Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-07 / 280. szám

íyygrí-'ifú »z>nhoz hgido* Amikor a szegedi színházban Katona József születési évfordulóját megünnepelték Emlékezés az 1908-ban tartott Bánk bán előadásra, amely után Makó Lajos, Tiborc alakitója meghalt (A Délmagyarország mihikatánsálól) Még néhány hét és a jubileu na' év véget. ér. November 18-án mult 150 esztendeje, hogv Kecskeméten megszületett az egyetlen és legnagyobb magyar drámaíró: Ka tona József. A mult hónap Katonaön népiese jegyében telt el. Orsaágv'lág ünnepelte őt. hivatalos és nemhivatalos fórumok emlékeztek meg róla. a lapok emlékeztető eik kekkel voltak tele és néhány színpadon megszólalt maga a mn. Katona József müve': a Bánk bán. Szegeden, az ország második városának színpadán a jubileumi évben nem tartottak Bánk bór-elő adást. Csak éppen kíváncsiságból visszafelé keresünk a színlapon, mit is adtak a szegedi színházban november 13-án Érdekes kuriózum: BeesJcefehi menyecske. Egy emlékezetes iubileumi Bánk bán előadás Nem voltak mindig feledékenyek j szegedi színigazgatók a Bánk bán költőjének születési évfordulóján, ^ekan emlékeznek még például arra a Bánk bán-előadásra, amelyet 1908. november 13-án tartottak a -zegeíf Városi Színházban. A Dugoníös Társaság mult vasárnapi ülésén a Katona Józsefről tartott fel ifvasással kapcsolatban az elnöklő Ír Firbás Oszkár tanügyi főtanácsos, főtitkár bevezető beszédében megemlékezett erről az előadásról és lelkes szavakkal idézte annak az élménynek emlékét, amelyet 83 évvei ezelőtt mint hetedikes gimna /ásta szerzett, a Városi Szinház néző terén, a Bánk bán jubileumi előadásán. Eleven szavakkal, az ifjú korban elraktározott kitörölhetetlen emlékképek hitelességével beszélt a nagyszerű előadásról, a remek színészekről, közöttük is a leg remekebbről, Makó Lajos igazgató ról, aki Tiborc alakításával hozta lázba ezen az estén a színpadot, i ézőteret egyaránt és akinek ez volt aa utolsó szerepe, mert az előadást követő éjszakán, nyilvánvalóan a •nelycn átérzett szerep lelki izgalma}. következtében, Szivszélhtídcsben meghalt. Felkerestük Firbás igazgatót és megkértük, beszéljen az emlékezees jubileumi előadáson kapott élményeiről. A minden szép és nemes iránt hevülő férfiú úgy emlékszik a forró színházi est. minden mozzanatára, mintha Csak tegnap este látta volna. — Harminchárom éve történt, de ma is úgy hál rám. mintha csak rr.öst történt volna. *— kezdi az emlékezést. — Makó . Lajos, aki nemcsak korának, de az egész magyar színháztörténetnek egyik legkiválóbb igazgatója volt. mint művelt és áldozatkész H/tubázvezető, műsorát mindig úgy állította össze, hogy azon h'jJpvomóréstl komoly prózai müvek, igen sűrűn kla«izikn» drá mák szwnp#ttek. Katona Báiik bánja állandó műsor darabiti volU színházának' misem természetesebb. hát. minthogy a költő születési évfordulóján. a dráma szerepelt a színház játékrendjén. Arra való tekintettel, hogy Katona József annakidején egy évig szegedi diák volt, de meg mert Makó mindig törekedett a színművészetnek az ifjúság körében való megkedveltetekére és az ifjúság irodalmi nevelésére. tulajdonképpen ifjúsági előadásnak szánla a jubileumi előadást. Nem délutáni előadás volt ez, de. hogy a tanulóifjúság is résztvehesseu rajta, fél f-pa tűzték ki ass előadás kezdetét Makó Lajos ünneplése — Ott szorongtam családommal a jobboldali elsőemeleti proscénium páholyban. — folytatja Firbás igazgató. — A nézőtér zsúfolva, mindenfelé lelkes, izgalomtól pirult, várakozó arcok. Mindenki felfokozott figyelemmel lesto a függöny szétválását. Abban, az időben, a boldog béke\ ilághan nagy ügy volt a színház. az emberek nemcsak szerették, rajongtuk érte, de világszenzációk hijján eseménynek tekintették minden megnyilatkozását- Igy várta ezt az előadást is a közönség, annál inkább, mert a parádés szereposztás biztosíték volt arra, hogy ritka élményben lesz része. Bánkot az igazgató veje, Almássy Endre, n-rtrudiszt Tóvölgyi Margit, Melindái Fodor Ella, Peturt Csiky László. Biebernebot Oláh Ferenc, Ottót Kertész Mihály, (most világhírű hollywoodi filmrőndező), Tiboreot pedig maga Makó Lajos játszotta: — És a közönség nem csalódott. A színészek remekeltek. Az előadás menetel minduntalan megszakította a nyíltszíni taps, amely az egyes hatásos jeleneteket, kísérte. Különösen nagy sikere volt a (íertrudtszi aiakitó Tóvölgyi Margitnak, ennek az Istenáldotta tragikai tehetségnek. akit ..a vidék Jászai jónak" nevtztek. Még nála is nagyobb sikert aratott azonban Makó. akinek Tiborc volt leghálásabb, éppen ezért ki dveno szerep©- Rendkívül találó maszkkal, csapzott, őszes-fekete fejjel állította színpadra Tiboreát. Amikor megszólalt gyönyörű orgánumán. mplléből ágy tört elő zengő basszusa, mintha sirgödörhől jött vu'na fel. Bánkkal való nagy jelenete után. amikor Tiborc elsírta panaszát a nagyúrnak, egy pillanatra döbbenetes esönd ülte meg a nézőI teret, majd felzúgott a frenetikus állott mindenki a hatalmas élménynek. — fejezi be emlékezését Firbás Oszkár —, amibor másnap reggel olvashattuk a Szegedi Napló lapzárta utáni megdöbbentő pársoros hírét, hogy Makó Lajos az előadás nláni éjszakán, éjfélután 2 órakor, 54 éves korában szívszélhűdés következtében meghalt. Az utolsó szerep A következő napon oldalas nekrológokban számölt be minden szegedi lap az igazgató tragikus elhunytáról. Megírták, hogy Makó La.ios halála váratlanul jött. Senki sem sejtette, hogy az erős, életvidám. tettvágytól duzzadó ember szive beteg. Ö maga sem tudta nyilván, vagy legalább is nem vette komolyan- üj szerepre készült éppen, ,,"A kedélyes paraszt" című bécsi operett Címszerepét tanulta. Rendezte is a darabot és éjjel-nappal ezzel foglalkozott, mert nagy sikert várt tőle. Igy ír erről nekrológjában a korabeli újság: „Vidám szerepre készült éppen, mégis szomorút, tragikusai tartogatott számára a végzet. Mégis, mint jő katona — mert. uálánál lelkiismeretesebb katonája kevés volt a magyar színpadnak, — úgyszólván utolsó pillanatig eszményének élhetett;." ..Tibort — móljára* — irja. a nekrológ egyhasábos alcfme. majd így folytatódik a cikk: „Valóságos naiv gyermekként örült, bogv Katona József születésének évfordulója éppen szerdára esik, amikor a kegyelet lerovásán kívül éppen a tanulóifjúságnak mutathatja he a nagy magyar felaszsz'kus nagy művét, a Bánk bánt És önmagát Tiboréban. Színészei, akiknek mindig elsőrangú élvezetet nyújtott játéka, valósággal frappirotva voltak, szerdán este. Makó. aki minden szerepe közül Tiboreot. szerette legjobban, önmagát multa felül és boldog megelégedéssel fogadta az üdvözléseket a színpadon, mialatt a közönség tf'rnbolt a nézőtéren. Ekkor azonba" máv az az áldott jó szív is készült maga tragikus végére." A további események szomorú gyorsasággal peregtek. Az előadás hőse hazament, megvafcsovált és fe leségének, .ibray Arankának naiv örömmel dicsekedett e! vele, milyen sikere volt az este. milyen kár, hogy „anyuska" nem látta őt Titgps. Ho-s/ú-hosszn percekig tar- l boréban tr.tt a viharos ünneplés, az előadás I — Ilyen nagy még sose voltam. megszakadt. Makó ott állott a jobb- I — mondta büszkélkedveolöali távozási ajtónál mélyen meg- | Éjfél után felesége arra ébredt hajolva mindaddig, míg fisak vége j fél. hogy Makó Lajos sóhajtozik: nem volt a tombolásnak. — Rosszul érzem magam, nem — Még élénken a hatása alatt I tudom, mi bajom. Rádiló Telefon: JI-M. készüléket bemutat, elad, cserél, javit, részletre is. Frisehman Sándor Szeged, Báró Jósika-utc* 13. Felesége azonnal eikfildőlT étt. Forda Jenő szinházi orvosért, aki pár perc múlva ott termett, de már nem tudott segíteni. Hogy az utolsó nagy szerep, szive szerelmes szerepe: Tibor*? ölte mpg, arra enged következtetni az a leszélgetés is, amely az előadás után közte és Kertész Mihály közt folyt le és amelyet így ír le a Szeged és Vidéke': „Kertész Mihály, a fiatal sziuésn szintén üdvözölte direktorát. — Édes fiam — mondotta nek' Makó —, azt hiszem, ma csakugyan jó voltam- Amikor. Tiboreot adom, mindig egész szivemmel játszom A Bánk bán Makó Lajos emlékére Igy halt meg Makó Lajos, aki három ízben volt a szegcdi Városi Szinház igazgatója. Legutóbb hatéves szerződést kapott a várostól és szerződésének negyedik évében érte a halál. Elmnlása nemcsak családjának, színészeinek, Szeged társadalmának, hanem az egész magyar szinVi' zi világnak gyászt jelentett. Le is rótta iránta kegyeletét úgy a város, mint a magyar színészet, amikor két év múlva bronzba öntött szobrát felállíttatta a szinház előcsarnokában. Ott fogadja ma is .ez a szobor a belépőt, mintegy örök példaképéül a jó Bzinészuek és jó színigazgatónak. A szoborleleplezésen képviseltette magát az egész magyar színészet. Eljött az ország valamennyi vidéki színigazgatója és néhai igazgatótársuk omlékezetéro most ők játszották el a szegedi Városi Színházban a Bánk bánt. Komjáthy Ödön kassai, Palágyi Lajos miskolci, Janovics Jonő kolozsvári igazgatók, voltak többek között a kegyeleti előadás szereplői. A hálás utókor ma is kegyeletté, őrzi Makó Lajos emlékéi De vájjon őrzi-e igazán, híven, az ő szellemében! Szász Ferenc Romániai hirek A temesvári „Déli Hirlap" közli Anlonesóu Mihály helyettes miniszterelnök nyilatkozatát a román állam újjászervezésének elveiről. A nemzeti megszervezés — mondotta — a nemzetnek szakmai testületekbe történő tömörítését célozza. A korporációk feladata a kiválasztás és az elit-réteg kialakítása is. Az 1921-os agrárreformmal kapcsolatban azt mondotta, hogy a felaprózotfi kicsiny birtok már nem eszményi megoldás a román mezőgazdasági tulajdonjogra, mert akadályozza a termelést. A román földműves nem rendelkezett elegendő munkaeszközzel, úgy, hogy a nagybirtok tei mesének csali ötöd-hatodrészét érte el. A kormány most a besszarábiai és bukovinai szétosztással középbirtokokat. kíván teremteni. Felemelték a román postadíjszabást. Egyszerű levél díja 11-50 lei, levelezőlap 6.50, ajánlási' díj 14.50 lei, expressz díj 26 lei, a külföldi díjszabás változatlan maradt, de külföldi levelezésnél ia a® új bélyegeket kell használni. A „Déli Hirlap" hirdetései nagy lakáshiányról tanúskodnak. Például ilyen apróhirdetés jelent meg Temesváron": „Bármennyit fizetek elegáns. különbé jára\ú szobáért".