Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-04 / 277. szám

mmmmm clkk-ea mazsola? Az ittiMákia felmentette a hat-hat hónapi hórfónre Ítélt zomharl nagykereskedökel (A Délmagyafország munkatár­sától) Érdekes árdrágitási ügyet tárgyalt ma a szegedi ítélőtábla Cürry-tanácsa. Steinfeld ödíhmek' és Ergh Lajosnak Zomborban fű­szerkereskedésük van. Ez év őszén a szegedi Horváth Testvét.ek cégtől annak utazója útján 1500 kgr ma­zsolát .vettek kilónként 3 P 50 és 3 P 90 filléres áron. A mazsolából még egyetlen kilogramot sem adtak el, amikor a zombori kereskedelmi hi­vatal vizsgálatot tartott, a mazsolát lefoglalta és a cégtulajdonosok el­len árdrágítás miatt, feljelentést tett. A zombori törvényszék a megtar­tott tárgyaláson hat-hat hónapi bör­tönre ítélte a nagykereskedőket, a mazsolát pedig elkobozta és 10.000 pengő kártérítésre is kötelezte a vádlottakat- Az elítéltek fellebbez­tek az ítélet ellen és fellebbezésü­ket ma tárgyalta a szegcdi ítélőtáb­la. Dr. Liszkay Lóránt kir. táblabí­ró ismertette az ügy iratait, dr. Ilyes Tivadar kir. ügyész felszóla­lása után dr. Dettre János terjesz­tette elő a védelmet és kérte a vád­lottak felmentését, mert a mazsola nem közszükségleti cikk, maximális ára megállapítva nines, Csupán az elérhető haszon mértékét szabta meg az árkormánybiztos, de ez a rende­let sem jelent meg a hivatalos lap­ban és így a vádlottak annak nem tudásával jogosan védekezhetnek. Az ítélőtábla megsemmisítette a törvényszék ítéletét és a vádlotta­kat az ellenük emelt vád alól fel­mentett ee. Az ítélőtábla megállapí­totta, hogy a mazsolát a mai életviszo­nyok mellett közszükségleti "Cikknek nem lehet tekinteni, a mazsola nem közszüskégletet elé­gít ki, esak csemegének tekinthető, egyébként sínes legmagasabb ható­sága ára megszabva, az a körül­mény pedig, hogy a rávonatkozó haszonkulcs meg van állapítva, nem egyjelentőségű az ármaximálással. Miután pedig a vádlottak bűncse­lekményt nem követtek, el, a vád alól fel kellett őket menteni. Az ítélőtábla ítélete jogerős! Készítek rendelésre mérték után jóminőségti bármilyen cipót utalvány nélkül, kö"reckrc Javításokat is. tartós gumitalppal, SctiOnüerger cipészmesfer, Feketasas-u. 7. »Eaváii s%ivessétfhöh< cuUovioívai leit egy finánc FEREKDJÜZSEF KESERŰVÍZ mrú&íóH a főrwcnnszch efőft (A Délmagyar őrséig munkatár­sától) A snegedi törvényszéken dr. Vjváfy István törvényszéki bíró szerdán délélőtt ismét árdrágitási tárgyalt Októberben történt, hogy Terhes Sándor 48 éves tápéi hentes és mé­száros felkereste özv. Papái Pálné algyői lakost és bejelentette, hogy disznókat akar vásárolni Papdiné­nak elmondta, hogy beszélt már ve­jével? Török Imrével is és megálla­podtak, hogy a közös tulajdonukban lévő négy darab hízótt sertést ki­lónként egy pengő 90 filléreB áron megveszi. Az üzlet rövidesen létre­jött, Terhes megvásárolta a négy lertest Nemsokkal ezután Terhes Barna József és Kertész Jánosné al­ryöi lakosoktól vásárolt 3—5 hetes Sorjukat kilónként egy pengő 50 fil­léres ároffl. A két vásárlás a hatóság tudo­mására jutott és árdrágítás miatt mindegyikük ellen megindult az el­járás. A hentesmester azt vallotta, aogy a borjúkat Kellner Kálmán felkérésére vásárolta. A törvényszék az ügyben szerdán délelőtt tartott tárgyalást. A vád­lottak Kellner kivételével beismer­ték, hogy drágábban adták el a ser­tést. illetve a borjút, de azzal véde­keztek, hogy nem volt tudomásuk a maximális árakról. Kellner tagadta, hogy Terhesnek megbízást adott volna. Több tanüt is kihallgattak, Kellner bűnösségét a tanúvallomá­sokból sem lehetett megállapítani. A törvényszék Terhest 2 hónapi fogházra, Papdinét 400 pengő, Törö­köt 100 pengő, Barnát és Kertéssnét száz-száz pengő pénzbüntetésre ítél­ték, Kellnert félmentette a vád alól. Papdiné és Török kivételével az íté­letek jogerősek. Szele Antal 40 éves algyői föld­művest, mert a csövestengeri mé­termázsáját a megállapított 13.40 pengő helyett 22 pengőért adta el, jogerősen egyhónapi fogházra ítélte a törvényszék­Párisi Nagy Áruház üt. szeged (Csekonics- as Kiss-u. sarok) mikulásra Mikulás ostyából, színes alumí­nium bevonással: cm 19 20 27 32_ ar 7+38 —.58 —.98 P1.28 Huszár csizma ostyából, alumínium bevonással: cin 14 30 30 ár —M 7+68 P 1.2b Ráncos csizma ostyából, alumínium bevonással: cm 7 10 14 31 jr """7+riö" 7+íö -.48 -88 Piros gipsz csizma töltve, vir­Ráccsal díszítve: cm 18 JS1 "ár —98 FíW Mikulás csomag, színes celofán , zacskóban —.48. —.68, —88 Zsanilia puttonyos Mikulás töltve P 1.28. P 1.98. P 2.28 TJsaniiia doboz töltve P 198 Mikulás doboz —68, Fwtwt piros műselyem sziv botibonuier p 10* p 128, P (A Délmagyarország munkatár­sától) Érdekes betörés történt az el­múlt napokban a mezőbegyesi cu­korgyárban. Bugyi István mezőhegy esi vil­lanyszerelő és Kovács Mihály 27 éves pénzügyi felvigyázó igen jó ba­rátok voltak. Bugyi meglehetősen rossz anyagi körülmények között élt, állandó beszédtéma volt közöt­tük, hogy miképpen lehetne pénzhez jtitpi. Az egyik beszélgetés alkal­mával egyiküknek eszébe jutott, hogy be kellene törni a mezőhegyesi 'Cukorgyárba, a cukrot jól lehetne értékesíteni. November! 26-áu éjjel a megbeszé­lés szerint együtt indultak el a cu­korgyár felé. Az épületet kétméter magas kőkerítés veszi körül. Nagy óvatossággal másztak át a keríté­sen és kikerülve az őrök éberségét, a rabtár egyik hátsó ablakát betör ték, bemásztak a raktárba. Összecso­magoltak két métermázsa kristály­és 60 kiló kockacukrot, a zsákmányt a gyár légoltalmi pincéjének egyik sötét sarkában helyezték el. Csak karácsony előtt akarták éríékesite ni a lopott cukrot. Időközben, november 30-án észre­vették a gyárban a lopást A rend­őrség keresDi kezdte a eukrot és a nyomozás során meg is találták a légvédelmi óvóhelyen. A rendőrség arra gondolt, hogy a tolvajok előbb-utóbb jelentkezni fognak, ezért a eukrot nem szállították el, hanem pénzügyőri szakasz örizetére bízlak Amikor a tolvajokat azután bosz­szas figyelés után leleplezték a megtévedt pénzügyőri felvjgyá zót 'állásából astmnéi hatáUl/ál ét­bocsátották és mindkét tolvajt be­hozták a szegedi ügyészségre. Szer­dán már le is tárgyalta ügyüket dr. Molnár István törvényszéki bí­ró. A tárgyaláson mindketten beis­merték bűnösségüket. Bugyi azzal védekezett, hogy nagyon rossz anyagi helyzete vitte rá a lopásra, Kovács kijelentette, hogy rendkívül sajnálta barátját és tisztán baráti szívességből vett részt a vállalko­zásban. Most már nagyon bánja, amit tett. A törvényszék nyolc-nyolehónapi börtönre ítélte a két vádlottat. Robbantó terroristák bűn­ügyét tárgyalják Triesztben Trieszt, december 3. A MTI je­lenti: A trieszti különbíróság előtt most kezdték meg egy 60 tagból álló terroristabanda bűnperét. A vád­lottakat különböző terrorista cse­lekmények elkövetésével vádolják, amelyeknek 137 halálos és 1000 se­besült áldozatuk volt. Ennek a ban­dának a tagjai minden valószínűség szerint 1940. augusztus 8-án a pia­cenzai lőszergyárat felrobbantották. ahol 422 munkás meghalt. 756 pedig megsebesült. A terrorista banda tagjai még több más, sok halálos áldozattal já­ró robbantást követtek el. A bands központja a volt Jugoszlávia terüle­tén volt és itt tanították ki őket a különböző terrorista cselekmények elkövetésére A Duöe ellen 1938-ban caporeltei kirándulása alkalmával terveztek merényletet és csak a cso­dának köszönhető, bogy a Dúcénak akkor sikerült megmenekülnie. A banda tagjai főleg SsöVjetoroszos­ezág iavára kémkedtek. DÉLMAGYARORSZAG E Csütörtök, 1941. december 4. 3 lózseí Attila négy éve Bolond világot oktatott, bolondo­kat, vagy banditákat, Okos szivében jajgatott a világ töredelme, A meggyalázott nemzetért volt homlokán gyalázat S a csillogó vonat a csontját vetélte. (Horváth Béla) Négy éve már, vagy pedig négy éve esak? Négy éve, hogy ezen a koratéli estén a köl­tő egy balatonszárszói falusi ház­ban vette a kabátját, kalapját — sétálni megy, mondotta — és alá­feküdt a tehervonat kerekeinek, Ezekilcncszázharminchét. decem­ber, 4-én így múlt el J ózsef Attila a költő, a legújabbköri magyar irodalom nagy szelle­me. Négy év, milyen közeli dá­tum és mégis milyen távolinak tűnik. Talán azért, mert ezalatt a négy év alatt József Attila „karriért" Csinált . . . Valóban, amilyen számkivetetten élt e föl­di téreken, halála után anélkül, hogy nagyobb vitát váltott volna ki, szinte minden fórum és réteg elismerte költészetét és befogad­ta a magyar Pantheonba. Nagy szó ez akkor, amikor Ady költé szele körül még most, a nemzeti klasszikusok rangjára való emel­kedése után is el-elhangzik néha egy-egy alig figyelemreméltó el­lenvélemény. József Attila tra­gikus halála és verseinek meg­döbbentő mementója úgylátszik ráébresztette a kortársakat, hogy mit vesztettek és mit kaptak eb­ben a nagyszerű költőben. Szinte nem is számít egy-egy olyan disszonáns hang, amilyen példáid legutóbb Szegeden hangzott el József Attiláról és költészetéről Egy előadóestről irott beszdmő lóban olvastuk, hogy „a rende­zőség jobban megválogathatta volna az előadásra szánt verse­ket, hiszen József Attila művei között is lehet olyat találni, ami nem sérti a jóízlést és amellett van is valami köze az irodalom hoz." Ha lélekelemzők volnánk, azt mondanánk, hogy csak a versírás kisebbrendűségi érzésben szenve­dő reménytelen szerelmese írhat ilyen sorokat, de hagyjuk az analízist és emlékezzünk a költő­re halálának évfordulóján, ezen fagyos, koratéli reggélen „tiszta $zívvel", harag nékül, ahogyan S fogadott életében minden elkép­pesztö ellenvéleményt, vitatko­zásra és meggyőzésre kész jóin­dulattal. Hiszen, ha az, aki ilye­neket ír, csak egyszer olvasná él a költő verseit, bizonyára nen lenne ily — tudatlan. Vessük hát ki szivünkből a nehezt élést, reáemlékezvén, le­gyünk szelídek és alázatosak, örüljünk, hogy most. négy év után József Attila elismertetéséért már nem kell harcolni, mindenki tisztán látja az ő küldetését és hivatását. (sz.) 't^oasabahhashribvneiv' ..m legszebb, legolcsóbb, legked­vesebb Mikulás és karácsonyi ajándékok előleg nélkül is Nemzeti Tatoékpsság köny­vöcskére T6TH órásnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom