Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-18 / 14. szám

Kiváló minőségű rum, likőr cs Elsfi Szegem Kunt- és UMfnür pálinkát az Szepesvary Solcz Dezső cégnél vá­sárokon. Mars-ter l.sz. Tel. 31-19. Eladás nagyban és k csínyben. 22-én kezdődik az cgifclcniftaráíoh szabadegyetemi előadásainak harmadik ciklusa Tlzentief előadás az ul cihlusban (A Dclrna g yarorszú g munkatár­sától) A Horthy Miklós-tudomány­egyetem Barátainak Egyesülete az egyetemi második félévben foly­tatja a mult félév végén megszakí­tott szabadegyetemi előadásait. Az gyetem megalapítása óta ez a har­madik ciklusa a «zabadegyetemi előadásoknak. Az előadások szín­helye mint eddig, ezután is az egye­tem aulája lesz és a legkiválóbb előadók ismertetik azokon legkülöu­be/öbb aktuális probjémákat a mű­velt hallgatóság igényeinek megfe­dő formában. A gazdag második félévi programról dr. Ratizfalvy dános professzor, az Egyetembará­tok Egyesületének elnöke a követ­kezüként tájékoztatta a Délmagyar­ország munkatársát: Január 22-én dr. Pozsonyi Zol­tán építészmérnök, a szegedi felső­ipariskola tanára tart előadást a mai német építőművészetről vetí­tett kopekkel és keskeny filmbemu­tatóval. Január 29-én nagyon érdekes és időszerű előadás következik: dr. Pál Zoltán a pécsi egyetem magántanárai a szegedi Baross­-'imuáziurb földrajztanára. • a neves Balkán-kutató a csendesóceáni há­ború színteréről tart előadást vetí­.tett képekkel. Február 5-én ennek az előadás­nak folytatása • és kiegészítése lesz Littomcrsíky Oszkár vezérkari őr­nagy előadása a csendesóceáni háborúról katonai megvilágításban. szintén vetítéssel és térképilluszt­rációkkal. Február 12-én dr. Bognár Ce­ef(, a szegedi egyetem lélektan ta­nára „Az emberismeret tudománya •'•s művészete" címen ad elő. A ki­tel nő tudós, akinek nemrég jelent meg „Mi és mások" címen nagyon érdekes könyve az élet apró jelensé­geivel foglalkozik előadásában a 16­I klán szempontjából. Bognár Cecil i lélekfani kutatások terén nemzetkö­zi hírnévnek örvend, előadása éppen •zárt különös érdeklődésre tarthat számot Február 19-én dr. Imre Sándor, egyetemi tanár a műegyetem rek­tora lesz az előadó. Az illusztris tu­lós, akit szegedi egyetemi tanár ko­rából ismer és szeret a szegedi kö­zönség „A mai ember benső élete •iinen" tartja meg előadását. Február 26-án Epcrjcssy György főiskolai tanár egyikét tartja a legaktuálisabb cs legérdekesebb előadásoknak. Előadásának címe': ,-A kőolaj mint világprobléma." Március 5-én a magyarországi rákkutatás egyik kiváló tudósa, dr. Zalka Ödön a rákproblcmáról ad elő vetítésekkel. Március 12-én a szegedi egyetem nagyhírű tudósa, dr. Kerényi Ká­roly, az ókortudomány professzora görög szobrászat új képéről be­szél vetített képek kíséretében. Március 19-én Bartücz Lajos pro­fesszor az ősemberkutatás újabb eredményeiről számol be vetített" képes előadás keretében. Március 2G-án Banner János egyetemi tanár archeológiai előadá­sával folytatódik az előadássorozat, a szegedkörnyéki ásatásokról be­szól. Április 9-én Kovrig Bcla, a ko­lozsvári egyetem tanára a magyar birodalmi gondolatról értekezik. Április 16-án dr. Ferenczy Ist­ván egyetemi tanár „Milyen idős a föld címen tart igen érdekesnek ígérkező előadást, majd 23-án Sik Sándor, a kiváló költő és irodalom történész professzor Dante költé­szetét és világát tárja fel a hallga­tóság előtt. Április 30-án Halasy­Nogy József professzor, a jeles fi­lozófus „Nép és nemzet" címen tart­ja meg előadását, május 7-én dr Nyíró Gyula, akinek a tömeglélek­tanról tartott tavalyi előadásával nagy sikere volt a szegedi hallga­tóság előtt. „Ady több arca a pszihi­áiria tükrében" címmel beszél a nagy költő lelki világáról. Tizen­ötödikén dr. Birkás Géza egyetemi tanár, a kiváló nyelvtudós a magyar irodalom és a franciák viszonyáról tart előadást, majd Bognár Cecil előadása fejezi be a ciklust május 21-én a pályaválasztásról. Eisőrangu saját készi ésü gyönyörű bútorok a Lakberenüezesi Vállalatnál Hal k, kombinál szobák, rekainirek és konyhák, legolcsóbban kaphatók, Dugonics tér 3. CSODI Szeged sz. kir. város adóhivatalától 92.150—1911. va. sz. Árverési hirdetmény A városi adóhivatal 1912. évi ja nuár hó 20-án délután 3 órakor köz­tartozásokért lefoglalt ingóságokat árverez Szegeden, Csongrádi-eugárut 31 szám alatt. Az árverésre kerülő ingóságok aj kővetkezők: 25 drb. ebédlök rcdenc, 111 drb. asztal. (1 drb. ruhaszekrény, " ül drb. éjjeliszekrény, 12 drb. szék. 1U| drb. hokkcdli, festmények, csillár,? clőszobafal, toalett tiikör, stb. 1 Az árverést sikertelenség esetén 1912 .január hó 29-én délután 3 óra­kor ismét megtartja az adóhivatal. Szeged. 1912 január 10. Pr. vitéz Szabó Géza tanácsnok, a városi adóhivatal vezetője. Rádió ts i f iSBI jji-m, készüléket bemutat, elad, cserél, favit, részletre is. Frisehmati Sándor Szeged, Bárd Jésika<-wtea 13. kedves, kissé szeleburdi, de igen értelmes lányismerősöm, akii leg­utóbb volt alkalmam bemutalni czclccn a hasábokon, nagyon sze­ret olvasni. A nyomtatott betű szinte varázserővel bír számára, ezt úgy kell érteni, hogy ha egy könyvbe belemélyed, azt néha haj­nali 2 óráig sem tudja letenni. Ilyenkot1 persze Mami — igy ne­vezi az édesanyját — zsörtölő­dik, hogy drága a villany s ne rontsa a szemét, no meg hogy mi­lyen fáradt lesz másnap, amikor munkáját kell elvégeznie, — Láttad volna csak Mamit legutóbb, amikor „rajtakapott" az olvasáson! — mesélte nekem lel­kendezve, — Igaz, hogy fél egy is elmúlt már azon az órán, amit elővigyázatosságból egy félórával visszaigazítottam, mert f.eggelre úgyis mindig siet, — de ezúttal nem az volt a baj. Hanem . . . hogy is mondjam csak... pony­varegényt olvastam ... Csöpi szégyenkezve szinte pi­rulva „vallotta be" bűnét: pony­varegényt olvasott. Ezzel elérkez­tünk ismét egy sajnos valóban mai problémához, a kalandregé­nyek és detektivhistóriák divatjá­hoz. — Várjunk csak Csöpi, mit ne­vezel tc ponyvaregénynek? — kér­deztem. Hadd határozza meg sza­batosan, mi is az a ponyvairoda­lom? -*- Hát kérlek szépen, ha na­gyon óhajtod, elmesélhetek neked néhányat a legújabbak közül. Előre is garantálom, hogy vala­mennyi színtiszta ponyvát És belekezdett az elbeszélésbe. Csakhamar vadnyugati revolver­hősök vágtattak körülöttünk szi­laj lovaikon, minden tizedik sor­ban elhullott valaki a vadnyugat ártatlanabb kalandorai közül, vc­; s pisztolypárbajok és védtelen farmok kegyetlen ostroma lán­golt fel Csöpi szavaiból előttünk, lélekzetelálUtó hajsza az arany­ért, vagy olajért s egyéb kincsért.; gyors népítélkezések, amelyek so­rán pillanatok alatt emberek függtek a fán... Az arany, « kincs mind drága, az e mb ét­éi et — a le g olcsóbb! — Nc hidd, hogy ezt mind én olvastam, annyira még nem ve­temedtem. — mondta aztán. — Tudod, a karácsonyi szünidőben itt volt nálunk, vendégségben C v­k i. az unokaöcsém. Mami húgá nnk a fia, 13 éves és nagy zsivány. Románok által megszállóit terü­leten élt Csikorszagban, egészen a felszáb'ululásig. Román iskolá­ba járt cs ha néha levelet írt ne­künk — persze, még a megszál­lás ideje alatt. —, úgy irta alá a nevét, hogy ,.Tu'chi", rOmán or­tográfiával. Csak igy ismertük maslBnáig s most — Mami ke­reszt fia egyébként, — meglátoga­tott. Hát kérlek ő az. aki kívülről, szinte ,-betéve" tudja az összes 10 cs 20 filléres ponyvafüzeteket! ö mesélte nekem el, amit. az imént közöltem veled . . . Cuki ponyvaszerrtetc külö­nös tünetként magyarázható cs több in egérléssel kezelhe­tő. A megszállott Erdélyben a magyar irodalom terjesztése ne­hézségikbe ütközött. A magyar saitő — természetesen a Csonkig* országi magyar sajtó — termé* kei közül is csak a selejtes érté* kii, semleges színházi magazino­kat engedték át a trianoni hatá­rokon. De menlevelet kapott min­den füzetregény, minden 10 és 2$ filléres ponyva, amit a leszegé­nyedett magyarság könnyebben is meg tudott vásárolni, mint a 8—10—12 pengős regényeket. És Cuki, aki még a becézőnevét is ro­mán ortográfiával írta, ezekből at uzsonnapénzen megvásárolt fillé­res ponyvaregényekből tanult meg — magyarul olvasni! Mikor ezt elmagyaráztam Oö­pinek, kis barátnőm elgondolkoz­va borzolgatta fürtös hajzalát, az­tán rátért az egyre divatosabbá váló — hogy is nevezzük csak? — nem fill ér e s kaland regény irodalomra. — Akár hiszed, akár nem, min­denki kaland-regényt olvas'. V-m egy ideálom az egyetemen, pihenő, óráiban ő is csak detektívregé­nyekkel tölti idejét. Azzal ma­gyarázza ezt a kedvtelését, hogy amikor pihenni, kikapcsolódni vá­gyik, jól esik a szellemének egy kis izgalom, kaland, bonyoda­lom ... Ő adta kölcsön nekem azt a könyvet, amit Mami a tűzbedo­bott... Végre megtudtam, hogy mi lett a könyv sorsa. Most már csak az érdekelt, hogyan vélekedik Csöpi a ponyvairodalomról? — Nem értem, hogy mi ezek­ben a regényekben a különös, vagy izgató1 Az életünk w már amúgy sem ésupa unalom "'ég, ha a háborús jelentéseket elolvas­suk ... És most, amikor a napilapok korlátozott terjedelemben jelennek meg, mert a papírt tarta­lékolni kell, nem tudom, miért van szükség a g o m­barnádra elszaporodó fil­léres ponyvairodalom­ra? Mielőtt elrohant volna, hogz azzal a bizonyos ponyvaolvasó is­merősével találkozzék cs meg­mondja neki is véleményét a ka­landregények elavult műfajáról, elmesélte még Cuki és Mami öss­szeütközését: — Mami a burmai út j e­lent őségét magyarázta este, az asztalnál, amikor túl voltunk mát a vatsorán. Cukihoz fordult: ..Naftám, tud o d-c, hol van B u r m a?" — kérdezte. ,.H o a if­ne tudnám! — csattant fel Cu­ki hetykén, — egy Dor is D es­ne y nevű újságírónő ment el Larry O'B r ien ne­vű ír barátjául oda, hogy R ama r ad z s át, n szerel­mét felkutassa. Nem­rég olvastam ,',A rádzs a bosszúi a" című regén y­ben 20 fillérért!" Képzelhe­ted, hogy Mami nem sajnált töle egy keresztanyai pofont . . . FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom