Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-02 / 275. szám

Halálos gázolás a Rókusi-pályaudvaron (A Déimagyarország munkát ár­*nfót) Hétfőn délután ha.lálosvégíí rázol ás történt a Réknsi-pályand­vaton. A nyomozás eddigi adatai alapján valószínűnek látszik, hogy Sri gyilkosság történt. Csordás Ele­mér 31 éves állomásfelvigyázó az egyik vonat indulása előtt a moz­dony első kát. kereke elé feküdt, úgy, hogy amikor a vonat megln­áulf, a mozdony kerekei darabokra vagdalták. Az öngyilkosságot nz ál­lomáson tartózkodók vették észté, mire a vonat megállt., a szerencsét­len emberben már nem volt élet. A halak hallása, Szeged eszi madár­vendégei Előadások az egyetem barátai egyesületben (A Délmagyarország munkatársától) Hétfőn délután két értékes előadás hangzott el az egyelem barátai egyesü­lete természettudományi szakosztályán. Elsőnek dr. Farkas Béla egyetemi tanár számolt be arról az egyric széle­sedő tudományos vitáról, amely közte és a müncheniek, továbbá a hollandu­sok között folyik régóla a halak hal­lásáról, általában a hang precipiálásá­ról. A főszerepet a komplikált belső fülszerkezetben, amit méltán hivnak labirintusnak, az okolítok néven is­mert fülkővecskék játszák. Ezek szer­kezelét és működését ismertette vetí­tett képekkel Farkas professzor, aki­nek eredményekben bővelkedő nagy tudományos tapasztalata van ezen á téren, úgyhogy felfedezései nemzetkőzi téren is feltűnőek. Utána dr. Beretzk Péter számolt he az őszi madárvonulásról, a termé­szet szerelmesének, a fáradhatatlan va­dásznak és a ritkaszemü búvárnak bi­zonyulván ma is. Előadássorozatai pontós kapcsolatban vannak egymás­sal. szinte azt lehet mondani, hogy Beretzk külön szerve a szegedi idegen­forgalmi hivatalnak, a madarak mint­ha neki jelenfenék be érkezésüket és távozásukat. A sarki búvár hazája pél­dául Grönland és Novoje-Zemle közt terül el. mégis felkeres bennünket Pél­dákkal bizonvitotta. liogv a madarak­nál a test! differenciák nem jellemzők egv fajra, apróbb korukban egészen más a külsejük, mint korosabb állapo­tuklian. A nászi ruha pedig véglegesen megtéveszd a laikust. A színük ugyanis | Változik a kifejlődésük során s rit­kának tartanak ezen okon ismert faj­tákat. Érdekes, sőt rejtélves. hogv mostanában csak örve madarak táto­gatták a Fehértót. azoknak Is a hím­jeik. Itt vannak már julius derekán, mikor kfiltési feladatukat befejezték. Bemutatta a havasi lilét, amelynek vonulását még most is hallja & rész/ lelezte, hogy a madártömegélés egyre fokozódik, új, meg uj egyedek jelennek meg a Fehértó vízén, amely Szeged legalacsonyabb területe s főleg a zsili­pek felhúzásakor pompásan teritett asztal. Ezt a területet tisztelik meg a hí­res gulipánok is, valamennyi az öreg­Í iböl való. látott kétszázas csoporto­st is. Talány, hogy honnan jönnek, de valószínű, hogy a szikes terület vonzza őket s kóborlásaik során ná­lunk gyülekeznek. Sok a kis kócsag, _ máshol egy se Volt belőlük. Ezek nem ragaszkodnak szigorúan a Fehértóhoz, nálunk egyéb­ként is ritkán fészkelnek. Azelőtt"2—3 példányban megjelent egv ritka gém is. most volt belőlük M0~70-es cso­port A fekete gólya alig jött. máris Odébb állt, barrnad-negyedmagávnl járt. Nagy a szárcsák inváziója, bár ezek nem szeretik a sziket. A vize! Pem tudták lapátolni, a pár milliméte­res jégréteg akadálynak bizonyult, szánalmasan bukdácsolnak, a környék lakosai evezőkkel verték őket Főbe s meneküléskor a szerencsétlenek bele­akadtak karmukkal a turkákha Vonaó és színes volt dr. BereUA fétertelőadása. Vetített képei sem ma­risaitok hatás nélkül Bizalmat szavazott a közgyűlés a szegedi ügyvédi Kamara vezetőségének Sinöros Szánó lenő eies felszólalása eöu Szegedről volóflannl Informált buda­pesti nirlapl cikk miatt (A Délnntgyaro rs&ág munkatár­sától) A szegedi Ügyvédi Kamara vasárnap délelőtt 10 órakor tartot­ta meg évi rendes közgyűlését, ame­lyen a jÖvőévi költségvetés vitája szerepelt. A közgyűlés iránt nagy érdeklődés mutatkozott meg és a vidékről is több ügyvéd jött be a közgyűlésre. Dr. Széli Gyula elnök nyitotta meg a közgyűlést, majd dr. Kernek Ferenc titkár ismertette a ji vöévi költségvetésre vonatkozó választmányi előterjesztést. A költ­ségvetési előirányzathoz dr. Hunya dt Vas Gergely szólt hozzá. Bejelen­tette azt, bogy megalakult Szegeden is a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesülete és a megalakult osztály nevében szólalt fel. A költségvetést nem fogadja el, mert a MÜNE sze­gedi osztálya nincsen bizalommal a kamara vezetősége iránt. Kifogásol­ta a költségvetés egyes tételeit és röviden előadta azt a püí>gramot, amelynek megvalósítására alakult meg a szegedi ügyvédi kamara te­rületén is a MÜNE csoportja. Utána dr. Szögi Géza bejelentet­te. hogy a szegedi kamara területén is harcot indítanak a keresztény és magyar ügyvédek helyzetének javí­tásáért és ennek keretén belül azért is, hogy az Ügyvédi Kamarából a zsidó ügyvédek maradjanak ki. Ada­tokat sorolt, fel, amelyekkel azt bi­zonyította. hogy a magyar ügyvédek keresetéhői aránytalanul tevés jut a keresztény és magyar ügyvédek számára- Kijelentette, hogy az el­nök személye iránt bizalommal van­nak, de a kamara vezetőségének irányát nem helyeslik és a legsürgő­sebben akarnak azon változtatni. Több felszólaló nem volt, a ka­mara közgyűlése változatlanul fo­gadta el a választmány javaslatát HdrophOnopl fogházat kapott cgp furfangos árdrágító (A Déimagyarország munkatár­sától) Dr. Ujváry István egyesbíró hétfőn délelőtt ismét árdrágítási ügyeket tárgyalt és két jogerős íté­letet hozott. Az egyik árdrágító Katona Pál 32 éves szegedi földműves volt, aki az Alsóvárosi feketeföldeken lakik. Katona Páltól két héttel ezelőtt Kó­nya /mréné szegedi lakos m 'kér­dezte. hogy tudna-e morzsolt tengc lit eladni, mert sertéshízlalósra kell neki és már ígéretet kapott, hogy kiutalnak részére hat métermázsa morzsolt tengerit. Katona Ivónyáné­tiak két hét múlva ígérte a tengeri leszállítását, mire Kónyáné novem­ber 28-án délelőtt meg is jelent Ka­tona lakásán. Katona ekkor a megállapított 19 pengő 70 fillér helyett 34 pengőt kért a morzsolt tengeri mázsá­jáért. 'Az asszony sokallta ezt az összeget ós .figyelmeztette a maximális árra. mire Katona kijelentette, hogy any­nyiért nem tudja adni, mert az ő követelése jogos. Azonnal papírt, ge­ruzát vett elő és a következő szám­adást készítete el az asszonynak: Egy sertés számítása szerint az ő hat mázsa tengerijétől 120 kilót hí­zik. Ezt a 120 kilét megszorozta az élő sertés kilónkinti árával, mire ki­jött 204 pengő. Ezt elosztotta hattal, igy pontosan 34 pengő összeget mit­tatott ki egy mázsa tengeriért. Ahogy a furcsa okoskodás fölött. -Katona vitatkozott az asszonnyal, rendőr jelent meg a lakásban és Ka­tonát őrizetbe vette. A gyanúsított a rendőrségen is a fenti számadást adta elő és kijelentette, hogy ő fizet rá. ha olcsóbban adja a tengerit. Hétfőn délelőtt tárgyalta a furfan­gos árdrágító 'ügyét a szegedi tör­vényszék és háromhónapi fogházra itélte. Hétfőn került a vádlottak padjá­ra Kálmán Imréné 21 éves szerbke­rcsztóri földműves is, mert a leg­utóbbi hetipiaöon a tojás darab­jáért 22 fillért kért a maximális ár helyett. A vádlott beismerte es ár­drágítást és azzal védekezett, hogy nem volt tudomása a maximális árakról. A törvényszék árdrágító visszaélés vétsége miatt 8 napi fog­házra ítélte Kálmán Imrénét, B legszebb karácsonyi ajándék Január 2-án tartják az erdélyi nye- I reménykölcsön első búzását, inely al­kalommal . 988 nyereményt sorsolnak ki, ugyanannyi olyan szerencsés kö'­vénytulajdonos lesz tehát, aki pénzét alig egy héttel a köt­vény megvásárlása -után meg­sokszorozva visszakapja. 1942-ben egyébként még egv hu/ás lesz. julius havának első hétk, / apján amikor további 1C63 darab kötvény kerül kisorsolásra. Ennél g\ Orsabba.i f yüniölcsöző tőkebefektetés cl sem épzeíhetö. Hogy a közönség ezzel mennyire tisztában van, mi sem bizonyltja job ban, mint az a körüluauy, bogy a kötvónykészlet mái1 az első heti ieir.vzra alatt- alánosait megfogyatkozott. Arra tehát senkit sem kell nagyon rá­beszélni, hogy saját magának erdélyi kötvényt vásároljon. Inkább azoknak adunk tanácsot akik minden évben <'*5y gondban vannak, mit is adjanak karácsonyi ajándékképpen azoknak, akiknek kedveskedni akarnak. Nos, szebb, értékesebb karácsonyi ajándék el sem képzelhető az erdélyi kötvény nél. Ne feledjük amellett, hogy ez a ka­rácsonyi ajándék nemcsak annak szó!, akinek adjuk, hanem egyúttal Erdély népének is. Minden erdélyi kötvény ujabb követ jelent abban a hatalmas épületben, amelyet a magyar társada­lom visszatért fiainak boldogulására és a költségvetést minid nagy é!fs­lánosságban, mind részleteiben el­fogadta. Dr. Sinórös-Szabó Jenő kisteleki ügyvéd indítványát ter­jesztette a választmány a közgyűlés elé. Az indítvány szóvátette az egyik budapesti napilap cikkét, amely támadást tar túlárazott a sze­gedi Ügyvédi Kamara egyik tagja a valóságnak meg nem felelő ada­tokbal informálta a sajtót és így eszközévé vált annak az igaztalan támadásnak, amelyben a szegedi Ügyvédi Kamarát és annak vezető­ségét részesítették. A1 közgyűlés, ahonnan időközben a MÜNE szegedi tagjai kivonultak, egyhangú határozattal szavazott bi­zalmat a kamara elnökségének a újonnan megválasztott tisztikará­nak és választmányának. A köz­gyűlés ezzel befejeződött „Hiszem, hogy a szellemi élet útja ismét {elszabadul .. Bárányi Lipót előadása a humanizmusról Budapest, december 1. Nagysza­bású beszédet mondott Bárányi Li­pót, a Nemzeti Bank elnöke a Pan­theon Egyesület vasárnapi közgyű­lésén az Akadémia üléstermében". Előadásában a humanizmus lénye­géről és helyzetéről beszélt a mai korszellemben. A naturalizmus — mondotta — ma a tömegek világné­zetévé vált. Az ideálokba vetett hit­ben találkozik a humanista ember világnézete a keresztény gondolat­tal. amelytől ugyancsak itt tér el a naturalisztikus felfogás. Beszélt a szellemi élet drfn-esg­tsziós korszakairól és vázolta, hogy a naturalizmus szerint a nemzet alapjában véve nem egyéb, mint a véletlen folytán együttélő emberek közössége. A humanizmusnak azon­ban más képzete van a nemzetről. A nemzet nem a természet, hanem a történelem alkotása, szellemi kö­zösség, amelyet a közős történelmi élményekből kibontakozó közös ideálok, közös értéktudat, közös hi­vatásérzet tart össze. A továbbiak­ban azt fejtegette a Nemzeti BanK elnöke, högy a humanizmus mellett kell állást foglalnia, mert a szellemet az anyag fölé helyezi. A depres-zió'F nem tartanak örökké, az idő múlá­sa magával viszi őket. Az ember is­mét talpra fog állni, tudatára fog ébredni annak, hogy a szellemet a természet nem köti és ennek tudatá­ban ismét a humanizmus világa felé fog fordulni, ahol nem a teöbnike, nem a gazdaság, hanem az ember szabad szelleme 'által alkotott ideá­lok kormányoznak és tartanak ren. det. Hiszem — fejezte He nagyhatású előadását —, hogy a szellemi élet út­ja. ismét felszabadul majd és a hu­manista világnézet jogaiba ismét visszahelyeztetik. A uagyssáratí kö. zönség percekig tapsolta Bárányi Lipót rendkívül hatást tett étőadá­sái.

Next

/
Oldalképek
Tartalom