Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-16 / 12. szám

fi DBLMAGYARÖRSZAOJ Péntek. 1942. január 16. HIREK Öt év akrtt 4880 mestervizsga Évről évr» szaporodik a szegedi kamarakerületi vizsgázó iparosok száma Szegedi ut műfa tó A Somogyi könyvtárban és az rgye­trini könyvtárban vasárnap és ün­nepnap kivételével könyvtárszolgálat. K Városi Muzeum egész évben nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Franki József S/.ent György-tér 6, Frankó Andor Dugonics-tér 1, Surjányi Jó­zsef Kossuth Lajos-sugárut 31. Sel­ineezi Jléla Somogyi-telep IX. u. 489. Szinház és mozik műsora; Belvá­rosi Mozi: Sziits Mara házas­sága, Korzó Mozi: Eltűnt egy asszony, Széchenyi Mozi: Egy éjszaka Erdélyben. Városi színház; péntek; Vig özvegy, szombat délután: Három a kis­lány. este: Vig özvegy, vasár­nap délután: Vig özvegy, este: vig özvegy. ' ~oQo—• — Vitéz dr. Cslky Jenő ny. börtön­igazgató kitüntetése. Budapestről je­lentik: A kormányzó az igazságügy­miniszter előterjesztésére megengedte, hogy vitéz dr. Csiky Jenő szegcdi kerületi börtönigazgatónak nyugdijba­helyezése alkalmával sokévi hü és buzgó szolgálatáért elismerését tud­tul adják. — Juhász Gyula—Tóth Árpád­ruilékest a Zeneakadémián. Buda­pestről jelentik: Budapest székes­főváros néjpmüvelési bizottságának rendezésében csütörtökön délután költői estet rendezlek a Zenekadé­mia kamaratermében. Az estét Ju­hász Gyula* és Tóth Árpád, a kél nagy magyar költő emlékének szen­teltek. Á bevezetőket Szabó Lő­rinc tartottá, Orsolya Erzsi, Újlaki László, R. Simonffy Margit, N'agy­kovácsy Ilona, Polgár Tibor és Gá­borján! Szabó Klára szerepeltek mint előadók. ' — A Budapesti Közlöny hirei. A hivatalos lap csütörtöki száma közli a honvédelmi miniszter rendeletét az előélet vizsgálatáról (priorálás) a rsendőrségi "nyomozásokkal kapcso­latban. Másik "körrendeletében a hon­védelmi igazgatást érintő rendelkezé­sekre való figyelemmel intézkedik az előélet vizsgálatára vonatkozóan a honvédelmi "miniszter. A honvédelmi miniszter harmadik rendelete a nők önkéntes honvédelmi munkájának meg. szervezéséve) kapcsolatos végrehaj­tási rendelkezések kiegészítéséről in­tézkedik. — Közli a hivatalos lap, hogy a földművelésügyi miniszter Új­vidék székhellyel Mezőgazdasági Ki­: érteti intézetet állított" fel. — Buda­pest székesfőváros • polgármestere azoknak a heti állatvásároknak a dá­tumát közli, amelyeknek határnapját azért kellett áthelyezni, mert valami­lyen ünnepnapra esteit. — Az Orszá­gos ösztöndíjtanács közzétette a tudo­mányos, művészeti és szakképzést szol­gáló 1912—43. évi külföldi ösztöndíjak pályázati hirdetményét. — A vailás­s közoktatásügyi miniszter az 'Or­szágos Tüdőbe tegszanatórium Egye­süléi i-nek a tüdőbetegek gyógyítására szolgáló Auguszta-szanatóriumában, a péliai dr. Szelényi Lajos-féle alapít­ványból jelenleg betöltésre kerülő két úgy'álapftványi nelyre pályázatot hir­det. Az alapítványi helyek mindegyi­ke 3 hónapon át tarló ingyenes ellá­tásra és gyógykezelésre Jogosít. A • kellően felszerelt pályázati kérelmek a kultuszminisztériumba nyújtandók be február 10-ig _ Pályázatokat hirdet­.nek még bírósági és'ügyészségi kise* gitö dijnoki állásokra, a kereskedel­mi minisztérium kezelési személyze­tének létszámában megüresedett 8 iro­dasegédtiszti és 8 kezelői állásra, a kultuszminisztériumban megüresedett3 dijnoki állásra. — Sárvár nagyközség közkórbáza újonnan szervezett 40 ágyas belgyógyászati osztályara osz­talyvej»t.ö-főorvosi állásra pályáza­tot hirdet Kassa közmüveinél tnér­• tröki állásokra hirdetnek pályázatot (A Dólmagyarország munkatár­sától) A szegedi kereskedelmi és iparkamara hivatalos lapjának mos megjelent legújabb száma ki­mutatást közöl a kamarai kerület­ben az elmúlt öt év alatt mester­vizsgát tett iparosokról. Öt éve folynak a kötelező mestervizsgáz­tatások a szegedi kamarai kerület­ben. A mestervizsga intézménye 1936. január 15-én lépett életbe és a szegedi kereskedelmi és iparkamara még abban a hónapban megtartotta az első mestervizsgákat. Az ezalatt az idő alaft szerzett tapasztalatok' azt mutatják, bogy a képesítéshez kötött ipárok színvonalát nagymér­tékben emelte a kötelező mester­vizsgák bevezetése. A kamara kerületében kezdetben kilenc helyen alakult meg mester­vizsgáztató bizottság, később a bi­zottságok száma tízre szaporodott. A tíz bizottság az elmúlt öt év alatt összesen 4880 mestervizsgát fogana­tosított. Szegeden 1937-ben 182, 1938­ban 190, 1939-ben 229, 1940-ben 362 mestervizsgát tettek, az öt év alatt tehát összesen 1228-a.t. A vizsgázók száma tehát évről-évre szaporodik. Hódmezővásárhelyen így alakult a vizsgázók száma 1937-től 1941-1 g'í 66, 107 110, 86, 171, összesen 540 vizsgázott új iparossal szaporodott tehát öt év alatt Vásárhely iparos­társadalma. Makón 44. 56, 43, 53. 91 volt a vizsgázók száma évenként, összesítve öt év alatt, 287. Igen érdekes az a táblázat, amely a sikertelen eredményű mestervizs­gáktól számol be, 1937-ben 131. azaz az egész évben tartott mestervizs­gák 21.51 százaléka, 1938-ban 139, azaz 14.97 százalék', 1939-ben 106, azaz 10.47 százalék, 1940-ben 141, azaz 14.98 százalék, 1941-ben 154, azaz 1113 százalék, öt év alatt összesen 671 vizsga, vagyis az összes vizsgák 13.75 százaléka volt sikertelen, aránylag igen kis százalék. Szegeden az öt év alatt 193 vizs­ga, az összes vizsgák 15.71 százalé­ka végződött eredménytelenül. Vá­sárhelyen 69 (12.78 százalék), Makón 52 (18.19 százalék). A cikk itt rámu­tat arra, hogy mennyire szükség van mestervizsgák kitűzése előtt előkészítő tanfolyamok tartására. Megjegyzi az ismertetés, hogy a fel­sorolt vizsgák előtt csaknem minden esetben hét-háromhetes előkészítő tanfolyamot tartottak. A legjobb vizsgaeredményt Szarvas, Gyula, Békéscsaba iparo­sai mntatták fel, valószínűleg azért, mert ezekben a városokban a vizsgázók Csaknem Valamennyien helybeli iparosok közül kerültek ki, akik' részt tudtak venni az ott tar­tott tanfolyamokon. 'Azokon a he­lyeken', ahöl az eredmény gyengébb, ez azzal magyarázható, Hogy a vizs­gázók egyrésze a környékbeli fal­vak iparosai közül k'erült ki,' olya­nok közül, akik az előkészítő tanfo­lyamokon nem tudtak résztvenni. Mindezekből azt az eredményt von­ja le a szegedi kamara, kívánatos lenne, ha nemcsak a vizsgahelyek ipartestületei, Hanem a többiek is 2—3 hetes tanfolyamokat tartaná­nak. Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Makón 1942-ben is lesznek mester­vizsgát előkészítő tanfolyamok. Szegeden április, jűnins, augusz­tus. október, deöember hónapokban. Hódmezővásárhelyen február, május, augusztus, november utolsó hetében, Makón március, június szeptem­ber és december első hetében, A délvidéki mestervizsgára elő­készítő tanfolyamokat az ipartestü­leti hálózat kiépítése után szervezi meg a kamara. — A Vöröskereszt hétfői díszelő­adása. A Vöröskereszt nemes em­berbaráti céljára nagyszabású dísz­előadást rendez a Városi Színház­ban hétfőn este 8 órakor. Az elő­adáson a szegedi társadalom tagjai, neves művésznők, művészek és a szegedi színház művészei működ-, nek közre. — Leesett • szánkóróL Csütörtök­re virradó éjszaka Kiss József 25 éves péksegéd a Mars-tér és a Mik­száth Kálmán-utca sarkán egy szán­kóról leesett, jobb lábán zuzódásokat szenvedett A mentők a városi köz kór­házba szállították. — A szabadkai felszabadulás da­lai. Az áprilisi szabadkai felszabadu­lás emlékére Simooyi Vilmos is­mert szabadkai nótaszerző csokorba foglalta lelkes magyar nótáit, amelyek füzetben csoportosítva őrökitik meg a nétok hangjain a bácskai magyarság bü,dog húsvétját. A könnyen népsze­rűségre szert tevő kellemes dallamu dalok szövegét Simonyi Vilmosné ir­ta. A nótaszerző a füzet egyes da­lait a Bácska felszabadulásának em­lékére Bittó Dezső vezérőrnagynak, gróf Stonim Marcel vezérőrnagynak és a szegedi gyalogdandár bős kato­náinak, lisznyai D a rn ó Elemér ezre­desnek, Várady Lajos alezredes­nek, Géher Pál századosnak, Schwan János századosnak, vala­mint dr. Lőrjncz Jánosnak ajánlja. Szerepel Simömvi Vilmos dalfüzeié­ben az azóta országosan népszerűvé vált >Ne sírjatok szabadkai kislá­nyok* cimü csárdás is. — Sanghájban tavaly 35.000 em­ber halt éhen és fagyott meg. Sang­hájból jelentik: A sangháp városi halóságok megállapításai szerint az elmúlt év folyamán a városban 35 ezer ember halt meg az éhségtől vagy a hidegtől. Most a városi ha­tóságok elhatározták, hogy koldus­otthonokat és élelmezési akciókat szerveznek a nyomor enyhítésére. — Küzdelem a golyvás betegségek ellen. A debreceni egyetemen megül la­pították, hogy a hazai ivóvizek jód­szcgi nvsége nagyban hozzájárult a golyvás betegségek terjedéséhez. A mészköves, homokos és ártéri terüle­teken szintén erősen terjed a golyva. Ennek oka, hogy ezeken a területeken az ivóvízben kevés a jód. A golyva egyetlen ellenszere a jód. Az állami sójevedék vezetői elhatározták hogy tavasztól kezdve kilónkint 5 milUgram jódkálit tartalmazó konyhasót hoznak forgalomba. — »Putyinak« nem sikerült. A csü­törtöki piacon vakmerő zsebtolvajlás tőrtént. Császár Ferenc 46 éves többszörösen büntetett előéletű nap­számos, akit >Putyi« néven isme, az alvilág. Tanács' Ferenc átokbázi gazdálkodó mellé állt és egy óvatlan pillanatban ki akarta emelni a pénz­tárcáját. A gazdálkodó észrevette á dolgot és 'tolvajt* kiáltott. Császár erre eldobta a pénztárcát és menekül­ni igyekezett. A járókelőknek azonban sikerült e'fogniok a zsebtolvajl és át­adni a közelben szolgálatot teljesítő rendőrőrszemnek. Császár Ferencet kihallgatása után átkísérték az ügyész, ségre. ' Tasnádi-Nagy András Berlinben Berlin, január 15. A Német TI jSt lenti: T a s n á d i-N a g y András, • képviselőház és a Magyar-Német Tár­saság elnöke a Német-Magyar Társa­ság meghívására csütörtökön délbea Berlinbe érkezett. A friedrichstrassei pályaudvaron sok német vezető egyé­niség jelent meg a vendég fogadására, akivel együtt Varga Sándor pro­fesszor, a Magyar-Német Társaság fő­titkára is Berlinbe érkezett. A Német­Magyar Társaság az Adlon-szállóbaa villásreggelit adott Tasnádi-Nagy An« drás elnök tiszteletére. Délután Tas­nádi-Nagy András látogatást tett Mcissncr állainminiszlernél. Este 6 órakor a Német-Magyar Társaság saját helyiségeiben fogadást rende­zett Tasnádi-Nagy András tiszteletére; A fogadáson Gleise von H o r­s t e n a u ny. vezérőrnagy a Német-Ma­gyar Társaság elnöke meleg szavak­kal köszöntötte Tasnádi-Nagy An­drást. Gleise von Horstenau ezután egy percnyi néma csenddel adózott aw Oroszországban hősi halált halt német és magyar katonák emlékének. Tasnádi-Nagy András megindultan mondott köszönetet a meleghangú üd­vözlésért. — Amikor 1910. tavaszán — mon­dotta — résztvettem a Német-Magyai Társaság megalapításán és szivböl iid. vözöltem a társaságba tömörült ked' ves német barátainkat, kifejezést ad tam a német nép iráni érzett igaz ba rátságunknak, tiszteletünknek és cso­dálatunknak. A német nép iránt érzeti baráti érzésünk, tiszteletűnk és csodá­latunk azóta csak elmélyülhetett. Beszéde végén annak a meggyő­ződésének adott kifejezést, hogy aa egyesületek céljaikat el fogják érni. Pénteken Tasnádi-Nagv András aí egyetem régi előcsarnokában előadási tart Magyarország alkotmányáról. A vendég vasárnap utazik vissza Buda­pestre. (MTI) Beiktatták Deák Leót Bácsbodrogmegye és Zombor főispáni székébe Zombor, január 15. Bácsbodrog vármegye és Zombor városa csütörtö­kön délelőtt ünnepélyesen beiktatta méltóságába dr. D e á'k Leó főispánt, aki székfoglaló beszédében hangoztat­ta, hogy Szent Pál vármegyéje 23 éves megszállás után végérvényesen és el­szakithntatlanul visszatért az anyaor­szághoz. Megállapította, hogy míg a magyarság 23 évig állandóan elkese­redett harcot vivott anyanyelvének használatáért, fennmaradásáért, addig ma a bácskai törvényhatóságokban, valamint közhivatalokban számará­nyukhoz képest képviselve vannak a szerbek, németek és bunyevácok is. Szembeállította ezt a politikát a voll jugoszláv politikával és megállapítot­ta, hogv a magyar kormány nem a bosszú, hanem a megbocsátás elveit vallja. Németjeink ma olyan jogokat élveznek, amelyekre a szerb uralom alatt gondolni sem mertek. A főispán székfoglaló beszéde után a szerbek, németek és bunyevácok képviselői szólaltak fel. Ilkics beszé­dében hangoztatta, hogv a szerbek is bele akarnak illeszkedni a magyar életbe. Az ünnepség után a városházán ik­tatták be méltóságába dr. Deák Leót. A főispán székfoglaló beszédé­ben hangsúlyozta, hogv Zombor nagy, arányú fejlődés elé néz. A bunyevácok nevében dr. Vuko­vics Gero figyvéd hangoztatta, hogy a bunyevácok 250 évvel ezelőtt jöttek ide. Azóta élvezik a magyar nemzet baráti szeretetét. Mi mindig együtt küzdöttünk a magyarokkal és erős hit. tel fogadjuk, hogy a magyar—bunye­vác barátság örökéletű — mondottá. Az ünnepélyes beiktatás után köz­ebéd volt. Előfizetőink havi 8 G fillérért mindennap cserélhetnek könyvet a DÉL MAGYARORSZÁG kölcsönkönyv tárában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom