Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-28 / 272. szám

letartóztatása elótt ónőQiihosságot Mserdt meg a zsirlopósl Qgq egqlk vádlottja A Mzkftrftftztéi Átkísérlek az ataészséAre Wtmogyartífszág munkatársától) A nagy Mtifaióst keltet aetriopási ügyben eeütörtök&n újabb letartóztatás történt. A rendőr­•ög őrisetbe vette Széesy Imrét, aki szintén vá­sdsroU m lopott zsírból és azt. jónál magasabb úron továbbadta. A detektívek szerdán délelőtt mentek ki Szé­Bey Wimmer Külöp-uteai lakására, hogy az el­hangzott vallomások alapján őrizetbe vegyék, ekkop deriilt ki. bogy Széesy a kora hajnali órákban öngyilkosságot kísérelt meg, a mentők (A Délmag yur ország munkatársától) A köz­vélemény-kutatás modern tudományának rend­kívül érdekes bemutatója folyt le csütörtökön este az egyetem auditórium maximumában. Dr Horváth Barna kolozsvári egyetemi tanár % snegodi egyetem volt kiváló jogfilózófusa szólaltatta meg kérdőívein át s *z érdeklődést mindvégig lebilincselő metódusával a szegedi közvéleményt olyan élvezetes előadás kereté­hen, amely sokáig emlékezetes marad a nagy-, termet zsúfolásig megtöltő közönség előíf. Az Egyetem Barátai Egyesületének szabadegyeta mi előadássorozatába illeszkedett bele a nagy érdeklődést keltett előadás, amelyet dr Sze­Okenyi István kormánybiztos nyitott meg. né hány közvetlen szóval ismertetve az előadó pro­fesszor nagyszerű tudományos munkásságát. A láthatatlan ember járni kezd ... Dr. Horváth Barna professzor az az egyé­sioég. aki a tömeglélektan kutatójaként miá­dén körülmények között nagyszerű eredménye­ket érhet el. Előadását így vezette be: — Egy láthatatlan ember jár önök között. Én most arra vállalkozom, hogy ezt a látha­tatlan embert ma este itt megelevenítem. A 'átbalatlau ember nem más, mint a közönség véleménye, a tömegek véleméuynyilván násá­sak egységes arca. — A tudományosság valamikor úgy tekin­tette a tömeget, mint amely egyéuiségekbó! áll Ma már úgy tekintik, mint amely sok apró 'észközösségbnl áll s amelynek vélcmói.se a legkülönfélébb szempontokból közösségekre ta gozódik. A közvéleménykutntés elsősorban igen fcomoly tudományos feladat, de ezentúl ma már népszerű tárgykörré is emelkedett. Hiszen a mai időkben valóban nagy jelentősége van a közvélemény kialakulásának « elsőrendű érdek­lődésnek kell kísérnie azt a tudományágat amely ennek a „láthatatlan embernek" eg-. ségeg arcát akarja lerajzolni és elemezni. Az előadás közönsége, ez esetben az eleven kísérteti alany most kapcsolódott belé a? érde kes kísérletbe. A közönség között 426 nyomtaton kérdőivet osztottak szél s ezeken a kérdőiveken mindazok a jellegzetes kérdések szerepeltek, ame­lyek » tömeg lelki arcát le^markánreb­ban kialakíthatják Kj> amerikai szavazó versenyekre emlékeztető kómolyködóan könnyed és jóhkngulatot sugár­rá légkör alakult ki a teremben. Mindenekelőtt kiválasztották a ..mustrát", azt a közönségeso­portot, amelynek véleményét a kérdésekkel knpesöfatösaft karfelemeléssel, nyilvánosan is megkérdezték, hogy ezzel a véleménynyilvání­tással összehasonlítható legyen az egész közön­véleményadásának végeredméuye. — Amerikában esxal kapcsolatosan rendki­HÜ érdekes megfiprsléaekat tettek. A „mn* a városi közkórházba vittek. A rendőrség a kórház Igazgatóságától kereste és itt kiderült, hogy esak kismcnnyiségű luminSt vett be, gyomormosás ntán jobban lett- A kórházból egyenese® m ügyeletre vitték, ahol bevallotta, hogy amikor megtudta a zsírlopások leleple­zését, elkeseredésében öngyilkosságot kisérett meg. A rendőrorvos megállapította, hogy már ninos baja. Szécsyt csütörtökön délben átkísér­i ték a szegedi ügyészségre. trakónt" leszavaztatott 3009 ember véleménye esak igen kis mértékben tért el a nagyobb kö­zösség, például 5 millió ember véleményétől, — mondotta a professzor, magyarázva a „mus­tra" jelentős szerepét A titokaot© s„A"- ét „B*-mérce szerepe A kiválasztott osoportot fehér karszallagos SzET-ifjak és leányok vették körül, ők töltöt­ték he a számlálóbiztosok szerepét. A gárda igen komolyan vette feladatát és elismerésre­méltó módon segédkezett az előadó professzor­nak a tömegvélemények kikristályosításában, az eredmények összeszámlálásában­Reudkivül érdekes volt a kérdőív bevezető része, az „A"- és „B"-mércék felállítása. Ezek a kérdések a többi kérdésekkel való viszonylat­ban mint érzékeny fotocellák fényképezték le a tömeg véleménynyilvánításának erősségét, másrészt a kérdések aktualitásáról, észszerüsé­géről való vélekedését. Dr. Horváth Barna professzor a ,Jobbra hajts, vagy balra hajtsf" kérdéscsoportjának felvetésével vezette be a szavazást. A mustra­ként kiválasztott 100 egyén karfelemeléssel szavazott, mialatt a többlek a kérdőíveket töl­tök ki. A száz közül 26 szavazott igennel arra a kérdésre, hogy „A jobbrahajtást határosai­tan helyeslem". Tizenheten nyilvánították ab­beli véleményüket, hogy a jobbrabajtásnak vannak bizonyos előnyei, 41-en pedig teljesen közömbösnek itélték a kérdést, végül akadtak olyanok is, akik a balrákajtás előnyei mellett foglaltak állást, számszerint — nyolcan. Nagy érdeklődéssel találkozott a kísérletnek az a része Is, amikor os emberi jogok kérdése fölött bellett dönteni. Igy hangzott a kérdés: „Elfogadja-e azt a véleményt, hogy a jog egyszerűen az, amit a hatalom előirt?" Száz ember közül 61 nemmel szavazott erre a kérdésre. Szabadtéri téli uszodát Szagodnak! A szavazattöbbség még eklatánsabban nyil­váunlt meg annál a kérdésnél, hogy „Nincs-e itt a legfőbb ideje anuak, hogy Szegeden téli sportolásra és lehetőleg szabadtéri fürdőzésre is alkalmas fedett uszoda és melegvizű sza­badtéri medence álljon rendelekezésre?" A száz kiválasztott közül 84 ember követelte, a. szabad­téri fedett uszodát! , . . Tizenöten neoi szavaz­tak, egy ember akadt, aki nem kívánta a sza­badtéri melegvízfürdőt. Következett az egyetemi autonómia kérdés­csoportja. Ennek a kérdéscsoportnak válasz­grafikonja a legérdekesebb ábrát mutatja a Kolozsváron már előzőleg megrendezett sza­vazlatás eredményénél. A kérdéseket itt Hor­váth Uarna professzor úgy állította fel, bogy a tbmegrAUmény ingadozó voltát kímutathet­délmagy arorsza© PÉNTEK, W41. NOVEMBER *. aa. Az első kérdések az autonómia hátrányos ­ságára, az utóbbi kérdések pedig előnyösségére utalnak. Ez a kérdéscsoport meglepő eredményt hozott Kolozsváron: bebizonyította, hogy a tö­meg véleményét befolyásolni lehet, ugyan, de végeredményben nem tér él attól, amit kezdet­ben magáénak vallott. Tehát a tömeg ellenér­vekkel meggyőzni véglegesén nem hagyja ma­gát. A kolozsvári kísérlet szenzációé eredményei A számláló biztosok összeszedték a kérdő­íveket s ekk-or Horváth Barna professzor rá­tért a kolozsvári véleménykutató verseny vá­rakozáson felüti, szinte szenzációszámba menő eredményeire Elsősorban is aa erdélyi szellem­mel kapcsolatos kérdéscsoportról emlékenett meg, amelyre a szegedi kísérlet közönsége nem adott feleletei Annál nagyobb volt termesze­tesen a« érdeklődés ez iránt a kérdéscsoport iránt Kolozsváron, ahol komoly erdélyi társa­ság nyilatkozott; az erdélyi szellemről. Az er­délyi szellem mellett természetesen óriási több­ség tett hitet. Színes pont-táblákon és grafikonokon ma­tatta be Horváth professzor a kolozsvári köz­vélemény-kutatás eredményeit és így kiderült példánl, hogy a balrahajtás mellett több nő szavazott, mint férfi. 136 ember mondotta át­lagos műveltségűnek magát. 53 átlagon felüli­nek, míg átlagon alulinak esak egyetlen egy ... Testi örömökre vágyónak 23 lelki örömökre áhítözónak viszont 154 mondotta magát. — Az utóbbiak többnyire nők voltak. — ,f»­gyezte meg mosolyogva a professzor. — Vi­szont a nők a lelki örömök alatt annyi mindent értenek! . . . Bebizonyosodott, hogy több az optimista, mint a pesszimista, 58 megrögzött káromkodó­val szemben 136 ellensége a káromkodásnak, 165 olyan szavazó akadt, aki mindazt meg­mondja embertársa szemébe is, amit a háta mögött mond. Házastársához 79 hűségesnek. 20 pedig hűtlennek vallotta magát. — Erkölcsi szempontból rettentően szigorú a tömeg a szavazólapok mellett. — mondotta a professzor, majd arra ntalt, hogy a kolozs­vári kísértet eredményével nagyon meg vett elégedve, a láthatatlan ember erkölcsi érzéke, egyenes gondolkozása és komolysága tekinte­tében. i Érdekes még, hogv a tömegnek humorérzéke nagy, életakarása is igen erős; mert ugyan­annyi ember akadt, aki inkább kockázatot vál­lalt, mint aki a nélkülözést vállalta el. Több m individualista, mint iá kollektivizmus híve, 108 ember nem ismeri az éhség fogalmát 3$ éhező emberrel szemben! örvendetes eredményt mutat még anuak a kérdésnek tömegválasza, hogy „Mit szeretne a színházban látnif A • tömeg magasan kiugró véleménye az, hogy — az úttörő drámát! Meg­lepő ez az eredmény azoknak, akik még min­dig hisznek az ojierett-korszak feltámadásában és a könnyű fajsúlyú vígjátékok diadalában ... * Horváth Barna professzor megköszönte az elő­adás résztvevőinek érdeklődését és türelmét s nj­szerü elgondolásokon alapuló kísérletét lezárta A szegcdi eredmények- csak hetek kitartó munkájá­val készülhetnek el, de a közönség komoly érdek­lődését tekintve, nem kétséges, hogy a szegedi •láthatatlan ember* arcképe szintén meglepő és markáns lesz. lendületet adva az újszerű tudomá­nyosság értékes célkitűzésének, a tőmegvélemény megfigyelésének és napjainkban oly fontos kikriv tályositásának. FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ •it— A láthatatlan ember megszólal *.. Rögtönzött „népszavazás* az agyetemen ét. Horváth Barna professzor köz­véleménykutató előadásán — Érdekes szavazási eredmények az emberi jogok­ról, a műveltségről, a lelki örömökről, az éhségről és — a szinházró!

Next

/
Oldalképek
Tartalom