Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-23 / 18. szám

Kétévi fegyház után jogerős felmentő itélet Érdekes táblai döntés egy árdrágitási ügyben is fennforgoni látta. Az árTirejtege­tésre nem merült fel adat, mert a vádlott az összevásárolt kenderma­got nem tejtette él, nem titkolta el, nem semmisítette meg, sem használ­hatatlanná nem tette. Nem minősí­tette a törvényszék Panli Cselekmé­nyét a vád szerint külön-külön bűn­tetteknek, mert a vádlott részéről ugyanazon iizeme köréből, ugyan­azon termények összevásárlása al­kalmával rövid időközökben történt ártnllépések', tehát nem egymástól független többrendbeli, tíanem csak egyrendbeli folytatólagosan elköve­tett bűncselekményt alkotnak. A bíróság Panli Istvánt kétévi fegyházra, mint főbüntetésre, továb­bá iparigazolványának elvesztésé­re, a kender gyártástól és a kender­rel való kereskedéstől öt évre terje­dő időf.e való eltiltására, ötévi hi­(A Délmagyarország munkatár­«Kdl) A szegedi ítélőtábla FJemy­tanáesa érdekes döntést hozott egy Majszkai árdrágitási ügyben. Az el­sőrendű vádlottat a zombori tör­vényszék kétévi fegyházra és külön­böző mellékbüntetésekre ítélte, most «b ítélőtábla jogerősen felmentette. A zombori törvényszék előtt az elsőrendű vádlott Patdi István 41 crres vajsárai kendergyáros volt, aki december 2-án negyvenhat társával árdrágító visszaélés vádjával ke­rült a bíróság elé. Paulit bűntettel, • többi vádlottat vétséggel vádolta *» ügyészség. Panli István azzal követte el a Cselekményt a vádirat szerint, hogy mint kendorgyáros Októberben Vaj­skka gs Bogyán községekben negy­venEat környékbeli lakostól kisebb­nagyobb' tételekben összesen 99 mé­termázsa 97 kilő kendermagot vásá­rolt a megállapított árnál magasab­bon, Panli vallomása szerint a ken­dermagot nem nyerészkedés céljára, hanem saját szükségletére vásárolta aréft, hogy azzal a földjét bevesse (a enzel biztosítsa kendergyára re­mére a kenderkórót. mely a kender­gyárban feldolgozásra, feldolgozás fitán pedig eladásra kerül Az Ár­ellenőrzés Országos Kormánybizto­sa egyik rendeletében a kendermag árát meghatározta és egy külön fen" deletben ezt az árat kötelezővé tet­te a Délvidékre is. A' megbatáro­zott ár egy pengő 20 fillér volt, Panli ezzel szemben a kendermag kilóját egy pengő 40 és egy pengő 70 fillér közötti összegekért vásá­rolta. A törvényszéki tárgyaláson a vádlottak tagadták a bűnösségüket, kijelentették, nem tudják, Hogy a megállapított legmagasabb' árak a Délvidékre is érvényesek. Paéli az­zal védekezett, Hoky a kendermagot nem üzérkedés céljaira vásárolta és nem is akarta elvonni a közszükség­lét elől. A törvényszék, mint nzsorabííó­*ág, « vádlottak védekezését nem fogadta el, mert a legmagasabb árat megállapító rendelet a Budapesti Közlönyben a Cselekmények elköve­tése előtt már megjelent és a Kúria •gyik Határozata szerint „a maxi­mális árat megállapító rendelet nem tudásával a vádlott nem védckezHe­tik akkor, Ka az Árellenőrzés Or­szágos Kormánybiztosának ez a rendelete a Budapesti Közlönyben megjelent." Az ítélet indokolása megállapítja, bogy nincs olyan jog- , „ .. • , . , ,,„v. . „„ I Csengd aranyak vándorolták a naj­szabály, mely