Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-23 / 18. szám

Kétévi fegyház után jogerős felmentő itélet Érdekes táblai döntés egy árdrágitási ügyben is fennforgoni látta. Az árTirejtegetésre nem merült fel adat, mert a vádlott az összevásárolt kendermagot nem tejtette él, nem titkolta el, nem semmisítette meg, sem használhatatlanná nem tette. Nem minősítette a törvényszék Panli Cselekményét a vád szerint külön-külön bűntetteknek, mert a vádlott részéről ugyanazon iizeme köréből, ugyanazon termények összevásárlása alkalmával rövid időközökben történt ártnllépések', tehát nem egymástól független többrendbeli, tíanem csak egyrendbeli folytatólagosan elkövetett bűncselekményt alkotnak. A bíróság Panli Istvánt kétévi fegyházra, mint főbüntetésre, továbbá iparigazolványának elvesztésére, a kender gyártástól és a kenderrel való kereskedéstől öt évre terjedő időf.e való eltiltására, ötévi hi(A Délmagyarország munkatár«Kdl) A szegedi ítélőtábla FJemytanáesa érdekes döntést hozott egy Majszkai árdrágitási ügyben. Az elsőrendű vádlottat a zombori törvényszék kétévi fegyházra és különböző mellékbüntetésekre ítélte, most «b ítélőtábla jogerősen felmentette. A zombori törvényszék előtt az elsőrendű vádlott Patdi István 41 crres vajsárai kendergyáros volt, aki december 2-án negyvenhat társával árdrágító visszaélés vádjával került a bíróság elé. Paulit bűntettel, • többi vádlottat vétséggel vádolta *» ügyészség. Panli István azzal követte el a Cselekményt a vádirat szerint, hogy mint kendorgyáros Októberben Vajskka gs Bogyán községekben negyvenEat környékbeli lakostól kisebbnagyobb' tételekben összesen 99 métermázsa 97 kilő kendermagot vásárolt a megállapított árnál magasabbon, Panli vallomása szerint a kendermagot nem nyerészkedés céljára, hanem saját szükségletére vásárolta aréft, hogy azzal a földjét bevesse (a enzel biztosítsa kendergyára remére a kenderkórót. mely a kendergyárban feldolgozásra, feldolgozás fitán pedig eladásra kerül Az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosa egyik rendeletében a kendermag árát meghatározta és egy külön fen" deletben ezt az árat kötelezővé tette a Délvidékre is. A' megbatározott ár egy pengő 20 fillér volt, Panli ezzel szemben a kendermag kilóját egy pengő 40 és egy pengő 70 fillér közötti összegekért vásárolta. A törvényszéki tárgyaláson a vádlottak tagadták a bűnösségüket, kijelentették, nem tudják, Hogy a megállapított legmagasabb' árak a Délvidékre is érvényesek. Paéli azzal védekezett, Hoky a kendermagot nem üzérkedés céljaira vásárolta és nem is akarta elvonni a közszükséglét elől. A törvényszék, mint nzsorabííó*ág, « vádlottak védekezését nem fogadta el, mert a legmagasabb árat megállapító rendelet a Budapesti Közlönyben a Cselekmények elkövetése előtt már megjelent és a Kúria •gyik Határozata szerint „a maximális árat megállapító rendelet nem tudásával a vádlott nem védckezHetik akkor, Ka az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosának ez a rendelete a Budapesti Közlönyben megjelent." Az ítélet indokolása megállapítja, bogy nincs olyan jog- , „ .. • , . , ,,„v. . „„ I Csengd aranyak vándorolták a najszabály, mely szerint az ilyen or- J csár& tarisznyájába a .fekete üzlet. szagos érvényű rendeletek kötelező eredményeképpen. A délebbi vidéken vatalvesztósre, mint mellékbüntetésre ítélte, kimondotta az ítélet, Hogy köteles a vádlott az ítéletet annak jogerőre való emelkedése után saját költségén közzétenni és az államkincstár javára 10 ezer pengő vagyoni elégtételt fizetni. A többi vádlottat a törvényszék kisebb-nagyobb pénzbüntetsére ítélte. Enyhítő körülménynek vette a bíróság a vádlottak' tapasztalatlanságát. Az ítélet a Pauli Istvánra vonatkozó rész kivételével jogerőre emelkedtek, Panli fellebbezést adott be az ítélet ellen. • Á szegedi ítélőtábla Elemy-ta-S.csa a törvényszéki ítéletet megváltoztatta és a vádlottat felmentette a vád alól. Az ítélet indokolásábna kimondotta, bogy Pauli nem nyerészkedés Céljaira vásárolta a kendermagot, hanem azért, bogy gyárát a jövőben is üzemben tarthassa. Így saját károsodása mellett inkább többet adott oz árúért, Csakhogy az üzem folytonosságát fenntarthassa. Téves volt tehát az elsőbíróság ítélete és a vádlottat fel bellett menteni. Az ítélet jogerős. „Jtláttyás laiátty SKZfyedi auiHfyai.. f-elelet/CHednek a szektái fose&ckánytáncoltatás aktái, amelyeknek véyén a tanyai yazdák meyiánedtatták a csald foszúikányt (A Délinagyarország munkatársul*'!) Hogy egy szarnyrakelt legenda nulyeu hosszai ideig megmarad a köztudatkan és hány évsorozaton át foglalkoztatja az emberek képzeletét, arra fegjooü példa az a szegedi mese, amely Mátyás király aranyai köré szövődött. Néhány nappal ezelőtt egy járásbirósági tárgyaláson kerültek szoba egy becsületsértési üggyel kapcsolatban • Mátyás király szegedi aranyai*. Maga az ügy köznapi: két szomszédos tanyaház "vetélkedése a földön keresztulbuzódó vízlevezető csatorna fölött. Az egyik vádlott védekezésében azonban előfordult az a mondat, hogy .azért neiq engedte a szomszédnak ásni a sajat földjén a csatornát, mert éppen az ő földje az, ahol egyszer Mátyás király aranyait elásták. És ha tényleg vannak aranyak a földben, akkor azokat ő akarja megtalálni*. Ezért aztán összekapott a szomszéddal és alaposan elagyabugyálta annak rendje és módja szerint. Az ügy ugyancsak annak rendje és módja rint ért véget s ami benne érdekes, az éppen az az utalás, amely sok évtizedes, vagy évszázados legendái elevenít fel. Mátyás király hajcsárai... A régi Szeged történetével foglalkozó könyvek felemiitik azl a népliagvományt. amely szerim egyszer Szeged halárában kitűnő vásárt csinálj tak Mátyás király disznóbajcsárai ••^•MMMMM a hajerővel csak akkor bim'ának, Ha azok nem Csupán a Hivatalos lapban, Hanem a helyi szokás szerint is ismertté válnak. Nem fogadta el az uzsorabíróság Paüli István védekezését sem, mert az indokolás szerint a nyereséget célzó eladást akkor is meg kell 'állapítani. Ha valaki a maximális áron felül vásárolt közszükségleti cikkeket nem egyszerre, Hanem esetleg át-, vagy feldolgozva boösájtja 'áruba. A törvényszék Panlí István bűncselekményében az egyes reszcseleVniények nagy számára és a vádlott foglalkozására MriTitettol m üzletszerürigef összevásárolt sertésekéi kellelt volna felhajtaniok Budavárába, a/ utasítás szerint azonban egyetlen egvet **cm szabad útközben eladni, vagy más módon elveszejteni. A hajcsárok Szegedig kj is állták a rendelkezés szabályait. de itt _ ugv látszik _ olvan zsiros vásár lehetősége kínálkozott, hogy a disznók nagyrészét eladták Mátyás királv azonban nem azért volt igazságos, bogy egvkönnven tul lehetett volna járni az eszén. Ha már disznót nem visznek a hajcsárok Budavárába. akkor nénzt se nagyon vihetnek. mert a várkapunál még meg is rázza őket a poroszló, nem esik-e ki valami ruhájából ennek a fránya bajcsárnénségnek? .. A mese szerint a hajcsárok emiatt ugy döntöttek önpv a kíráírnak bftfólenfik. hogv a disznók elpusztultak. A .fekete vásáron* szer zett aranypénzt pedig elrejtik, elássák .szanaszét a szegedi tanyák között* Aranyeső a föld alatt... Igy történt ezután — mint a mese további része mondja — hogy Mátvás király disznóbajcsárai hetekig lebzseltek Szegeden. Éjszakánként ki-kijártak a tanyákra (akkoriban még nagyobb volt a tanyavilág és kisebb vo't a város a mainál) és utak mentén, szántók közepén, ahol egv-egv ház, vagy fa utmutatást Dyujtbatott az elásott kincsek .tartózkodási heiyét* illetően — kis zarsfeókba varrva ásták el féltve őrzött és még a király elöl is eltagadott kincsüket. Aztán dolguk végeztével clhapdukollak Budavára felé. bogy jelentsék a királvnak a disznók pusztulását. A mesp szegedi vonatkozásai itt tulajdnnkénnen véget érnek Egv népmese. amelvet Benedek Elek '•* feldolgozol! Kisbaconban, elmondm rncg. bogy Mátvás királv egvszer álruhában iárta az országot s hallott arról, hogv a Tisza mentén, lenn délen az egé®7 tavaszt átlnsfálkodták a parasztok Vem dolgozták meg a földet. nem vetették beléie a magvakat, ki se meafek se a lovak se az emberek a szántókra Mátvás királv be-betért a tanvákra. elboczólgetelt a lustálkodó emberekkel látta, bogv itt ngvan hiába parancsolna akármit: mnknesfaila az alföldi mngvar Ehelyett a királv iól ismert ravaszságához folvnnodolt Elhíresztelte, hogy a föld alatt valóságos aranyeső vau. morf egvsz.er a disznóhajesárok rengeteg arnnvkincsct ástak el. mint nzl valahogy mrglndfa egv vallatáson Ki kéne ásni ezeket a kincseket, az arany azé, aki megtalálja .. A föld alanya T.'cll erre olyan .mezei mttnk'a* a szeged: földeken, hogv örőnt volt nézni. Nem volt olvan tanyakörnvék. amelvnck lakói ne .két kézzel ásták volna s földet* Soha olyan mélven még nem áslak a magvar ugarba, mint abban nz évben. Keresték a kin. r-r( kutatták mindenütt — persze, hiába Va'ahol nagyon mélven lehetett az a kincs. Aztán a fáradtságos kineskeresést is abbahagyták egvszer S ha má* fel volt ásva. fel volt izánt va a fold. akkor meg bele lehet már del magyarország b péntek, 1942. január 23. ii hajítani azt a búzát, meg miegyebet És igy történt, hogy aranyló buza fedte a megfelelő időben a lusta emberek földjét. És akkor megjelent Mátyás királv fejedelmi palástban a szegedi nép között. Kiment a tanyákra, kivitte a földre a magyarokat és igy szólt a termésre mutatva: — Itt az arany . Legendából a valóság Ez a mese évszázadokkal ezelőtt kelelkezhetett Hogy pedig évszázadok múlva is milyen élénken élt '* szegedi nép képzeletében, arra egv érdekes törvényszéki tárgyalás utal amely az Ur 1908 esztendejének május havában folyt le a szegedi törvényszék előtt. Á pör iratai ma is ott fekfisznek a törvényszéki irattár poros polcain. A kővetkezőket lehet megtudni belőlük: .Tekintetes Somogyi Szilveszter rendőrfőkapitánv ur tudomására jutott, hogy fölöttébb furcsa és érthetetlen dolgok történnek mostanában a szegedkörnyéki tanyákon. Pénteki és szombati napok éj szakáján lapátos és ásós emberek meg asszonyok kujtorgatnak egvik tanyából a másikba s hol ezen hol amazon a tanyán kezdik ásni egész éjszakán át a földel Azok. akik tudomással bírnak a dologról, nem tudják megfejteni a különös tüneményt. Ha a szomszédos tanyáktól kérnek felvilágosítást » másik tanya ellen, akkor ezek rendszerint hallgatnak, mert jórészt azok is részesei a titokzatos cselekménynek. A rendőrségnek azoD ban sikerült kifürkésznie — mondja az egykorú okirat _ a misztikus esemény előzményeit.* A titokzatos ákombákom... Az ügy további részleteire már a vádirat és az ügy törvényszéki tárgvalásának jegyzőkönyve derít fényt. Megtudni ebből, hogy .mintegy 10 nappal ezelőtt beállított Fabula János gazdálkodóhoz Kovács Márton földműves, aki a várossal határos tanyáján lakik s egy ákombákomokkal sürün teleirott. sárgás szinü papirost rontatott fej előtte. Fabula elmondta, hogy ezt a sárgás, gyűrött és titokzatos papirt egv Etel nevű öreg kárfvavető és jós cigánvasszonytóí vásárolta drága pénzen. De akármilyen drága volt is az irat — mondta a földműves — megéri, mert ez az írás nem egyéb, mint rajzolatja azoknak a beívelnél,- nbnt Mátyás királv disznó, hajcsár ni egykoron elásták bfinön szerzett aranyukat... Ebben az irösban benne van az is. hogy aranv vaj* Kovára Márton Fabnta János Szán. tóján is.. Boszorkány táncoltatás Igv indult et a régi mese felújítva a szegedi tanyák között. A további részletek már arról szóinak, hogv Fabula is. meg Kovács is feljelentettek a eigánvasszonyt. akit aztán a törvénvszék bárom bónaura plifélf A törvénvszékt tárgvnláson elmondotta Kovács Márton gazda, hogv kutat ásatott az udvarában A kntásásnál munkát k'anoft az Öreg eiuánvasszonv is. akinek' talieskán kellett elhordani a földet a tanva mögé. — Munkaközben — mesélte Kovács Márton —, amikor a cigánvaszszonv kiürítette az egvik taticska tarfalmát. a földdel egvütt kiesett egy kis sárga lan ís, amit a eieánvasszonv gvorsan igvek'ezett eldugni dP a gazda észrevette és rászólt: — Mit dugtál a zsebedbe? — Egy írást — válaszolta a eigáayasszonv. — Titkos írás ez. úgyis csak én veszem hasznát!... Ezzel a trükkel már nem volt nehéz behálózni a hiszékenv Kovác* Mártont. A rigánvasszonv nagvnehe zen elmondta az írás jelentőségét, de a titkos ákombákomok' értelmét csak ugv volt hajlandó mesmaffvarázní. ba a gazda .egy tinót, meg pénzt js ad neki. Kovács Márton megadta, ami' a eigánvnsszonv kívánt, aztán átment a szomszédjához — akinek a földjén szintén van arany a cigánvaszszonv szerint — és beavatta öt is a' titokba Az írás szerint csak »éjeikor Szabad á«ni. «Btét éjtszakín. amjkor a