Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-25 / 20. szám

Vasárnaptól drágább a szegedi villamos Szakaszjegy: 20 fillér, vonaljegy 30 fillér (A Délmagyarország munkatársától) Korányi Jenő, a Közúti Vaspálya BT. igazgatója szombaton (jelben, felkereste dr. Tóth Béla helyettes polgármestert és bejelentette, bogy a villamos viteldíja vagáruaptól megdrágul. A szakaszjegy az eddigi 16 fillér helyett 20 filléf, a vonaljegy az eddigi 28 fillér helyett 30 fillér, Az új tarifa különbséget tesz a fiti/ermek-szakasz,iegy ós a gycrmek-vonaljegy közölt: az előbbi marad az eddigi 12 fillér, az utóbbi pedig — amely két kilométernél hosszabb út megtételére jogosít. — 16 fillér. A .gyermek" meghatározást az előírt szabályok szerint alkalmazzák. A villamoskocsik feljárójánál egy mérce van elhelyezve. A mérce magassága 130 centiméter, Eddig a magasságig érvényes a „gyermek" megjelölés. Az ölbentartott kisgyermekek után természetesen a jövőben sem kell fizetni viteldíjat. A kisszakasz — hasonlóan más városokhoz — Szegeden is megszűnik. A menetjegy árának emelkedésével kapcsolatban Korányi igazgató a következőket mondotta": — Az általános áremelkedés következtében a Közúti Vaspálya RT. felterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez a tarifa új megállapítása ügyében. A helyzet ugyanis az, hogy a közúti vaspálya az 1925-ben elfogadott tarifa szerint működött. Azóta az árak minden vonalon emelkedtek s így szükség volt arra, hogy új árakat állapítsanak meg. A kereskedelmi miniszter a felterjesztésre adott válaszában engedélyt adott az árkormánybiztossággal folytatott tanácskozások befejezése után az 'áremelésre, amelyet az engedély alapján most foganatosítottunk. Ugyanezt a tarifát léptetik életbe egyébként Miskolcon, Szombathelyen, Debrecenben és Nagyváradon, Qlapjoíwn Száz év előtti jövendölések a világ sorsáról „Magyarország olyan hatalmas lesz, amilyen még sohasem volt" (A Délmagyarország munkatársától) Pál megtérése, vagy ahogy népicsen nevezzük: Pál fordulása a néphit szerint téli fordulópontot is jelent. Ez a nap a különíéic, év ele jén ősidőktől fogva szokásos jcsoiga-. lások ideje, A mai naphoz fűződő s a léi uralmának bosszúságát jósolgató népies rigmus azt mondja, bogy: >Ha Pál fordul köddel, Ember hullik döggel®, vagyis, ha Pál megtérésének napján ködös idő terjeszkedik körülöttünk, akkor- a tél további része enyhe és csapadékos lesz, ami különfé'e betegségek terjedését segíti elő mind az emberek, mind áz állatok vüágában. A jóslás, jövendölés a távoli jövő kedfátyola mögé való betekintés minden időben kedvenc szórakozása volt sz emberiségnek. Szívesen libbentgették a jövőt bölcsen és gondosan eltakaró fátylat, nemcsak alkalmi Sybillák, de tudományosan foglalatoskodó emberek is nagy lelkesedéssel kutattak az örök kárpit mögött, ainelv a nagy titok varázsával kerítette hatalmába mindenkor az emberek lelkét. »Mit nem tudunk, épp arra volna szükség S amit tudunk, az mind haszontalan® — mondja Goethe Faust doktora famulúsának. Ez az örökké kíváncsi és a rejtett dolgok ismeretére vágyó ember keserű kifakadása. S ezzel a jelszóval születtek meg a különböző korokban divatossá vált. felkapott jóslatok, amelyekről — január 25-én, Pál fordulásának napján — szólni a karunkSzáz év előtti jövendölések a világ végéről Száz év előtti Syillák Könyvében kutattunk és a XX. századra vonatkozó jóslásokat kerestünk. A száz év előtti jóslások és jövendölések többékevésbé egyetértenek abban, hogy a vüág végének a XX. században kell elkövetkeznie. Ezt a végítéletet azonban a legtöbb száz év előtti Játnok az emberiség megtérésében és uj. szelémi föld kialakulásában látta. Fiendtavül érdekes némelyik jóslótól figyelemmel kísérnünk, sokat tanulhatunk 6s javulhatunk belőle... . 1846-ban La Salerte nevű francia határában* például két pásf•'orgvsrmeiinek volt. jövendöléssel kaocsolatos látomása. A Madonna jelent meg a két kis pásztorira előtt és nyilatkozott a világ végéről. A látomás szerint a világ vege akkor fog elkövetkezni, amikor Isten 35 éven át szörnyű módon fenyíti az emberiséget, mert az anyagelviség, az istentagadas és mindenféle bün fészkeli bele magái az emberek szivébe. Párizsi, a bűnös várost idegenek felperzselik és mindenfelé harc, vér és nyomorúság uralkodik majd. Az Antikrisztus előhírnöke több nemzetből csapatokat toboroz, sok vért ont és azt kívánja, hogy Istenként imádják. Később az Antikrisztus uralma alatt hamis béke következik, amely alatt az emberek •mulatnak, dorbézolnak és nem törődnek a végítélettel, amely le fog sújtani reájuk... A la salettei jóslatokból elég envnyi. Egy másik francia jóslat, B ! o"is Mária még korábban, Í840-beu hangoztatott jóslata szerint a száz év múlva bekövetkező nagy háború után a vallás diadala teljes lesz s ez hozza meg a békét a földnek... Bot eau x Mária 1843-ban ugyancsak azt jövendölte, hogy 100 év múlva, a nagy háborúnak csoda által lesz vége, ez a csoda, Krisztus csodája meg fogja rázni az egész világot és felébreszti az emberiség lelkiismeretét... Clausi Bernát 1819-ben uj forradalmat jövendölt a huszadik században s ezl 3 forradalmat Krisztus csinálja. Eddig ismeretlen csapások egész sora zúdul az emberiségre s ebből a világkataklizmából egyetlen kiút a megtérés Krisztushoz. Nostradamus és Parace sus E vallásos ábitaltal eltelt jósok kevésbé ismerlek a mai közönség előtt, sokkal ismertebbek Nostradamus és Paracelsus jóslatai, amelyekre időnként szívesen rámondják hogy szórói-szóra teljesüllek Egy kis belémagyarázással mindig elfogadhatóvá íéhet tenni Nostradamus és Paracelsus ismeri jóslatait Például olyan madárról beszélnek, amelynek orgonnbúgáslioz hasonló, hatalmas hangja van s akkorra jövendölik a világ végét, amikor egy véka búvá olyan drága lesz. hogv senki sem tudja megvenni.. A különös madár hangját szívespn hasonlítják ma a repülőgép búgásához .. A /Budapesti Hírlap® 1919 január t-i számában " közölte bizpnvos B e • I a ágh né. jóslatait.-. A jóslatok »zehogy NapoIeon császár egyetlen tollvonással lezárta az európai kontinens határait és megtiltotta valamennyi tengerentúli áru be® hozatalát. Ez a rendelet azonban nem hozta meg azt a sikert, amelyet a császár remélt. De volt mégis néhány olyan követ® kezménye, amelyek Európa Számára késóbb igen hasznosaknak bizonyultak s amelyek főként a mai időkben, jutottak igen ko« moly gazdasági jelentőségre. Már akkoriban — immái közel másfélszáz éve — szintén arra kellett törekedni, hogy Európa saját erejéből termeljen olyat? árucikkeket, amelyekkel a látszólag nélkülözhetetlen tengerentúli árukat pótolhassa. Bizony nem egy akkori szép tervr mondott csütörtököt. Viszont jócskán akadtak olyan elgondolások is, ame® lyek azóta megvalósultak és a legmerészebb elképzeléseket is túl® szárnyalták. Ki mert volna akkoriban arra gondolni, hogy a2 euró® pai cukorrépából készült hófehér cukor — amelyet csak akkori® ban kezdtek gyártani — valaha feleslegessé teszi a drága tenge.rentúli cukrot? Vagy ki merte volna hinni, hogy az a barna, zamatos forró ital. amelyet a cikória (CICHORIUM INTYBUS) gyökeréből főznek, s amely a zárlat idején mint „café du continent" került divatba s lett Európa polgári konyháinak szíve® sen látott vendége, rövidesen mint—/ra7/fft®cikónakávé nélkülöz® hetetlen, közismert háztartási cikké válik. Ma már. akár hozzákeverjük a ^/bflnfK'cikoriakávét yala® milyen más kávéhoz, hogy kellemes ízét fokozzuk és zamato® sabbá tegyük, akár pedig, ahogy erre mostanában mind gyak® rabban kerül sor, tisztán isszuk — tejet öntvén hozzá — mim denképen csak örülhetünk annak, hogy nem ma kell felfedeznünk és fokozatosan tökéletesítenünk, hanem ma már készén és min® denkor kiváló minőségben kapjuk. Röviddel azután hogy Napoleon nagy háborúi véget értek, Európa ráeszmélt arra,minő előny származik abból.ha saját erőinkre támaszkodhatunk- Ekkoriban, az I82S»as esztendőben létesült az a vállalat, amely a &Framk <cikóriakávét készíti. Jártak rossz meg jó idők is. de a vállalatot- mindig csak az az egy gondolat vezette, azon dolgozott kitartó türelemmel, hogy minél tökélete® sebbé tegye ezt a jó belföldi kávészert Az ^egész világ szakembereinek egybehangzik a véleménye, hogy aE/ra/lf/?>cikóriakávé mindenféle, vele szemben támaszt ható tárgyilagos igénynek teljes mértékben megfelel. De kétsze. resen örülhetünk, ha egyúttal arra is gondoluuk, hogy i^Francli' cikóriakávé hazai földünk terméke. Ij]j