szerint az ilyen or- J csár& tarisznyájába a .fekete üzlet. szagos érvényű rendeletek kötelező eredményeképpen. A délebbi vidéken vatalvesztósre, mint mellékbüntetés­re ítélte, kimondotta az ítélet, Hogy köteles a vádlott az ítéletet annak jogerőre való emelkedése után saját költségén közzétenni és az állam­kincstár javára 10 ezer pengő va­gyoni elégtételt fizetni. A többi vád­lottat a törvényszék kisebb-nagyobb pénzbüntetsére ítélte. Enyhítő körül­ménynek vette a bíróság a vádlot­tak' tapasztalatlanságát. Az ítélet a Pauli Istvánra vonatkozó rész kivé­telével jogerőre emelkedtek, Panli fellebbezést adott be az ítélet ellen. • Á szegedi ítélőtábla Elemy-ta-S.­csa a törvényszéki ítéletet megvál­toztatta és a vádlottat felmentette a vád alól. Az ítélet indokolásábna kimondotta, bogy Pauli nem nye­részkedés Céljaira vásárolta a ken­dermagot, hanem azért, bogy gyá­rát a jövőben is üzemben tarthassa. Így saját károsodása mellett inkább többet adott oz árúért, Csakhogy az üzem folytonosságát fenntarthassa. Téves volt tehát az elsőbíróság íté­lete és a vádlottat fel bellett men­teni. Az ítélet jogerős. „Jtláttyás laiátty SKZfyedi auiHfyai.. f-elelet/CHednek a szektái fose&ckánytáncoltatás aktái, amelyeknek véyén a tanyai yazdák meyiánedtatták a csald foszúikányt (A Délinagyarország munkatársul*'!) Hogy egy szarnyrakelt legenda nulyeu hosszai ideig megmarad a köztudatkan és hány évsorozaton át foglalkoztatja az emberek képzeletét, arra fegjooü példa az a szegedi mese, amely Má­tyás király aranyai köré szövődött. Néhány nappal ezelőtt egy járásbi­rósági tárgyaláson kerültek szoba egy becsületsértési üggyel kapcsolatban • Mátyás király szegedi aranyai*. Ma­ga az ügy köznapi: két szomszédos ta­nyaház "vetélkedése a földön keresz­tulbuzódó vízlevezető csatorna fölött. Az egyik vádlott védekezésében azon­ban előfordult az a mondat, hogy .azért neiq engedte a szomszédnak ásni a sajat földjén a csatornát, mert éppen az ő földje az, ahol egyszer Mátyás király aranyait elásták. És ha tényleg vannak aranyak a földben, akkor azokat ő akarja megtalálni*. Ezért aztán összekapott a szomszéd­dal és alaposan elagyabugyálta annak rendje és módja szerint. Az ügy ugyancsak annak rendje és módja rint ért véget s ami benne érdekes, az éppen az az utalás, amely sok évti­zedes, vagy évszázados legendái ele­venít fel. Mátyás király hajcsárai... A régi Szeged történetével foglal­kozó könyvek felemiitik azl a néplia­gvományt. amely szerim egyszer Sze­ged halárában kitűnő vásárt csinál­j tak Mátyás király disznóbajcsárai ••^•MMMMM a haj­erővel csak akkor bim'ának, Ha azok nem Csupán a Hivatalos lapban, Ha­nem a helyi szokás szerint is is­mertté válnak. Nem fogadta el az uzsorabíróság Paüli István védeke­zését sem, mert az indokolás szerint a nyereséget célzó eladást akkor is meg kell 'állapítani. Ha valaki a maximális áron felül vásárolt köz­szükségleti cikkeket nem egyszerre, Hanem esetleg át-, vagy feldolgoz­va boösájtja 'áruba. A törvényszék Panlí István bűncselekményében az egyes reszcseleVniények nagy szá­mára és a vádlott foglalkozására MriTitettol m üzletszerürigef összevásárolt sertésekéi kellelt vol­na felhajtaniok Budavárába, a/ utasí­tás szerint azonban egyetlen egvet **cm szabad útközben eladni, vagy más módon elveszejteni. A hajcsárok Sze­gedig kj is állták a rendelkezés sza­bályait. de itt _ ugv látszik _ olvan zsiros vásár lehetősége kínálkozott, hogy a disznók nagyrészét eladták Mátyás királv azonban nem azért volt igazságos, bogy egvkönnven tul lehetett volna járni az eszén. Ha már disznót nem visznek a hajcsárok Bu­davárába. akkor nénzt se nagyon vi­hetnek. mert a várkapunál még meg is rázza őket a poroszló, nem esik-e ki valami ruhájából ennek a fránya bajcsárnénségnek? .. A mese szerint a hajcsárok emiatt ugy döntöttek önpv a kíráírnak bftfólenfik. hogv a disznók elpusztultak. A .fekete vásáron* szer zett aranypénzt pedig elrejtik, elássák .szanaszét a szegedi tanyák között* Aranyeső a föld alatt... Igy történt ezután — mint a mese további része mondja — hogy Mátvás király disznóbajcsárai hetekig leb­zseltek Szegeden. Éjszakánként ki-ki­jártak a tanyákra (akkoriban még na­gyobb volt a tanyavilág és kisebb vo't a város a mainál) és utak mentén, szántók közepén, ahol egv-egv ház, vagy fa utmutatást Dyujtbatott az el­ásott kincsek .tartózkodási heiyét* il­letően — kis zarsfeókba varrva ásták el féltve őrzött és még a király elöl is eltagadott kincsüket. Aztán dolguk végeztével clhapdukollak Budavára felé. bogy jelentsék a királvnak a disznók pusztulását. A mesp szegedi vonatkozásai itt tulajdnnkénnen véget érnek Egv nép­mese. amelvet Benedek Elek '•* feldolgozol! Kisbaconban, elmondm rncg. bogy Mátvás királv egvszer ál­ruhában iárta az országot s hallott arról, hogv a Tisza mentén, lenn dé­len az egé®7 tavaszt átlnsfálkodták a parasztok Vem dolgozták meg a föl­det. nem vetették beléie a magvakat, ki se meafek se a lovak se az embe­rek a szántókra Mátvás királv be-be­tért a tanvákra. elboczólgetelt a lus­tálkodó emberekkel látta, bogv itt ngvan hiába parancsolna akármit: mnknesfaila az alföldi mngvar Ehe­lyett a királv iól ismert ravaszságá­hoz folvnnodolt Elhíresztelte, hogy a föld alatt valóságos aranyeső vau. morf egvsz.er a disznóhajesárok ren­geteg arnnvkincsct ástak el. mint nzl valahogy mrglndfa egv vallatáson Ki kéne ásni ezeket a kincseket, az arany azé, aki megtalálja .. A föld alanya T.'cll erre olyan .mezei mttnk'a* a szeged: földeken, hogv örőnt volt néz­ni. Nem volt olvan tanyakörnvék. amelvnck lakói ne .két kézzel ásták volna s földet* Soha olyan mélven még nem áslak a magvar ugarba, mint abban nz évben. Keresték a kin. r-r( kutatták mindenütt — persze, hiába Va'ahol nagyon mélven lehe­tett az a kincs. Aztán a fáradtságos kineskeresést is abbahagyták egvszer S ha má* fel volt ásva. fel volt izánt va a fold. akkor meg bele lehet már del magyarország b péntek, 1942. január 23. ii hajítani azt a búzát, meg miegyebet És igy történt, hogy aranyló buza fed­te a megfelelő időben a lusta emberek földjét. És akkor megjelent Mátyás királv fejedelmi palástban a szegedi nép között. Kiment a tanyákra, kivit­te a földre a magyarokat és igy szólt a termésre mutatva: — Itt az arany . Legendából a valóság Ez a mese évszázadokkal ezelőtt kelelkezhetett Hogy pedig évszáza­dok múlva is milyen élénken élt '* szegedi nép képzeletében, arra egv érdekes törvényszéki tárgyalás utal amely az Ur 1908 esztendejének má­jus havában folyt le a szegedi tör­vényszék előtt. Á pör iratai ma is ott fekfisznek a törvényszéki irattár po­ros polcain. A kővetkezőket lehet megtudni belőlük: .Tekintetes Somogyi Szilvesz­ter rendőrfőkapitánv ur tudomásá­ra jutott, hogy fölöttébb furcsa és érthetetlen dolgok történnek mos­tanában a szegedkörnyéki tanyá­kon. Pénteki és szombati napok éj szakáján lapátos és ásós emberek meg asszonyok kujtorgatnak egvik tanyából a másikba s hol ezen hol amazon a tanyán kezdik ásni egész éjszakán át a földel Azok. akik tudomással bírnak a dolog­ról, nem tudják megfejteni a külö­nös tüneményt. Ha a szomszédos tanyáktól kérnek felvilágosítást » másik tanya ellen, akkor ezek rendszerint hallgatnak, mert jórészt azok is részesei a titokzatos cse­lekménynek. A rendőrségnek azoD ban sikerült kifürkésznie — mond­ja az egykorú okirat _ a miszti­kus esemény előzményeit.* A titokzatos ákombákom... Az ügy további részleteire már a vádirat és az ügy törvényszéki tár­gvalásának jegyzőkönyve derít fényt. Megtudni ebből, hogy .mintegy 10 nappal ezelőtt beállított Fabula Já­nos gazdálkodóhoz Kovács Márton földműves, aki a várossal határos ta­nyáján lakik s egy ákombákomokkal sürün teleirott. sárgás szinü papirost rontatott fej előtte. Fabula elmondta, hogy ezt a sárgás, gyűrött és titokza­tos papirt egv Etel nevű öreg kár­fvavető és jós cigánvasszonytóí vásá­rolta drága pénzen. De akármilyen drága volt is az irat — mondta a föld­műves — megéri, mert ez az írás nem egyéb, mint rajzolatja azoknak a be­ívelnél,- nbnt Mátyás királv disznó, hajcsár ni egykoron elásták bfinön szerzett aranyukat... Ebben az irös­ban benne van az is. hogy aranv vaj* Kovára Márton Fabnta János Szán. tóján is.. Boszorkány táncoltatás Igv indult et a régi mese felújítva a szegedi tanyák között. A további részletek már arról szóinak, hogv Fa­bula is. meg Kovács is feljelentettek a eigánvasszonyt. akit aztán a törvénv­szék bárom bónaura plifélf A törvénv­székt tárgvnláson elmondotta Kovács Márton gazda, hogv kutat ásatott az udvarában A kntásásnál munkát k'a­noft az Öreg eiuánvasszonv is. aki­nek' talieskán kellett elhordani a föl­det a tanva mögé. — Munkaközben — mesélte Ko­vács Márton —, amikor a cigánvasz­szonv kiürítette az egvik taticska tar­falmát. a földdel egvütt kiesett egy kis sárga lan ís, amit a eieánvasszonv gvorsan igvek'ezett eldugni dP a gaz­da észrevette és rászólt: — Mit dugtál a zsebedbe? — Egy írást — válaszolta a eigáay­asszonv. — Titkos írás ez. úgyis csak én veszem hasznát!... Ezzel a trükkel már nem volt ne­héz behálózni a hiszékenv Kovác* Mártont. A rigánvasszonv nagvnehe zen elmondta az írás jelentőségét, de a titkos ákombákomok' értelmét csak ugv volt hajlandó mesmaffvarázní. ba a gazda .egy tinót, meg pénzt js ad neki. Kovács Márton megadta, ami' a eigánvnsszonv kívánt, aztán átment a szomszédjához — akinek a földjén szintén van arany a cigánvasz­szonv szerint — és beavatta öt is a' titokba Az írás szerint csak »éjeikor Szabad á«ni. «Btét éjtszakín. amjkor a

Next

/
Oldalképek
Tartalom