Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-07 / 254. szám

Harc a gyarmatokért Hogyan gyarmatosítottak a belgák Afrikában? (A Délmary arország munkatársától) A világ javainak egyforma elosztása körül folyó időtlen 'arc egyidős az emberiséggel. Hozzáértők szerint föld javai minden ember szántára egyforma kényelmes megélhetést tudna biztosítani', "ha a kapzsiság helyeit a jobb belátás válna úrrá az emberiségén. Érdemes visszatekinteni a múltba, bogy megismerhessük a gyarmatosítás kezdeteit s ezzel a most folvó gigászi küzdelmek rugóit megtalálhassuk. Több cikkben lálni fogjuk, 'hogyan gyarmatosítottak az európai nagyhatalmak es kinek a véleményét kérlek, amikor a félvilágot megszerezték maguknak? Látni fogjuk, hogv egyáltalán nem kérdeztek senkit és veretlen gvnrmat sein jutott n hatalmak kezébe, hogy kölcsönös szerződésekkel, hogy megállapításokkal nyugtatták voluti meg egymást. A nyers erőszak cs a mindenkori balalmi tulsulv ádla a gyarmatosító hatalmak kezére » földkerekséget. Szóljunk először a belgákról, erről a kisnrmzetről, kik hiába hirdették, hogv az. európai kuliura előtt járnak. A belgák ncin vittek fényt a 1 t'.ongú sötétjébe, A Congó-büntett. Irta: A. Conan Doyle KözépaTrika egyik legavatottabb ismerője az elhunyt nagy angol detektivregényiró, akinek fönlakjat: Sherlock Holmest a világon egyaránt isincri minden folnötl és minden gyermek. Conan Doyle komoly is tudott lenui és tudományos munkáiból a világos ész.járás, az emberi szabadságjogokért küzdő szellem és maga az Ember világit, felénk magasan lobogó, fenkölt fáklyájával. »Congó-bílntett* — ezt a címei adta egyik leghatalmasabb munkájának és ebben saját" tapasztalatait eázolta megdöbbentő erővel. Á _ következőkben ínindou magyarázat nélkül adjuk könyvének kivolylát. A könyv egyébként 1909-ben jéteut tneg, 0. Musgrave Abcl fordította lc a világ minden kuIlutnyelvére s német kiadását a berlini Reiner 'litrich bocsátotta az olvasók kezére. TjJ88ó-ben eszébe jutott a nagyhatalmaknak, hogy' Középafrikát rendezni kellene és meg kellene lyitni a világkereskedelem számára. Berlinben gyezményt kötöttek tehát és ebben megállapitot. úk az >önálló< Congó-állauiot, melynek protektorátusát a nagyhatalmak vállalták. Az egyezményt Bismark elnökletével kötötték meg s a német államférfi már akkor kijelentette, hogy Középafrika feltárását csak az erőszak teljes kiküszöbölésével lehet elvégezni. Az egyezmény • törlik és hatodik pontja értelmében tehát biztodtották a dongóban a teljes szabad kereskedelmet, aminek kereteiben a bcnsziWöttek épp ugy rvényesülhetnck majd, mint a nagyhatalmak. > fsten szent nevében* fogadiák meg ezek a hatalmak, hogy minden erejükkel a' benszülöttek íuvai fölött őrködni fognak és a tehetetlen néger törzsek szelíd kezelésével hasznos gyarmattá, it'etve érdekterületté varázsolják a Congó mescs gpzdagságu vidékeit. Azóta elmult tiz esztendő, majd megint tiz s egyik nemzet a másik kárára hatalmasan megnőVélte dongó-érdekeltségét. Egyúttal azonban olv egetverő bűntetteket produkált a gyarmaton, ami (elüti még a nagy spanyol és portugál felfedezők kegyetlensége is messzire elmarad. A belgák betelepszenek Congóba 4908 augusztusában a nemzetek arra a belátásra jutottak, hogy mégis jobb lenne az egymásközti1 béko megóvása céljáhó! a dongót valamely európai hatalomnak átadni, mert az együttes kiuíts/nátás okvetlenül háborúra rezet. íbiszen Közrpafrikában az egyes üzletágak alkalmazottai •ölandó harcban éltek egymással. Minden egyes fftijgyelönek megvolt a maga hadserege és ha"kenyértörésre került a sor, ezeket a szines hadakat bámulatos egykedvűséggel eresztették egymásnak. Ezáltal a szelídségre való tanítás heKelt még átütöbl> vérengzésre tanították a tőrzselét, az egyetemes érdekű kereskedelem életéi pedig hovatovább teljesen megbénították. Mintán 1T. T.ipót belga király volt az. aki a < ongo rendezésének cs felosztásának tervét elsőnek vetette fel és azon rendületlen kitartással dolgozott: a már jelzett esztendőben a gyarmat fölötti uralmat a belgákra ruházták abban a reményben, hogy ez a békességesnek ismert nép a maga hagyományos józanságával majd Csak rendet teremt az egyes elvadult felügyelők házibaroat terén. Egyébként is a legalkalmasabbnak látszott, erre a célra Belgium, mert a nagyhatalmak egymást játszották ki a dongóban és ha'csak niód adódott rá: rettenetes féltékenységükben nieg vallási problémákba is belebonyolódtak. Megszé•ililette. ezeket a teljhatalmú gyarmatosítókat a dicragó hallatlan gazdagsága! 1 Mík'or Staulev 1878-ban hazaiért közismert afrikai níjáról, csodákat regélt élményeiről, <j a 'BoIobo-íoWón hatott ál Livingstone nyomán és 'Slkozoft »? úgynevezett Ire&i-törzisel, mely*»el« fa'vai máié i* Yelencét képeznek a belüöafrikai tavak káprázatos vidékein. Voltaképpen Stanley elbeszélései indították arra II. Lipót belga királyt, hogy minden eszközzel jogara alá hajtsa a dongót. Bár a nagyhatalmak annak .idején a németeknek akarták adni ez.t a területet, tekintettel arra, hogy a német gyarmatokon uralkodott a legnagyobb rend az egész világban, de Lipót már megclőzle a német diplomatákat és mialatt ezek még tárgyaltak, megalakította az Inténiational African *Association nevű kereskedelmi, és hatalmi társaságot, melynek az lett volna a célja, hogy nemzetközi erdekek bevonásával igyekezzék "Relgacongó természeti kincseit kiaknázni, de ehelyett saját szakállára, -hajmeresztő kegyetlenségek igénvbe vételével végezte véres feladatát azon az áldott- földön, melyhez valóban Csak Isten nevében szabadott volna hozzányúlni Roppant kincsek a Congó rejtelmes belsejében Most már a belgák telepedtek meg a dongóban, de természetesen kevesen voltak és mikor a bányák megnyitására került sor: igénybe kellett venniök idegen kalandorok szolgálatait A világ uiinden részéből munkásokat és felügyelőket toboroztak és ezeket elsősorban a Maladi környékén megnyitott bányavidék benszülött lakosságára szabadították ré. Valahogyan csak merít a munka és a négerek erejük mVgfeszilésével is csnk azon voltak, hogy uj uraik szolgálatára lehessenek. Bövid kutatás után kiderült, hogv a dongó talajában mérhetetlen kincsek rejtőznek. A maladi szénrétegek még máig is közel járnak vastagságban a legjobb német bányákéihoz. Ezerféle formában máig is bőven ontja ez az ország a természeti kincseit, A rummal együtt bevonul a romlás és a halál A világ minden részéből összesereglett kalandoiok nyomában természetesen az átok és bün is újra bevonult Bclgacongóba. Mikor Romában megjelent a; első hordó rum, valaki a következő kijelentést tette: — Alkohol őfelsége megérkezett, jaj a benszülöttcknek! Ugy is történt Mntadi, Katanga, Leopoldvilte vérrel gyúrt téglákból épültek fel és embervérrel ragasztották egymáshoz ott a házakat! A benszülött törzsfőnökök,. akik eddig sajátos öntudattal állottak ellent, néhány hónap múlva egy hordó rumért eladták országaikat és népeiket! Az Ubangi-Distrikt néger uralkodója egy szép napon ugy beingott, hogy holtan fordult le füvekből készült trónjáról. A körülölte álló fehér trappéi ek erre irást szerkesztetlek és egyszerűen birtokba vették » kerületet. Törvényeket alkottak, melyek szerint benszülött többé, ne'mn gyűjthet önállóan gumit, csak kereskedelmi szolgalatban. .Megtiltotta, bogv a hrnszüjöttck egymás között házasságot kölnessenek. Pusztulása és kihalásra Kélték ezt a nemes emberfajtát,. Gyalázatos rémlettctk el som tűrik n nyomdafestéket. Akadt ugyan egy kalangai Déger hős, aki kihallgatása alkalmával a fehérek szemébe mondotta rettenetes kegvetlenséaiik átkát. A következő igen jellemző kijeleulést tette: ' • — Ti gazemberek! Adjatok nekem buszonötezer töltényt ugyanannyi font nyersgumi ellenében cs egv hommulás ideje alatt megtisztítom !őle'.ek egész Középafrikát! A szerencsétlen négert természetesen válogatott kínzásokkal küldték át a másvilágra..Büntető expedíciót küldtek törzsének lakóhelyére, melyet olv tökéletesen elpusztítottak emberalloniányával együtt, bogy még nyoma sem maradt A Stokes—Lothaire-affér Két ember vetélkedése. 1895-ben majdnem háborúba sodoita Németországot Angliával, illetve Belgiummal. Stokes Alfonz egykori német katonaliszt, angol állampolgár és congóbeli kereskedő gyakran vezetett békés karavánokat Német-KeletaTrikábóI a dongóba és vissza. Rendszeres járatokat bonvolitolt le és a légynek seui ártott, üe barátja volt a benszülötteknek és ezt nem tudlak neki megbocsátani a nagyhatalmú belga, illetve angol kalandorok, akik felügyelői tisztjük leple alatt kormányzói allűröket slkerinteltek maguknak a vadonban. Jstokos egy ilyen utján nagy bajok történtek. Egv congóbeli tartományban e'ppen elefántcsontot vásárolt, mikor annak a kerületnek parancsnoka: l.othaire belga kapitány és Ilerrick angol fclüeyiő egyszerűen megtiltották neki. bpgy az ára kész. letet elvigve a nerpet gyarmat felé." Stokes természeíeren ti!tokozott, mire letertózttóii? íítkos fejtrvercremDé'szé's vádjával és Le thai re kapitány i a szerencsétlen embert másnap hajnalban, minden előzetes tárgyalás , cs itélet mellőzésével felhuzalta az első fára, ami a közdll/Dn található volt. Az afférbői persze nemzelkőzi bonyodalom lett és a belgák csak nagynebezen tudták elsimítani « dolgot azzal, hogv a kapitányt azonnal elbocsátottak a szolgálatiról. Kél évvel utóbb azonban megint visszavették, sőt kinevezték- kormányzóvá, A felizgult kedélyek addigra lecsijlapodtak, a kapitány jelentéktelen személyével senki sem törődött többé. Vcrmeersch belga jezsuita páter írja erről aa emberről, hogv miként működött a szerencsétlen benszülöttek között. 1895-ban lrebo-iwk 2UOO, Ikoko-nnk 1000 lakosa volt. Ekkor jelent meg közöttük Lolhaire kapitány, a sötétlelkü lovag; 1908ban mindkét varosnak összesen 300 lakója mamiit! A benszülöttek nem meneküllek el. bauem legvilkolták őket! — Leváeott emberi kezek, kitört fogak a Belgacongó közigazgatásában Eddig tart donan Doyle könyvének ismertető* se, melyből megtudjuk, bogy a dongni nn!y rettenetes erőszakkal foglalták cl a belgák. Abból a feltevésből elindulva, hogy a négerek minden kulturmissziónak' mereven cílentáttnalt, megszólaltatták fegyvereiket és igy gvürlék maguk alá ezt a roppant földterületet, mely máig is ontja kiméritlieletlen kincseit cs biztosítja a belgák határtalan gazdagságainak rflapjait. Hogy ez az állapot eddig spm szűnt meg, azt élénken igazolja Baxter-Fowell angol utazó, aki legutoljára 1932-ben járt Stanlevvilleben és ugyan, csak a mindenfelől összesereglett felügyelők hihetetlen kegyetlenkedéseiről tesz tanúságot. Szerinte egyetlen ember lázadása elegendő ahhoz, hogy a néger faluba büntelőexpcdiciót küldjenek. Ez pedig'annak a falunak és népességeitek 'teljes elpusztulását jelenti! Már 1897-ből ismerünk egy esetet, amikor kétségbeesésében fellázadt a gyarmatosítók ellen egy néger törzs. büntetés az volt, hogy látatlanban ' négyezer b'enszülötfet halálra ítéltek. A katonákat arra kötelezték, hogy a meggyilkoltak jobbkarját vágják le, szolgáltassák be bizonvitékképpen a hatóságokhoz. Egyúttal 50.900 rézrnd büntetést szabtak ki a falvakra, ami azt jelenti, hogy a rézben gazdag vidék lakosságának ötvenezer darab, egvenként negvvenfontos rézrudat kellett kibányásznia és minden ellenszolgáltatás nélkül átadnia. Ma niár a büntetőexpediciók Dem vágják le M benszülöttek kezét, hanem kitördelik metszőfogaikat és ezzel igazolják, bogy megbízásuknak eleget tettek. Tme. igy fest a gyarmatosító belgák uralma a dongóban és ez az eljárás szolgáltatja Belgiumnak a töméntelen aranyat, aminek boldogulását 1-r.sTÖnhett Temetkezési KöiMeinek mentórítósírOl biztosítós ultón oonflosmai! TŐZSDE Budapesti értéktözsdezárlat. Üzletteienül, do barátságos irányzattal nyitott az értéktőzsde. Aa első árfolyamok magasabbak voltak a tegnapiaknál. Élénkebb vételi érdeklődésre csak kevés ánt jelenlkezett a piacon ugy, hogy az üzleti tevékenység szük keretek között bonyolódott le javuló árfolyamok mellett. Zárlatig a helyzet nem igen változott és a záróárfolyamok a nyitási jegyzé* sek körül alakultak. Az árnyereségek általába* 2—3 százalékkal magasabbak voltak a tegnapiknál. A tőzsde barátságos irányzattal zárult Zárlati árfolyamok: Magyar Nemzeti Bank 109.—, Kőszén 060.—, Ganz 67.—, Egyesült Izzó 380.—, Szegedi kenderfonó 170.—. Zürichi deviza*,irtat Páris 9.50, London 17.30, Brüsszel 69.—, Milánó 22.66, Amszterdam 229.—, Berlin 172:5, Szófia 5.25, Bukarest'2.37 fcL A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai. Szlovák kor. 11.45-11.75 (20 K-nál nagyobb dm* lelek kivételével, len 1.95—205, líra 17.40—17.90, svéd kor. 81.70-82.79. • svájci frank 79.60-80.60 Budapesti terménylözsdezárlaf. A gabonan®* niűek, mind pedig a különféle termények piacán közepes forgalom mellett tartott volt az irányzat Az árak változatlanok maradtak. A budapesti terménytőzsde hivatalos Árjegyzés*. Buza 30.—, rozs 71 kg-os 28.—, árpa prima 65 ki* lográmos 24.50, TT. r. 100 kg-kint 1.— pengővel olcsóbb. mint az Ta.. zab 41 kg-os 2650. Csikágói terménytőzsdezárlat. Buza alig tartott. Dec. 116. iT^ j. í 21 báromnyolcad—fél, jut 129 háromnyolcad—fel. Tengeri alig tartott Dec. 78, tháj. 83.75, jul. 85.75. Rozs alig tartott. Dec. 65 háromnyolcad, máj. 71.75, jul. 73 ötnyolcad. — Középkorú egyének, akik erősen elhintek. a rcgbevált, tisztán természetes »Korcnc József* keserihiz rendszeres használata által mindenafl' pűs könnyű szék ürü lést és testsúlyok . fokozatos csökkenését érhetik el. Kérdezze mec orvosátJ