen és ezen a réven teszik lehe­tővé, bogy munka- és megélhetésnél­küli szegényemberek jövedelmező keresethez jussanak. A szegedi köz­jólétl szövetkezet is megkezdte az állattenyésztési' akcióknak a szer­vezését. A közeljövőben 60 nyúltör­zset osztanak ki a jelentkezők kö­rött tenyésztés végett. A 60 törzs kö­zött 30 angóra törzs lesz. ezeket prémjükért tenyésztik, 30 törzs pe­dig belga óriás nyulakból áll, amely fajta mint kiváló húsnyúl ismere­tes. Az angoranynl prémjének 220 pengő kilója, igy igen szép jövedel­met biztosít azoknak, akik vállalják ezt a nem éppen könnyű és nagy szorgalmat kívánó m'flnkát. A hús­nyúl tenyésztésének is nagy jelen­tősége van most, amikor a hnskor­látozások idejét éljük. A házinyúl húsának' fogyasztása hústalan napo­kon is megengedett, a nynltenyé­szetek igen szép jövő elé tekinthet­'nek. A közjóléti szövetkezet vezetősé­ge mindent elkövet, hogy megked­veltesse a nyultenyésztést a sze­génysorsú lakossággal. Dr. Biacsy Béla th. tanácsnok, a népjóléti hiva­tal vezetője és Kovács Sándor, a szövetkezet igazgatója azzal a terv­vel foglalkoznak, hogy egy 60 törzs­ből álló nyúlfarmot állítanak fel az iljszegedi iskolában, a farmot az is­kolásgyerckckkcl kezeltetik, hogy így már a fiatalkorban megkedvel­tessék a szegénysorsú lakossággal a nyultenyésztést, amelytől egyelőre a magyar ember természete idegen* kedik. Terveit között szerepel még az is, hogy a Duna—Tiszaközi Mező­gazdasági Kamara baromfitenyésztő osztályától 10.000 darab csirkét sze­reznek he és ezt is kiosztják a szö­vetkezet tagjai között. A csirkét is kölcsönként osztanák ki a jelentke­zőknek, minden 100 darab csirke után 5-ú> darab tyúkot kell majd beszolgáltatni a szövetkezetnek, A nyúlkölcsönt Ugyanúgy fizetik vissza, minden szaporulatból egy darab nyulat kell visszaadni a szö­vetkezetnek. A nyúltörzsek kiosztá­sa rövidesen megkezdődik. A szegedi tábla uj tárgyalást rendelt el egy szabadkai vajrejtegetési ügyben (14 Délmagyarország munkatár­sától) A szabadkai törvényszék de­cemberben tárgyalta Hajnal Károly 41 éves szabadkai kereskedő és fele­sége. Tcrgina Margit árdrágítás! ós árúolvonási ügyét. Hajnal ellen szeptember elején feljelentések ér­keztek a rendőrségre, hogy egyes árucikkeket drágábban ad a megen­gedett árnál és egyes közszükség­leti cikkeket elvon az üzlet vevői elől. Szeptember 14-cn két detektív: Sárvári György és Pcrtics János nent be az üzletbe és 10—10 deka vajat kértek. A kérésre a kereskedő idielenlette, hogy vajat nem tud ad­ni, mert. egy deka sincsen az üzlet­ben. A két detektív ekkor hatósági gazolást mutatott fel és házkutatást tartott Hajnaléknál. A kutatás meglepő eredménnyel zárult, az üz­let raktárában 10 deka hijján tiz kiló vajat találtak. A vajat lefoglal­ták. Hajnalék ellen megindult az el­járás. A nyomozás során Hajnal azzal védekezett, hogy 2 kiló (50 dekát to­vábbi feldolgozásra tartott vissza, míg hét kilót már eladott a Nemzeti Bank szabadkai fiókja tisztviselői káüdnak. Hajnalné kijelentette, híjgr az egész mennyiséget további feldol­gozás Céljaira tartották vissza és semmit sem tudott arról, hogy férje a Nemzeti Bank tisztviselőinek el­adott volna vajat. Szembesítéskor mind a ketten megmaradtak első vallomásuk mellett. Hajnalt ekkor tovább faggatták a rendőrségen, de egyetlen tisztviselőt sem tudott megnevezni, akiknek vajat eladott volna. A törvényszék a nyomozás és a vádlottak vallomásai alapján Haj nalt és feleségét egy-egyhönapí fog házra, egy-egyévi hivatal- és politi kai jogvesztésre ítélte, továbbá el­rendelte, bogy az ítélet rendelkező részét Jóéi hónapon át ki kell fiig geszteni az üzlet ajtajára. Az ítélet indokolása megállapította, hogy a vádlottak nyilván azért tartották vissza a vajat, hogy meg nem enge­dett módon nyerészkedjenek vele. Fellebbezés folytán csütörtökön került az ügy a szegedi ítélőtábla Elemy-tanácsa elé, amely rövid ta­nácskozás ntán úgy határozott hogy az ügyet új eljárás lefolyta tása végett visszaadja a szabadkai törvényszéknek. Varga Mihály kmd«rkik(nit6, kötéláru­gyér és mechanikai fiá'ógyár SZEGED, Aradi utca 4, sz. HIREK Szegedi útmutató A Somogyi könyvtárban és az .gye trmi könyvtárban vasárnap és ün nepnap kivételével könyvtárszolgálat A Városi Muzeum egész évben nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Ta­kács István Klauzál-tér 3, Just Fri­gyes Petőfi Sándor-sugárut 59, £el­meczi Béla Somogyitelep IX. u.489, Török Márton Csongrádi-sugárul 14 Szinház és mozik műsora: Belvá­rosi Mozi: N i n o c s k a. Korzó Mozi: Honvédek előre 1, Széchenyi Mozi: Egy éjszaka Erdély­ben, Városi Szinház: pénfek: Mil­liomos, szombat este: Legyen ugy, mint régen volt, vasár­nap délután és este: Legyen ugy, mint régen volt. —oOo— — Jannár 31-ig tart az 1 és 2 pengős ezüstpénzek kicserélése. Bu­dapestről jelentik: Illetékes helyen felhívják a közönség figyelmét ar­ra. hogy az egy- és * kétpengős ezüstérméket a Magyar Nemzeti Bank intézete csak jannár 31-ig cserélik át aluminium érmékre. A közönségnek ezért -érdekében áü. hogv az egy- és kétpengős ezüstér­mék átcseréléséről minél előbb gon­doskodjék. — Budapestről különvonat 'érke­zik Szabadkára dr. Reök Andor cőispán beiktatására. Szabadkáról ielentik: Szombaton iktatják be dr. Reök Andor szabadkai főispánt. Budapestről az »Árpád< mint kü­lönvonat indul szombaton Szabad­kára és magával viszi a vendége­ket. A főispán vendégei tiszteleté­re pénteken este teát ad, majd szombaton reggel a Szent Teréz­templomban istentisztelet le«z. amely után átvonulnak a városhá­zára. ahol megtörténik az uj kép­viselőtestület eskütétele és a főispán beiktatása. Délben ezerteritékes ban­kett lesz az Aranybárányban, este a Városi Színházban díszelőadás. Az ünnepségről filmfelvétel is ké­szül, a beszédeket hanglemezeken megörökítik. Szabadka olvan nagy­szabású ünnepélvt készit elő, h'offv az méltó legyen a régi bácskai fő­ispáni installációk fényéhez. — A Bethlen Gábor-Kör Remé­nvik-estje. Az Egyetemi és Főis­kolai Hallgatók Bethlen Gábcr­Köre csütörtökön Reményik-estet rendezett a református egyház elő­adótermében. Ködöböcz József elnök megnyitóbeszéde után Bá­nyai Éva zongorázott nagy tet­szés mellett, majd Zempléni Fodor József tartott előadást Re­ményik Sándor költészetéről. Er­dély nagy költője müveinek általá­nos jellemzése után sorravelte Re­mény ik vallásos, szerelmi és haza­fias költészetéi. Reményik Sándor 'stenkereső vallásos költeményeiben Rilke rokona, de a német költő miszticizmusa hiányzik belőle. Ta­gadhatatlan ugyan, hogy Prohász ka Ottokár miszticizmusa hatott a protestáns Reményikre, de Bőhm Károly és Somló Bódog szellemi köre távoltartotta a miszticizmus­ban való elmélyedéstől. Szerelmi költészete a szeretet költészete, mig Hazafias lírája az irredenta költé­szet művészi tőkélvre emelését je­V-nti. Reménvik-Végvárí kötlemé­ovei nemcsak az irredenta érzésből ténlálkozfak. hanem a tragikus er­'élvi sorsból is. Reménvik Sándor költészete igazán az irredenta ver­sekben teljesedett ki naggvá._ A Re­ményik költészetéről kitűnő jellem­•*ést adó előadás után Nagy Sán­dor dalokat adott elő saiát zongo­rakiséretével. Nagv Piroska Remé­avik-versoket szavalt, végűt Zem­pléni Fodor József mondotta ű Reménvik »Ahosv lehet...* ci­mü versét. Az est Ködöböcz József zárőszavaiyal ért véget. Romániai hirek Bükarest, január 22. A MTI ]» lenti: A román posta kéri a nagy* közönséket, bogy a levélborítékokai ne ragassza le, mert ezzel megnehe­zíti a cenzúra működését és késlel­teti a levelek továbbítását. Bukarest, január 22. A kötelezi mamaliga-napokat nem határozták! meg. Mindenki saját belátása rint használhatja fel heti öt darab kenyérjegyet. Később, ha szükség lesz rá, bevezetik a kötelező mamali­ga-napokat is, ezeken a napokon ak­kor nem fogDak kenyeret sütni. Bukarest, január 22. A >CurentnH január 22-iki számában Seicaru ve­zércikkben foglalkozik a románositő politikával és azt irja, hogy Románia tulajdonképpen két fronton küzd, egy külső és egy belső fronton. Külső fron­ton a Szovjetunió ellen harcol, a bel, földön pedig a románositás érdekéb, n, A szovjet feletti győzelmet illetőleg már semmi kétség sincs, azonban an­nál több aggodalommal töltik el az embert a belső fronton folytatott hara kimenetele felől, holott ez könnyebb, nek látszott. A románositást nem uay kell értelmezni, hogv a vállalatok vói zetőit kicserélik. A románositás tu­lajdonképpen kemény nemzeti harc a gazdasági arevonalon. Am,i a románo­sitás érdekében történik, annak időtál­lónak kell lennie, de ha tehetetlennek vagv gazembereknek bizonyulunk, ak­kor a zsidók helvére más idegenek, merészségüknél fogva sokkal veszélye, sebbek, mint a zsidók, ülnek be. A románositást ugv kell végrehajtani, hogv a zsidók helyére mindenütt rn« mánok kerüljenek. Secaru cikke vé­gén arra kéri a románositó államtit­kárt, hozza nyilvánosságra, kik mi­iven vállalatokat vettek át, hogv a román közvélemény ellenőrzést gya­korolhasson a románositás fölött —oqo— — A TISZA VÍZÁLLASA. A sze­gedi rendőrség révkapifánysága je­lenti: A Tisza vízállása január 22-én reggel 7 órakor 193, hőmér­séklete — 0 fok Celzius, a levegő hőmérséklete —20 fok Celzius volt — Hírtelen halál a szőregi ország­úton. Csütörtökön délután négv óra tájban a szőregi országútra biviák a szegedi mentőket, ahol egy 80 év kö­rüli ismeretlen ember hirtelen rosz­szul lett és összeesett Mire a mentők kiérkeztek, az öregember mégha it. A rendőrség intézkedésére a holttestet a tőrvényszéki orvostani intézetbe szál­lították. Nyomozás indult a személy-j azonosság megállani tósára. — Kormányzósértés. A' szegedi törvényszék előtt kormányzósértés vádjával állott Kern Józsefeié 27 éves esomnolyaí asszony, mert junius. ban a Kormányzó urat ábrázoló pla­kátba csomagolt valamit. A vádlott a tárgyaláson azzal védekezett, hogy a plakát már szakadozott volt és igv már nem is gondolt arra, hogv n cso­magolás révén megsérti a Kormányzó urt. A törvényszék kétszáz pengő pénzbüntetésre itélte. —ooo—• Csütörtökön nem volt irabb magyar siker Borosztóban Boroszló, Január 22. Csütörtökön délután ötezer főnyi közönség előtt folytatták az amatőr ökölvívók euró­pai bajnoki küzdelmét. A vállósuiy­ban a német Rueschke és a magyar Torma találkozott. A két bajnok fel­váltva támadott, a második menetben a német több balegyenest vitt be el­lenfelének és végeredményben ő győ­zött, jóllehet Torma a harmadik me­netben szintén több izben sikerrel tá­madott.- A középsulyban a spanyol Gans Andreu pontozásos győzelmet aratott a svájci Barbetti felett, a svéd Borén poDtozással verte a magyar Csontost, A'nehézsúlyban a némd , Tennhof pontozással győzött a ma­I gyar Homolya ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom