Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-24 / 19. szám

B a r • i c h Károly volt. katonaszöke­vény. A katonai parancsnokság utasí­tása alapján őrizetbe vették. Barvich Károlyt bevitték az őrszobára és te­lefonon kértek utasítást a vasúti ka­tonai parancsnokságtól, hogy mitévők legyenek. A parancsnokság azt a választ adta, hogy a katonaszöke­vényt őrizetbe keli venni, Nemsokkal ezután Zombor felől jö­vet, szerb lovasság közeledett az ál­lomás felé. A lovasságot egv száza­dos vezette. Kunics és Mrgyanov azonnal jelentést tett a történtekről a századosnak, mire az kijelentette ne­kik, hogv a foglyot kötelesek őrizni mindaddig, mig niás parancs nem ér­kezik. Ha pedig szökést kísérelne meg, kötelesek rátöni. A százados parancsa után Mrgyanov jelentette a tisztnek, hogy neki el kel! menni, Kunics szol­gálata pedig leiárt, igy tehát a pa­rancsnak nem hídnak eleget tenni. A százados .erre Rumosnak megparan­csolta, hogy nem hagyhatja el szolgá­lafát, hanem a szökevényt kell őriz­nie. Különben sem lehet az őrházat őrizetlenül hagyni. Kunics erre raa­•adt. A szökevényt Mrgyanowal egy Sres lakásban helyezték el és figyel­meztették, hogy ne merjen megszök­ik Barvich ezt meg is fogadta, mire Kunics cigarettával kínálta meg, amit Barvich cl is fogadott, de nyomban fellökte Kunicsot és kiszaladva az épületből, menekülni igyekezett. Kunics azonnal szolgálati helvére szaladt és elővéve szolgálati fegyve­rét, megállásra szólította fel a sző­kevényt. A szókevénv nem állt meg. Kanics két lövést adott le. ezek kőzöl az egyik halálos volt; a golvó a b.il hónaljon hatolt be a tüdőn keresztül és a joboldalon távozott a testből. Rarvich Károly halálának közvetlen oka belső vérzés volt. Kunics György ellen a Honvédek Kf.vonulása után a zombori ügyészség vadat emelt szándékos emberölés biin tette miatt. A vádlott a zombori tör­rényszék előtt azzal védekezett, hogy ö a vinkovcei vonalparancsnokság ka­tonai felügyelete alá tarto»ott és ab­ban a hiszemben lőtt a szökevényre, hogy ez neki jog, kötelcseéee. Meg­flyőződése szerint ez a kötelesség a katonai fegyelem feltétlen követelmé­nye Tolt. Nem akarta Barvichot agyonlőni, szándékosságról nem lehet szó. A törvényszék előtt a tanuk a vád­lotthoz bapoüióan adták «k» « tiffUw A törvényszék énrek á>t£J&fc * vádlottat felmentette a vád alól. In­dokolásában megállapította, bogy bár a vádlott téves meggyőződésben volt a lövési jogot illetőleg, de ha kato­nának tekintette volná magát, mint ahogy igy is volt. joggal gondolhatta, bogy jogosult a fegyverhasználatra. Nem vonható felelősségre az. aki a bűncselekmény elkövetésekor tévesen A szegedi tábla felmenteti egy zombori volt jugoszláv pályaőrt, aki a balkáni hadiárai megindulásakor agyon­lőtt egy menekülő katonaszökevényt — mohon a meggyőződésben voli, ho$y katonai szolgá­latot ieljesit (A Délmagyarország munkatársától) Érdekes ügyet tárgyalt pénteken dél­előtt a szegedi ítélőtábla Elemy-ta­nácsa. Elsősorban a kisérő körülmé­nyek az érdekesek, amelyekből kitű­nik, hogy a szerbek Bácskában. Zom­borban már április 7-én, tehát Virág­vasárnapját követő napon megkezdték készülődéseiket a menekülésre. Ki­tűnik, hogy már a kormányzó hadpa­rancsa előtt négy nappal szükséges­nek tartották a zombori állomásroi a legfontosabb iratokat elszállítani Aa ügy vádlottja Kunics György SS éves zombori szerb anyanyelvű vasúti pályaműiikás, aki a jugoszláv államvasutak szolgálatában áiiott és mint ilyen a zombori vásártéri állo­máson teljesített szolgálatot. A zombori vásártéri állomás pá­lyaőre Mrgyanov Szvetozár volt. Április 6-án a zombori állomás osz­tályfőnöke megbízta azzal, hogy irat­tárát a zombori főállomásról a vá­sártéri állomásra szállítsa. Mrgyanov helyett erre az időre Kunicsot jelöl­ték ki. Hetedikén délelőtt Mrgyanov éppen egy csomó irattal megérkezett a vásártéri állomásra, amikor Ku­niocsal együtt egy katonaszökevény­nek látszó egyént pillantottak meg, amint a vasúti pályán közeledett az állomás felé. A gyanúsnak látszó egyént feltartóztatták, elfogták, mert kötelességük volt minden gyanns em­bert. aki a pályatesten jár," feltartóz­tatni. Kiderült, hogy a gyanús idegen olyan körülmények tennlorgásáról volt meggyőződve, amelyek a cselek­ményt megengedetté tennék, ha tény­leg fennforognának ezek a körülmé­nyek. A törvényszék a vádlottat a .ju­goszláv büntetőtörvénvkönyv 1929 évi 20. paragrafusa alapján mentette fel és a jugoszláv biintetőtörvénvhöny? rendelkezéseit azért alkalmazta, mer' a vádlott a cselekmény elkövetés idején jugoszláv állampolgár volt. a magyar büntetőtörvénvkönyv szerint pedig ilven esetben a külföldiekre mea­állapitótt törvényeket kell alkalmazni Az ügyész fellebbezése folytán pén­teken tárgyalta az ügyet a szegedi ítélőtábla Elemv-tanácsa és az elsőlü­rói Ítéletet annak indokaival együtt helybenhagtya. Az ítélet ellen Horánszkv léis főügyészhelyetles semmisség' pa­naszt jeléntett be. az ügy végső fokon a Kúria elé kerül. DSLMAfíV A RORS 7. A G Szombat. 1942. január Sí. A SZIBÉRIAI TEL HŐSEI Hogyan viseli el a huszfokos fagyot a szegedi utc-m a rendőr, a tökmagos néni, az ujságárus es a süteményarus asszony (A Délmagyarország munkatár sától) Napok óta roppant kemé­nyen bánik velünk a tél. Szinte szi­bériai hideg telepedett be az Al­földre s reggelenként, amikor a köd mögé rejtőzködő, sáppadt, téli nap felbukkan a láthatár fölött. mínusz 24 fokos hidegben ébred a város . . . Esztendők óta nem emlé­keznek ilyen kemény és tartós nl­degre mifelénk, az emberek zúgo­lódnak is a nappali 16—20 fokos hő­mérséklet miatt. Mindenki rohan, vörös orral és kékrefagyott arccal siet a dolga után s ba ismerősök néhány pillanatra megállnak, hogy szót váltsanak egymással, így hang­zik a legaktuálisabb kérdés: — Mit szól a hideghez? Mi is feltettük a kérdést néhány embernek; azoknak, akik ebben az embertelen hidegben naponta 8—10 —12 ótát töltenek az utcán, mert s kötelességük, a kenyérkeresetük így diktálja. Megkérdeztük őket, ho­gyan tudják elviselni a 16—20 fosös hideget hosszú órákon, félnapokon át? A FORGALMI RENDŐR szilárdan és magabiztosan áll a posztján s vastag, bélelt bőrke sz­tyűs kezével irányítja a forgalmat. Itt, a hídfőnél délidőben is 18—20 fokos hideg van, a Tisza felől időn­ként jeges szél támad és megbor­zongatja a járókelőket. A fiatal pl­rosképű, magyarafeú rendőr néha topog egy kicsit, lerázza a Csizmá­jára rátapadt havat és megigazítja „fülhallgatóját", a r'ádiókagyióhoz hasonló fülvédőt, amelynek viselőit pajkos diákok napjában többször is megkérdezik; _ . — Mit hallgat báSsi? Budapestet? Két hatalmas teherautó útba­igazítása után a forgalmi rendőr nyilatkozik; persze, nem a „fülhall­gatóról", hanem a hidegrüh — Hát bizony, megérezzük, külö­nösen hajnalban. De szolgálatunk beosztása módot ad arra, hogy fél­óránként kissé felmelegedjünk. Min­den második félórában bemehetünk az őrszobára, vagy valamelyik kö­zeli melegedőbe. 10—15 peré mele gedési időnk van, ez elég ahhoz, hogy ismét kitartsunk a poszton. A rendőr tehát nem zúgolódik, pedig naponta 8—12 órát tölt hifit. az Isten szabad oge alatt. Négy­óránként váltják egymást, nemcsak nappal, de éjszaka is ez a legula. A forgalmi TtvtiSr hősiesen kitart a posztján, állja a kemény hideget és teljes biztonsággal látja el fel­adatát. Valóságos hősként tekintünk rá ebben a kegyetlen télidőben A GESZTENYÉS NÉNI is a tél hősei közé tarto/ik Illető­leg, helyesbítőnk: nem is geszte­nyés néni ezidőszerint, h-inein tök­magos néni, vagy pallogatott ku­koricás néni . . . Ugyanis sült gesz­tenyét nem árulnak jelenleg Szege­den, az összes gesztenyés \5nik és bácsik „átképezték magukat" tök­mag, vagy pattogatott kukorica áru­sításra. A gesztenyi kilója 4 pen­gő, csomagonként 40 fillérért árul­ták, amíg „be nem fagyott az üz­let. Naponta 50 fillért sem tudott megkeresni a drága gesztenyén az árus, legtöbbször ráfizetett a boltra, hiszen 1—2 csomagnál többet nem tudott eladni. Beszüntettek hát az árusítást. — A csontjaim s a reumám mác nagyon érzi a hideget, — lanaszko­dik a „kiérdemesült" gesztenyés né­ni. Déli 1 órakor ülök ki -3 sarokra és este 9—10 óráig kint vagyok, ^ ameddig megy az üzlet . . A tek­• magból élek, elég reu-lesei hoz l konyhára, volt idő. amikor napon­ta 20—25 kilót is eladtam belőle. Most persze, jóval kevesebb fogy. mert az emberek ebben a nagy bi degben meg sera állnak, még a tök­mag kedvéért sem . . . Kilenc éve ül a kis kályha mö­gött, amely — mellékesen — segít neki elviselni a 20 fokos hideget. Gyékénnyel körülhálózva, pokrócok­kal a térdén süti naphosszat a tök­magot, ezt a népszarfi „csemegét". Aa nra 1914-ben, nyomban az első, nagy háború kitörése után elesett a fronton, azóta egyedül tartja fent családját. Most már könnyebb, mert a fia embersorba jutott, meg is nő­sült és nem kell rá gondot viselnie. Saját, szűkös kenyerét keresi meg a tökmagárusítás révén 16—30 fo­kos hidegben, hősies kitartással . .» 'AZ UJSÁGÁRUS szintén asszony, fi is 6—S órát ül kint, az utcasarkon kis bódéjában. Az Ura megy az újságok Után, ő pe­dig a bódéban árulja a napj esemé­nyeket . . . Hajnalban kel, már öt órakor nekiindul a ködbevesző, vaksötét utcákuak, kihordja a la­pot, aztán beül a bódéba ós egy kis kályha pislákoló tüze meTTeft mele­gíti kék l efagyott kezét- A késő esti órákig olt ül a bódéjában és az új sze n zá ei ók a t k í nál ja. — Itt a kis kályha mellett vala­hogy esak ki lehet birni. Néha ki­megyek és elsétálok a legközelebbi patikáig, bogy megnézzem: hány fok a hideg? Aztán, amikor látom hogy csakugyan 16 fok. akkor — megnyugszom. Hát hideg van. ai y­nyi szent, de kint. az orosz fronton csak sokkal hidegebb van . . . —• mondja és rámutat a legfrissebb estilapra, mintha bizonyítékul tár ná elénk a legújabb hadijelcntése­ket . . A SÜTEMÉNYÁRUS ASSZONY fagyos pogácsáival üldögél a „poszt­ián". Friss, meleg süteményként ajánlja a járókelőknek: a'„meleg"' szóra néhányan rámosolyognak, d bizony senki sem áll meg, hogr megbizonyosodjék arról, vájjon v. sütemény csakugyan olyan friss meleg-e? — TTárom Családom ran, azok nalt kenyér kell, — mondja a sf teménycs néni és összedörzsöli lyu kas, kötött kesztyűjében meggém beredett ujjait, — Ebben a cuda hidegben itt ülni órákhosszat, bi zony nem lakodalom, -dehát — élni kell, . . . Hon. élni kell. Ez a két kemény szó sokkal keményebb. paranC«o­lóbb, mint az embertelen hideg. Minnsz 20 -24 fok alatt is élni kell. valahogy vegetálni, küzdeni és kín lódni addig, amíg — jó az Isten — egyszer mégis eljön a napau rs.ru• kacagó, áldott-szép tavasz . . . (*»• Pl Romániai hirek Bukarest, január 23. A „Bursa" című román szaklap cikket közöl a nagybani ós kicsinybeni eladás árai közötti különbségről Németország­ban és Romániában. Míg Németor­szágban a különbség Csak 4 száza­lék, addig Römániában % százalék, tehát a legnagyobb a világon, Bukarest, január 23. Hivatalosan közlik', hogy Pantazi tábornokot, eddigi hadügyi államtitkárt had­ügyminiszterré nevezték ki. Eddig Antonescu tábornagy maga töltöt­te be ezt a tárcát és mig a harcte­rén tartózkodott, Pantazi tábornok képviselte a hadügyminisztérium ügycinek vezetéséhen. (MTD gabonaszakmában gyakorlattal rendelkező őske­rezstény, perfekt gyors- és gépirónöt keres budapesti nagyvállalat. — Ajánlatokat »Komoly és biztos állás* jeligére a Vidéki Napi­lapok Gazdasági Egyesülése cí­! rens kérünk (Budapest, IVn servüa-ter i.) 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom