Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-09 / 256. szám

Harc a gyarmatokért Hogyan szerezte meg Anglia a fél világot? Amerika, Ausztrália és India gyarmatosításának törtenete — Fegyver es örök­lés: az angol gyarmatszerzés eszközei {A Delmagyarország munkatársától) Elérkez­tünk tanulmányunk legérdekesebb pontjához: az angol gyarmatosítás tárgyalásához. Köteteket lehetne írni és u tak is erről ami a brit biroda­lomnak az egész világon oly hatalmat biztosí­tott. Északamerika meghódítása 1620-ban indult el a Mayflower nevű hajó Plymouthból százhúsz kivándorló családdal, akik között a legtöbben politikai száműzöttek, vagy büntetésüket kitöltött, fegyencek voltak. A hajó nyugat felé vitorlázott és csakhamar ki is kötött a Hudson-öbölben Utasai azzai a kemény szán­dékkal hagyták ott hazájukat, hogy valahol a nagyvilágban uj hazát szereznek maguknak. Ezért már a hajón megcsinálták a hires »Compakt*-ot, szerződést, inely szerint az elfoglalandó birto­kon semmiféle más érdekel nem védenek a sa­játjukon kivül s ha kel), a legszigorúbb eszközök­ké) is kiverekszik az abszolút fennsőbbségüket. A százhúsz családról sokáig nem érkezeit bir az anyaországba. De mikor megjött: ezer és ezer ember tódult át az Újvilágba! Angliában akkor nagy volt az emberfölösleg, sőt a nyomor is megcsattantotta farkasfogait a nép fölött. Odaát, sz Újvilágban, illetve a százhúszak által meg­alapított Uj Angiiában a legpuritánabb jólét kez­dett lábrakapni. Igaz ugyan, hogy az indiánok sok bajt okoztak a Szent György folyam mentén és a nagy tavak vidékén s csakhamar az ott megtelepedett franciák is nyugtalankodni kezd­tek: de a szerződött angolok pontosan betartot­ták, amit fogadtak. Remek farmok, jól megépí­tett erődók kezdtek sorakozni a keleti tenger­parton, mikor pedig ujabb ezrek érkeztek az uj­hazába: minden diplomáciai eljárás mellőzésé­ve! egyszerűen kikergették birtokaikról a fran­ciákat és beültek azokba az angolok. így alakult Boston. Cincinnati és Newyork, 1643-ban hivatalosan is megtörtént Uj Anglia határainak kijelölése és az egyesült gyarmatok konföderációjának elismerése. Az uj . gyarmato­don abszolút biztonság, vallási tisztaság, bürokrá­ciától mentes állami igazgatás és politikai rend uralkodott; ott már nem ismerték a halolt keze.t, amely megcsontosodott tehetetlenségével csak le­sújtani tud. de építeni nem akar. A tizenhetedik század vége felé már negyvenezer gvarmatos an­gol család. 1740-ben pedig már több mint egy­millió brit família élte a maga gondtalan, szor­galmas életét Uj Angliában. A benszülöttek ba­rátságos törzseit és beszállított négereket dehogy is bántalmazták! Bár mindig megtartották a há­rom lépésnyi távolságot velük szemben, de ad­tak nekik is jogokat és főként minden erőszak­tó) tartózkodtak a gyarmatosítók. Hogy milyen abszolút szabadságban éltek ezek a boldog emberek mi sem bizonyítja inkább, mint az. amikor az anyaország be akarta vezetni a vámokat és ellenőrzést és jó öreg spanyol min­tára, kerületi biztosokat akart küldeni át az óceá­non: a >no taxatíve without representation* jel­szavával felhördültek az ujangliaiak és nyom­nan elszakadtak!' Tgv született egy hatalmas sza­badságharc keretében, bölcsőjében az Egyesült Államok, a >más angolok állama*. Még érdekesebb a mai Kanada-dominium meg­szerzésének története. Ezt a hatalmas gyarma­tot. aminek akkor még háromnegyede ismeretlen volt. az angolok egyszerűén elszedték a franci­áktól azon a jogcímen, hogy nincs ott semmi ke­resnivalójuk és hogy a nagy déli gyarmatok (Egvesült Államok) ' angol birodalmának árnyé­kában nem tűrnek meg semmiféle más nemzetet Prdig 1762-ben. mikor ez a nagy esemény tor­tént, Kanadában alig lakott hatvanezer angoü, ezek is csupán vadászattal és prémkereskedés­sel foglalkoztak, teliesen szétszórtan. Kanadát voltaképpen a nagy prémtársaságok, többek kö­zött a Hudson Bay Company szerezték meg az anyaországban. Ismerjük gyerekkori könyveink­bői a naav indián vadászok és angol gyarmato­sítók harcait a francia prémvadászokkal. Ezek a guerilla-harcok legalább is hetven esztendőn at tartottak és minden más nemzet fiai inkább ma­gára hagyták volna az olyan lehetetlenül nyugta­lan vidékeket, mint voltak a kanadaiak. Már 1670 óta angol szabadságlevéllel dolgo­zott a Hudson-társaság. melv hetven szazaiékos osztalékot juttatott részvényeseinek es egymagá­ban viselte a háborút a franciák ellen. Sajnosba társaság kezdeményezésére néha igen balul si­keiiilt intézkedések történtek Kanadában. Kitö­rölhetetlen folt a kanadai gvarmatosilas torténe­ideiéjj. Ez az intézkedés , r, . tett a katolikus franciákkal szemben, akik ben a legnagyobb barbarizmust látták és uiult erővel léptek lei a ouritánok ellen. 1792-ben annyira megizmosodtak az angolok Kanadában, hogy az ifjabb Fitt alkotmányt eiö­szakolták ki részükre két kamarával, nevezete­sen a felső- és alsóházzal (council és assembly; és 1839-ben már egyesült is a déli és nyugat kk­nadai két gyarmat." 1867 óta Kanada dóminiuma az anyaországnak, de hogy az anyaország mi­ként szerezte meg Kanadat, arra csak rövid vá­laszt adhatunk: bentraigadás által! Észrevétlenül! Mert vájjon mi történik, ha az angol—francia gyarmatosok harcába az anyabirodalmak is be­avatkoznak? Oithon semmires sem lehetett használni, idegenben meghódította Indiát Clive Róbert angol kalandor 1600-ban Angliai Erzsébet szabadságlevelévei megalakult az Ángol-Keletindiai Társasag. Ekkor már ismertté váltak a portugálok sikerei a nagy­mogul titokzatos országában és ekkor elhatá­rozták némely angolok, hogy barátságos beavat­kozással bár.' de leszedik a' tejfölt a portugálok szerezte tejről. Munkájuknak valóban barátságos uton fogtak neki, amennyiben birtokba vették a Mo'ukki szigeteket és ezzel a kereskedelmi köz­ponttal megkörnyékezték a nagymogult, aki örömmel látta gyűlölt ellenfeleinek: a portugá­loknak vesztét és* egyik előnyös szerződést a má­sik után kötötte a ravasz britekkel anélkül, hogy a szerződésben álló feltételeket még csak olva­sásra is méltatta volna. Közben II Károly angol császár elvette por­tugáliai Katalint és hozományul megkapta vele Bombay szigetét, amit azonnal átjestált a Társa­ságra. A központ ide helyeződött át s mikor már elegendő számu angol állampolgár tartózkodott az uj gyarmatokon: akkor ezek érvényesíteni kezdték a mogullal kötött szerződéseket. Ezek a papirlobogtatások hatalmas területek azonnali átadását eredményezték. Hozzájárult az angolok szerencséjéhez az is. hogy időközben a portugá­lok ellen védelmet kérő hindu hercegek is külön­féle privillégiumokat adtak az angoloknak, akik mindent elvállaltak, de keveset teljesítettek. Igen hatékony intézkedésekkel biztosították maguk­nak a brilek az újonnan megszerzett területéket. 1745-ben az anvaországban vívott angol­francia háború hullámai átcsaptak Indiára is, ahol ekkortájt szintén voltak francia gyarmato­sok. Ekkor jelent meg az indiai küzdőtéren Clive Róbert, egy angol főnemes fia. akit szigorú pa­pája megunt otthon pénzzel tartani és aki semmi­féle pályán nem bizonyult használhatónak, végül is a papa beadta a fiái az indiai hadseregbe Ki­derült. hogv a fiatal Bóbert valóban itt érvé­nyesül leginkább. Megtette azt. hogy hamis szer­ződések meglobngtatásával beállított a heree­gekhez és birtokaik azonnali elhagyására szólí­totta fel őket. Akadt, aki félelmében elmenekült, de olvan is volt. aki ellentáilt. dp. ennek aztán nem is volt nevetni valója! Clive már nyers erő­szakkal dolgozott és jaj volt annak, aki első fel­szólítására nem engedelmeskedett! Egyszerűen elsöpörte a hindu maharadzsákat a föld szinérő! és a szerzett hallatlan tömegű kincsen nj és uj seregeket éllitott föl. majd pedig egyenesen a nagvmogulnak rontott neki. Ugyanígy söpörte maga előtt tisztára az utat Welleslev ezredes is, aki ngv eltüntette például a föld szinérő! a mysorei szultánt, bogy máig sincs semmi nyoma! Ez a két ember még a spanyolo­kat is megszégyenítette vérengzésével. Maguk az angolok is elismerik, hogv a gyarmatosításnak ezek a rémalakjai' >külön helyet érdemelnek az angol történelem oly lapjain, melyek megfelelnek a temetők, árkainak*. Mire a portugálok és hinduk észretértek, már késő volt! A brit berendezkedési politika szinte órák alatt vette birtokba a gazdagabbnál-gazda­gabb földterületeket. Egyetlen számottevő láza­dást. a sipovok felbelését kellett elnvomniok 1856-ban, ezt tökéletesen végre is hajtották-. Az utolsó mogul már fogságban halt meg. 1858-ban feloszlott a Keletindia Társaság és 1877-ben az angol kicálv beleillesztette uralkodói címébe az • India császára* címet is, amj azt jelentette, hogy ez a kineses gyarmat valóban és egészben angol birtok lett Nem kérdeztek a britek senkit nem nézték más érdekeit, hanem egyszerűen el­foglalták Indiát, melv ma a szigetország egyik főere. »» Női szépség alapja fi R G 5 T'-szalon kalapja \ Alakítások modellek után. hozott anyagból te, szélűd 4?«k«t& KOSSUTH LAJOS SUGJJtüT 1%. (Uí frJot*>| DÉL MAG7ÁRORSZÁ G VASÁRNAP. 1941. november 9. Értesítem igen tisztelt vevőimet, hogy családi nevemet BAKONYI-ra magyarosítottam. További szives pártfogásukat kérve vagyok teljes tisztelettel: BAKONYI (Brendörfer) Ferenc Szeged, Kárász u. 8 Hogyan lehet fegyencekből hasznos polgárokat csinálni Terra Australist már a legrégibb [eljegyzé­sek is emlegetik. Bálor németalföldi tengerészek fedezték fel elsőnek a partjait. Tasman Abel csakhamar bejárta a keletausztráliai partvidékeket, ezen a gyönyörű földön megalakította Uj-Hollau­dott. amit azonban a németalföldiek semeddíg sem tudtak kézbentaitani. 1770-ben már tele van angol tengerészekkel a part és C.ook János, a nagy angol világjáró, anélkül, hogv a hollandok­kal tárgyalt volna, egyszerűen kitűzte a Kék He­gyek előnyulvánvainak egyikére az angol lobo­gót és hazatérvén, beszámolt arról, hogv uj felfe­dezést tett s a felfedezett földeket birtokba is vette. Arról elfelejtett megemlékezni, hogv ott már jól berendezett holland farmokat és félig­meddig megnyitott bányákat is talált. Ez nem is látszott fontosnak. Cook helyett a brit világbiro­dalom vette kezébe a további ausztrál gyarmato­sitár. kérdését. 1787-ben Anglia már odáig jutott ausztráliai tervezgetéseiben. hogy belátta, nem lehet csak uigy egyszerűen kikergetni onnan más. szintén erős nemzet fiait. Más módot keresett és talált tehát az ügy megoldására. Felcsomagoll vagy nyolcszáz fegyencet, illetve deportáltat egv ha­jóra és elszállíttatta őket Ausztráliába. Oti t fegyenceket szabadlábra helyeztette és rájuk biz­ta, mit akarnak csinálni az ismeretlen földrészen? Hát a deportáltak meg is csinálták, ami tőlük tellett. Néhány hónap múlva tisztességes pmber­nek igazán nem volt maradása Keletausztráliá­ban! Ugy menekültek onnan a hollandok, mintha csak a sátán űzte volna őket. A fegyencek pedig beültek a jól berendezett mintagazdaságokba és folytatták a munkát ott, ahol a szerencsétlen, mindenüket elveszített hollandok abbahagyták! Néhány esztendő múlva már megindult a nagy áru- és iparcikk-csereforgalom Ausztráliával, sőt az angol kormány hajórakományszámra szállít­tatta ki azokat a nőket, akik igen illettek a gyar­matosokhoz és olyan nagyméretű összeházasilá­si akciót hajtott végre, mintha csak a miniszté­riumok egyszeribe házasságközvetitö intézetekké váitoztak volna. Igaz ugyan, hogy a fegyencgyar­matok, akik hirtelenül támadt uj birtokaikon, nem egyszer érintetlenül hazaküldték nagy ön­érzetüket igen célirányosan kamatoztatták a váj logatotí csúfságokból és asupa feslett előéletű nősből álló hajórakományokat, hazaizenvén, hogy ha az anyaország gyökéreket akar elhelyezni Ausztrália földiében," akkor legalább egészséges gyökereket küldjön, végeredményben mégis csak megérkeztek az uj gyökerek is és a család virág­zás hatalmas tempóban megindult az uj gyarma­ton. El lehet mondani, hogy mig Kanadát a prém­vadászok. Indiát maguk a benszülöttek és portu­gálok, addig Ausztráliát a családok hódították meg Angliának, 1853-ban niár megszüntették a de­portálásokat, miután a két évvel ezelőtt felfede­zett nagy aranymezök uj tulajdonosai egyszerűen agyonverték azokat, akik emlékezetükbe idézték a fegyházat. A gyarmatosok kikérték maguknak, hogy fegyencekkel mételyezzék meg szilárd ala­pokra helyezett erkölcseiket! így aztán rendes emberek telepedtek meg Ausztráliában és tiz év­vel utóbb már hárommillió angol élt Mather Countryn, ahogy az uj világrészt elnevezték ott­hon Angliában." 1900-ban már önálló parlament dolgozott oda^t, ma pedig idegennek már lelje. tclSc is bejtutoi ausztrál földre, biSzejj az ötö-­tlik ÍOICLÜSZ *tele van* fe oep tűri meg. hogy a W-slrt** «tuj»i Ma-gvonc^ati esetleg mások is igesö-ftreíú^íjlv. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom