Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-25 / 294. szám

Rákóczi és a bárok életforma Irta: Zolnai Béla A későbbi baroknak rokokóba hajló, gáláns-précieux-udvari kor­szaka rányomta bélyegét Rákóczi életére is. Heroizmus és nőiesség, dagály és kecses formák jellemzik ezt a kort, amely a klasszikus disz­ciplína kereteiben romantikus szen­vedélyeket hullámoztat A dignitás Rákóczi és a maleon­tens magyarok föllépésében inindvé gig hősi életformát mutat. Az éve­k g húzódó béketárgyalásokon a ku­ruc! diplomaták inclyta deputatio Hungarica névvel nevezik magukat. Rákóczinak is különös érzéke volt a pcmpakifejtés iránt. Tudta, hogy a vallás külsőségei nélkül uralkodni nem lehet. A jezsuiták nem nevelték szegénységre. Bécsben palotát tar­tott a Himmelpfort-gasseban- Mivé fejlődhetett volna Pest-Buda, ha a mohácsi vész után is megmarad ud­vari székhelynek, főuraink építke­ző helyének! A sárospataki vár élet­stílusa, bármennyire is magyar fö­léri jólétet tükrözött, provinciális keretekben csillog . . . A korszak emberei hősi pózban szépelegnek. A főrangúak portréin hullámoshajú. nőiesen finom arcú világfiakat látunk marcona hadász­nak öltözve. Bussy-Rabutin császá­ri altábornagy vértben, de hosszú, rizsporos hajjal festeti le magát Ez is volt az élet hű képe. Rákóczi gyöngéd nővérét viszont, Julianna Aspreniont grófnét, egykorú vízfest­mény Diana-szerű amazon-köntös­ben, íjjal, nyíllal és agárral ábrá­zolja . •. Francia festményeken Rá­kóczi mint római imperátor jelenik meg, tollas sisakkal és vértezve, de hosszú, szelíden kacskaringós ba­jusszal. Ünnepélyes alkalmakkor kötele­ző volt a pompakifejtés. Rákóczi ve­zére? párducbőr kaeagányban jár­tat. Ha volna filmhíradónk az 1705­ik évből, láthatnék, miként vonul be Egerbe Rákóczi üdvözlésére fé­nyes kísérettel Des Alleurs tábor not, XIV. Lajos követe. Ünnepsé­gek, áldomások nem voltak ritkák a kuruc főhadiszálláson. Mikor az orcsz és lengyel követek a cár és a tergvel köztársaság ajánlatát hoz­zák Rákóczinak, bosy fogadja el a lengyel koronát, a fővezér fényes lakomát ad. A versaillesi francia király is nagy pompával fogadja Vetésyt. Rákóczi követét (1708). A korkép teljességéhez az is hozzátar­tozik. hogy mikor az ország elvesz­tése után Rákóczi a cárral és a len­gyel királlyal találkozik Jaroslau­ban, ebéd után éjfélig tartott a tánc. Aztán lefelé hajóznak a Visz­tulán és az orosz—lengyel—kuruc előkelőségek mulatozással, borral vigadva, táncolással töltik az időt. Rákóczi maga is elítélőleg ír er­Szabadkán a kitűnő konyhájáról ismert VaSS vendéglőben (EGRESSY-UTCA 7 SZ. lehet legjobban étkezni! Keresse fel okvetlenül. Tulajdonos: Vass Elemér ről Vallomásaiban. „Nappal a cár ral dőzsöltünk, amit ő nagyon sze­retett." Thornba zuhatagok és záto­nyok veszedelmeiből szerencsésen megérkezve folytatják a dőzsölést­még pedig „fejedelmi méltóságunk­hoz csöppet sem illő nyilvános csap­székekben." Páris felé vezető útjában nem mulasztja el a bujdosó Rákóczi, bogy gyémántokat vegyen arany­gyapjas rendjének jelvényéhez. (Ez a rendjel ott látható a fejedelem szegedi és budapesti szobrán.) A francia és spanyol királytól kapott magas évdíj is azt a Célt szolgálja, hegy rangját megtarthassa, hogy udvartartását ne kelljen széluek eresztenie és hűséges sorstársairól gondoskodhassék. Versaillesben gyö­nyörködik a Grandes Eaux vízijá tékaiban, ami akkor fejedelmeknek és kiváltságos arisztokratáknak szánt mulatság volt. nem pedig, mint manapság, vasárnapi nyárs­polgárok ós fényképező külföldi k ingyen öröme- Szarvasvadászatok, vaddisznó-les, álarcosbál, farkas­íízés, operai előadások tarkítják és teszik mozgalmassá a fejedelem höntalan életét. Jelenléte új színt dobott a párisi farsangba, ahol a Colitton Hongrois és a Menuet de i'ransylvanie divatossá lesz, amint Dessais táncmester könyvéből meg­állapítható. Mintha a tragikus ma­gyar történelem csak arra lenne jó, hogy emlékét a karnevál őrizze . . . Rákóczi kártyaszenvedélya, az udvari élet léha szórakozásainak közepette, ismét fölújul. Vallomá­saiban leírja a Napkirály udvará­nak csillogó estéit. Az ancien régi­me gondtalan élvezethajhászásnak fénykora ez I Egy roppant nagy te­reidben körben voltak elhelyezve a kártyázásra szolgáló asztalok, me­lyeket nézők vettek körül, ami igen változatos látványt nyújtott. A kö­zépen, egy nagy kerek asztal körül a nézők hármas gyűrűje "csoporto­sult: ezt az asztalt szerencsejáté­kokban nagy pénzösszeget kockáz­tatók használtak... Némelyek sakk­játékban, mások billiárdban lelték gyönyörűségüket. Egészen tíz óráig hullámzott ez a színes és csillogó tarkaság, amíg a király vacsorált. Ekkor mindenki eltávozott és az éjjelt vagy átaludta, vagy valahol átjátszotta, vagy lakmározással töl­tötte el, vagy nagyobb társasággal a kertben sétált . . . Maine herceg Clagny-i színházá­ban, Madame de Maintenon vacso­ráin gyakraD megfordul „Sáros" grófja. Az egyik hercegi bálon sze recsennek maszkírozva jelenik meg, sfmcctollakkal és drága gyöngyök­kel ékesítve és a Fejedelem, akinek uerarég egy egész ország hódolt, egy éjszakára boldogan elfelejtette száműzöttségét, inert senkisem is­merte föl . . . Szerelmi enyelgések sem hiányoztak életéből, az ancien régime-iiek ebben a fényességébeu. Csipkés díszruhában, fölpiperézve járt ő is és a Király, reggeli sétáin, kisebb vadászatain szívesen elbe­szélgetett a távoli nemes magyar nemzet legelső emberével. Közben bujdosók még mindig érkeznek a marsallokkal társalkodó Rákóczihoz, r:d.K ü;;"7.T.n megnyitottam SZÉCHENYI TÉR 2 SZ. alatt (főposta mellett). Rádiók, csillárok és min­dennemű szerelési cikkek raktára. Javltá* és szerelési munkákat vállalok Kérem az i. t. közön-jég szives támogatását. 352 Vincié Jmos villanyszerelő-mester kopott magyar és tatár gúnyákban: francia ruhákat Csináltat nekik, mert. így illett Párisban járni . . • (Akkor még valóban a ruha tette az embert.) A kor ellentétes motívumaihoz tartozik az a romantika is, ami a Rákóczi tulajdonábau levő Hotel de Tinnsylvanie játékbarlangjához fű­ze dik. "Rákóczi kíséretének föntar­tá.-át szolgálja ez a divatos „kaszi­nó". amelyben Des Grieux-típu-ú Ír vágok és Marion frascaut szerű hölgyek próbálták a szerencsét, hogy majdan regényhősökké, sőt operafigurákká örökítőd jenek. Fény és árny harcban állott a világ örömeinek középpontjában is, de a korszellem elűzte magától az áinyat: XIV. Lajos nem hagyja ab­ba a vadászást. mikor unokája ha­lálát jelentik neki. Egykorú forrás szerint József Császár, aki a kuru­cok miatt nem solymászhatott ked­vére, meghagyja fővezérének, hog.v szabadítsa meg őt a vadászatait el­rontó „zsiványoktól". Túlfinomodott, dekadens arisz­trkratizmus az egyik oldalon, cini­kus közöny és barbár kegyetlenke­dés a másikon. Az elfogott szarvast megnyúzatják és kutyáknak dobják oda, csakúgy, mint ahogyan a ku­nra lázadókat karóba húzatja Vau­démont császári generális. Heister Sigfrjed gróf császári tábornagy tűzzel-vassal pusztítja a kis városo­kat és védtelen falvakat: azt hivé — írja róla Rákóczi az Emlékiratai­ban —, hogy a gyermekek gyilkolá­sával és azzal, hogy katonáit fékte­lenül engedi garázdálkodni, félel­met önt a nép szívébe és elrettenti a fegyverfogástól. A rácok is jeles­kedtek a barbár kegyetlenkedésben, nők lemészárolásában, falvak föl­égetésében: amíg Rákóczi serege a közelben táborozott, meghúzódtak tc'epeiken, de mihelyt elvonult a had, előjöttek és rárohantak a ma­gjarok lakóhelyeire . . . Császári katonák irgalom nélkül leöldösik a fegyvertelen lázadókat, akik misét hallgatva imádkoznak és a dulce est pro patria mori igével ajkúkor, hainak meg. A háborút persze ku ruc részről sem vívják keztyfis ki zel. A Ritscban tábornok fölö' aratott szomolányi győzelem után alig néhány dán lovas tudott meg menekülni. A többi szaladót részbe a kurucok vágták le. részben a né verte agyon az erdőkben. Rákóc/ egyik beszédének hatása alatt — ti" az ő akarata ellenére — a hevi• magyar urak néhány békétlen ke f el en7ékit levágnak az ónodi gyű! srn Az esküszegő Qkolicsányi K'i tófot halálra ítélik és nyomban is fejezik: eretnek nem tűrhet Se­rét Mihályt, rebellió csak a sa; törvényességének könyörtelen ve: rehajtásával győzhet. A labanco hoz átállni akaró Bezerédinek sii <• kegyelem, pedig ő volt az a vifr kuruc, aki egymaga 72 császári tis tet ölt meg párviadalban, uevo örökre beleírva a magyar nép köl téezetébe: Jaj, Rákóézi, Bercsényi, Vitéz magyarok vezéri, Bezerédi t Bárok kor fia volt Rákóczi a szónoklataiban is. Lévay József az eget csapkodó tenger haragjában idézte a rodostói Rákóczi lelkét. A rétori szó föllendüléseiben valóban ilyen háborgó érzelmeket csapkodó lélek. Gyömrői beszédében azt mond­ja saját magáról, hogy „a vitézlő rendnek dicsőséges eltökélését a haza ügyén szánakozó szívvel és zokogva szemléli." Mintha egy ro­mantikus hős szavalná a színpadon: ő maga kész a gyászos vérpadra lépni, Csak elnyerhesse népe boldog­ságát. Ha van vitézeiben magyar vér, es szeretik őt: bosszulják meg gyalázatát a hazárulók megbünte­tésével! Rákóczinak szegedi és budapesti lovasszobrai, bárok hőst ábrázo'nal; A szegedi ölyan, mint egy büszke Cclleoni. A budapesti emléken a lő kctlábra ágaskodik, de belső erő fé­kezi az országkormányzó Fejedelem alakját. SZEGED-CSONGRÁDI TAKARÉKPÉNZTÁR ALAPÍTVA 184 S-BEN Betéte k e t magas kamattal gyBmÖJcsőztet, Kölcsönöké! folyásit bankszerű fedezette', kedvező feltételek mellett. Saját házai: 1. SZÉKHÁZ: Széchenyi tér 7 sz. és Takaréktár utca 5 szám. 2. BÉRFÁLOTA: Takaréktár u. 8. és Horváth Mihály utca & J. BÉRHÁZ: Széchenyi tér 8 szám (volt Jerney-ház). fik W J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom