Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-25 / 294. szám

Csütörtök (941. December 25. XVII. evi. 294. sz. Karácsonyi szám Ara 32 illtöi Havonta 2.50. neijuedevre 1.20 i DHMAGYAROR&ZAG Mosf, Hogy 1941 karácsonyával megint a Gyermek Jézus és vele minden földi gyermekek felé szállnak ünnepváró gondolataink és érzéseink ebben a (éli világégésben, amely npk lángjai végigcsapnak már minden földrészen, egy idegen leányka ezüstös hangját vélem hallani. Erről a kis Rosemaryről olvastam még a mostani háború elején, hogy amikor első este imádkozott nagynénje falusi házában, ahova szülei az éjszakai légitámadások riadalmai elől- adták hosszú vendégségbe, a maga megszokott esti fohászához váratlanul hozzátette a maga ártatlan rögtönzését is: — „És jó Istenkém vigyázz magadra is. mert ha valami bajod történik, akkor, mindnyájunknak végünk lesz." A nagynéni félig mosolyogva, félig könnyezve ment ki a gyerm.eklányka ágyaüská.ia mellől. 1941 magyar közírója pedig most az ő mrgkapóan gyermeki pótimádságát írja ide teksztusnak karácsonyi mondanivalói elé. Nem azon a természetes dolgon csodálkozik, hogy • légibáború mai korszakában a gverrneki lélek már a felhők fölött tudott jó istent is kezdi félteni. Inkább arra akar rámutatni: menynyire eltalált valamit az imádkbzó gyermek, mikor természetesnek tartotta, hogy ha Istennel baj törté nik. akkor az emberek sínylik meg Ha odáig még nem jutott el az fi cszecskéje, hogy a jó Istenkével so ha nem történhet semmi baj. de a? emberekkel mindenesetre nagyon nagy baj történhet és történik is, valahányszor úgy hiszik, hogy ők árthatnak Istennek, túladhatnak Istenen, azt nem lehet rossz néven venni egy gyermektől, mikor anvJ nyian, de annyian nem jutottak odáig a felnőttek közül sem. A fellőttek közül, akiknek pedig anuji mindent meg lehetett volna tauulnick tudós könyvekből éppúgy, uiiuí a maguk és a mások életének valói ágából. Nem, a felnőttek időnkint nemhegy nem féltik Istent és Istennel önmagukat, hanem szeretnének mindenféle bajt okozni neki, szeretnék kitaszítani, megölni, elí'öldeui, tudatukból kiküszöbölni, a világmindenségből kiüldözni. Nemcsak Nietzsche vélte valamikor, hogy Isten meghalt. Gott is todt, — a tör térielem során nem egy birodalom ban adták ki az útját nagyakarntú hatalmasságok. Valamit mindig el felejtettek: azt. hogy az ember nem (ithet sebet Istenen, de mindig sa ját sebeivel fizet tninden ütésért, amellyel Istent véli megsebezni vagy éppen elpusztítani. Az einbe rek magukon állnak bosszút, magukat taszítják katasztrófákba, mikor Isten elten fordulnak, vagy lega KERESZTENY POi-ltikai napilap Békesség a jóakaratú embernek Irta: Lendvai István fóbb" is elfordulnak az Istenhittől és mindattól, ami azzal velejár. Az időfölötti és auyagfölötti értekektől való elfordulás az, amivel legjobban jellemezhetjük a ma leggyakoribb embertípust. Nehogy pedig papos beszédet, vallási elfogultságot olvassanak rá e sorok írójává. egy mai német bölcselő, G. E. Alüller 1938-ban, tehát mindössze három évvel ezelőtt megjelent könyvéből (Der Mensch im Sein) idézzük a következőket: — „Akinek számára csak érzékileg megtapasztalható egyedi tárgyak lehetnek értékek, aki az értékélményt az állapotú fizikai érzetekre korlátozza, az ösztönember, társadalmilag jellemzve tömegember. Ennek értékei szakadatlanul megsemmisülnek, mindig azt kell látnia, hogy amit egyedül valóságosnak tart, az felemésztődik, így bál györ^'ör és tompa mélabú kő- | gás mn él. é? zepé(té él. sóváran a mulandó dúl- ' rülni a mai kemény voltával magyarázható, mert abban egyszerre csuk egy tárgy adódhat, egyik könyörtelenül fólreszorítja a másikat. Igy aztán soha meg nem szűnő, mindig megújuló harcra kényszerít az elháríthatatlan mulandósággal. Az ösztönember könnyen izgul, befolyásolható, változékony. Nincs emlékezőképessége. és a pillanat Csalétkén kajjkod, ha az a tegnapival ellenkezőnek látszik is, bár itt nincsenek is ig'<»' ellentétek. A fődolog az, hogy valami sikerül. Az egyformaság uralma pedig megköveteli az izgalmakat, az erősebb adag élvezetet. Az ilyen ember könnyen tekinti idegennek az élettől azt, aki nem elégszik meg csupán táplálkozással, nemi élvezettel és rikitó érvényesüléssel. Nem lóvén semmije, amire folytonos hűtlenségében rábízhatná magát, folytonos tompa életszoroDés szeret falkákba tömölasjáhnz hasonlókkal.-1 Az goh semmiségéhez tartja magát. Ki, ilyen" tömeg- és ösztön-lény külső a sóvár=ág is az érzéki tapasztalás ! szervezésre és vezetésre szorul, mert SZÓZAT Irlo: VÖRÖSMARTY MIHÁLY Hazádnak rendületlenül Légy híve, oh magyar; Bölcsöd az s majdan sírod is, Melv ápol s eltakar. A nagy világon e kívül Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevel Egy ezredév csatolt Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai: Itt törtek össze rabigát Hunvadnak kariai. Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat, S elbutítanak legjobbjaink A hosszú harc alatt És annyi balszerencse közt, Oly sbk viszály után. Megfogyva bár. de törve nem, Él nemzet c hazán, S népek hazaja, nagy viláj Hozzád bátran kiált; •Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vasry halált?* Az nem lehet, hogy annyi szfv Hiába onta vért, 8 keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért Az nem lehet, hogy ész. erő, És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. Még jőni kell, még jöni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedeí Százezrek ajakán. Vagy jőni fog, ha jőni kell. A nagyszerű halál. Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben álL S a sírt, hol nemzet sülyed el, Népek veszik körül. S az ember mílliómak Szemében gyászkönny fii. Légy híve rendületlenül Hazádnak, oh magyar: Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar. A nagy világon e kívül Nincsen száraodra hely; Áldjon vagy verjen sora keze. Ttt élued. halnod kell. ő maga nem tudja eletének értei mét a munkában és a lelki ürömök br-a kialakítani és kiküzdeni. II aztán minden megfontoló gondol kezás eltűnik, akkor a pillann tompa állapotiságáha bűnözésbe tébolyba süllyed." Ugy gondolni ez a rövid, de találó leírás lényeiben mindent elmond az örök dol soktól, az időfölötti és anyagföl ti értékektől. végső soron Istene elfordult emberről s U-ó-* íhetefl törvényszerűséggel bekövetkező so sáról, amelynek történelmi felü'• • tekén is jelentkeznie kell. * Ha tehát sokaknak annyi min.''"" fáj ma, akkor vegyék észre mind" véres, kormos, kárhozatos valósáé alatt a legményebb. a legvégső ökot. Ha minden külső .változások mög;'t c'yan kétségtelen a vágy az egőFöldön minden valamirevaló lélek bei? az új, a jobb. világ után. akkor be kell látni azt is. bogy a világ várakozása ma Is ugyanaz ami a kétségbeesett. boldogtalan, mert lelkében békétlpn római birodalomban volt, és az, egyetten tehetsége orvosság ma sem'valami új, hane Ugyanaz. Az angyali ének ma is Csak a jóakaratú pmbernek. a homo honae volnntnttanak tud békességet hirdetni, mert semmiféle más embertípus számára nincs, nem volt és nem is tesz igazi - békesség, már "mennyire az e Földön lehetséges. A jóakaratú ember pedig az Istenhit embere, vagy annak legalább ís nem ellensége. Erre az embertípusra van tphát szükség', a többi mind ezzel adódik. , . Az emherek ' maguk Cselekszik meg a maguk sorsát aszerint, bogy fofennel háborúságot vagy békességet. egyiittmunkálést akarnak-e. és bogy ilyen vagy olyan okokból elutasítják-e vagy pedig befogadják a Gyermek Jézust., aki szívükben 's meg akar születni, ott is bölcsőt igenyel magának,' világalakító tényező akar lenni. Valamikor serdülőkorunkban keserűen eszméltünk arra. Hogy a karácsonyfát nem a Jézuska hozza. Később megvilágosodva és megbékélve egészítettük ki ezt a megismerést, azzal, hogy végső soron mégis . csak aszerint igazodik a világ karácsonyfája, .bogy a felnőttek, a ..nagyok" Jézuskával voltak-e áz egész évben vagy S''m? Az, én nemzedékem már másodszor érte meg ennek világtörténelmi igazolását. Ezért kívánja 1941 karácsonyának mag,var közírói'. Magyarországnak is. az öt világrésznek is a „jóakaratú ember" uralmát, azét. amely nem engedi hogy „Istennel baj történjen", szó val kívánja azt a belső reformot, amellyel majd a küteők is velejárnak, azt a lelki békességet, amely rélkül külső béke sem. lehet tartós, ficazi.