Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-20 / 15. szám

R% UélŐiábla ievüieúéneh gyarapodása szükségessé leszi, hogy a tábla vissxaUapja végi épületéi és felemeljék a bivói és tisztviselői Uav Iéisxámát Or. FoJhoy Gyuta elnök betxéde a szetted! tábla évnyitó teljes ülésén — „3 rehabilitációs törvény betetőzése bUnteíőtöevénykönyvünk humanizmusának" (A Délmagyarország münkatdfr sától) A szegedi ítélőtábla hétfőn tartotta évnyitó teljes ülését dr. Falkay Gyula táblaelnök vezetésével. A teljes ülésen résztvett az ítélőtábla valamennyi tanáeselnöke, bírája és tanáesjegyzője, ott volt dr. Zombory Jenő főügyész, Paraszkay Gyula törvényszéki elnök, dr. Tarajossy Béla ügyészségi elnök, Horánszky Miklós főügyészhelyettes, dr. Ráday László, a járásbíróság alelnöke, valamint a törvényszék és a járásbíróság bírái nagy számban. Dr. Falkay Gyula elnök megnyitóbeszédében arról emlékezett meg, hogy világégés, világnézetek és világrészek harcai között léptünk az új esztendőbe. — Nagy szövetségeseink oldalán mi is részesei vagyunk ennek a titáni küzdelemnek — mondotta —, amelyet a kereszténység, a kultúra, az irödalom, a művészet évezredes alkotásainak védelmében és megmentéseért vívűnk és kell megvívnunk'a mindezek megsemmisítésére törő istentelenség ellen. Az isteni gondviselés megóvott eddig bennünket asúlyosabb áldozatoktól, de az új év minden bizonnyal nagy teherpróbát fog jelenteni számunkra is, sok lemondásra, küzdelemre és áldozatos erőfeszítésre kell számítanunk. Szeretném hinni, hogy ez az év véget vet a világ öldöklő harcainak és Fegyvereink győzelmével meghozza a várvavárt, igazi hosszantartó békét és a zavartalan békés munka áldásait. Beszéde további során az egész nemzetet, de a szegedi ítélőtáblát legközelebbről érintő örvendetes sseményről, a Délvidék visszatéréséről emlékezett meg az elnök. A legnagyobb magyar emlékét fdézte ezután Falkay elnök gróf Széchenyi István születési jubileumára visszatekintve, majd az elmúlt év .törvényalkotásairól és fontosabb rendeleteiről emlékezett meg. — A törvények közül a bíróságokat két törvényalkotás érinti közelebbről, — mondotta. — Az egyik, — amely tfgyan 1940. évi törvény, de esak az elmnlt évben lépett életKe —. a büntető ítélethez fűzőrlő ÓRIÁSI SIKERE VAN GRETA GARBÓ kitűnő filmjének, a; NINOCSKD Ureta Garbó nevet. — Partnere: flELWYN BO60LAS Ma, szerda, csütörtök, 5, 7, • a Belvárosiban hátrányos jogkövetkezmények korlátozásáról és megszüntetéséről szóló. a rehabilitációs törvény, a másik a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. t.-C. kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről szóló 1941. évi XV. törvénycikk. A rehabilitációs törvény a legmagasztosabb erkölcsi eszmét, a megbocsátás és emberszeretet gondolatát juttatja érvényre a bűncselekményi elkövetett, de tettéért már megbűnhődött s a büntetését már kiáltott emberrel szemben, — mondotta. A rehabilitáció gondolata a keresztény bűnbocsánatból fakad és annak megfontolásából, hogy élte végéig veszélyes marad-e a közre az az ember, aki bűnét megbánta, a kárt jóvátette, kifogástalan életet él s hogy igazságos-e, célszerű-e eltörölhetetlen bélyeget sütni valakire az egész életén át. mert talán egyszer megtévedett. A törvény betetőzése büntetőtörvénykönyvünk humanizmusának. A fiatal korban, vagy később neliéz helyzetben elkövetett bűncselekmények miatt elítélteket az állam és a társadalom nem tekinti többé kitaszítottnak, mert a törvény módot ad arra, hogy a büntetésük kiállása után kifogástalan életet élő és a bizalomra érdemes egyének a társadalomban újból elhelyezkedhessenek és az ország építő munkájában részt vehessenek. — Kihatásaiban fontos másik törvényalkotása az elmúlt évnek az 194L évi XV. törvénycikkbe foglalt fajvédelmi törvény. A világháború utáni időknek érdekes jelensége, hogy éppen azok a népek, amelyek a páriskörnyéki békék folytán a legsúlyosabb helyzetekbe kerültek, ismerték fel először a faj tisztaságában rejlő nagy erőket Egymagában az a rendelkezése a törvénynek, amely a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot irja elő, rendkívül nagy horderejű, mert hiszen ezzel megszűnik, vagy legalább is lényegesen csökken az öröklött betegségek terjedése és a fertőző betegségek továbbterjesztése. — Az új évben várható törvényalkotások közül kettőt kell kiemelni, — folytatta Falkay elnök. — Az egyik a sajtójog reformja, amely már 1939-ben készen volt, de sem 1940-ben, sem a mult évben nem keKorzóban Ma, a remek amerikai film reprizc ! Merie Oberon és Georg Bren! kettejük utolsó lázas szerelmi tel lobbanása ez a gyönyörű film: Halálraítéltek rült tárgyalás alá, a másik a büntető törvények korszerű ujjáalkotására és rendszeres törvénykönyvbe foglalására irányuló javaslat, illetőleg egyelőre csak tervezet, melyet az igazságügyminiszter a mult év elején véleménynyilvánításra a szegedi ítélőtábla elnökének is megküldött és e mű megalkotásában való állandó közreműködésre az ítélőtábla elnökét felkérteA szegedi Ítélőtáblánál az elmúlt évben történt változásokról emlékezett meg ezután az elnök. Elekes Gyula tanácselnök a korhatár elérése folytán nyugalombavonult, Lclióczky Károlyt ítélőtáblai tanácselnökké, dr. Dely Károlyt, dr. Csaplár Sándort és dr. Liszkay Lórántot ítélőtáblai birákká nevezték ki, hat tanácsjegyző járásbíró lett. Ezután arról számolt be az elnök, hogy az ítélőtábla multévi ügyforgalma a megelőző esztendőhöz képest alaposan megnövekedett. Körülbelül 20 százalékkal érkezett több ügydarab, mint 1940-ben s az eddigi jelekből szinte teljes bizonyossággal arra lehet következtetni, hogy a tábla ügyforgalma a folyó évben még nagyobb lesz s ha nem is emeli) e i m a is y a kii ii > z a <» a Kedd, 1913. január 20. U kedik a multévi kétszeresére, ahhoz mindenesetre közeljár majd. Az ügyforgalom növekedését a tábla területének három törvényszékkel és 12 járásbírósággal való gyarapodása magyarázza meg. — Ezek a körülmények természetszerűleg az ítélőtábla bírói, fogalmazót és segédhivatali tisztvise lói létszámának emelését teszik már most szükségessé, — mondotta az elnök. Ez belátható időn bélül meg is fog történni. De feltétlenül sziikse ges volna az is, hogy az itélőtábln és a főügyészség, — amelyek mái eddig sem voltak megfelelően elhe lyezve —, hosszú 22 év után végre saját székházukba visszakerüljenek Megemlítette az elnök, hogy m''<r két év óta harcol ezért s rajta kir ül fekvő okokban keresendő annak m>< gyarázata, hogy e kérdésben meg nem sikerült eredményt elérni. Dr. Zombory Jenő főügyész fid vözölte ezután a teljes ülést, majd dr. Szerdahelyi István, az újonnan kinevezett Ítélőtáblai ' tanácselnök tette le hivatali esküjét. Bárdossy miniszterelnök beszéde Kolozsváron A magyarság elválaszthatatlanul egységes, annak megbontása soha senkinek nem sikerült" Kolozsvár, január 20. b á r d o s sy László miniszterelnök szombaton este Kolozsvárra érkezett, bogy megjelenjék a hadtestparancsnokság uj épületének felavatásán és közvetlen kapcsolatot teremtsen valamennyi erdélyi réteggel. A miniszterelnököt kolozsvári útjára elkísérte báró Bánl'fy Dániel földművelési miniszter, ÍJ 11 ei n-Iieviczky Antal rendkívüli követ, sajtófőnök is. A Szombati ünnepélyes fogadás után vasárnap délben a miniszterelnök részt vett az erdélyi párt intézőbizottsági ülésén, amelyen nagyobb beszédet mondott. Gróf Teleki Béla országos pártelnök megnyitóbeszéde után Bárdoss y László miniszterelnök ezeket mondotta: — Én tudom, hogy milyen nehézségeken, milyen szenvedéseken és megpróbáltatásokon át jutottak ide. Én tudom, hogy az erdélyi, magyar nép hogyan tartotta meg nem a népi vegetatív élet, hanem a nemzeti élet színvonalán azokat az ideálokat, amelyeket ezer éven át mindig szolgált S mint más országrész szülöttje mondhatom nektek, az egész magyar nemzet mélyen hálás az erdélyi magyar egyházak minden egyes lelkészének azért a munkáért, amelyet az elmnlt 23 éven át önzetlenül, lelkesedéssel és áldozatkészséggel végeztek. — Erdélyi problémákról beszéltetek. Ezek a problémák nem erdélyi problémák, ezek az egész magyarság problémái éppúgy, amint például a dunántúli olajkutatás kérdése vagy a kárpátaljai vizduzz.nsztó-medenee megépítése a ti problémátok is — mert a magyarság elválaszthatatlanul egységes, annak megbontása 60ha soltkinek nem sikerült (Taps. éljenzés.) — Mi tudjuk, hogy az itt élő magvarság a magyar törzs egyik ága, mi mindig ugv tudtuk, hogv a legdúsabb ága: az az ág. amelyen a leggazdagabb színekben nyilik a virág, amelyen a legtöbb, legizesebb gyümölcs terem. Mi tul a Dunánról mindig ugy néztük Erdélyt mint egy tündérkertet Tudjuk, hogy ez a tündérkert az elmúlt 22 év alatt megváltozott; gvom é,s dudva nőtt virágos ágaiban, bozótos kert lett belőle. Nekünk az a kötelességünk, hogv azokért a szenvedésekért amelyeket a sors reátok méri, amennyire tőlünk telik, amennyire képességeink és a lehetőségek azt megvalósithatói vá te«zik. megadjuk néktek a.rt a kár' pótlást, amelvet megérdemeltek. Tudom, hogy nehézségek vannak, de gondoljatok arra, bogy nehéz küzdelemben állunk és ebbe bele kell vetnünk minden erőnket, mert egész Európa sorsában most dől el a mi sorsunk is. Szembe kell néznünk ezzel a ténnyel és az ebből levonható konzekvenciát akarnunk kell. vállalnunk kell és vállalni is fogjuk. . — Tudjuk, hogy az elszakítottság utolsó évéiben különösen milyen megpróbáltatásoknak voltatok kitéve s hogy mennyire igénybe vették anyai' erőtöket. Tudjátok mire gondolok: az adózásra. Hozom és tolmácsolom a pénzügyminiszter ur hozzászólásával a kormánynak azt az üzenetéi: ha komoly panaszok vannak az adózás terén, a kormány készen áll ezek orvoslására s ha letelt volna az adófelszólamlás határideje, ujabb határidőt adunk, bogy mód legyen a viszonyoknak megfelelő helyes adókiszabására. — Senki más jobban nem tudja, mint én, hogy ti új magyar életformát alakítottatok ki. — Az az uj életforma két komponensből tcvőcjöit össze. Az egyik számolt a hatalommal, az nrrcal a nép , felé fordult: a nép erejét akarta meg, tartani. A másik a hatalom felé fori du]t, felegyenesedő tiltakozásként mint I figyelmeztetés: a hatalommal szemben, mondván, hogy: magyar vagyok és magyar maradok. .Eközölt a két íunkrió között nem lehet nézeteltérés, ez a két funkció nem vethet egymás szemére semmit. Egy élet ez egy fa. egy szentség, amelyet mi, más országrészheliek veletek! erdélyi magyarokkal együtt mindannyian , szolgálni akarunk ! A beszéd után hosszasan ünnepe."ték. a miniszterelökőt. Bárdossy László miniszterelnök résztvett a polgármester ebédjén, majd II Lél-lel visszautazott a tŐvároslia Sirchaayl moxi Ma 5, 7, 9 órakor! Egy éjszaka ErdétybeR brit 1i>án s magyar vígjáték. SZELECZKY ZITA PAGER ANTAL MEZEY MARIA LAZAR MARIA NAGY ISTVÁN A 7.0 o k i v ü 1: híradó, színes trükkfilm